Délmagyarország, 1943. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-24 / 19. szám

* ufcLMAbYAROJÜSZAO * VASÁRNAP, 1948 j*noár 84 bűnözök számának emelkedése idéz­te elő. Mindkettő országos jelenség ét oka a háborús viszonyokban ke­resendő. Az árdrágítást ügyek az egész országban a bünügytk 33 szá­zalékát teszik ki. Megállapítja ez­tel kapcsolatban dr. Falkay Gyula elnök, hogy a bíróságoknak az ár­drágító visszalépek megakadályo­zására egyedüli intézkedésük csak aa lehet, hogy fokozottabb mérték­ben alkalmazzák a vagyoni elégté­telre kötelezést és a vagyonelkob­zást, aminek kiszabására a vonat­kozó törvény módot is ad. Teljes javulást azonban nem a bíróságok, hanem az erre illetékesebb közigaz­gatási és közélelmezési hatóságok intézkedései folytán állhat csak elő. A továbbiakban részletesen Is­mertette ar. Ítélőtábla elnöke a ta­nácsaihoz került polgári büntető­perek megoszlását és rámutatott arra, hogy az ügyforgalom ebben az éviién minden valószínűség sze­rint még emelkedni fog. Bejelen­tette. hogy a tábla huseonkétévi száműzetés után végre visszakapta régi épületének egy részét és a má­sodik emeletre való viszaköltözkö­Jés már meg is kezdődött. Aa elnök egynegyed 1 órakor be­rekemtetto a teljes ülést. | Vasárnap temetik Peidi Gyulát, Szeged volt nemzetgyűlési képviselőjét | Budapest, január 23. A magyar munkásmozgalomnak gyásza «an. Pén­teken délelőtt 9 órakor 69 éves korá­iban meghalt Peidl Gyula, a világ­háború előtti és utáni szociáldemokra­ta munkásmozgalom egyik legismer­tebb vezető embere. Régi szivbnja ölte "•eg. Halála nemcsak a munkástömegek­ből, bancm sok egykori politikai el­lenfelében is őszinte részvétet váltott ki. Peidl Gyulában ugyanis elvhüségét tisztelték sokan, egy olyan munkéspo­litikust, aki válságos időkben sem ra­gadtatta el magát a szélsőségek sze­rint és aki nehéz időkben is vállalta a munkásérdekek képviseletét. Peidl Gyula is a szó szoros értel­mében vett self made man volt, aki a legalacsonyabb sorsból küzdötte fel magát a munkásmozgalom élére és a magyar politikai élet első frontvona­lába. 1873-ban született Ravaszdon. Nyomdászinas volt, majd felszabadu­lása után követte szaktársainak pél­dáját és /waizc-ra, tanulmányútra in­dult, amelynek során bejárta egész Heteken át fosztogatta egy tolvajcsalád egy toll­kereskedő raktárát (A Délmagyarórszág munkatársá­tólj Dr. Bodoni László mérnök, aki­nek tcllnagykereskedése és tollfel­dolgozó üzeme van a Vadász-utcá­ban, néhány nap előtt jelentette a a rendőrségen, hogy az utóbbi he­tekbeu ismeretlen tettes rendszere­resen dézsmálja m tollraklárat és különösen a finom pehelytoll tűnik el nagy mennyiségben. A feljelentés alapján a detektívek nyomozni kezdtek és napokon belül kiderítették, hogy a lopásokat nem is egy ember, de egy egész bűnszö­vetkezet követi el. Megállapították azt is, hogy az ellopott tollmennyi­ség értéke a nagybani árat véve alapnl, az 5009 pengőt is megha­ladja. A nyomozás során felmerült terhelő adatok birtokában a detek­tívek házkutatást tartottak az üzem két gyanubafogott alkalmazottjá­nak lakásán és megtaldltáfc a lo­pott áru nagyrésxét. A gyanúsítot­tak kihallgatása azután az egész bűnszövetkezetről lerántotta a lep­let Kiderült, hogy a lopások értelmi szerzői J Morvay Györgyné, Bozó Margit 38 éves és Bozó Juliánná 46 éves gyári munkásnő, bűntársaik pedig Szabó Antalné. Bosó Etel 53 éven, BcdÓ Mária 38 éves asszo­nyok. továbbá Kurutís András 10 éves munkás. Valamennyien roko­nok, a négy Bozó-lány egyteatvér. A rendőrség a nyomozás befejezése nfán mind az öt beismerésben levő tolvajt átkísértette az ügyészségre, •hol letartóztatták őket és lopás büntette, bünsegédi bűnrészessé- és orgazdaság cimén indult ellenük eljáró*. , Nyugateurópát és megismerkedett a/ ottani munkásmozgalmakkal. Hazaér kezése után a nyomdász szakegyesülei egyik vezetője lett, majd 1900-tól 1918­ig szerkesztette a Tipographiá-t. Ko­rán szerepet vállalt az