Délmagyarország, 1943. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-06 / 4. szám

S társadalmi egyesületek vezetőnek értekezlete 3 ícüiélfásáp isszony akciójának megszervezésére (A Délmagyaf ország munkatársá­tól) Az a nagyarányú érdeklődés és társadalmi megértés, ami a Fő­méltóságu Asszony által a honvéd­családok megsegitóse érdekében megindított akcióval szemben ta­pasztalható, napról-napra szélesebb mederbe kezd terelődni. A gyűjtés tulajdouképpen még meg sem kez­dődött, a társadalom adakozó kész­sége azonban már is megállapit­hatólag oly nagy, hogy ez az akció sikerét illetőleg a legmesszebbmenő reményekre jogosit A gyűjtés ke­reteit az ezzel a feladattal megbí­zott hatósági szervek állítják fel s néhány napon belül megkezdi tevé­kenvségét a hatalmas apparátus. A szervezet létrehozásának céljából dr. Pdlfy József polgármester ja­nuár 9-én déli 12 órára tanácsko­zásra hívta össze a szegedi társa­dalmi egyesületek vezetőit a város­háza közgyűlési termébe, hogy megbeszéljék az akció lebonyolítá­sával kapcsolatos összes termivaló­kat és megszervezzék murát a gyűjtést. A társadalmi egyesületek közre­működésével lebonyolított eddigi akciók teljes sikerrel jártak s min­den remény meg van arra, hogy ezúttal hasonló eredménnyel áll majd a szervezet a F'iméltíc-águ Asszony akciójának szolgálatára. Erre most fokozott mértékben szükség is van, mert a fél a harc­téren küzdő magyar lestvé-eink ittbonmaradt családtagjainak meg­segítse és támogassa. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a társadalmi egyesületek vezetői és kiküldöttei minél nagyobb számmal jelenjenek meg a polgármester által összehí­vott értekezleten. A gyűjtés rek a legszélesebb keretek között Kell le­folyni, mindenkinek anyagi erejé­hez képest a lehető legnagyobb mértékben elő kell segíteni az ak­ció sikerét, mert legszentebb ha­zafias kötelességünk azoknak a családtagjain segíteni, akik fegy­verrel a kezükben, messze az ott­hontól védik a nemzetet, kultúrán­kat és a kereszténységet. Korzóban na MA BEMUTATÓI Előadások: 2.. fél 4-5 és 7 órakor iKarády Katalin művészi pályájának legegyé­nibb alakitását adja legújabb kitűnően sikerült filmjében EGY SZSV MEQMLL Megszűnik a legrégibb szegedi kávéház, az Emke A Strcbí-kávóháztól a Belvárosi kávéházon át az Emkéig (A Délmagyarország munkatársá tói) A régi Szeged életének hangu­lata áramlik Sz. Szigethy Vilmos­nak „Régi szegedi kocsmák" cim alatt folytatásokban megjelenő cikksorozatából, amelyben felvo­nultatta a Délmagyarország olva­sói előtt azokat a már-már feledés­be merülő érdekes, derűs és pati­nás történeteket, amelyek ezeknek az eltűnt kocsmáknak életéhez és emlékéhez fűződnek. Az emberek szeretnek visszaemlékezni a kelle­mes dolgokra s a kocsmák is azok közé a szórakoztató helyek közé Belvárosi Mozi Szerdán és csütörtökön utoljára Toínay Klári és Biíicsi remekbe sikerült vígjátéka És Bulla Elma mese Szerda 2, fél 4, 5, 7, csüt 3, 5, 7. LEGKÖZELEBBI MŰSORUNK a szjiies filmezés csodája, LIDÉRCFÉNY Felhívjuk figyelmüke* er­re * tényleg csodálatot filmre, mert ilyen még 8o* ha *em xolt tartoznak, ahol azok, akik odajár­nak, kellemesen érzik magukat, ami már csak azért is így van, mert hiszen cppen