Délmagyarország, 1943. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-28 / 22. szám

Szeged egyik égető problémája cselédkérdés a ,Az igénylések 50 szazaiékát tudjuk csak kielégíteni," — mondja Mária Ravennosa nővér, a Katolikus Háziasszonyok •helyező irodájának vezetője (A Délmagyarország munkatársá­tól) Háborús háztartásaink egyik leg­égetőbb problémája a cselédkérdüs. Egyre több panaszt hallunk a cseléd­hiány miatt s ennek okát mindeneset­re a háborús viszonyokban kell ke­resnünk. Mig a férfiifjuság nagyrésze a távoli harcmezőkön teljesiti haza­fias kötelességét, a nőifjuság foglalja tt itthoni posztjaikat és betöltik azo­kat az állásokat, amelyekben női munkaerővel pótolható a hiányzó férfimunkaerő. A tanyai, falusi lá­nyok azelőtt, a boldog békeévekben, ha megunták a mezei munkát, bejöttek a városba szolgálni. Ma egyrészt a mezei munkánál sem tudják olyan könnyen nélkülözni őket, mert hiány­zik a férfimunkaerő, másrészt ha be­jönnek a városba, nem helyezkednek el többé mindenes háztartási alkalma­zottként, hanem elmennek a gyárba dolgozni a férfiak helyett, vagy az élet más, számukra alkalmas poszt­Tó* találnak elhelyezkedést A Katolikus Háziasszonyok Szövetsége Idestova egy évtized óta fogal­kozik BselédelhelyezésseL Elhelyo­nőirodája négy éve áll a Kalocsai Iskolanővérek vezetése alatt. A Kálvária-utcai volt jéznstársasági rendházban találtuk meg az irodát, két, szép. világos helyiségben, balra a kapn alatt. Itt gyiiltek össze , jobb Időkben" a lányok s ha betévedt rgy-egy úriasszony, aki háztartás­beli alkalmazottat keresett, dns vá­laszték állott reudlekezósóre. Ma fordított a helyzet. Néha 6—8 ori asszony ia üldögél délelőttönként a helyiségben s ha betéved egy-egy ajánlkozni akaró lány, ugy zsong­ják körfii, mint valami ritka ma darat... Valósággal egymásra li­citálnak 6 az Ígérgetésekből) és fo­gadkozásban, hogy csak nála lesz jé helye a lánynak, annyi szabad­időt és kedvezményt kap, amenny t esak akar. Auiikor ellátogattunk az e1b»!ye­zóirodába, szélcsend delelőt volt, alig néhány Bselédkereső hölgy lá­togatott be, háztartásbeli alkalma­aott-jelöltet pedig egyetlen egyet sem láttunk ... Jóságosarcu, szelid­haugu kedvesnővér: Mária Raven­nosa fiit az Íróasztal mellett, ö ve­zeti már négy esztendeje az irodát mindenki legnagyobb elismerése és megelégedése mellett. Hozzá intéz­tük a kérdéseket, amelyekkel meg ' akartuk világítani a Bselédhiány okait és jelenségeit: — Mióta tapasztalható a háztar­tásbeli alkalmazottak számának csökkenése? — Körülbelül két hónapja. Az­előtt mindig volt annyi lány, amenyit *1 tndtnnk helyezni. Most azonban egyre rosszabb a helyzet. A kereslet egyre nagyobb s a kíná­lat egyre kevesebb... A kedvesnővér elmondja, hogy igen sok lány adta 'be a könyvét az elhelyező irodába már hónapokkal ezelőtt s aztán többé nem jelentkez­tek. Tele van eselédkönyvekkel az Íróasztal fiókja, de elhelyezésre váró lány sajnos — nincsen. Gyár­ba mentek dolgozni és nincs szük­ségük a cselédkönyvükre. — Január hónapban hányt he­lyeztet el e hányt lányt igényel­tek a háziasszonyok? — tesszük fel a következő kérdést Kereslet: 120 k'ná at: 70 — Még előttünk áll január utolsó hete, amely mindig a legforgalma­sabb szokott lenni — magyarázza Mária Ravennosa nővér. — Elsejé­re sokkal több háztartásbeli alkal­mazott cserél gazdát, mint 15-ikc tájban. Ebben a hónapban már el­helyeztünk 70 lányt, 120 viszont azoknak a háztartásoknak száma, amelyek alkalmazottakat igényeltek nálunk. A helyzet tehát az, hogy körülbelül 50 százalékát tudjuk osak kielégíteni az igényeknek­De nemcsak Szegedről és környé­kéről keresnek háztartásbeli