Délmagyarország, 1943. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-05 / 3. szám

rcem lelcnt áremelést e éí itMüátárárah megállapítása (A l>< Imagyarország munkát ár sá­t"l I A szegedi kereskedelmi és ;pnikimiánál érdeklődésünkre ki­jelentették, hogy az elmúlt napok­ban a közellátási hivatalnak egyes textil neműek határáraira vonatko­zó közleménye — amelyet a Délma­gyarorság is közölt —, nem je­lent uj textilármegállapitást, inert * textiláruk határárainak közlése aem más, mint az árak ellenőrzé­snek hatályosabb formája. rA textiláruk brütt.o haszonkul­csát megállapító 130.000—1911. 0 K. számú és az azt kiegészítő rendele­tek tehát mindezideig is érvényben vannak. A textilkereskedők a fenti rendeletek értelmében textiláruikat továbbra is ugyanugy számithat­ják ki, mint eddig, mert szabály­szerű árkiszámitás esetén még ak­kor sem követnek el ártullépést, ha fentiekben jelzett közleményben megadot határárakat tul is lépik, j közölje adatait a rendőrséggel. Különösen annak a magas, fekete­ruhás ürihölgynek a jelentkezését kéri a rendőrség, aki ugyanakkor ötvenpengőst akart váltani ugyan­annál az ablaknál, de éppen a 400 pengő váltása miatt másik tiszt­viselőhöz fordult a kérésével, mint­hogy nem volt türelme várni. Azt reméli a rendőrség, hogy ez a hölgy, ha jelentkezik, értékes ada­tokkal egészítheti ki a károsult tisztviselőnő által szolgáltatott sze­mélyleirást az ismeretlen férfiről. DELMAGVAROS*KAG Kedd. 1943. január I. A rendőrségnek egy bként az a feltevése, hogy valamelyik kerc­kedelmi, vagy ipari vállalat mer bízottja lehetett a pénzváltó férfi ezért felkéri a rendőrség azokat * cégeket, amelynek alkalmazásában olyan altiszt, kifutó, vagy sofőr van, akire a személytói rás ráüli i és az illetőt megbízták szombaton pénzváltással. közüljék alkalma­zottjuk elmét a rendőrséggel. Két imrédysfa fiatalember megtámadta Parragi György publicistát Rendőri beavatkozás vetett véget a goromba inzultusnak Budapest, január 4. Hétfőn dél­ben 1 órakor két fiatalember (akik állítólag az Imrédy-féle Magyar Megnjnlás Pártjának tagjai) jelent meg a Afagyar Nemzet Aradi-utca 10. száműl szerkesztőségi helyiségé­ben. A két fiatalember .akik közül az egyik egy hatalmas termetű sző­ke férfi, njságiróként mutatkozott be, azt kérte a szerkesztőség egyik altisztjétől, jelentse be őket Par­ragi Györgynél. A bejelentés meg­történt, a két látogató belépett a lap ismertnevü publicistájának szo­báiéba. Amikor Parragi György hellyel kínálta látogatóit, azok nem 4 itek le, hanem a magasabb t tr jtt ü eg anesen ezzel fordult az ujragiróhoK — Ar it ötf irt lapjában Imrédy Béla irodaiul estjéről, az szemon­s őrlett haz gság! Parragi György visszautasította a hangot a a következő pillanatban • két fiatalember inzultálta őt. Parragi a támadást viszonozta, de segítségért is kiáltozott s ekkor egy másik szerkesztőségi társa, a szom­széd szobában dolgozó Bihari László sietett segítségére. Időközben a Globus-nyomda por­tása rendőrért sietett. Miközben a portás rendőrért járt, a két fiatal­ember elhagyta az újság épületet. Néhány percöel utóbb azonban mind a ketten visszatértek s kény­szeríteni akarták a portási, hogy a bezárt kaput nyissa ki. A portás arra hivatkozott, hogy a nyomda­épület hadiüzem, a két támadó azonban rátámadt a portásra. A to­vábbi inzultusnak rendőri beavat­kozás vetett véget. A mosonyiutcai rendőr laktanya ból riadóautón