ezért járnak oda. Az idő hatalmas malomkövei azonban nem Csak a kocsmákat őr­lik emlékké, mindennek, ami szüle­tik, az a sorsa, hogy elmúljon. Mint ahogy nyilnak, aztán eltűnnek a feledés süllyesztőjében a duhaj kocsmák, a pálinkagőzös söntések, italmérések, meg a szolid polgári alapon vezetett vendéglők, éppúgy ez a sorsuk az előkelőbb rangsoru kávéházaknak is s nem volna há­látlan feladat az 6era, ha valaki vállalkozna a szegedi kávéházak történetének megírására.. Tradíciók, emlékek, mesék, érdekes történetek fűződnek a régi, már nevükben is alig-alig élő szegedi kávéházakhoz s hányan, de hányan vannak, akik­nek az emlékezés ködén keresztül színes és muzsikáló képek vibrál­nak a lelkükben egy-egy régi ön­feledt kávéházi éjszakából. Iiires, fényes kávéházai voltak a régi Szegednek, másfajta kávéházán, mint a maiak, ott, ezek mögött a tükörablakok mögött szövődött a város szellemi életének száz és száz fonala, az embereknek második ott­hona volt a kávéház, ott találko­zott a sajtó, a színház, az irodalom és a közigazgatás. Ma már csak az emlékekben élnek a Hétválasztó, a Feketesas, a Belvárosi, a Korzó s a többi rég letűnt kávéház. * A 63 esztendős kávéház Az eltűnő kávéházak sorába most bevonul az Emke is, a meglevők között legrégibb szegedi kávéház, amelyet tíz-tizenkét év óta utolsó tulajdonosáról. Horváth-kávéház­A többi szerepekben: NAGY ISTVÁN, URAY, LEIIO­TAY, KISS MANYI, PETIIES FERENC. HALMAY, PÁLÖC/A nak neveztek hivatalosan, a közis- jOFT MAGYARORSZAG « mert elnevezés azonban továbbra ' Szerda. 1943 január S. w is az Emke maradt. Az Emke ká- • véháznak a Klauzál-térre nyíló sa­rokajtnja rövidesen, még ebben a hónapban bezárul, azután kőműve­sek és más mesteremberek jönnek hegyes csákányokkal, gyaluval, fü­résszel és egyebekkel, hogy eltün­tessék a 63 esztendős mult beépített emlékeit Elmúlik minden, nem csak az ember, de a kocsmák és a kávéházak élete is ós ugy érzi nz ember, hogy minden elmúlás mel­lett meg ketl egy percre állni a túl­élőnek. Az Emke megszűnése megint elvisz a régi. a békebeli, a gondtalan polgári jólétben élő, ma már nyomaiban is alig-alig meg­levő Szegedből egv darabkát. Min­den elmúlik, az élet megy tovább s az Emke-kávéház helyén már­ciusban az egyik budapesti pénzin­tézet fiókja nyit kaput. A most megszűnő Emke-kávébáz 63 esztendős. Közvetlenül a nagy árviz után az akkor nagy lendület­nek indult újjáépítés során épített a Klauzál-térre Stróbl József sze-, gedi kávéháztulajdonos és vendég­lős szép emeletes házat, amelynek egész földszintjét kávéháznak ren­dezte be. Strőbl Józsefnek az árviz előtti időkben az Iskola-utcában volt kávéháza, amit az uj ház el­készülte után itt nyitott meg a mostani Klauzál-téren. A kávéhá­zat tulajdonosáról nevezték el s a megnyitás nagy esemény volt az akkori Szegednek. Fényes, pom­pás kávéházat nyitott meg saját házában Strőbl József s a kávéház a legrövidebb idő alatt otthona lett a város vezető köreinek és uri társadalmának. A polgári erények­re ós tradíciókra annyira rátarti régi Szeged szolid és uri szórakozó­helye lett a Strőbl-kávéház, amely egész délután és a kora esti órák­ban tele volt tarokkozó, tereferélő szolid időtöltőkkel, kávéházi harát­kozdssal szórakozó uri polgári tár­saságokkal, de 8—9 óra tájban min­den este kiürült. Nem tudni, hogy igaz-e vagy sem, de mindenesetre jellemző az a Strőbl Józsefről fenn­maradt anekdotaszerü történet, bogy egyszer 9 óra tájban bevető­dött valami idegen a kávéházba, szélesen elhelyezkedett, pincért.. rqsztelték át. De nem sokáig volt az övék a kávéház, Kovács Sándor vet­te át tőlük, akinek a vezetése alatt élte fénykorát a Belvárosi Kávéház. A hires Kóczé pritnás muzsikált a kávéház hatalmas vendégseregének, most már vigak és hangosak voltak az éjszakák is, konyhája, itala nemcsak városszerte, de messze tájakon is hi­res volt s olyan kerthelyisége volt az udvarban, amelynek párja nem volt messze földön. Erre az időszakra — közvetlenül a háborút megelőző évek­re esett már nemcsak néhányan vannak, akik szívesen emlékeznek vissza a városban. De Kovács is hamarosan megvált a kávéháztól, megalapította a Korzó­kávéházat (később Budapestre ment, ahol az Oktogonon, az Abbáziával szemben nyitott Kovács-kávéház néven kávéházat), a Belvárosi Kávéházat pe­dig átadta egy R a d ó nevű bérlőnek. A világháború alatt vette át a kávé­ház bérletét Dávid Sándor, akinek az idejében az úgynevezett polgári uri körök mind jobban kezdtek kimaradni az ekkor Emkének elnevezett kávéház­ból s ezeknek a helyét inkább az éj­szakázó rétegek foglalták el. Dávid Sándor egészen a harmincas évek ele­iéig vezette a kávéházat, ekkor jött bort, cigányt kért, szóval amúgy Szegedre Horváth Szilárd, egv M­clöirásosan nekikezdett volna újvidéki pénzintézeti tisztviselő, aki ki­mulatozásnak. Na csak ez kellett a ' bérelte a helyiséget és nagy ambíció­derék Strőbl mesternek, aki annyi-' val látott hozzá hogy feltámassza a i •• i , • , ... . .. kávéház rém fenves korszakat. Nagv ' a büszke volt híres kavehaza jo . ' , : „„„„>, .. . " á doza okat hozott ennek erdekem» hirére. — Még bogy itt éjszakai dáridót akar rendezni? Hát minek nézi az én kávéházamat? — támadt, a má­mort kereső atyafira. — Na <rye rünk, gyerünk kifelé, osztán csukló bc az ajtót kívülről Uj cégérek, u" fu'aídonosok Még mielőtt magához tért volna, rö vid utón kitessékelte kávéházából » duhaj szándékú vendéget, aki nyiiva valahonnan idegenből pottyanhatott szegedi éjszakába, mert nem ismerti a Strőbl-kávéház szolid, korán záró polgári jóhirét. Strőbl József halála után házát a kávéházzal együtt három leánya örö­költe, akik közül egyik Kiss Ferenc ny. miniszteri tanácsosnak, másik Kouff Róbert nyugalmazott vezérőr­nagynak, harmadik pedig néhai Gaái Endre tanácsnoknak volt a felesége Az örökösök bérbe adták a kávéháza az akkori idők legismertebbek közé tartozó kávéházi vállalkozóinak, a Ró­nay testvéreknek, a budapesti Bel­városi Kávéház tulajdonosainak és a Hangli bérlőinek, akik szegedi kávé- , házukat is Belvárosi Kávéházra k mtmmi mu Az utolsó ünnepnapon, ma 2, fél 4, 5| és 7 órakor, holnap, csütörtökön utoljára 3, 5, 7 órakor A legnagyobb sikerű, legszebb maevar film' ÜE1ESZIBIW ; Egy mai leány élete, szerelme, küzdelme a boldogságért. Főszereplökj Toínay Aftay Perényi Somlay Aki még nem látta, siessen kihasz­nálni a két utolsó napot és siessen jegyet elővételben biztosítani!

Next

/
Thumbnails
Contents