Délmagyarország, 1942. december (18. évfolyam, 273-296. szám)

1942-12-11 / 281. szám

) Á török kérdés A török Ferdés változatlanul a hemzetközi érdeklődés előterében áll. A belgrádi Donauzeitung legStttóbbi száma első oldalán hatalmas betűkkel a következő cimet j közli: „Roosevelt kopogtat a török! kapun." E eim alatt a lap ankarai i tudósítója a következőkte irja: — Az amerikai propaganda czídőszerint azon fáradozik Törökországban, hogy Steinhardt USA nagykövet visszatéréséhez már most megteremtse a kedvező hangulatot. Steinhardt egész sereg Ígérettel tér vissza és azzal a megbízatással, hogy ezeket az Ígéreteket kedve szerint felhasználhassa abból a Célbél, hogy meggyőzze Törökországot, hogy üdve a demokrata-bolsevik i frontba való aktív bekapcsolódástól függ. A washingtoni Fehér Házban minden bizonnyal elhatározták, hogy „nagyvonalúan" járnak el Törökországgal szemben és mindent megígérnek, ami Törökországot érdekelheti. Elsősorban természetesen különböző szállítmányokkal akarják a törököket lépre csalni, mindenekelőtt gabonaszállitmányokkal. Ehhez azonban nem lett volna szükség Steinhardt washingtoni utazására, mert ezt az Ígéretet már: régebben tették Ankarának mindenesetre azzal a figyelemreméltó megszorítással, hogy Törökország maga fáradozzék azon, hogy elhozza Amerikából a gabonát, mert erre a célra nem áll rendelkezésre megfelelő hajótér. * — Ankarában eddig a legszigorúbban elválasztották egymástól a külpolitikát és a gazdasági életet — irja tovább a Donauzeitung —. Vi-j gyáztak arra, hogy gazdasági kérdések sohasem befolyásolhassák a nagy politikai vonalvezetést. Még Washington sem tudott szemet j hunyni e tény felett Épp ezért Steinhardt nemcsak gazdasági, ba-1 nem politikai természetű ígéreteket is hoz magával. Ezek között ankarai, amerikai körök szerint a legnagyobb ígéret az, hogy az USA kész átengedni a vezető szerepet Törökországnak a Közeikeleten. Semmi sem bizonyíthatná inkább az USA megnemértését a török politikával izom ben, mint ez az igéret Az uj török állam megalakulása óta Ankarában sohasem támasztottak Igényt ilyen vezető szerepre, sőt kijelentették, hogy erre az igényre nem fektetnek súlyt. Ankara mindig azt hirdette, hogy egyetlen célja a török állam újjáépítésének zavartalan befejezése és csak egy politikai doktrínát ismer: az ország határainak biztosítása. Nem véletlen, hogy a török sajtó az utóbbi napokban ismét nyomatékosan hangsúlyozza, hogy Törökország különböző csábitások ellenére is következetesen kitart semlegességi politikája mellett. Törökországot semmiféle igéret sem tudja befolyásolni eddigi politikájának megváltoztatása érdekében. * A Donauzeitung ezután igy folytatja: — Az ankarai Ígéretek mintakollekciójában a legfigyelemreméltóbb darab kétségtelenül az a „diszkrét biztosítása Törökországnak", hogy az USA kész volna adott helyzetben a Szovjettel szemben is megvédeni a török érdekeket. Ez az igéret szemléltető módon bizonyítja a „szövetséges" front belső szellemét. Ezen sx ígéreten tul török nolitikai köüatonai zarovonalon belüJ lekszik, ahol külföldi állampolgárok csak kivételesen és különleges engedéllyel tartózkodhatnak. Ennek ellenére a katonai záróövezetben az amerikai propagandaközpont fiókja engedélyt kapott a működésre. rökben a Fehér