Délmagyarország, 1942. december (18. évfolyam, 273-296. szám)

1942-12-13 / 283. szám

DÉLÜÍ AGYAK ORSZAbl Vasárnap. 1942 december 13. Szilveszteri záróra : éjjel t érakor i gének elnöke, Pasteiner Iván e. tanar — a muztíumbizottságnak és közgyűlésnek többszöri és egyhangú megállapításával szemben — kimondotta a Budapest, december 12. A hivata- 'végső szót: a vármaradvány a kövek los lap vasárnapi szárny betügjrrni- kiállítására alkalmatlan, mert az az niszteri rendeletet közöl a szilvesz- árvisnivó alatt fekszik. Itt a szakveteri záróráról A belügyminiszter ,lemóny kissé túllőtt a célon, mert Szilveszter napján mindennemű ét- nem T.et,e tekicte|be azt- h°gy.f . , , x . 'szegedi magyarok gyermekeinknek ke*> es szorakozohelyiseg ny.tva- .nagy ré8zét ay árviz *(vó alatt é üh tartását, továbbá az említett helyi- házakban neveljük, pedig azok ne.., segekben szokásos szórakoztató zo-, élettelen kövek, hanem a jövendő Szenélést az ország egész területén éj- gednek az életbimböi. Egyébként is légnél kaphatók. Tisza Lajos krt. 44. i jel 1 óráig engedélyezi, Ezenkívül a belügyminiszter fel hatalmazza az illetékes hatóságokat, hogy a színházi, mozgófénykép előadásokat, továbbá hangversenyek, táncmulatságok és össztáncok tartását szintén éjjel 1 óráig (engedélyezhessenek. (MTI) Meghosszabbították a munkásruházati aaciót Budapest, december 12. A gazdasági munkásruházati akció zavartalan lebonyolításának biztosítása érdekében a közellátásügyi miniszter az akció textiláru utalványainak érvényét meghosszabbította 1943. január 15-ig. Ehhez képest a gazdasági ruházati akció áruit a lebonyolítással megbízott kiskereskedők és szövetkezeti fiókok a kiosztott , utalványok ellenében 1943. i január 5-ig köte.lesek kiszolgálni (MTI) 1 •• varos kövei Irta: Dr. Beretzk Péter A város ősi múltjáról csak kevés írásbeli emlék tanúskodik. Az Alföld homoktengerében felépült városok maradandó építészeti emlékekkel nem igen dicsekedhetnek. Itt az építőanyag a sár volt. Amijiit az idők végtelenje során ezen építmények nyom nélkül tűntek ei a föld színéről, vele tűnt el a régi életnek minden mozzanata, bizonyítéka. Ott, ahol a hegyek testéből kifejtett kövek kínálkoztak maradandóbb építmények létesítésére, a kövek — a többszörös országdulásob ellenére is — őrizték a város ősiségét. Hegyvidéki városaink igy őrizték meg köveikben patinás multjukat. Alföldi városainkba messze földről kellett a kőanyagot szekéren szállítani, ha maradandó építményt akartak létrehozni. Elképzelhető, mily nehézségeket okovidéki városnak megmaradt egé»z ősi építménye. — Ezek az ősi kövek le nem tagadható beszédes bizonyítékai Szeged város ősi voltának. A vár falából kikerült ősi kövekről, azok jórészéről dr. Sebestyén Károly megállapította, hogy azok a régi) szegedi templomokból maradtak fenn. Faragott oszlopfejek, ajtó, ablakszegélyek mellett előkerült néhány római világból való kő is, bizonyítékául annak, hogv a mai Szeged helyén a római világban is volt itt számottevő élet, település és kultura. A véletlenül megmenekült As megőrzött kövek végtére hivatalos védelem alá kerültek. Felismerték azt a nagy kincset és kultúrtörténeti értéket, melyek ezek jelentettek SzcgedBudapest, december 12. Amikor a rendőrség kiküldöttei megjelentek a nyilasház Andrássy-nti helyiségéhen, Gruber Lajos, Kowrtz Emil és Hubay Kálmán olyan kijelentéseket tett, amelyek fniatt eljá, T, , , . „ . . . ... . . ,rás indult ellenüks Az ügyet szőrűnek. Belekerültek a túlzsúfolt városi I, , } •• . fS__An„ rott ez pl Szegeden, hol például egv'muzeum alagsorába, hol nemcsak rak- ta a b™tető torvenytemplom felépüöséhez szükséges ter-j társzerh elhelyezésükkel sötét, _ szük , ^k__ö^;ta_nacsa. rablottat méskőanyagot a Szegedhez legközeaz elmúlt, soha nem látott hatalmas méretű árvizes esztendők és talajvizíelfakadások azt mutatták, hogy a vármaradvány semmit sem szenvedett a Köve® sorsáról: miután más megoldás nem kínálkozhat pénzügy1 okokból, elrendelte; hogy a köveket a hid móraparki részének ive raktározza és megfelelő elkerítéssel megvédi addig is, niig a végleges «!