Országos Mun­kásbiztositó Pénztár kifejlesztésében és élete régéig alkotó része volt a munkás jóléti szövetkezetek kiépítésé­ben és fenntartásában. ~ 1919 januárjában a Beriakey-kor­mány munkaügyi és népjóléti minisz­tere lett. A proletárdiktatúra kitöré­sekor azonban kivált az aktiv politikai (életből, mert ellenezte a kommunisták és szociáldemokraták paktumát. A dik­tatúra bukása után, augusztus l én, kormányt alakitott, mint miniszterel­nök, azonban augusztus 6-én már le is mondott 1922-ben Szegeden nemzet­gyűlési képviselővé választották. W36­ban országgyűlési képviselő lett. Né­hány évvel ezelőtt azonban visszavo­nult az aktiv politikni szerepléstől. Temetése vasárnap délután 3 órakor lesz a fiumeiuti köztemető halottas há­zából. Peidl Gyulát a magyar nyomdá­szok a maguk halottjának tekintik s a ravatalnál a nyomdászdalárda énekel. VjGH^ETTERE^ jól és olcsón étkezhet, változatos etiap. menü-rendszer. Kihor­dást is vállai házhoz szállítva. Merevutca 5. Püspök-utca sarok. Rablás €s gyilkosság kísérletéért letartóztattak egy battongat fiatal­embert, aki a lett fölfedezésekor öngyilkosságot kísérelt meg orajiivitas muribmii fett*4:'"' kUauxáMár.fKereskadelmi Bank-ánfllet) (A Délmagyarország munkatársá­tól) Megdöbbentő rablási és gyil­kossági kísérlet történt pénteken Battonyán. Hajnalban, pontban 5 órakor bezörgetett özvegy Zsil ka Mihályné battonyai földmüvesasz­szony ablakán Herceg András 28 éves napszámos és kérte, hogy en­gedje be, mert nagyon sürgős ügy­ben kell vele beszélnie. Az asszony beengedte a korai látogatót, aki előadta, hogy most rögtön el sze­retné vinni azt a taknréktüzhelypt, amelyre már napok óta alkudott. A szokatlanul korai jelentkezésnek azzal adta magyarázatát, hogy ko­rán reggel el kel utaznia és mielőtt vonatra ül, le akarja bonyolítani a vásárt Az árban meg Is állapodtak, öz­vegy Zsilkáné azonban kijelentette, hogy csak akkor engedi elvinni, ha Herceg a teljes vételárat kifizeti. A fiatalember erre zavarba jött, azt mondta, hogy nincs nála elég pénz, de haaaszalad és rögtön hozza a pénzt. Ezzel eltávozott. AUg negyedórával később Herceg valóban jelentkezett azzal, hogy el­hozta a pénzt. Az özvegyasszony, akit másodszor riasztott fel álmá­ból a hajnali vevő, sietve lámpát gyújtott és várta, hogy a fiatalem­ber leolvasa az asztalra a pénzt. Herceg azonban hirtelen mozdulat­tal eloltotta a petróleumlámpát, a sötétben az asszonynak esett és foj­togatni kezdte, özvegy Zsiikánó va­lahogyan kiszabadította magát a tá­madója kezei közül és torkaszakad­tából sikoltozni kezdett. Herceg a sikoltozástól megré­mült, mert attól tartott, hogy a fi­gyelmessé tett szomszédok elcsíp­hetik, ezért sietvo elmenekült. Zsilkáné nyomban a csendőrőrsre ment és jelentette a hajnali táma­dást. A csendőrök azonnal kimen­tek Herceg András lakására és « fiatalember legnagyobb meglepeté­silkte otthon, ágyban fekve talál iák. Amikor felszólításukra nem kelt fel és még a szemeit sem nyi­totta fel, lerántották róla a taka­rót. Ekkor megdöbbentő látvány tárult a szemeik elé. Herceg balkar­jából patakzott a vér és az már egészen átáztatta az ágyneműt. Or­vost hivtak, aki bekötözte a j'iatal­embert, aki, mikor magához tért. elmondta, hogy súlyos karsérülését 6 maga ejtette, mert amikor látta, hogy a kitervelt rablógyilkosság meghiusult, öngyilkosságra szánta magát, hogy megmenekedjék az igazságszolgáltatástól. Hazament, ágybafeküdt ós gey éles beretvával átvágta balkarján az ütőeret. Kihallgatása további során rész­letesen beismerő vallomást tett. Elmondotta, hogy előttevaló este elmulatta a kocsmában minden pénzét, majd hazament és két pár­náját is eladta 10 pengőért és ezen a pénzen folytatta a mulatozást. Amikor hazament a kocsmából, ré­szeg fővel arra gondolt, bogy pénzt ' kellene szereznie. Ekkor eszébe ju­jtott, hogy özvegy Zsilkánénál jár­tában sok pénzt látott az asszony­nál, megfogamzott tehát az agyá­ban a gondolot, hogy megöli az asz­szonyt