Ház még má« hátsó gondolataival is számolnak. Igy többek között felvetették Ankarában azt a kérdést is, vájjon az Óceánon j * tul nem támadt-e fel az a gondolat5 G0'nBS marsall lapja szerint a tó is hogv Törökországot ma-t l>01 fők főváros politikai és diplomácia: , ... , , . , , ; köreiben meg mindig erősen találgatakarjak ugyan hurcolni a demok-j ^ u,(a«oU Londollba az rafak háborús pohtikajab* de! ankarai angol Bagykövet ugyanakkor, ugyanakkor már számolnak azral ajmjdőn a moszkvai angol nagykövet is további céllal, hogy ezt az omzá-1 Angliába érkezett jelentéstétel végeit, got — szövetséges győzelmet félté- j Diplomáciai körökben továbbra is te ezve — kiinduló állásként fel- erősen tartja magát az a hír, hogy az használják abban a végső leszámo- angol kormány azért hívta Londonba lásban, amely a szövetségesek el- imoszkvai és ankarai nagykövetét, hogy gondolt győzelme után az angolszászok és a Szovjet között kikerülhetetlenül bekövetkeznék. Ezt a felfogást megerősítik azok áz amerikai utalások, amelyek szerint az ameri-: National Zeitung kaiak azért szállítanak megtárgyalja velük a Szovjetunió és Törökország viszonyát, nem utolsó sorban pedig a Dardanella-kérdést. — Ezzel összefüggésben — irja a — Ankarában utaleloszlassa a török bizalmatlanságot 9 Szovjetunióval szemben, amely még ma is főakadálya annak, hogy Törökország megváltoztassa politikáját * brit és amerikai kívánságoknak megfelelően. A török bizalmatlanságot újból és újból felkeltették azok a gy®" kori brit és amerikai követelesek, amelyek szerint a tengerszorosokat meg kell nyitni a Szovjetunió számára. Ezért most hivatalos angol részről arra törekszenek, bogy bebeszéljék Törökországnak, hogy minden tekintetben számithatnak Nugybritannia védelmére a Szovjetunióval szemben. Ezért egy brit garanciával okar' ják ezidőszerint beleszéditeni Török-1 országot az angolszász háborús frontba. Göring marsall lapja figyelemreméltónak tartja azt is, hogv angol és amerikai részről azon fáradoznak, hogy Egyiptomot rábírják normál'8 diplomáciai kapcsolatok felvételére * Szovjetunióval. Bár ezt egyiptomi részről többizhen is visszautasították, Kirk kairói amerikai követ ismét előterjesztette néhány nappal ezelőtt em szívesen Inak a kairói brit sajtóattasénak egyik ""7" " 7*""""" . ' (nyilatkozatára, amelyben kijelentette, fegyvereket Torokorszagnak hogy;Törökországnak fel kell adnia ezaltal a sajat poztciojukat erősítsek sc^egesség6t és barátságos gesztust a Szovjettel szemben. ' kell tanúsítania a Szovjetunióval szem.; a kérdést Nahasz pasának. Ugyanak— Ankarában teljesen józanul ós ben, ha azt akarja, hogy a brit diplo-'knr Londonban Majszky szovjet nagT higgadtan fogadják ezeket a külön- mácia továbbra is támogassa a török követ és az egyiptomi nagvkövet kőböző kérdéseket és problémákat. Az politikát a Szivjetunióval szemben, zött is megbeszélések kezdődtek a dipa valóságérzés, amellyel e kérdések Ebből nyilvánvaló, hogy mekkora sulvt lomáciai kapcsolatok felvétele lársváfelől vitatkoznak és a gondos poli-1 helyez a brit diplomácia arra, hogy ban. tikai elemzés, amellyel igazi jelentőségüket kikutatják, a törököknek ama komolyságát és megtéveszthetetlenségét bizonyítják, amellyel semlegességi politikájukhoz ragaszkodnak. Ezen a semlegességi politikán nem fognak változtatni a demokráciák messzetekintő erőlködései sem. Kétségtelen, hogy a török közvéleményt élénken foglalkoztatják ezek az Ígéretek — fejezi be jelentését az ankarai német újságíró. Göring marsall lapja, az esseni National Zeitung szintén állandóan napirenden tartja a török kérdési. Legutóbbi számában ismerteti a félII »mentfftanii!c« sulman terhelő vallomást tettek egy rápimazáss per vádlottjai ellen Tovább húzódik a megrágalmazott népjóléti körzetvezetö által indított per (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi törvényszék második büntető tanácsa dr. Molnár István tanácselnök vezetésével csütörtökön tartott folytatólagos főtárgyalást abban a közel két év óta húzódó rágalwiazási j perben, amelynek vádlottjai V i d a hivatalos »Ulus« cimü ankarai lapnak József szegedi szabómester és neje a legutóbb megjelent cikkét, amely hang- j városi népjóléti ügyosztály több alsulyozza, hogy Törökország ezután is j kalmazottja ellen a feljelentések való ugy, mint eddig, eigyetien célt kövét, ságos özönét zúdították a hatóságokazt, hogy kivül maradhasson a hábo- hoz. run. Épp ezért Törökországban nem! yida József és neje a cserepesson fogadják szívesen azt a propagandát, szükséglakások egyikének volt a laamely a török népnek be akarja be-. kója, onnan azonban a városi hatóság szélni, hogy Törökországnak érdeké- áttelepítette a hatgyermekes családot ellenkezőleg, a kerületi vezetőnek ben állna a háborúba való beavatko-, a csillagtéri szükséglakások egyikébe, domása sem volt erről a mozgalomzás. Törökország semmiféle nyomás raert a cserepessori többi lakók közös j ról, amelyet közös elhatározással vaalatt sem óhajt belépni a háborúba, beaványban kérték a város? hogy[ lósitottak"meg. mindaddig, amig a török álldmvezetés szabadítsa meg őket a Vidáékkal való Hamzsek János géplakat®* ezt szükségesnek és kikerülhetetlen- [ szomszédságtól. A beadványok szerint Pál fi Jenő cukrász, Bolla József nem nem találná. Addig azonban Tö-' a házaspár összeférhetetlen természe- városi kisegítő altiszt tanivallomás^ i>n1r«\i>cvó(T mírt/loM Óllnmmal Pfrtrntl 1_ s J1L.JJ neje ellen, akikről §gyértclmüleg vallották, hogy összeférhetetlen természetűek, mindenkit a nyelvükre veitek, tisztes családapákat és családanyákat a legsötétebb bűnök elkövetésével vádoltak meg ég izgága viselkedésükkel feldúlták a telep lakóinak nyugalmát. A bevádolt köztisztviselő elleni vádakról ugyancsak egybehangzóan vallották, hogy azokról müsem tudnak és soha semmiféle szabálytalanságot nem észleltek, az igaz, hogy a kerületvezetö biztattó volna őket a Vida-házaspár átköltöztetését kérő beadványuk megírására, rökország minden állammal együtt kiván működni és minden erejét rendelkezésre bocsátja a normális viszonyok helyreállítása érdekében. A német lap szerint az »Ulus« cikke minden bizonnyal az angol-amerikai agitáció ellen irányulha? főleg pediig a török kormány beleegyezésével működő amerikai háborús információs hivatal (War Information Office) tevékenysége ellen. Ez a hivatalos amerikai hírszolgálati iroda néhány hónappal ezelőtt Istanbutban nagyszabású fiókot létesített Törökőr szág számára. A hivatalt egy óriási épületben helyezték el és feltűnően nagy munkatársi gárdával foglalkozik Ebben a tekintetben