Délmagyarország, 1942. december (18. évfolyam, 273-296. szám)

1942-12-13 / 283. szám

zieJMHa MmMi 8i. üisü msgieíon lidonsiooK: laezlíé Gáza: Körösi-Csoma Sándor ARA *.— I' Sylíesy Irén: A magyar család ara p Szigetig Vilmos: A szegedi kormányok pénzügyei ARA 5.. Sz. Szloefhy Viimtss: Oszi szántás (novellák) ARA 5— P 9 9- „ f LI m lirial: Közgazdasági anekdoták ARA 8.- P flr. Mshályffy László: A közigazgatás szervei ARA 6.— P 1 soraz; i Horn József: ' A közdaságian nemzeti rendszere ARA 3,20 P & lorofvás^agy Sándor: Nagy magyar gazdák ARA 3.20P fiieger Gyula: Egy kis banktudomány ARA 3.20 P íiiiaSő mínd8i)iilt egy évben, TO32-ben már egy év alatt vizsgáltak meg ugyanennyit, 1942-ben pedig már ötvenezernél is több mintáról mondott szakvéleményt a vegykisérleti állomás. A belső munkán kivül szinte felbecsülhetetlen értékű A paprikatermesztés fokozására a termelők az értékesítés hasznából jelentős dijvisszatéritésben részesülnek. A kikészitők kilogrammonként öt fillér visszatérítést kapnak, akad olyan kikészítő is, aki az a külső tevékenysége, amit a ter-' mesztós és szakszerű feldolgozás propagandája terén felvilágosító, oktató előadásaival és ugyanezt a célt szolgáló kiadványaival végez. Tiz esztendő alatt nyolcvanöt nagyobb tanulmány és háromszáznyolcvanöt népszerű ismeretterjesztő cikk látott napvilágot az intézet kiadásában, ezenkivül sorozatosan jelentetnek meg oktató népies füzetkéket. Ebből a sorozatból harmincegy szám jelent meg. Négyszázhatvanöt szakelőadást tartottak a tiz esztendő alatt szerte az országban, a legtöbbet persze Szereden és a környéken. Az intézet ez alatt az idő alatt huszonnégy kiállításon vett részt, preparátumaival, grafikonjaival és a szemléltető tanítás számos eszközével csinálja a propagandát városunk híres különlegességének, a szegedi paprikának. az intézetnek ezen a cimen ezer, kétezer pengőt jkap. Magyarország egész területén az 1941. évi visszatérítésekre 800.000 pengőt fordítanak, ebből mintegy 50.000 pengő jut a Délvidéknek. Nincs még egy anyagvizsgáló intézete az országnak, amely olyan leti Állomás. Az itt folyó munK» számára már a mostani keretek i* szűknek bizonyultak és egyre aktuálisabb lesz a két évvel ezelőtt felvetett nagyszabású terjeszkedési tervnek, a kutató intézetet az 8si> szes szakérdekeltségekkel egy épületben egyesitő „Paprikahá&'-n** a megépítése. Az errévonatkozó t©r" vek nagyjából már készek, az építkezés költségeire a fedezet is biztosítva van, csupán az alkalmas időt kell még kivárni, hogy a sokágú ós annyi eredményt felmu-jros fejlődésére is nagy kihatással taté munkát, végezne, mint a szege- í biró terv megvalósulhasson. j di Vegykisérleti és Paprikakisér- ( Kozma Utóirat a Krampusz-ügyhöz Irta: Lendvai István Annak a sajtóhadjáratnak, amely jVliklós-nap előtt az idén is megindult a Krampusz ellen, jellemző tanulságai vannak, amelyek elvi jelentőségük miatt még most is időszerűek, mikor már a Mikulás cukrai és gyümölcsei jórészt elfogytak. Történt ugyanis, hogy a Krampusz-divat ellen való ezidei tiltakozásba >beszállt< a zöldingesek déli lapja is. Méltán csodálkoztunk ezen, mert hiszen mi köze szellemileg a keresz tény irgalmasság, a segítő,szeretet, a jóság gondolatvilágához az eszmevédelmi orvtámadások, a kézigránátos összeesküvések, a kereszténytelen társadalmi eszmények világának? A magyarázatot megtaláltuk a zöldinges újságnak azokban a kijelentéseiben, amelyek szerint »a zsidó liberalizmus mindent elcsúfított, eltorzított, ami a kereszténységgel s történelmi hagyományokkal vonatkozásban volt, köztük elsősorban Szent Miklós ünnepel, de megtörtént az intézkedés, hogv a régi világ zsidó liberalizmusának az ujabb erőlködése kudarcot valljon*. m __ _ Hüségházáék tehát abban az ért- j „y^e" nemTz-abad mig hetetlen hiszemben keltek kx a Kram-. ^ mindenröl asaerint l** pu.sz e ^ ,a,z ^dó tajálraány,! * h valaki vagy valami bo* Technikai ujitások Számos technikai újítást is jvezetettt be a termesztés és főkéut a kikészítés terén mindezekkel ugyancsak a minőségi feljavítás céljait szolgálja. Igy dr. Elekes János paprikafőellenőr ötletes elgondolásának kivitelezésével egy újfajta magmosó készüléket, hozott forgalomba, amely higiénikussá teszi a magmosást és a Csípősséget is eltávolítja. Ezt a magmosót már a szerbek is átvették. Hasonló készülék szolgál a paprika tisztítására is. A szintén dr. Elekes főellenőr által szerkesztett ! kefélő készülék eltávolítja a paprikáról a szennyet, port és a csipőssóg egyrészét is lesikálja. Különös súlyt helyez az intézet arra, hogy a fűszerpaprikát kellő képzettséggel rendelkező szakemberek dolgozzák fel. Ezért paprikamolnári szaktanfolyamokat rendszeresített. Eddig már két ilyen 6—6 hetes tanfolyam volt Szegeden, minden ilyen tanfolyamon 35-40 je-j puszl ^efn árultak^ volnú,TaTkereS'z- i nem gátolt volna az sem, lm lentkezöt képeztek ki szakszerűen.! tények közt nem lett volna kereslete tese" csakugyan a »»wo Ezidőszerint még nincs képesítés-5 Egészen mulatságos fordulata lelt "'US' SZÜUe ^^ S hez kötve a paprikaőrlés, azonban azonban a Krampusz-ügynek akkor, is intéz- mikor a zöldinges lapra, amely a — II. Schneider igy gondolja — a liai Levxatánra, a tengeri szörnyeteg re, a lochnesi szörpy elődjére utal 1 a Leviatán éppúgy Isten ellenségei mint az ördög, akit a Krampusz me$' személyesít. Egyébként Schneider is ugy tudj*! akárcsak Schwartz professzor, hogtí a szent Miklóst kisérő Krampuszéra' dctileg a germán mitológia Wotanja volt, aki mint Rupprecbt, derKnech1 (Rupprech? a szolgalegény, tehát neffl virtsologi Rupprecbt!) adományokat osztogatott az ősidőkben. A gernto8 kereszténység aztán szent Miklós m«b lé adta Krampusz néven mint démon? aki a szent püspöknek mint a gonó1 szok megbünlelője szolgál. Sehueídei ugy vél? hogy az angol »grampus' a tengerjárók veszedelmeit jelképe*4 te s ezzel hozza összefüggésbe a*1' hogy Oroszországban szent Miklóst főképp mint a hajósok védőszentjét tisztelték a régi évszázadokban. Miért mondom el mindezt? Azéf? inert a zöldinges lap felsülése ujabl iulöpcida: mennyire nem szabad W moly dolgokról felületesen, elvakulj zsidó áfium. Megfeledkeztek arról a legegyszerűbb tényről, hogy a zsidók'nan származik, milyen eredetű. vallási életében sem Szent Miklós, ;valt ha a szannazasnak nem is & IIÓJ sem" a Krampusz soha "nem* szcrepeít jzünk komolyan utána. Minket a Kra«J és hogy soha zsidó kereskedők Kram- !'P"SZ divatía ellen va)ó tülak"?fts.b'2 jövőben ezt a kérdést menyesen fogják