Délmagyarország, 1943. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1943-01-10 / 7. szám
Beszélgetés o Szegeden átutazó gróf Bánffy Miklóssal a szabadtéri játékokról (A Pélmagyarorszúg munkatársától) A Hungár ia-szálló ha'ászcaárdájónak ajtajában csütörtökön este egy bájos cs csinos fialni hölgy jelont meg, nyomában egy idős, do fiatalos járású, élénk tekintetű úrral. A jellegzetes arcú férfiben ncro volt, nehéz' felismernünk gróf Bánffy Miklóst, a neves írót és színpadi rendezőt, akire a tvegedi Szabadtéri Játékok fénykorából bizonyára jól emlékszik még a szegedi közönség. Gróf Bánffy Miklós volt az, aki 'Az ember, tragédiájának a szegedi szabadtéri színpadra 'állításával a szabadtéri játékok igazi művészi jelentőségét megadta és a Tragédiát világhírű produkcióvá tette. Éppen ezért alkalmat kerestünk ró. bogy az est folyamán, amikor Bánffy Miklós es leánya gróf Bánffy Katinka — mert ő volt az, aki; édesapja kíséretében a halászcsárdában megjelent — vacsorájukat elköltötték, beszélgetést folytassunk, a szabadtéri ilőadások egykori rendezőjével. A szabadtéri játékok említésére felcsillan' gróf Bánffy Miklós szeme s.liág mint mondja, mostani szegedi látogatása, amely csupán átutazás jellegű, ninís összefüggésben a szabadtéri játékokkal, mindig szívesen beszélget, erről a tárgyról, mert a szegedi Dóm-tóren rendezett előadások neki is szívébea nőttek. És Dyomban elmerengve számítgatja, mikor is volt as, araikor, ő a Dóm-téren rendezett. — 1935—36-ban volt — mondja — tle nyomban ki ia javítja, bogy méeis harmincnégy—harminötben volt, mert a szépséges grófkisasszony, aki élénken részt vesz a társalgásban és művészi kérdésekben meglepő tájékozottságról tesz bizonyságot, figyelmezteti, bogy korábba «• lehetett az, hiszen akkor ő még tíz éves volt, annak pedig idestova kilőne óve. • - - - — - • - - És most, hogy ilyen egy-kettőre a „szabadtérire" terelődött a szó, ezerfélét akarnak kérdezni Bánffy Miklóstól, do nem enged szóhoz jutni, ö tesz fel kerdéseket és elsősorban az iránt érdeklődik, vájjon végképpen ela!udt-e a szabadtéri játékok ügye, vagy újra fel feg támadni egyszer, Rendkívül megörül, amikor elmondjuk neki, hogy vitéz Bánky Ilóbert, a szegedi színház jelenlegi igazgatója a várossal kötött szerződésében kötelezettséget vállalt a szabadtéri játékok megrendezésére és alkalmas időben módját is ejti majd, bogy a szabadtéri játékok újraéledjenek. — Feltétlenül szükség van rá — mondja lelkesen Bánffy Miklós —, hogy Szögeden a szabadtéri jatékknltúra megtalálja folytatását és rendkívül örülnék, ba ez minél előbb bekövetkezhetnék. A szegedi játékok közel tíz éve alatt, de még inkább azóta, amióta az előadások szünetelnek, bebizonyosodott, hogy a szabadtéri színjátszásnak a szceedi Dóm-téren mély gyökere van es eddig még ki Dern használt nagy lehetőségek rejlenek benne. A legutóbbi években az ország különböző részein megrendezett szabadtéri előadások nem veszélyeztetik Szeged elsőbbségét, mert kiderült, ífcpgy nem töltik be ®ft a hivatást, ie-mire a szegedi Dóm-tér es szabadtéri színpada képes. A szegedi játékok jelentőségét mindenek előtt nemzetnevelő kultúrálii' hatásában látom, különösen most, hogy olvan országrészek közönsége lesz kíváncsi n szegedi szabadtéri előadásokra. amelyek eddig még nem gyönyörködhettek azokban. Naivban hozzá fog játulni a ueu.zeti őntudatosodás, kultnrális <r»z Jaj ódás megvalósulás:1 hoz, ha a baza'ért Érdéig a Délvidék ős a Felvidék közönsége Az. ember tragé báiá előadására a szegedi l óm térre vándorol. Ezután a lelkes nyilatkozat után ismét ő kérdez és a régi ere fájtért produkció „prodfjirei" útin érdeklődik. Amikor említjük neki, hogy ebbe n » városban