* helyezés megtörténhet. A Dóm földalatti folyosóin való elhelyezést nem tartotta célszerűnek azért a bizottság, mert a kövek a nagyközönség elől elrejtett helyre kerültek volna Bár történi áthidaló megoldási j* vaslat is. Javasoltam hogy a var<C létesítsen a muzeum megelti sik P* zsitrószen fedett sétányt, melynt't zöldnél felfuttatott falain belül' teli alatt kétoldalt szegélyezve a köveH megfelelő elhelyezést nyerhetneuet a vizveszedelemtöl. Egyébként is, ha > Ez a megoldás is pénzbe került vol' a vármaradvány a köveknek egész-; na, meg azután a már sok évig ugj ságtelen, akkor azonnal el kell venni mai rendeltetésétől, mert az az abban folytatott emberi életre nézve egészségteln volta még pusztitóbb tehet. A kimondott szakvélemény szentírás vpit. Nem volt ellene fellebbezés, a kövek kálváriája pedig csak ezsem halogatható muzeumbővit! tervnek is útjában állott. . A határozat ellenére sem történi semmi. A kövek kint áztak-fáztak " omladoztak egész télen át. Most >5' roét itt vagyunk a mésik télben s ' ' kövek helyükről csak annyiban mO® után kezdődött meg igazán. Kikerül- dúltak el, hogy időnként pajkos gy* tek a szabad ég alá. Egy-két értékesebb követ a múzeumigazgató elhelyezett a régiségtárban (helyszűke és a teihelésből származó veszély miatt ez is nehezen ment), a többi pedig a muzeum körül az eresz alatt a földön nyert elhelyezést. Aki tudja, hogy kövek számára mit jelent a szabad ég rekek széthengergetik. Ennek is megvan annyi haszna, hogy legalább a köveknek egyszeregyszer más oldal* kerül észak felé s a pusztító, rajtuk tanyát ütő mohák más és más oldalukat kezdik enni. A kövek sorsa * város főispánjának is feltűnt. Soksok életbevágóan fontos közügye me'alatti elhelyezés — különösen a puha., lett felfigyelt erre az állapotra és * átnedvesedő homokkövek számára — .1 muzeumbizottság elé tárta, hogy * az tisztában van azzal, hogy a hő I köveket meg kell menteni addig, amig mérsék páratartalom nagyarányú in- néni késő. Főispánunk, — ki ősszé' gadozásaf: forró naptüzés, eső. szél. gedi sarjadék, városszeretetéből 'fl' fagy évek alatt elvégzik pusztító munkájukat, A föld méhe évezredig őrizhet követ, a szabad én évtizedek alatt elpusztíthatja azt. Banner János, a szegedi egyetem régészprofesszora egy év előtt levélben fordult a város hátóságához és rámutatott a tarthatatlan állapotra és ajánlotta, hogy a köveket a Dóm kriptafolyosóin helyezzék el. A mnzeumhizottság összeült és döntött kadt annak a meglátása, — milv nag1 felelősség terheli a város vezetősé gét a kövek sorsa miatt. Késő nemzedékek szemrehányása tekinthető' vissza a mai időre, melynek nemtérődömséye a köveket pusztulásba hagf ta volna menni. A kövek, a szegedi kövek pedijj minden szegedi magyar embernek büszkeséged. Megmentésük érdekéibe* mindient meg kell tenni! Orubol 8 itónaní börtönre. Hubául 4 honam felházra HéltéK lebb fekvő nagy távolságban lévő aradi hegyekből kellett hozni. A terméskő az alföldi templomainknál nehezen hozzáférhető volta miatt legfeljebb diszitőanyagul szolgált (ezt látjuk a mai fogadalmi templomunknál is), az épületet magát az időnek csak kevéssé ellenálló téglából kellett felépíteni. Cs. Sebestyén Károly, kutatásaiból tudjuk, hogy Szegednek több őst emplöma volt. Alapköveit a föld néhol gondosan megőrizte. Felépitméryéböl úgyszólván semmisem maradt meg. Omladozó kőanyagát a lakosság hordhatta szét, ezek nyom nélkül mind-mind eltűntek volna, ha szegedi vár építésénél — nyilván a vár téglaFalát megerősítendő — régi termésköveket nem