Délmagyarország, 1942. december (18. évfolyam, 273-296. szám)

1942-12-06 / 278. szám

I Jancsó Miklós szegedi professzor | uj kutatásai alapján g;vóe;vitják az álomkórt Afrikában sem ki(A Déimagyarország munkatársáJoli Miközben Afrikában, a sötét babonák és varázslatok földjén népek gigászi csatája dúl, a német tudományos é'et a „Gerrnanin" felfedezésének negyedszázados jubileumát ünnepli. Huszonöt éve annak, hogy a világhírű német tudós: Ro®ért Koch és kiváló munkatársai munkája nyomán a legveszedelmesebb trópusi betegség: az álomkór gyógyítható lett. Hosszú és fáradságos kísérletek eredményeként fedezték fel a „Germnnin"-nak elnevezett gyógyszert, amely az álomkór hatásós gyógyítóeszközének bizonyult. Az álomkór a legszörnyűbb afrikai járványok egyike, sok gondot okozott a gyarmatosító államoknak. Dolga-Kongóban például rövid idő Platt két millió ember halt meg átomkórban. Kamerunban pedig egy tógretörzs lélekszáma 1914-ben még 12.000 volt. 1920-ban azonban — az álomkór elterjedése következtében, •y már csak 609-en voltak a törzsből életben. A század elején Ugandában, a Viktória-tó vidékén 300.000 négerből 200.000-et pusztított, el a szörnyű betegség. Az álomkór tehát nagyobb pusztítónak bizonyult, mint bármilyen véres háború . . . Az elmúlt világháború előtt olyan Súlyosra fordult a helyzet, hogy a legkiválóbb tudósok keletafrikai expedíciók keretében tanulmányozták az álomkór okát és lefolyását- Véshil is Koch Róbertnek és munkatársainak sikerűit felfedezni a helyes útat s ezen az úton továbbhaladva találták fel 1917-ben a „Gerrnanin"-t. Ezt a gyógyszert előbb állatokon próbálták ki majd 1921ben Műhlens tanár, a hamburgi trópusi intézet vezetője teljes sikerrel próbálta ki. négereken is a -Germánra" hatását. Mi az az álomkor A titokzatos afrikai kontinens legtitokzatosabb betegsége volt 1917-ig az álomkór. Előbb fejfájásban és lázrohamokban nyilvánul meg ez a veszede'mes betegség, majd a beteget nyugtalanság fogja el, tagjai reszketni kezdenek, járása bizonytalanuá válik, végűi mély álomba merül, amelyből mind ritkábban tér magához, míg csontra lesoványodik s a halál megváltja szenvedéseitől .. . Regényt, sőt filmet is írtak már es készítettek el a „Germanin"-ról. az afrikai földrész embereinek megváltó gyógyszeréről. Mint a „Berliner Lok'alanzeiger" írja. ugyanakkor amikor a franciák a Ruhr-vidékre bevonultak', német tudósok a Kongóban tanulmányozták a Germanin gyógyító hatását . . . Valóban regénvesen érdekes ennek a medicinának törtenele, bár sok romantikus elemet szőttek bele később, atndly csak a képzelet világában 'étezik. A romantika kedvelői arról is J-fudnak, hogv Elberfcldben _ a francia invázió ideién a Germanint elpállító gyárat kémek árasztották eb Hogy kifürkésszék a gyártási titkot. Kongóban uedig a német/1** dpsoknak egész Germanin-készülékuket el kellett égetniük, bogy ne jusson ellensége* Hatalom kezébe. x < A valóság az. hogv egy Fonrne.au nevű igen kiváló francia gvógyzerkémikus a Pasteur-intéze?b-m rájött a , Gcrmanin" — eredeti nevén ,.Bayer 205" — szerkezetére s ő volt az o'sn. aki leí-ta ezt a gyógyszert A feltalálás dicsősége azért nvndenképpen a német kéfnotbcrapiáé. A negyedszázados jnb'leum alkalmából nem hallgathatjuk el, hogy nekünk, magyaroknak is van egy fiatal tudósunk, aki már hosszú évekkel ezelőtt kísérletezett az álomkór gyógykezelésének tökéletesítésével. Tudni kell ugyanis, hogy a „Gormanin" teljesen nem szüntette meg ezt a veszedelmes betegséget, csak szűkebb korlátok közé szorította és borzalmas méretű pusztító-erejét törte meg. A német tudományosság azonban ma is tovább kísérletezik azon, hogy az afrikai kontinens szörnyű betegségét végképp legyőzze. Ezekbe a kísérletekbe kapcsolódolt bele Berlinben még 1929-ben Jancsó Miklós professzor, a szegedi egyetem