inlsdeuki készen áll arra, bogy •ik*Kmadtáu újra megragadja a kezdeményezést és, hogy azok, akiknek a „szabadtéri" szívügye, a jttékok feltámasztásánál bizton számítanak U'5 ő közreműködésére, szerényen és tiltakozóan elmosolyodik, de ebben a mosolyban benne van az ia, hogy , szívesen állna ismét csatasorba a dómtéri előadások újraélesztése érdekében. — A legutóbbi időben kikapcsolódtam minden színházi dologból — mondja — eltekintve attóL bogy lavaly a kolozsvári Nemzeti Színház felkérésére „Nagyúr" cimü darabom színpadra állításában résztvettem, de ha alkalom adódnék rá, szívesen jönnék ismét. Szegedre dolgozni a szabadtéri játékok fejlesztése érdekében. A kolozsvári színházra terelődik ezután a szó és Bánffy Miklós elmondja, hogy a kolozsvári közönség, amely mindig szerctle színházát, most is teljes odaadással támogatja a nemzeti színjátszást, amely az idén már sokkal jobb úton halad ós szebb eredményeket kezd felmutatni, mint tavaly, — Tavaly azt hitték a koloz-vári színháznál — rooudja •—, hogy csupa hazafias darabokat kell előadni a magyarságból „kiéhezett" erdélyi közönségnek, holott éppen ezért, mert ez a közönség magyarságát . húsz éren ét mélyen a szívébe rejtve hordozta, nem a felületesen célzatos bazafiasságban, baoem annak tényekben megmutatkozó eredményeiben látja a hazafiságot. Végül a legaktuálisabb színházi témáról, a Nemzeti Színház igazgatóját ért támadásokról és a nemzet első 6zínháza körül ezzel kapcsolatban keletkezett viharokról kérdezzük Bánffy Miklóst, úgyis, mint semleges színházi szakembert, úgyis mint a magyar állami színházak hat éven keresztül volt főigazgatóját. Kiderül azonban, hogy Bánffy Miklós jelenleg anuyira kivül él ezeken a dolgokon, hogy nincs is tájékozva azokról, ilyenmódon nem is nyilatkozik róluk. Annyit azonban mégis megjegyez: a NexnzeU Színház jelenlegi igazgatója állásának elfoglalásakor egy sereg magáuszínházi színészt szerződtetett, ezek ahány, annyiféle stílust képviseltek. Az Igazgató kötelessége lelt volna ezeket a stílusokat közös nevezőre hozni, egybehangolni, összoérlelnU az azónban nem következett be, emiatt' fordulhatnak elő aztán a stílustalan, zagyva előadások. —r Rendkívül fontos — mondja Bánffy Miklós — a nemzet reprezentatív színházánál ez egységes, klasszikus hagyományokon nynevó. ámbár bizonyos mértékig modern stílus. Emlékszem rá, hogy Hegedűs Gynla, aki pedig igazán nagy színész volt amikor a Nemzeti Színházhoz, került, nem tudta átvenni a Nemzeti társulatának stílusát és vissza is tért magánszínházt színpadra. Többet nem hajlandó beszélni erről a tárgyról, mint mondja a politikától is teljesen visszavonult s 6, aki több izben volt még a „kis világháború" előtt és alatt országgyűlési képviselő, majd a bábom után külügyminiszter. 1926-tól kezd ve pedig hazatérve Erdélybe a Magyar Párt elnöke, aki most ngv érzi, Erdély hazatérése után elvégezte, a magyarok Istenétől ráDELMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1W2. január 10. bízott feladatot és visszatért a födhöz: gazdálkodással foglalkozik. Most is Hódmezővásárhelyre utazik, hogy az otfani méntelepen lovat vásároljon gazdasága számára. Bánffy Miklós és leánya pénteken este visszatértek Vásárhelyről Szegedre és innen utaztak tovább szombaton reggel a fővárosba, előbb azonban pénteken még megnézték a színházban Hegedűs Tamás és Véc*ey Leó operettjének előadását. Hiába, színházi ember nem tudja megtagadni önmagát és ha alkalma nyílik, ellátogat színházba. Az újbóli találkozásnál ozze] búcsúzik Bánffy Miklós: — Viszontlátásra a legközelebb' szabadtéri játékoknál, íí^-éi*,!