rendezni. Az intézet „paprika-katasztert" fektetett te?, a paprikafeldolgozó helyiségek egészségügyi védelmére kollő intézkedéseket foganatosított, ujabban pedig a, paprika szakszerű feldolgozását és a meléktermékek felhasználását külöp tanfolyamokon tanítja. Eddig három ilyen tanfolyamot tartottak Szegeden, kettőt pedig a Délvidéken: Horgoson | Martonoson, Ax ínféxet terjeszkedés© Szanyl Istvánnak, a vegykisérleti állomás igazgatójának kezdeményezésére már. második éve folyik a parprikatermesztők minőségi versenye. A kiosztásra karülő dijak « termesztést elősegítő gér jpek, ekék, vetőgépek stb., az első dij pedig egy 1200 pengős trágyaí telep létesítése. A december 90-án 'tartandó versenyhirdetés a kikészijtők és főmolnárok munkájának ösztöDzcsére oklevelet és pénzjutulI mákat juttat a verseny dijazoft maga furcsa antiszemitizmusában mindent mindenkit elzsidósitana, még a rampuszt is, ráolvasták Schwartz Elemér cisztercita egyetemi tanárnak, a német nyelvészet kitűnő *-» ——- - VCAICI MIUIIO " , , , tudósának azt a megállapítását, hogv !mert maf?am is tudom falun toi történ®* liberalifl az sci* ha — tegyük fel _ valami régi gyár szokásnak lenne késői és már semmiképp sem kívánatos kevénye. Akkor is szót emelpénk ** lene. Mindenesetre annál is inkább lást foglalhatunk a Krampusz ell cs* á. a Krampusznak, mint ilyennek szülőhelye Bécs, kultusza a bécsi vásár Krampuszai révén terjedt el osztrák nyelvterületen és szinte biztosra vehető, hogy a Krampusz név hozzánk Ausztriából jött, még pedig s vórésnyelvű, szarvas Krampusz-figurákkal Mindnyájan elképzelhetjük a •nemzetiszocialista* szerkesztőség megrökönyödését azon, hogy minden hokor mögött zsidót gyanjtó buzgalmában elcserélte a Krampusz teljesen árja származási okmányait s olyasmi ellen kelt k? ami a régi Ausztriából, a mai Ostmarkból került hozzánk. Mé-g mulatságosabb lesz, ha most némileg a zöldinges 'szerkesztőség lelki megkönnyebbülésére ideírhatjuk. hogy Hejnrich Schneider osztrák tanügyi tanácsos szerint flnsd a keresztényszocialista Pefchspost 1034 december 5-ifceí számátt) maga a Krampusz szó w angolszász eredetű A >grampns* fejtsd: grempöBif ezó az angol nyelvhpn )« kardoshalat nénfesen Pö gyermekkori esztendőimből, hogy j magyar nép soha nem jsmerte és gfn korolts a Krampusz kultuszát Jppfj hogy szent Miklósét sem. A Mikulá*| napi ajándékozás kizárólag a vár®3 polgárság szokása volt mindig s a polgárság nagy mértékben nétoj származást! voflt, német hatások^ hozott és terjesztett. A dolog egysríj rüen, származási kérdésektől függ^j lenfii ugv ált. hogy mint keresztén?©! és mfnt magvarok egyaránt w'^fj teljesebb kultuszát akartuk gyerrn©; kek és felnőttek kőzt annak a krí+j tust szeretetnek, jóságnak, knritavj tevékenységnek, amelyet a fehérs**j káttu szent Miklós püspök alakja tesit m«g és nem a Krampusz ör<to(FffffnT'áé Saioes. nyyta tnlsá^ san sok ördögfigurát kélt látnl^ ©vermekeknok és felnőtteknek 1 KR»J életben. _ távoztassuk tőlük a rmszf, akárhonnan következett szent Tstván országába * » _ Í . NJ<N»NÍR m MIRUIPNO ÁT NEMESEN naÁÍ^S ^i^ftb Nspók emberi fotont A tűdé Bjgyea 6400 pengő kerül majd , tgeftBdit pisois* 'wgy haj) |eIthKWhlMéaML Wrrnaztatiák. amely! 13-os ogf oiaoyarorszas misfoti^