éppen olyan gyanús a működése, mint a easablancai amerikai konzulátus tevékenységének a francia fegyverszünet után, amely nagyobb személyzettel rendelkezett, mint bármely fontos nagykövetség. Hogy miért küldtek Washingtonból annyi »diplomatát« Casablancába, ez az északafrikai események bekövetkezése óta világosan áll az egész világ előtt. Az istanbuli amerikai agitációs központ nemrég 11 ujabb fiókot létesített a török vidéki városokban, igy Trapezuntban, Samsunban, Adanában, Alexandrovban, Tokatban, Yosgadban, Dajkebirban, Erzerumban, Izmirben és ami a legfeltűnőbb, a bolgár határhoz te következtében állandó a telepen a»val egybehangzóan vallott az a súrlódás és napirenden vannak a kft- rendőrtörzsőrmester is, akik az átkőllönféle pletykákból származó kellemet- töztetésénél lenségek, ezeknek okozóit a panaszo- működtek. sok szerint Vidáékban látják. A pa-|hogy Vida I ad betyárnak hordta le nasz kivizsgálása után a városi ható- *— laí —"" 1 ság elrendelte a Vida-család átköltöztetését. Vidáék azonban abban a hiszemben, hogy átköltöztetésüknek a kerületi vczelö az oka, egész csomó feljelentést adtak be ellene a polgármesteri hivatalban és ezekben különféle szabálytalanságokkal vádolták meg a köztisztviselőt. A tisztviselő feljelentésére felhatalmazásra üldözendő rágalmazás cimón a hatóság részéről közreA rendőrök elmondták, kerületi vezetőt és más súlyosan becsületsértő kifejezésekkel is illette, Vidáné pedig beszögclte a lakás aj<®' já? hogy ellenszegüljön a hatóság' rendelkezésnek és ö is reprodukálhatatlan kifejezésekkel támadt a kerül®" vezetőre. . A biróság ezután ismertette anpa* a felülvizsgálati lapnak a tártaim9* amelyet az ügyben megindult vlzsgá' • 1 . e .1. >..1 rLLEfl l.ttr.Mlk. „ lat során vettek fel. Ebből kitűnik indult meg az eljárás Vida Józsefné,1 hogy Vidáék összeférhetetlen viselk*' mint elsőrendű és Vida József mint dése miatt több izben rendőri beav*»' másodrendű vádlott ellen. A törvény- kozással kellett helyreállítani a tel«F szék ebben az ügyben már három fö- békéjét és nyugalmát. A telep egy1* tárgyalást tartott," azonban a bizonyi-; lakóját, egy idegbajos fiatalember1 tási eljárást még mindig nem lehetet! felbiztattak az anyja ellen és a befejezni, mert a vádlottak ujabb és ~ ujabb tanukat jelentettek be a maguk igazának bizonyítására. A mult hónapban tartott legutóbbi tárgyaláson a törvényszék a vádlottak előterjesztésének helytadva, a legszélesebhkörü bizonyítást rendelte el és megidézte a védelem által beielentett összes tarnt. _ 8* önkívületi állapotban késs®! támnftt az anyjára. A lakók sorozatosan vallják, hogy Vidáék a leggyalázatosabb vádakat terjesztették róluk. Amikm segélyt igényeltek, Vida készséggé vállalta annak munkaszolgáltatássA való kiegyenlítésé? amikor azonb® sor került az ellenszolgáltatásra, teget jelentett, igy csak részben tet kat A csütörtöki folytatólagos WStár- eleset kötelezettségének gyaláson meg is jelent a megidézett la- i A törvényszék ismét belytadva nuk nagyrésze, azonban általános meg- vádlottak bizonvitáskiegész!tő közel fekvő Drinápolyban is. Kőztudo- lepetésre, ezek egytől ejryiír trnlv<v=mti iesztésének. a tárgyalást másu ugyanis, bogy Drinápoly a török terhelő vallomást tettek Vida Józsi t és 31-óre elnanolta. fi ELŐLE1"; a