Délmagyarország, 1943. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-21 / 16. szám

hafyfr éidektMés, kevés ékszer a zátofyká*z éUezeiáw,ekésén (íem akadt árvereoa a magas- UilUáUási áron megtartott megbízásos árveréseknél (A Délmagyarország munkatársától) rab sem kel el. Megbukott az arany a K városi zálogház szerda délután fél, zálogházi ékszerárverésen! 4 órára ékszerárverést hirdetett. Már jóval fél 4 előtt zsúfolásig megtelt a zálogház hivatali helyisége, ahol az árverést tartották. Vagy százan szorongtak a helyiségben túrelmeseu várakozva az árverés kezdetére. Az érdeklődők közt több ékszerész is helyet foglalt, nagyon sokan azonban csak »kiváncsiságbóW jöttek el, amint kiérezzfik beszédükből, ámbár ha akad >egy jó vétel., a licitálástól sem riadnak vissza — teszik hozzá a kíváncsiskodók. Amióta a kormány felszabadította a nemesfémárakat és például az aranyékszer ára fantasztikus magasságokba szökött fel, azóta nőtt meg igy az érdeklődés az ékszerárverések "iránt. A közönség ugyanis azt hiszi, hogy zálogházi árverésen Olcsóbban hozzájuthat aranytárgyakhoz, amiket aztán majd később az árak még magasabbra emelkedése esetén busás haszonnal adhat tovább. A szerdai árverés etekintetben csalódást hozott a vásárolni szándékozóknak. A betevő közönség is tisztában van ugyanis a nemes fémek értékével. Amint Lapu Lajos zálogházi igazgatótól megtudjuk, a betevők idejében kiváltották valamennyi ékszertárgyukat, igy a mai árverésen egyetlen kényszerárverés kerül sorra, az is jelentéktelen, párpengős tétel, az olcsó vásárban reménykedő .hiénák, tehát csalódnak várakozásukban. Megkezdődik az árverés. Az első tétel egy szép karóra fémláuccai 10 pengős kikiáltási ár után 14.50-ért, illetékkel együtt 16.30-ért talál gazdát. Egy nikkel Doxa 40 pengős kikiáltási ár után 35-órt kel el. A következő tulaezüst Omega zsebóra még 50 pengős kikiáltási áron sem kell senkinek, hasonló a sorsa a következő szép arany-, ezüst-, brílliánsékszereknek. Ezek Ugyanis mind megbízásos darabok és a megbizó túlságosan magas árat szabott értük. Jönnek az aranyak egymásután. Arany karóra szíj nélkül 540 pengő először. Nézik az órát elültről, hátulról, hallgatják a kelyegését, aztán hang nélkül ejtik vissza az altiszt' tálcájára. Nem licitál senki. Duplafedelü aranyóra 17 és fél gram arannyal 1100 pengő. Egy hang se hallatszik érte. Egy Schaffhausen arany karórát Ugyancsak 1100 pengőért kínál a kikiáltó, erre sem akad árverező. De nemcsak az arany, a gyémánt sem kell senkinek. Egv 17 köves gyémánt collier 600 pengőért kelleli magát, — hiába. Hasonló a sórsa egy pár brilHáös függőnek, pedig nem is túl drága: 560 pengő. Ismét aranyórák következnek. Duplafedelü Krónográf óra 17 és tél gram arannyal 2400 pengő, antik női aranyóra 17 gram arannyal 1100 pengő, egy csomó kisebb aranyékszer srra.roja 00 pengő: nem kér belőle seokl. És igy megy tovább annál a néhány darab órásnál is, ami még sórra kerül. Ilvenformán egyetlen megbízásos da— Mióta az arany árát felszabadították — mondja magyarázólag az árverés után Lapu igazgató — Dincsenek határozottan kialakult árak. Harminckilenc—negyven pengő Között mozog egy gram arany ára, a jövőt illetőleg pedig a vélemények nagyon eltérők Ezért rendkívül tartózkodó mindenki a vásárlásoknál és irreálisnak látszó vételbe nem megy bele senki. A betevő közönség érdekei megóvattak azzal, bogy mindenki visszakapta ékszereit idejében, igy kényszerárverésre nem került sor. Csütörtökön délután folytatják az árverést a zálogházban. Ma az oroszlánutcai árverési csarnokban ingóságok kerülnek árverésre. Amint értesülünk, az árverésre