^,'. . SZÁSZ FERENC „Folytonosan elevenedik a lelkekben az apostoli tüz* Tanulságos számok a belvárosi plébánia mull évi életebá »F (A Pélmagyarország tnuukalár&átólj Dr. Halász Pál kanonok, esperesplébános, a Belvárosi Egyházközségi Értesítőben beszámol plébániájának múlt évi életéről. A beszámoló szerint keresztelés volt az elmúlt esztendőben 950 (tavaly 770). Ebből belvárosi 185 (tavaly 147). más városiészi 388, vidéki 377. A 185 belvárosi ujszü lőtt közül 104 fiu, 81 leány; 157 törvényes, 14 törvénytelen, további 14 pedig tisztán polgári házasságból származik. Házasságkötés történt a Togadaimi templomban 98 (tavalv 94); ebből mindkét fél katolikus 81 (tavaly 76), vegvesházasság pedig 14 (lavaiy 16). Haláleset történt összesen 373 (tavaly 294). Ebből belvárosi 128 (tavaly 112), vidéki 246. A 128 belvárosi elhunyt közül 57 férfi, 59 nő, 12 gyermek. A 128 belvárosi elbunyt közül szentségekkel ellátva halt még S7 (tavaly 71), hírtelen halállal balt meg 9, a hozzá tartozók gondatlanságából, szentségek nélkül mult ki a világból 18 (tavaly 14). Elhagyta a katolikus hitet 2 férfi és 6 nö (tavaly 3 férfi és 5 nő); visszatért az Anyaszentegyházba 6 nő (tavaly 4 férfi és 3 nő). A szentáldozások száma a fogadalmi templomban 69.000 (tavaly 62.400), Ehhez járul még a belvárosi területen levő nyilvános kápolnákban végzeit szentáídozások száma, összesen .980", továbbá tudni kell, hogy a jezsuita templomban áldozóknak egy tekintélyes hányadrésze is szintén belvárosi hivő. A bemutatott számadatok" mindw» vonalon határozott haladás képét rontatják — irja az Értesítő beszámolója , bár sok olyan kedvezőtlen körülmény is van (létbizonytalanság, általános depresszió, templom té.li hidege, stb.), ami a haladás tempóiát bátríl: tatja. Folytonosan elevenedik aioahau a lelkekben az apostoli tiiz, amely nem nyugszik addig, amig családi és {baráti környezetét az aktiv hitéletbe be nem vonta. A >Katolikns Akció* biztató kilátásokat nyújt a jövő év' haladás tekintetében is. Ezért se szűnjenek meg a buzgó hívek hálát adni * jóságos Istennek — végzi beszámolóját az Egyházközségi Értesítő. M tfrflrúffilflsi orucH me*n0Ycltéh o Hirnnuszíh ügyforgalmát k'vnyltó feífcs Uies a lOrvtnusiChcn (A Délmagyarország munkatársától) Szombaton délben teljes ülést tartott a szegedi kir, törvényszék Paraszhay Gyula elnök vezetésével aa elnöki tanácsteremben. Az ülésen megjelent a törvényszék teljes birói és fogalmazói kara, Paraszkay Gyula elnök megnyi tóbeszédébeu általános áttekintés, adott az elmúlt évről, fogla'.kozot a háború okozta nehézségekkel majd a háborúval, amely a magyar nemzet számos hös fiát követeli áldozatul Kegyeletes szavakkal emlékezett meg Horthy István kormányzóhelyettes hősi halálaról és azt a reményét fejezte ki, hogy a nemzet legjobbjainak áldozatos halála a biztos győzelem záloga. Ezután az elmúlt ev nevezetesebb törvény alkotásairól emlékezett meg aa elnök,, kiemelte a. kormátiyzobej lyettet.í . intézményről, és vitéz I Horthy litván • kormán: zohelyei tessé történt megválasztásáról alkotott törvény L A továbbiakban a törvényszék mult évi ügyforgalmáról emlékezett meg az elnök. Elmondotta, hogy 1942-ben az 194L év ügyforgíjlmúhoz képest jleDtősen növekedett a peres ügyek száma, mert amig 1941-ben 6689 ügydarabot iktattak a örvényszéki iktatóhivatalban, addig az elmúlt évben 7121 volt az ügydarabok száma. A jelentős szaporulat az árdágitási ügyek és az ötöstanácsi ügyek megnövekedése idézte elő, do nagyban hozzájárult szomorú jelenségként a fiatalkorúak bűnügyeinek megszaporodása. Beszéde végén az elnök köszönetet mondott a birói cs fogalmazó: karnak a jól végzett munkáért. Az ülés végén a tanácselnökké k nevezett Klivéuyi és llónay De®sc letették a hivatali esküt Paraszkay "'nők kezébe, ezzel hi ülés végeiki.