Délmagyarország, 1942. december (18. évfolyam, 273-296. szám)

1942-12-13 / 283. szám

^ ^"WWMMBBKB _ m Negyedmillió katolikus él a esanádi püspökség területén ttfdakes adatok az egyházmegyéről az uj sematizmusban (A Déimagyarország munkatársa* tai) A Csanádi t^jybazmegye utolsó év, könyve 1936-ban jelent meg, azóta Most jött ki újra a szokásos sematizmus az egyházmegyei hatóságok kiadásában. Az uj sematizmus első része latin nyelven irja meg röviden az egyházmegye történetet. Különös érdeklődéssel tarthat számot ,az utolsó •'ész, amely 1020 juuius 4-éveí, » gyászos emlékű trianoni szerződéssel kezdődik. Trianonban az egyházmegyét három részre szakították. A csanádi egyházmegye 67 plébániája Jugoszláviába, 16Ó plébániája pedig román területre esett. Csak 33 plébánia maradt Trianon után magyar földön. .. 'A sematizmus csak néhány szóval érinti azokat a sulyos okokat, am© iyek a megyésfőpásztort arra késztették, hogy temesvári székhelyét Szegedre tegye át 1903 március 12 az a dátum, amelytől kezdve Szeged ismét püspöki székhely lett A püspöknek uj székhelyén első gondja volt az •jszegedi tanítóképző intézet felépítése, amely egyszersmind kis szenti-, Bárium céljait szolgálta. Igy a régi tanítóképző irttézet volt ideiglenesen a püspöki rezidencia. A teológusok az országban más különböző szemináriu-" mokba küldték tanulmányaik elvég- , résére. Dr. G1 a 11 f e 1 d e r Gyula Szegeden egyik fontos tényezője volt annak a monumenális kulturális tervnek, amely Klebelsberg Kuné és Szeged város képviseletében Somogyi I Szilveszter polgármester képviseleté-j vei valósult meg. Ebbe a kultur- . programba tartozott a fogadalmi, templom befejezése, az egyetem, a! püspöki palota, az egyházmegyei intézmények és klinikák, felépítése. 1930 június 28-án hozta haza a megyósfőpásztor Szent Gellért első Csanádi püspökünk ereklyéit, amelyeket Velence akkori bíboros patriarchája: La Fontaine Péter ajándékozott a szegedi fogadalmi templomnak. Ezév október 21-én vol aztán a székesegy-! háa — akkor még csak fogadalmi { templom — ünnepélyes felszentelése: ' Angello Rótta pápai nuncius, Se-1 rédi Jusztinián bíboros hercegprímás, gróf JEichy Gyula kalocsai és Radnay Farkas esztergomi érsek s csaknem az egész magyar püspöki kar jelenlétében. Az ünnepségek fényét Magyarország Kormányzójának, valamint József főhercegnek megjelenése emelte. Ekkor ajánlotta fel a várost Somogyi Szilveszter polgármester s ezzel kifejezést adott annak, hogy fogadalmát betöltötte. Á következő évben: 1931 juiiius KLén a római Szentszék >Per Apostolica* kezdetű bullával a Csanádi egyházmegye székhelyéül Szegedet jelölte ki Ezzel a» ösi Csanád-egyházmegye magyar részét nagy megtiszteltetés érte, mert a neve az immár 900 éves mult minden dicsőségével és megszentelt hagyományával együtt a mienk maradt... Ugyanakkor a fogadalmi templomot székesegyház rangjára emelte a Szentszék. Ilasonloképp gondot jelentett a megyéspüspöknek a székesegyházi káptalan létesítése. Amig ez meg nem történhetett, Glatt. •elder Gyula püspök egyházmegyei kormányzótanácsot nevezett ki De maga a város is készséggel segítségére sietett a püspöknek a káptalan létesítésében. Már 1927-ben 409 hold tűidet ajánlott fel a káptalan céljaira. Ez a közgyűlési határozat 1931-ben jogerőre