kerülő holmik kozöti vászonholmik és szőnyegek is vannak. —————— DELMAGYARORSZAG CWTttRTftK, 1943 jaiiuár t1. § „A tehetőseidül ezreket és százakat, a szegényebbektől filléreket, de mindenkitől kérünk." A* „Országos gyűjtés a honvédcsatádokért" a hadbayonul'ab hozzátorfozóinak gondjait enylvti. Á siójaÜszt, a világ legtápláíóbb élelmiszere bevonul a magyar háztartásokba A szegedi sütőiparosok és cukrászok megkezdték a szójo-' 'f** 'T *rdelíf liszt igénylését látogatás indította el. Jóval * (A Délmagyarország munkatársatói) Nagy feltűnést keltett a napokban dr. Pálfy József polgármesternek a Délmagyarországban közzétett hirdetménye, amely tudtára adta a város közönségének, hogy dr. Rosta Lajos országgyűlési képviselő közbenjárására sikerült Szeged részére nagymennyiségű nullás finomságra kiőrölt szójalisztet biztosítani és azt 270 pengős mázsánkinti érőn a közellátási hivatalban lehet igényelni. A hirdetmény egyeJöre esak a nem tekinthetnek inyencialaloknak Bizony akárhány kínai, vagy tibeti élei nek már a puszta »illatára« kénytelen az európai befogni az orrát. A szója ugyan nem ezek közül való, azonban mégsem tudta magát megkedveltetni Európa gyermekeivel sokájg, egyszeren azért, mert — nem tudták elkészíteni. Nálunk ugyanis a hüvelyeseket: a babot, borsót, lencsét vízben megfőzik, ezáltal a keméiiyilőtailaiom megpuhul. A szóját azonban minél tovább főzik, annál keményebb lesz, töiparosoklioz cs cukrászokhoz szót, mert a bemie túltengő fehérjetartalom azonban nem ketséges, hogv ha a közönség megismerkedik a sütőipari készítményeken keresztül a -zójaliszt sokoldalú használhatóságúval, ügy ez az újfajta élelmiszer rövidesen bevonul a magánháztartásokba is. Ha pedig használata elterjed Magyarországon is, mint ahogy Kozépeuröpa számos államában is egyre inkább téri hódit, ugy ez a sárgaszínű, lisztfinomságu őrlemény valósággal forradalmasítani lógja nálunk is a konyhaművészetet és a népélelmezést. Nincs megkeményszik. A kínaiak viszont nem főzik, hanem erjesztik, de ez az elkészítési mód valóban szokatlan az európai ízlésnek. A szója európai polgárjogszerzésére irányuló első kisérietek tehát csúfosan megbuktak és ez a sors várt arra a metódusra is, hogy őrölt formában lisztként, vagy ebből készült pépként fogyasszák..A szójababnak ugyanis kesernyés mellékizc volt, emellett — nagy zsírtartalma következtében —gyorsan meg is avasodott. Magyar Helyiséget keresek tiszta üzem részére 4(1—120 négyzetméter nagyságban, lehetőleg betonozva, fűthetők Ipari árammal előnyben. — «ÜZEM» jeligére kiadóba. Költséget téritek ugvanis mégegy élelmezési cikk, setn+mberé érdem, hogy a szóját sikeáílati. sem növényi termék, amely táp-. rü,t enróPai fogyasztásra alkalmassá érték dolgában a szójával vetekedhet- j ^nm. Ez annal érdekesebb, mert a j szójafogyasztásban úgyszólván minden j más európai állam megelőzte Magyarc ., „ , t országot. Németországban már egy évt jzohkus noveny tizeddel ezelőtt hatalmas feldolgozó A szójalisztel a szójabab termésé- üzemek ontották a szójaőrleményeket bői őrlik. A szója botanikailag a hü-, és például már 1935-ben százezer vavelyesek osztályába tartozó egzotikus gon szójababot vitték be Németországnövénv, amely azonban kémiai össze-! ba Keletről A háború természetesen tétele'dolgában lényegesen eltér a ná- i útját szedő az ázsiai szöjaséálMmálunk termesztett hüvelyesektől. A bab nyok további özönlésének, azonban és a borsó például, valamint a lenese l éppen az impóHlehetöségek megszüis túlnyomórészt keményítőt (cellulo- < "őse adta meg a döntő lökést a szójá zét) tartalmaz, ezzel szemben a szójababban