és elveszi a pénzét. Megvár­ta a hajnali 5 órát, mert tudta, bogy ig.v, ha el is fogják, nem ke­rülhet stutárlális bíróság elé. Ami­kor azonban szemtől szembe került az asszonnyal, megriadt attól, amit cselekedni Akart és elment. A ház előtt negyedórán keresztül töpren­gett, bogy mitévő legyen, végre is nagynehezen rászánta magát a bűncselekmény elkövetésére. A csendőrök s beismerésben levő tettest beszállították a szegedi ügyészségre, ahol előzetes letartóz­tatásba helyezték. Rablás és gyil­kosság bűntettének kísérlete elmén indult meg ellene az eljárás. Kerek és szegletes gyógyszeres üveg* Hat és tégelyeket minden mennyisé"hen veszünk ' LEINZINGER • gyógyszertár I Csongrádi pa.ota. Tudnivalók a február 1, és 26. között tartandó nehéz­ie^yver iőgyanorlatokról A ai. kir. /Hunyadi János/ honvéd­gyalogezred február 1, 12, 25. és 25 án reggel 8 órától este 7 óráig nehézfegy­ver-lövészetet tart. A lőgyakorlatok ideje alatti balesetek elkerülése végett az alább felsorolt rendszabályokat lép­tetik életbe: A lőgyakorlat céljából ideiglenesen igénybevett területet batároija: a sze­ged—hódmezővásárhelyi vasútvonal, s , rókusi pályaudvar északi kijáratától s > baktói töltésig, majd inneu északra s ' baktói töítés, Székhalom, Macskástól­tés, Sándorfalva község déli szegélyt ja szatymazi vasútvonal megálló leié ' nuzódó vonal a müutig, majd délre a müut Kettőshatár-megállóig, majd in­nen az öthalom és a téglaégetőn át­vezető taligaút a vasútig. A lőgyakorlat tartama alatt piros­fehér zászlókat tűznek ki az alábbi helyekre: a) baktói iskola, b) Székba­lom, c) szatymazi balom, d) Rácok kertje, e) öthalom 90. ponton, f) Sán­dori alvi müut és hódmezővásárhelyi vasúti kereszteződés. Amig ezek a zászlók kint vannak, a lőtér területé­re polgári egyénnek belépni nem sza­bad. A lőtér területén levő tanyákat ki kell lakoltatni. A lőtéren átvezető utakon a közlekedést be kelt szüntetni, i A lőgyakorlat tartama alatt a lőtéren átvezető összes utakat őrökkel zárat­ják le. A biztonsági őrök utasításá­nak saját érdekében mindenki tegyen eleget. Amennyiben egyes személyek ét jármüvek tudatosan es az őr felállí­tási helyének megkerülésével jutnak be a lőtér területére, ugy az előfordult balesetekért a honvéd kincstár W® 1 ősséget nem vállaL A lőgyakorlat befejezését körülbelül délután 7 órakor zlefuvásc kürtjel adja tudtul, mire a leirt jelzőtáblákat be­vonják, a biztonsági őrök bevonulnak és a lőtér területe szabaddá válik. A sándorfalvi műutat az átjáró forgalom számára 6Zabaddá teszik ©tw szagos jármüvek és kerékpárosok szá­mára naponta 12 órától 12 óra IS percig, motoros jármüvek száraára pe­dig naponta 12 órától 12 óra 45 percig. Gyalogosok a fenti időben sem közle­kedhetnek a müuton. A fenti időpon­ton tul a müut használata tilos és élet­veszélyes. Nyomatékosan felhivják a lakosság figyelmét arra, hogy a már kilőtt és lel nem robbant lövedékek, vagy Jö­vedékalkatrészek (gyujtórész, lövedék­fej, stb.) érintése még hosszú idő el­telte után is életveszélyes. Ha valaki ilyen lövedéket, lövedékrészt talál, azt érintés nélkül feltűnő módon je­lölje meg és közölje közvetlenül a lő­gyakorlat vezetőjével, a m. kir. 9. gya­logezred I. zászlóaljparaoesnoKsástgal Szeged, Horthy Miklós-lakU.iya (táv­beszélő 13-03) vagy az illetékes köz­igazgatási elöljárósággal, csendörség­gel. A lőtéren levő kincstári tulajdont (célanyag, jelzőtáblák, zászlórudak, távbeszélöanyag, stb.) elvinni vagy megrongálni tilos. A lövészettel okozott esetleges ká­rokat a kincstár megtéríti. A tulajdo­nosok az okozott k&rt a 9/1. zászlóalj gazdasági hivatalában 1943 március l-ig jelentsék be. Az okozott kárt a fennálló rendeletek értelmében a tu­lajdonosok bevonásával egy bizottság megállapítja és a helyszínen megté­ríti. A határidő után beérkezett kárbe­jelentéseket » bizottság a vona'kofó rendeletek értelmében figyelembe »e» veheti. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents