Délmagyarország, 1943. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-05 / 3. szám

Vffllt! A'ra 12 fillér; 1943. lanuör 3. XIX évi. 3. sz. Továbbra is nemei Kézen vannak a Veiihiie Lukiban és Sztálingrádban clloülalt ícroieíck Német cáfolat a két város visszafoglalásáról terjesztett moszkvai hirekre — Heves harcok a Kaukázusban — Rommel megerősítette Tripoliszt rehértröiiiiwt Minh hl Washin^onhan a Itáüorii clffniienyélről - Nemet félhivatalos fiiegleguzéseh a rehérfrönuv állításaira Az ér első napjai a keleti fronton ugylátszik a harcok erősödését hozták meg. Erre vallanak azok a jelentések, amelyek vasárnap és hétfőn érkeztek a viláháboruuak erről a területéről. A magyar hadosztály szakasza ellen a bolsevisták jannár 2-án nagy tüzérségi előkészítés ntán rendkívül erős támadást intéztek, de a magyar kötelékek — amint azt az OKW külön is kiemeli —, megtartották állásaikat, valamennyi szovjet támadás összeomlott és 401) eHenségfes katona holtan maradt a magyar arcvonal előtt. A német hivatalos jelentés a magyar sikerről szószerint a következőképpen emlékezik meg: „Magyar csapatok az egyik doni hídfőből intézett bolsevista támadásokat rnesszehordó tüzérségük megsemmisítő és kiválóan célzott tüzével leverték, anélkül, hogy a saját gyalogsági kötelékeknek egyáltalán be kellett yolna avatkozriok" Velikiie Luki Nem kevésbbé, sulyosak a harcok a keleti froDt középső szakaszán. Ezeknek a hevességét nem multa felül a íereki és a leningrádi térségben a legutóbbi napkoban lefolyt küzdelem sem. Itt a legnagyobb érdeklődést a Velikije Luki körül tobzódó csata keltette. A logf elsőbb német hadvezetőség legutóbbi jelentésében is megállapítja, hogy a szovjetnek e támaszpont clleu intézett ismételt támadásai összeomlottak és a védők továbbra is megállják a helyüket. A hadvezetőség jelentéséből és az ehhez füaött félhivatalos kommentárokból kitűnik, hogy itt a vörös hadseregnek egy átkaroló badmozdulatáról van szó, 8raelynek az a célja, bogy elragadja a német védelemtől Velikije Lukit, azt a fontos támaszpontot. Arcvonal kiiaazitásoV Ottó von lleydebrecknek a Hétfői Magyarországban között jelentése szerint az összes eddigi moszkvai ellenkező jelentésekkel szemben még mindig határozott marad a német megállapítás, bogy Velikije Luki német kézen van. Aa Ilmeutótól délre terjedő vidéken azonban helyzet nagyőri zavaros- Innen már napok óta erős szovjet támadásokat jelez a német badijelenlés. Ezeknek eredményéről eddig nem jött értesítés, most azonban illetékes berlini helyről jön a közlés, hogy az erős fagy járhatóvá tette az utakat és ilyenmódon a szovjet erőknek sikerült betörniök a német harcivonalaikba. De, hogy ez milyen mértékben történt, arra még nem jött megállapítás. Mindenesetre erős német ellenakciók vaunak folyamatban. Ami P Don-vidéket illeti, ott is erős német ellentámadások vannak folyamatban. Helyi adatok közlése nélkül jelentik, bogy további német sündisznó-állásokat sikerült felszabadítani, amelyeket a szovjet betörések során bekerítettek. Hogy ezekkel a német cllentámadó kezdeményezésekkel szemben a szovjet vezetés is megtette a maga intézkedéseit, illetve ezeknek kísérletét, az kitűnik abból, hogy a német jelentés szerint a német erők északi szárnyán is ujabb kezdeményezés alakult ki, amelyet azonban már kezdeti stádiumában visszavertek. Arról szintén van jelentés, bogy egyes szovjet betörések ezen a ponton sikerültek, de a vonalakat újra kiigazították. Ui szovjet harc'eszlcözök Az NST béri in i tudósítója arról ir, hogy egy német haditudósító beszámolója szerint, hogy a szovjet bareieszközök némileg megváltoztak. A jelentés szerint a szovjetcsapatok nj nagy offenzívaiknál ugyan még mindig a régi tanktipusokat használják, de azokat megerősítették elülső oldalukra forrasztott vastag vaslapokkal. A harckocsik heruyótalpai csaknem egy méter szélesek. A repülök valósággal rávetik magukat a német vasutvonalakra. A szovjotcsapatok speciális fegyvere továbbra, is mindenütt a gránátvelő, amelyet a legnagyobb hóban is magukkal "cipelnek. A gyalogos lövészek között jó sífutók vannak. Általában azonban a szovjet gyalogság nem lett jobb, hanem rosszabb. A gyalogság is „póthomokpáncélzatot" kapott, mint a tapkok- Ez a páncélzat a gyalogságnál ex nj zászlóaljakból áll, amelyeket a szovjet hadvezetőség elitcsapatokká igyekszik kiképezni. Ezeket a zászlóaljakat a testileg