kiváló gyógyszertudósa. Jancsó professzor teljesen önálló utakon indult el az álomkór gyógykezelésének továbbfejlesztése érdekében és nagyjelentőségű munkájának eredménye is mutatkozott s küzoVbhi években, am,ennyiben az <3 kutatásaiból kiindulva olyan eljárás nyomára jutottak, amelyet, négereken a legnagyobb sikerrel kísérleteztek ki. Sajnos, a háborús idők nem kedveznek a tudományos élet tel.ies összedo1gozásánab s így teljos bizonyossággal nem tudhatjuk, csupán, úgy érezzük, bogy magyar tudós munkája tette, vagy teszi majd fel a koronát arra a nagy műre. amely az afrikai földrész embereinek megváltását jelenti . . . Jancsó Miklós az álomkórról 'N „Gerrnanin" '^fedezésének negyedszázados jubileumán felkerostiik Jancsó Miklós professzort intézőiében. Szerény, halfeszavú fiatalember. szinfo el sem hinné a tájékozatlan látogató róla, hogy azonos azzal az etirópaszerte, sőt még Európa határa'n túl is nagyraértékelt tudóssal, akiről az >A chemotherapia modern problémái" eímfi német szakmunka például olyan elismeréssel ír, mint aki többet tett és dolgozott ebben nz ifjú német tudományágban, mint maguk a német kutatók ... (Szegeden, ahol Issekutz proteszszor adjunktusaként kezdte el híressó vált kutatárait. kedves történeteket tudnak róla. Egy európai konferencián, ahol chomof.herapikusok cserélték ki megfigyeléseiket, német. francia, angol, cseh, japán delegátusok között jelen volt két magyar kutató isi Jancsó Miklgs és Kauyó Béla. aki ma szintén a szegedi egyetem professzora. Csaknem valamennyi előadó hivatkozott előadásában Jancsó M;klós kutatásaira. de mindegyik másként ejtette^ki a fiatal tudós idegen ajkak számára szinte kie.ifhctetlen székely nc vét. A cseh Jankszót esinált belőle, az angol Jencs-et, a japán pedig Jang-Csot. de azért mindeg/k hozzátette, h'ngy magyar. Az ülés elnöke csodálkozva fordult a mellette ülő Knnvó Béiálíoz; Házielpőt, papucsot, h 6 cipőt, szép selyemsálat. Nagy választék! |«^Hódycipö'és divatüz,etben Szeged, Kelemen-u. 12. Várnia* gJ'Srfmánj'Ok, amelyek • kávéhoz keverve azt ízesítik (kávépótlékok). Vannak olyanok, amelyek a szemeskávét helyettesítik (kávépétlók). Mindkét anyag különbözik egymástól, azonban együttesen is jő kávéitalt adnak.. Van azonban olyan gyártmány Is, amely ezektől különbözik ugyan, azonban alkalmas mindkét használati módra. Ez a cikóriakávéA Franck eikóriakávét, akár mint zamatosítót, akár mint önálló jó kávéalapanyagot egymagában is — tejjel keverve — használhatjuk. Használják is sok millió háztartásban több mint. 100 esztendeje. — Milyen szép dolog, hogy Magvarországon ilyen sok-ra foglalkoznak ezzel a fiatal tudománnyal!) Kérésünkre Jancsó professzor a következőket mondotta az álomkór gyógyításával kapcsolatos kutatásairól; — Nagyon sokat foglalkoztam az álomkór kórokozóival, a trypnnozómákkal. Berlinből még 1931-ben Hoztam haza egy trypanozóma-íör zsot. amo'ven valaha Ehrlieh drigo zott . ... Ezt a törzset, amit az-tt' is élefhentaríok, Ehrlieh kapta 1906 ban Afrikából. Megtudjuk, hogy Janfsó profoszszor tudománytörténeti értékű trynanozótiia-törzséből kapott az Or szagos Közegészségügyi Intézet is s rajta kívül másnak nincs is Magyarországon. A professzor ezután kísérleteiről beszél s röviden elmondja, hogy a Guanidin-vegyüle'ekből :aduit ki s nemcsak az álomkór, de más nagyjelentőségű trópusi betegségek gyógyításához szükségé* szerek előállításán is fáradozott. Természetesen csak egereken és patkányokon folytathatott kísérletet s eredményeit közölte olyan tudományos körökkel, amelyeknek módjukban állott a kísérleteket embereken tovább is folytatni. Hogy mi történt ezekkel a TI egereken Igaz* alhatom! Törötf és használt gramofon emezeit rg.-ként 3.— pengőért visszavásárolja a Nagykovácsy üzletház gramo'onosztálya, Budares1 XI. Horlhy Miklós-ut 39.