emelkedett. Tiz év múlva, 19íl januárjában következett be, hogy XII Pius január 14-én kelt dekrétumával csanádi székesegyházi káptalan létesített egy nagypréposttal és öt egyszerű kanonokkal. A káptalan tagjai a következők: nagyprépost: Raskó Sándor, kanonokok: Barmos György, Becker Vendel, Sopsich János és Halász Pál. (Az ötödik kanonoki hely üres.) Tiszteletbeli kanonok: dr. Csépre,ghy Imre. A kinevezetteket 1942 szeptember 8-án iktatta be a megyéspüspök. A csanádi püspökök névsora A sematizmus tartalmazza az öszszes csanádi püspökök névsorát is. Első helyen áXl Szent Gellért vértanú (1030—1046). Utána Mór püspök következik, aki Szent Gellért vértanú ereklyéit 1053-ban Csanádra szállította. A 31. helyen Lukács püspök és budai prépost neve áll. ő volt a budai egyetem alapítója és első kancellárja (1395—1397). A sorrendben 63. Adalbertus, aki a várnai csatában hősi halált halt (1456-1466). A 38. Ugyancsak Lukács. Szegeden szül© tett, királyi kincstárnok volt, később zágrábi püspök. Mint ilyen alapította Szegeden a Szent Demeter templomot. 1493—1500. töltötte be hivatását. A Szent Demeter templom alapítása néhány évvel későbbre esik. A 40. helyen Ferenc püspök neve áll (1514—1526). A püspök a mohácsi vész áldozata lett. Érdekes a 42. csanádi püspök története. János de Bonzagno olasz származású püspökünket Zápolyai János nevezte ki (1532— 1537), de a római Szentszék nem erősítette meg. Nevezetes a 47. csanádi püspök: Kolozsvári János, aki résztvett, mint szónok a tridenti zsinaton. Utóda, Dudics András szintén résztvett a tridenti zsinaton. Az 53. helyen Faustus Verancsics áll, akiről azt mondja a sematizmus, hogy korának legképzettebb férfia volt (1598— 1610). Az 55„ 58. és 59. a püspöki névsorban Lósy Imre, Szeíepcsényt György és Széchenyi György, mindhárom később esztergomi érsek lett. Az utóbbiról megjegyzik, hogy több, mint 100 évet élt. Á 66. helyen gróf Kéry János püspök neve áll. Korának egyik legnagyobb tudósa és kitűnő poéta (1678—1681). A 75 csanádi püspök gróf Nádasdy László arról n© vezetes, hogy Székhelye Szegeden volt a Szent Demeter templomban, ahol a plébánosi teendőket is ellátta. Chrisztovics Imre (1777—1798) püspökünk adta ki az egyházmegye első sematizmusát. Lonovics József nevére sokan emlékeznek még. A csanádi püspökök névsorában ő a 82. Annakidején « vegyesházasságok körüli vitában a magyarországi püspöki kar őt küldte Rómába bizonyos tárgyalások lefolytatására. Ennek eredménye az •Istruktio Larabruschini* lett. A 85. püspök Dessewffy Sándor alapította a szegedi tanítóképzőt A 86, psapádi. püspök Csernoch János (1908—1911) 1911-ben kalocsai érsek leit, majd t9T2-ben esztergomi prímás. A 87. móri Glattfelder Gyula, akiről a sematizmus megemlíti, hogy a budapesti Szent Imr©kol!égium alapítója, első igazgatója és a Pázmány MINDEN SZAKÜZLETBEN KAPHAT& Péter-tudományegyetem tanára. Püs- peresi kerületéhez a makóihoz pedig pöki székhelyén — előbb Temesváron Apátfalva, Csanádpalota, Földeák, volt — szemináriumot és diákintézmé ! Királyhegyes, Iíövegy, Magyarcsanád. olanítrktt Qv^rro^i mii I-7\rlói. a : tír.l. A A I I• k— .1 . A f . I. .'