legkiválóbb tartalékosokból állítják össze, akiket gyárakból és büntető táborokból hoznak a harctérre. Ezeknek a csapatoknak az élére szivesen állitanak igen fiatal vezetőket. Ezek mögStt az elitcsapatok mögött tehát először a súlyos veszteségeket szenvedett régi hadosztályok állanak, másodsorban a nem nagyon jól kiképzett és rendkivül fiatal őszi újoncok, harmadsorban pedig a futólagosan, vagy alig' kiképzett öregebb íVlulókosok. A moszkvai hadvezetőség terveinek taktikai szempontból helyes végrehajtását nem lehet minden további nélkül felismerni, de a csapatvezetők elég ügyesek a had-1 Afrikában. vezetés állandó változtatásában ni nj helyzethez való ösztönös alkalmazkodásban és a véletlenek kihasználásában. , Esio IcqfriLq A német és a olasz hadijclenté* beszámol a megélénkülő harci tevékenységről az afrikai hadszintéren. Ezzel kapcsolatban a Wilhrlnv strasse iletékes köreiben kijelentették, nyilvánvaló, bogy a németolasz baderő még nem kezdett meg nagyméretű hadműveletet Tuniszban, de olyan harci cselekményeket vittek véghez, amelyek rövidesen éreztetik kedvező hatásukat. Amint azt az' OKW kiemeli, a német 'támadások további 'terepnyereséggel jártak. Líbiában az ellenség előretöréseit a német afrikai hadtest tüzérségi tűzzel visszavette. Az NST lalineai jelentése arról számol be, hogy szombat reggel két ró pülőgéphordozó, két csatahajó, valamint két cirkáló és nyoJc romboló futott ki Gibraltárból repülőgépek kíséretében a Földközi-tengerre. Egy Madridból érkezett másik NSTjelentés szerint Sir Sámuel Hoare madridi brit nagykövet vasárnap délután í liktára társaságában Gibraltárba érkezett. La Lineából ide érkezett jelentések szerint ugyancsak Gibraltárba érkezett Lord Gort marsall, máltai > brit főkormányzó is. Ezekből az esej ményekből arra következtetnek, bogv i az angolszászok valamire készülnek Német hadi;e!entés Berlin, jannár 4. A német véderő főparancsnoksága közit: A donvidéki és a sztálingrádi arcvonal különböző szakaszain a Szov. jet súlyos veszteségeket szenvedett folytatólagos támadásai közben. — A kaukázusi tengerpart egy feketetengeri kikötőjében közepes nagyságú bombával megrongáltunk, egy kereskedelmi hajót. — Az arcvonal középső szakaszán rohamcsapataink sikeres vállalkozásokat vittek véghez. Az ellenség előretöréseit kivéd lük. , — Egyik hadseregünk mögöttes területén bekerítettünk több szovjet bandat. Tölüj mint 1400 bánditavaí végeztünk, 05 tábori es nagyszámú állást szétromboltunk, sok íegjvett, tetemes lőszerkészletet és egyéb utánpótlási holmikat zsákmányoltunk. — Az llmcn-tótól dc|t»elelre tovább tartanak a szívós helyi harcok. A Halász-félsziget előtt gyors német harci repülőgépek elsüllyesztettek egv 5000 tonnás kereskedelmi hajót, egyet pedig sujyosan megrongáltak. Dél-Tunéziában a német-olasz csapatok francia katonai erőket vetettek vissza nyugati irányban. Légi haderőnk igen hatásosan támadta at ellenség vasúti és országúti szállítóeszközeit. Egy ellenséges repülőtámaszponlon telitalálataink tüzeket idéztek elő. Kísérő vadászrepülőink lelőttek öt ellenséges vadászgépet. Egy német buvárnaszád Orántól északkeletre egy erősen oltalmazott karavánból elsüllyesztett egy 5000 tonnás gőzöst. — Egy angol légikötelékböl, amely napközben betört a nyugatfrancia tengerpart felé, 16 többmotoros gépet lelőttünk. Német veszteség nem volt. A késő esti órákban angol repülők zavaró támadást intéztek Nyugatnétfletoiszág eJlen. A lakosságnak veszteségei vannak. Két támadó repülőgépet lelőttünk. — Gyors német harci repülők Délarglia partvidéke ellen intézett sikeres nappali támadása után német harci repülök az éjszaka folyamán töbh hullámban támadva, Hull kikötővárost bombázták. A városban nagy tüzek keietkeztek. (MTI) Német cáfolat Velikije Lukiról és Sztálingrádról Berlin, január 4. A Német TI katouai munkatársa figyelemreméltó jelenséget lát abban a tartózkodásban. amelyet a hivatalos német katonai körök tanúsítanak az újévi háborús helyzet megítélésében. A tudósító, a következőket írja: A keleti arcvonal helyzetéről miuden további nélkül mag tébet állapítani, bogy a német vezetés, valamint a továbbra is támadó jellegű védokezésben álló német «'» sövetséges csapatok számára semmiféle meglepő elemet nem reit magában. A keleti csata lankadatlan hevességgel folyik tovább. Az időjárás általában véve rossz,, esó és bó váltja egymást. Német, kato-