alkal­mazottat a Katolikus Háziasszo­nyok Szövetségének elhelyezőiro­dájában, hanem messzi városokból is, igy elsősorban Budapestről. — Budapestről személyesen jár­tak már nálunk úriasszonyok s „rendes, jó, vidéki'" lányt kerestek. Ott még nagyobb a cselédhiány, mert a lányok villamoskalanzoknak mennek tömegesen. Erdoks. hogy — mint a kedvesnő­vér elbeszéli — Lőköshdzdról, Lilla­fütedről, sőt — Pusztamérgesről ia keresnek Szegeden háztartásbeli alkalmazottat. — Pusztamérgesről, ahonnan mi várnánk lányokat — teszi hozzá Mária Ravennosa nővér Bérdrágitás: 50—60 pengő E pillanatban belép egy nrinő, aki kislányát vezeti le a kissé me­redek lépcsőkön. Háztartásbeli al­kalmazottat keres. Mindenes főző­nőt, vagy szakácsnőt. — Mennyi bért szánnak a lány­nak? — kérdi a kedvesnőver a szo­káshoz hiven. Az adatokat ugyanis bejegyzi egy nagy, fekete könyvbe. Csak annyit tud igérui, hogy ha lesz, akkor küld lányt...) — Hát... 35—40 pengőt — vála­szol az nrinő rövid gondolkodás után. — Sajnos, ennyiért nem kapnak főzőnöt! — mondja a nővér. — A legtöbben 50 pengőt is Ígérnek egy rendes főzőnőnek ... Megtudjuk, hogy valóságos „bér­drdgitás" folyik a háztartásbeli al­kalmazottak frontján. Már 50. sőt 60 pengőt is Ígérnek a háziasszo­nyok, Csakhogy rendes, hűséges, mindenes-főzőnőt kapjanak. Az árakat itt természetesen a kereslet és kínálat közötti viszony szabja meg. De ahogy más téren tilos az árdrágitás. itt is feelene valamit tenni, hogy az elfogadható bérnél meg lehessen állapodni. Hiszen 3 havi 50 pengős fizetés mellett még 90—100 pengő értékű élelmet is kell számítani s hol van akkor a lakás, fűtés, világítás! Takarítónők és gyermektelen házaspárok eiőnyben ! —- Leginkább takarítónőt, miude­nes bejárónőt keresnek. Természe­tesen élelmezés nélkül, arai tnlán érthető is a mai világban ... A lá­nyok meg gyermeki'lm fiá:: roknál szeretnek elhelyezkedni, le­hetőleg idős házaspárnál, ahol est© korán lefekösznek. A kényelmet keresik mindkét részről, pedig a lányokat mi arra oktatjuk, hogy gyermekes családoknál helyezked­jenek el legszívesebben, mert ott van a legtöbb esély rá. hogy igazi otthonra találnak... A kalocsai iskolanővérek lelkiis­meretesen foglalkoznak a cselédlá­"nyok^l. ök vezetik a háztartásbeli alkalmazottak? ..Zita-köré'", amely­nek rendesen 30—35 tagja van. Va­sárnap délutánonként gyűlnek ösz­sze a lányok az elhelyező irodájá­ban, amely — más. tágasabb helyi­ség hiányában — a „Zita-kör" he­lyisége is s itt előadásokat tarta­nak nekik, oktatják, művelik 'őket. — Nagy kedvvel tanulnak a lá­nyok — meséli a kedvesnővér — s mi szívesen foglalkozunk velük. Sajnos, kevés a szabadidejük s a fontos mégis esak az. hogy otthon, háztartásban becsülettel, gondosan és lelkiismeretesen lássák el munkár jnkat... Imádkozni járnak a nővérek ká­polnájába. a karácsonyt is szépen megünneplték együtt s általában nagy lelki haladást tapasztalnak a a kedves nővérek a ..Zita-kör" tag­jainál. OBLMAGYA BOR8ZA6 CSÜTrotTMC. IMS fanná r 2*. Es a sorbanáilás? — Nem kell azt hinni azért, bogy a világtól elvonatkoztatott éteti* neveljük őket, — mosolyog szel idén Mária Ravennosa nővér. — Már többen férjhezmentek a ..Zita-kör" tagjai közül s most is van egy menyasszonynak... Mindenesetre keresztényi türelemre és szeretetre neveljük a lányokat. Eredményi tapasztaltunk is, például a sorban állásnál. Igaz, hogy a legtöbb he­lyen nem kell a lánynak sorbanáll­nia. főként vajért és tejért állnak sorban, inkább a gyermekes csalá­doknál. A sorbanállásról is tfírel mesén és a mai ülőkhöz illő ko­molysággal beszélnek a mi lá­nyaink. És nem szívesen változtat­nak helyet; sok mindennel megal kúsznak s türelmes lélekkel végzik többnyire igen nehéz napi munká­jukat ... Í Nem csoda, ha minden bábaas­szonynak az a vágya, hogy a kalo­lesai iskolanővérek „lányaiból" jus­son a háztartásába lelkiismeretes, b© • csületes és dolgos munkaerő, i Csíny Piroska. A tisztviselő, a munkás, a miivésx, a gazda, az loaros, a kereskedő, — mindenki áldoz a honvédcsaládokért Te se feledkexx meg róluk, neked is oii a helyed a jfósxándéku, igax maayarok arcvonalánl Csfrketlrági!