. Tv _ ' nyeket alapított közismert Szegedi működése Negyedmillió katolikus az egyházmegyeben A csanádi egyházmegye két főesperesi kerületre oszlik. Az egyik a székesegyházi, vagy szegedi főesperesi kerület, főesperese: dr. Henny Ferenc, a másik a Maroson tull főesperesség, főesperese: Klivinyi Lajos. Ea utóbbi elnevezés abból az időMakó, Makóurjváros, Makó-Bogárzótanya, öföldeák és Püspöklelle tartozik. Áz aradi esperesi kerület plébániái: Almáskamaráson, Eleken. Kétegyházán, Medgyesbodzáson, Medgyesegyházán és Nagykamaráson vannak. A battonyai esperesi kerületbe* tartozik: Battonya, Dombegyháza, Kevermes és Mezőhegyes. A felsőcsanádi esperesi kerülethez: Csanádapáca, Dombiratos, Kaszaper, Nagybá nliegyes, Kunágota, Magva rbánhéből származik, amikor az egyházme- ! Mezőkovácsháza, Pusztaföldvár, gye székhelye Temesvár volt A sze-! Végegyháza tartozik. Összegezve az gedi főesperesi kerülethez tartozik a eSész egyházmegye területén élő ró szegedi, a külső-szegedi és a toron- mal katolikusok száma: 246.486. a götáli esperesi kerület. A szegedi kerü-' rogkatohkusoké: 2328, a nem kat© let plébániái: Somogyitelep, Szeged llkusoké pedig 77.352. Az összes lélekszám: 326.166, A sematizmus ieisorolja még az egyházmegye papjainak névsorát, feiAlsóváros, Szeged-Belváros, SzegedFelsőváros, Szeged-Móraváros és a szeged-rókusi, valamint az ujszegedi plébániák. Ebben a kerületben vállá- szeatelésük sorrendjében. A legidösi megoszlás szerint a lakosság igy st'bb Köiler Rezső, akit 1887-ben szenalakul: római katolikus 61.607. görög teltek pappá. Utána Barmos György katolikus: 486, evangélikus: 1647, re- következik (1888), majd Raskó Sánformátus: 6305, görögkeleti: 533 zsi- dor (1892). Az egyházmegyében 4 dó: 5255, vegyes: 267. ' apát, 2 főesperes, egy tiszteletbeli üiA külső-szegedi esperesi kerület- nök, 5 kanonok, egy tiszteletbeli ka hez Kistelek, Szatvmaz. Szeged-Alsó- nonok, négy pápai kamarás, egy páközpont, Csengele, Felsőközpont. Csen- pai káplán, 21 hitoktató, 38 segédlel gele, Királyhalom, öttömös, Röszke kész, 11 szerzetes hitoktató, 8 püspö j és Zákány tartozik. A lakosság val- M tanácsos, négy nyugdíjas lelkész, 4 jiás szerinti megoszlása a következő: pápai prelátus, 3 prépost, 74 szerze pntnoí línfnliklic- filfU7 „S-s- 1.»nc 474 anáca A Délmagyavovsxág 4943. évre szóló napiává* minden előfizetőnk *etjesen ingyen kapja, még a kéxbesitésévi sem kell fixeini. Mki az előfizetéssel nincs hátralékban, vagy aki decemberiöt előfizetőink táborába iép, ax is imgyen kapja meg a Délmaayavország 4942. évvé szóló napiévá** római katolikus: 64947, görög kato likus: 109, evangélikus: 280, református: 1303, görög keleti: 84, zsidó: 413, vegyes: 80. Kistelek nélkül a szegedi plébániák területén összesen 114.782 római katolikus, 572 görög katolikus, 1892 evangélikus, 7422 református, 613 görög keleti, 5450 zsidó és 340 vegyes vallású él. tes, 474 apáca, 7 esperes, egy tiszt© letbeli esperes van. Az egyházmegye világi papjainak száma 126, közülök 11 az egyházmegye területén kiviül teljesiti hivatását. A plébániák összes száma — § erí szándékosan hagytuk a cikk végére — 51. Ebből is kitűnik, hogy Glattfelder Gyula megyéspüspök a magyar terű A torontáli főesperesi kerülethez [ leteu meghagyott 33 plébániát Deszk, Iviszombor, Küfeekháza, CMszant- emelte fi ezzel milyen hatékonyan .iváa 8 Maimon tuti kerület első 8V igitette előre a bitbumaluu életek ÜOI;