rengeteg mennyiségű fehérje ós zsíranyag van, de cukor és iecitintartalma is jelentős. A szója Ázsia keletén: Kinában. Japánban és Indiában évezredek óla az egyik legfontosabb népéléimezési cikk, népszerűsége vetekedik a ha lévai és rizsével. Európában egészen a legutóbbi évekig nem tudott elterjedni a szójabab használata, aminek az a magyarázata, hogy az femberek ide- | génkedve fogadták ezt az élelmiszer-1 „yeképpen azután más tájaYon is megujdonságot és szívesen elhitték róla az! a véleményt, amelyet külföldetjárl utazók térjesztettek, hogy a szójabab az európai ember számára élvezhetetlen, azt csak az ázsiai gyomor képes megemészteni. Ennek az állitásnak volt is bizonyos alapja, meri tény az, hogy a? ázsiai népek étrendjén számos oiyah furcsa ete) szerepel, amit Bril)a!-Savariu leszármazottai semmikénDeii ' elterjedésének. 1938 óta már Európá ban is termesztik á Henry Ford által tesodabnb<-nak keresztelt vitaminnövényt és évről-évre növekszik a szójával bevetett területek kiterjedése, Ujabban már ufimcs.ak külföldön, de nálunk is. Pap«n öt'ote Magyarországon a szója termesztésére bunántulon folytak az első sikeres kísérletezések, amelyek credmémásodik világháború kitörése előtt Papén, aki akkor a német birodalom alkancellárja volt, nálunk jártában a magyar kormánykörök előtt felvetette a kérdést: miért nem termel Magyarország szójababot, amikor abból óriási exportra számithatna és Németország egyedül is kész a mindenkori teljes évi termést lekötni és átvenni. Az ötlet felvetésé után valóban megindultak nálunk is az első próbálkozások a szójával, majd amikor azok minden várakozást meghaladó eredményre vezettek, orvoskémiknsaink hozzáláttak a szója élvezhetővé tételéhez. Számos kísérlet után dr. B e rczelly László feltalált egy neniesitési eljárást, amellyel maradéktalanul ki. tudta vonni a szójababból a kesernyés mellékizt adó éterikus olajokat ugy, hogy a tápérték ezáltal nem szenvedett semmi változást. Ma már a dr, Bcrczelly-féle eljárással nemesitett szójababot őrölik lisztté és megfelelő eljárást találtak az avasodás megakadályozására is. Háborús ajándék A sok rossz mellett, amit az emberiség a háborúnak köszönhet, néhány apróbb kellemetességgel ív megajándékoznak minket a rendkívüli idők. Ilyen jó oldala a hábornszülte viszonyoknak, hogy megtanulunk mindenhel takarékosan gazdálkodni. meglevő értékeinket megbecsülni és esetleg hiányzó, vagy fogyatékán levő közszükségleti Cikkeinket más hasonlóval pótolni. A szójafogyasztás is kétségtelenül ilyen háborús ajándék, azonban semmiképpen sem szabad azt az egyéb ..pótszerek" közé sorolni abban az értelembén, ahogyan például a teát különféle füvek főzetővel, a bőrtalpat nuitalppal. a zsírt margarinnal pótolják Mindezekhéz hasonló pótlásokat megéltünk már az első világháború alatt is, de a béke helyreálltával azután él is tűntek ezek a használatból éppúgy, ahogy a villamosok honosították. Legújabban például Er-j peri'onjairól letűntek a kalauzkidé ívben terjedt el egészen nagv arányokban a szójakultura. Ez annál könnyebb, mert a magyar föld és a mi klimánk kiválóan alkalmas ennek a növénynek beérlelésére. Különösen jól tenyészik és dus termést hoz a szója n knkorieaföldPken, amellett nem is különösebben igényes növény és a megmunkálásáért dúsan fizet. Magyarországon a szóiatei ineszasszonyok. A szójával nent ez foó történni. A fehér emberiség történelmében már számos példa volt rá,, hogv más világtájakról átvett és meghoriositbtt olyan haszonnövényeket, amelyeket az előtt Európában nem ismertek. Hol volt példán! még Nagy Lajos, vagy Mátyás király idejében a boH, a paradi-