ásért hathavi börtönre és f 00 pengő pénzbüntetésre ítéltek egy kofát, akit egyenesen a piacról állítottak a biró elé (A Délmagyarország munkatársától) Szerdán délelőtt a Valéria-téri piacon csirkét árult Horváth Jánosné 60 esztendős piaci árus. Egy pár csirké­ért 11 pengőt kért, amit a vásárlók drágálták. Az egyik vevőszándéku uri. nő azt ajánlotta, hogy mérjék le a ba­romfi súlyát és aszerint fog fizetni. Horváthné ez ellen magából kikelve tiltakozott és kitépte a vevők kezéből a baromfit azzal, hogy most már sem­1 mi pénzért nem adja oda. ' A vitatkozás felkeltette az őrsze­mes rendőr figyelmét, aki előállította az eladót a vevővel együtt a rendőr­ségre. Itt a tényállás tisztázása után nyomban átkisérték Horváthnét az ügyészségre. Rövid félórán belül dr. Ujvári István egyesbiró már meg is tartotta a soronkivüli főtargyalást, amelynek során kiderült Horváthnéról, hogv 23 évvel ezelőtt, az első világháború ide­jén tejdrágitásért kétheti fogházra Ítélte a szegedi biróság és ezt a bün­tetését annakidején le is ülte. Ennek megállapítása döntő kihatással volt az Ítéletre, mert az árdrágításért egy­szer már elitélt személy ujabb bűncse­lekményét. tekintet nélkül az értékre, bűncselekménynek kell minősíteni a törvény rendelkezései szerint. A délután fél 3 óráig tartó tárgya­lás során Horváthné körömszakadtáig tagadta, hogy drágítani akart volna, a hiró azonban megállapította, hogy az 1 kiló és 70 deka sulyu pár csirkéért legfeljebb 7 pengő 82 fillért lett volna szabad kérnie. A biróság ítéletében árdrágító visszaélés bűntettében mondotta ki Horváth Jánosnét bűnösnek és 6 hó­napi börtönre, mint főbüntetésre, to­vábbá mellékl'iinteléskénl 500 prnsrő , pénzbüntetésre ítélte, egyben elren­delte az azonnali letartóztatásai. Horváthné hangos jajveszékeléssel hallgatta végig az Ítéletet és rajos je­lenetet csapva jelentette bo fellebbe­zését. Különösen a nagyösszegü pénz­büntetés kiszabása érintette érzéke­nyen. A letartóztatása eiten i» tiltako­zott, azonban a biró csak az Ítélet et­leni fellebbezést vette tudon.ásul, * másik kérését elutasította, mert ár­drágítást ügyben a fogva tartás eller felfolyamodásnak nincs helye A pél dás szigorúságú ítélet okulásul szol­gálhat. A Kuria helybenhagyta a makói nyilas orvos büntetését Budapest, január 21. Dr. 11 e r a Jó­zsef makói orvos, a helyben nyilas­keresztes párt vezetője volt £ minő­ségben, másolópapír segélyével, saját ­kezüleg készített több alkalommal kü­lönböző tartalmú röpiratot. Az ©gyík­ben az államrendőrség főtiszt*iselö­jéről használt rágatnia/ó kitételeket, a' másikban olyan tényállítások val­tak, amelyek nemzetgyalázás megálfe­pitására alkalmasak. Harmadik röp­iratában Szálasit dicsőitette, de ezen felül az állam és lársadatnu rena erőszakos felforgatására irányuló fo­gatáét is tartalmazott. Dr. Gera po» j Ián szétküldvc terjesztette a röpirato­kat. Felhatalmazásra hivatalból üldö­zendő rágalmazás, nemzetgyalázás, a lendtörvénybe fitkőző izgatás és sajtó­rendészeti vétség miatt Indult elleni eljárás. A szegedi törvényszék ötősla­nácsa négyhónapl fogházra ítélte. A Kuria ezt az itéietet helybenhagyta (MY<

Next

/
Thumbnails
Contents