egy zakós* rendőr érkezett, igazoltatták az orö ; s látogatókat. Fenik Ferencet és tóc­sát, majd mindkettőjüket, az utcán várakozó két másik fiatalemberre! együtt, a főkapitányság politikai nyomozó osztályára kisérték. Különös bonqoúalniak két elveszett zálogcédula k írül Kétezerhátszáz pengővel megkárosította a postai tiszfviselfnőt egy lelkiismeretlen ember Kereket oldott a tévedésből neki átadott bankjegykötegekkel {A Délmagyarország munkatársá­tól) Különös ügyben nyomoz szom­bat óta a szegedi rendőrség. Szom­baton délután fél és háromnegyed 4 óra között a főposta földszinti hi­vatali helyiségének postai érték­cikkeket árnsitó egyik ablak előtt egy 30—35 év. körüli pirospozsgás arcú, szökési, nyirottbajuszu, jobb mnnkáskülaejü férfi jelentkezett azzal, hogy 4 darab százpengőst szeretne felváltani. A szolgálatot teljesítő tisztviselőnő. Patak J4­nosné a 4 bankjegyet át is vette felváltásra és átadott a ismeret­len férfinek két, egyenként 50—50 egypengöst tartalmazó pénzteker­öset, továbbá három tizpengősöket tartalmazó bankjegyköteget A tisztviselőnő a nagy mnnkában ós az ablaka előtt tolongó felek sür­getésére megzavarodott és téve­désből olyan három csomag bank­jegyköteget adott át, amelyek mindegyike nem 10, hanem 100 da­rab tizpengőst tartalmazott. A há­rom darab százpengős helyett te­hát 3000 pengőt adott vissza tiz­ipa^BOktaa. 'Ás férfi a három kö­teg bankjegyet átvette, közülök kettőt át is számolt a tisztviselőnő előtt, hogy megvan-e a harmadik köteget azonban már olvasatlanul tette el azzal, hogy „az előző kettő hiánytalan, biztosan meglesz a harmadik is, ő megbízik". Ezzel eltávozott A tisztviselőnő csak hi­vatalzáráskor vette észre, amikor pénztárt csinált, hogy kétezerhét­száz pengője hiányzik. Ekkor visz­szaemlékezett a váltásra és az el­követett tévedésére. A tévedésből a postakincstárra nem háramlik kár, mert a tisztviselőnőnek a kárt meg kell térítenie, ellenben a té­vesen visszaadó tisztviselőnőt anyagilag teljesen tönkretette az ismeretlen ember lelkiismeretlen­sége, mert annak kötelessége lett volna figyelmetetni a hivatalnok­nőt a tévedésére. Minthogy ezt nem tette, az őt nem Illető pénz zsebre­vágásával jogtalan elsajátítást követett el. A rendőrség megindította a nyo­mozást. amelynek sikere érdeké­ben a közönséghez fordul azzal a kéréssel hogy aki tud valamit a tévas visszaadás körülményeiről, (A Délmagyarország munkatársá­tól) Néhány nappal ezelőtt meg­jelent egy férfi Nógrádi László sze­gedi ékszerésznél és két zálogcédu­lát kínált megvételre. A "cédulák aranyóráról és aranyláncról szól­tak és értékük 3000 pengő volt. Az ékszerész köteles óvatossággal járt el ós kijelentette, hogy csak akkor vásárolja meg a zálogjegyeket, ha azok származását és saját szemé­lyét az eladó igazolja. A jelentkező igazolta is magát Kiss Árpád ro­mániai menekült személyi okmá­nyaival és azt állította, hogy az ékszerek elhunyt édesapjától szár­maznak. Az ékszerész nem elégedett meg ennyivel, hanem az eladóval együtt a rendőrségre ment, ahol azonban Kiss Árpádra semmiféle olyan adatot nem szolgáltattak, i az üzlet lebonyolítását az ék­>•, számára aggályossá tehette z ina. A vásár tehát létrejött és K w Árpád az ékszerésztől kapott rvz egy részén egy rubinköves gyürilt is vásárolt. Január 3-án Nógrádi a két zálog­jeggyel megjelent Simon György . ilogintézetében, hogy az órát és láncot kiváltsa. Ekkor kiderült, hogy a zálogjegyeket még december közepén letiltotta egy fiatal leány, aki Szabó Valériának nevezte ma­gát. Az ékszerész tüstént a rendőr­ségre sietett, ahol panaszt tett. A detektívek előállították Szabó Va­lériát, aki elmondota, hogy a zá­logjegyeket Hulman József nevű ismerőse adta át neki megőrzésre és azok a mult hónapban ismeret­len módon eltűntek a retiküljéböl, ö anélkül, hogy a zálogjegyek eltű­nését jelentette volna a rendőrsé­gen, azokat a zálogházban letil­tatta. Kiss kihallgatása során eleinte makacsul kitartott amellett, hogy a zálogcédulán szereplő értéktárgya­kat apjától örökölte, a szembesí­téskor azonban megtört és beis­merte, hogy sem a óra ,sem a lánc nem volt az övé. Azt azonban a leghatározottabban tagadta, hogy bűnös uton került volna a két cé­dula a tulajdonába. Azt állította, hogy azokat a Loudoni-körut 6. számú ház előtt találta. A rendőrség nem fogadta el ezt a védekezést, hanem a nyomozás mmmv> mmimmm Olvassa Délmagyarországot, hirdessen a Délmagfarországban ! wm^ür teEwa tytHr^Hf iratait lezárta és átette uz ügyész ségre, ahová Kiss Árpádat dtki­sértette. Az ügyészségen Kiss Árpá­dot előzetes letartóztatásba hrly z­ték és a rövidesen megtartandó bi­rói tárgyalás fogja tisztázni, ho­gyan kerültek a nagy értéket kép­viselő zálogjegyek a romániai me­nekült birtokába. Három pápai dekrétum Vatikánváros, január 4. Az apostoli kongregációnak báron- drtó terjesztették XII. Pius i Contardo S e r i n i n e l a egyetem 1802-ben elhun boldoggá avatásáról szí \ .násudik dekrétum megállapítja G r a s s i, F t> golla és Fantosatti püspökök és egyben kínai apostol; vikári.: ok, úgyszintén más misszionáriusok vér. tanú halálát az 1900. boxerlázadás idején. A harmadik dekrétum k< . hirrl teszi Tehan Vitha Katalin fiatat in­dián nő keresztény erényeinek hitótóa­ségét, aki egy jezsuita n ; ; » Északamerikában 1680-b - i halt m g, (MTI) Eltemették Hegedű.s Lorántof Budapest, január 4 Hegt di rántot hétfőn délután 3 órakor teme­tők a kerepestuti temet6ben A 1 falkot a gyásaesarnok középső aulájában állították lel s az elhuoyt politikus, iró és bankvezér kope élővirágkoszorukkal borították el. A különböző pénzintézeteké ismert ne­vű politikusokon, irókou kivé akié Hegedűs Lórántnak mind személy ' barátai voltak, a Kisfaludy- és Pétőfi­Társaság, az Országos Megvár Snjló kamara és a Magyar Tudomávos Aka­démia is elküldötték ko ioruikat. N koporsó lábánál helyeité cl a ni I Hegedűs Lóránt leányának és ifi M' gediis Sándornak a kosz -uit. Már 2 óra után gyülekezni kezdtek a résztvevők. A Magyar Tudományo Akadémiát Volnovich Óéra képvi« küldöttség élén, a petőfi-Tarsaságot és az Országos Magyar Sajtókamara! Gáspár Jenő igazgató-főtitkár * r y­szersmind a Petőfi-Társa ág főtitkára a TÉUÉ-t. amelynek Hegedűs Lóránt elnöke volt. Krest Kár-üv alelnök igazgatóval az élén a TfcBE teljes tisztviselői kara. A pénzvilág és az Írói világ vonult fel a végtiszlességre. emeljen a bú­csúztató beszédet a szertartást végr/ Ravasz László református püspök mon­dotta. A TftBE nevében Kres* Kárelv beszélt a ravatalnál Háromnegyed 1 órakor indult el a menet • temető kriptasora felé. A Hr d rs -sa' d kriptájába édesatyja, Hegedűs Sándor s anyja, Jókai Jolán érckoporsói mel­lé, a nyáron trngikus körülmények kö zfttt elhunyt felesége és tó-<nya szem stádségiha helyezték el Hegrtóí? ráat .koporsóját. (MTll

Next

/
Thumbnails
Contents