épitettek volna be a vár \ falába. A vár bontásánál kerültek azután ismét elő ezek a régi sok évszázados kövek, jórészük igy is elveszett. Eladták, elhordták őket. Megvonhatjuk, hogy mi szegediek a régi Szeged emlékeivel sohasem törődtünk. Mi mindég csak az árviz utáni Szeged szépségeivel dicsekedtünk és dicsekedünk ma is. Ami azelőtt volt, mintha mesterségesen igyekeztünk volna eltüntetni a föld színéről. _ Tulomásúl kell azonban vennünk, hogy nekünk egy véletlenül megmaradt ősi kő többet ielent. mint egy például fel-, folyosókon voltak elrejtve a látoga- í a gyűjtőfogházból vezették elő. Kötök elől. de utóbb még életveszélyt is f varcz Emil vádlott nem jelent jelentettek azokra, kik közelükbe ki- > meg. A tanuk kihallgatása, valavánkoztak, mert félő volt, hogy a toronyszerűén felrakott kő egyike-másika a látogató fejére zuhan. Itt kezdődik ismét a szegedi köveknek kálváriája. Nem őndieséretből, de a történeti hűség kedvéért kell megemlítenem, hogy évek előtt hareot indítottam a vármaradvány megszerzéséért, mely évtizedek óta egyik szegedi egyesületnek tanváját képem. A vármaradvány — hiszen ma már védett műemléki a legnagyszerűbbnek kínálkozott történet! múltjánál fogva is a kövek megőrzésére, úgynevezett lapidarinm létesítésére. Ezt itt Szegeden mindenki belátta A harc mégis nehéz volt. Indítványok. beadványok. interpellációk egész sors után végre sikerült nr. épületet kövek kiállítási céljaira megszerezni 'A" vármaradvány nyirkos, rési épftménv. de kerámiák, kövek mseőneéséra Mválöan alkalma*. A megszálló egyesület természetesen elkövetett mindent. Hogy a helyiséget megtartsa. AheKett. hogv nagv szegedi kultúrtörténeti 'dokumentumok megmentése érd". paint a perbeszédek elhangzása után a törvényszék Gruber Lajost hatósági közeg elleni erőszak büntettéMegínt loptak az elsötétítés ideje alatt (A Délmagyarország munkatársától) A tolvajok ugylátszik, nem akarnak okulni a pénteki példából ém annak köztudomásu volta ellenére, hogy minden elsötétítés alatt elkövetett bűncselekmény tettese statáriálii biróság elé és innen akasztófára kerül, még mindig akadnak, akik sokszor egészen csekély értékű ingóság eltulajdonításáért oat » szörnyű kekizati is vállalják, nyilván abban a hiszemben, hogy cselekményük „talán nem dcrij| ki." A rendőrség azonban eddig még "FII UCWNMCNIURNOK M""TICN[F«!P PRN'- „,: , ,, . , „ Írében a helyiséget önként átadta TO,J ™toden ilyw vagyoni elleni büpese na, a fellebbezésekkel csat nebertttote tókmény. tetterét az iga*»ftg<*n1r>lkésleltette a végleges megoldást A tat4s kezére juttatta és holtbizouyo. végén mégis csak győzött. A Kö- san eléri a büntetés azokat is, akik űsüiiemények Országos FelAaselősé- nem okulnak a felakaszt tt tvuktolért és a rendőrség törvényes re®7 delkezése elleni izgatás vétségéért 8 hónapi börtönre és háromévi P®* lotikai jogvesztésre Ítélte. Huba* Kálmánt hivatalból üldözendő ró1 galmazás vétségéért és a kendőt? ség intézménye ellen elkövetett J** gatás vétségéért 4 hónapi foghá3** s háromévi politikai jogvesztést® Ítélte. A szökésben levő Kővár®8 Emil vádlott bűnösségét a biróséé ugyancsak megállapította, de bü®< tetés kiszabását mellőzte. . A töt' vényszék elrendelte Gruber, fogvatartását (MOT). •ajok szoóioru példájából. - . J Szombatra virradóra éjjel Kár®1* órakor Katona István Vaskuti-aM® 21. szám alatt lakó asztalosseg^j arra ébred fel álmából, hogy uo?a" az udvarra nyiló kamrájában mptpfi Lámpát gyújtott és kiment, amikor kilépett az udvarra, a kef*' tésen akkor vetette át magát sötét árnyék. Kiderült, hogy háziszappant, két borotvaszappa egy kiló zsírt vittek magukkal éjszakai tolvajok, akik kitétéH^ felderítésére a rendőrség meg1®' ditotta a nyomozást Előfizetőink navi 8 O fillérért mindennap cserélhetnek könyvel íj DFILMAGYATTQASZAO WUC&FTNKÖ0**'