Délmagyarország, 1942. december (18. évfolyam, 273-296. szám)

1942-12-04 / 276. szám

PfiifeK Arra 10 mrer l9 42. december 4. xvm e«. 276. sz. Havonta 2.50, negqedevre 7.20 P. K E R ES ZT E NY POLITIKA* NAPIL A P Mállón miniszterelnök no£n beszéde nz orszád időszerű kérdéseiről A miHlsztrrclRök beszédéwel befejeződött az approprlácids vita Budap-et, december 2. A képviselő­ház csütörtöki ülését Tasnádi Nagy András elnök negyed 11 óra előtt nyitotta meg. Folytatták a ineg­ejánlási javaslat tárgyalását M a r ó t h y Károly (nyilas) a ja­vaslatot nem fogadta el. Ezután került sor Kállay Mikiós miniszterelnök nagy érdeklődéssel várt ötnegyedórás beszédére. Általános figyelem közben Ká 11 a y Miklós miniszterelnök emelkedett szó­lásra. Bevezető szavaiban utalt arra, hogy elsősorban a felhatalmazási vita anyagával óhajt foglalkozni Megemlí­tette, hogy a vita folyamán személyes megtámadtatásban csak egyszer része­sült. Egyik szélsőjobboldali képviselő azt igyekezett ráolvasni, hogy több­ször hangsúlyozottan és alábuzottan vallott álláspontja: Gömbös Gyula irá­nyának követése bizonyos újságcikk­idézésekkel megcáfolható. tását megadják, szemben a szép és kí­vánatos utópiákkal. — Ma a programok korszakát él­jük. Hogy ne csússzunk tovább, annak egyetlenegy lehetősége van: nem uj és uj programot adni, hanem megvizsgál­ni, szétboncolni a tervek sokaságát, megállapítani, mi azokból a megvaló­sítható, mi a realitás, mi a jelenen átsegítő és a jövőt biztosító és mi nem az, mit lehet, vagy mit káros megcsinálni. A lényeg az, hogy mi az igazság, mi az ámítás vagy hazugság (Rajniss Ferenc: Például a választá­soknál!). Ila azt nézzük, hogy mind­abból, ami a választásoknál a szó­székről elhangzik, mi az igazság, vagy mi nem igazság, nem tudom, hogy a mérleg a képviselő ur javára fog-e el­dőlni. (Élénk tetszés és taps jobbfelől cs középen.) — Ha kialakul valami, aminek' he­lyességéről meg vagyunk győződve, — Ezt a kérdést nem a politikában annak megvalósításához azonnal lás­helycsen vagy helytelenül szokásos sunk hozzá és mindent, amit lehet a támadások vagy nemtámadások dön- leggyorsabban meg kell csinálni. De lik el, bar cm azt, hogy azt az irányt, nyíltan és őszintén meg kell mondani, amivel Gömbös Gyula indult,, amelyben ,mi a jóhiszemű vagy rosszhiszemű én vele együtt indultam, ma én a ma- ' ígéret, utópia vagy korteseszköz. A gam körülményeihez, a magam módja- programok útjából el kell távolítani hoz és tehetségéhez képest hűen kővo. j mindent, ami maradiságból, önzésből tem. (Ugy van! Ugy van!) Ennek el-,vagy a tisztánlátás hiányából a meg­döntése éppen ennek a vitának fel­adata. — Azt is emiitette a képviselő ur, hogy a nemzeti szocializmusról ma­gánbeszélgetés keretében mit mondot­tam. Én erről az emlitelt alkalomkor nem beszéltem, de miniszterségem előtt és alatt már többször beszéltem róla. Nyilatkozataimat bátran ajárt- • lom fel a nyilvánosságnak is. Mindig hangsúlyoztam és már évekkel ezelőtt elismertem a nemzeti szocializmus óriási nagy forradalmi jelentőségét A miniszterelnök ezt követően meg­emlékezett az appropriációs vitáról és annak értékes, magas színvonaláról. A vita előterében elvi kérdésk állot­tak, a maga részéről szintén elvi sí­kon óhajt maradni. A méltó helyről jövő, méltó kritikát mindig köszönet­tel és tisztelettel fogadja mind ő, mind a pártja, mert a nemzeti munka, sőt a kormányzás alkotó, segitő részének tartja. Nem fog semmi eszközt igénybe venni, hogy ez elől a kritika elöl ma­gát elzárja vagy annak az országban Való érvényesülését megakadályozza. Program helyett azonnali tettek — Először az ellenzék egyik iszó­nokának azzal a kijelentésével akarok foglalkozni — folytatta beszédét —, hogy nem adtam programot a nemzet­nek. — A tény, a lényeg nem a tervek elgondolásában, a megvalósításra való vágyban, a célok feltárásában és ki­tűzésében, hanem a hogyanban és mikéntben van. Az eszközök megválo­gatásában, az utak megszabásában, szóval mindazokban a tényezőkben, jw»elyek_ej£^gondolat^jagy cél reali­valósitás útját állja. Félre a lázitókkal! — De épp ugy félre kell állítani az Ígérgetőket, a lázitókat és akármi­lyen hangzatos, de meg nem valósít­ható célokat hangoztató jóhiszemű fa­natikusokat és a velük összekevere­dett, Saját céljaikért küzdő nem igaz­mondókat is. (Helyeslés.) Nehéz fel­adat ez, de az egyedül kivezető ut, ugy is hívják, hogy a nemzet felvilá­gosítása. — Még egy dologgal kell tisztában lennünk. Megvalósítani valamit, jobb életet teremteni, a kérdéseket ugy megoldani, bogy mentül kevesebbet romboljunk és minél többet alkossunk és adjunk, csak a rend keretében lehet. A világtörténelem minden forradalma kudarcba fulladt, pusztított és maga semmit sem valósított meg, legfeljebb az valósult meg, amit az vett át belőle, aki azután a rendet helyreállította.. Ivét kivétel van: a fasiszta és a nenizc-. (iszocialista forradalom. — Do ezek egyike sem volt forra­dalom, mert mindkettő forradalmi ál­lapotok között á rendet állította hely­re és teremtette meg. — Ezt a forradalmat mi Magyaror­szágon több, mint busz esztendővel ezelőtt megcsináltuk. A hatalom meg­szerzésére itt több nincs szükség, mert a hatalom megvan és a legjobb kezekben van. A rend biztosítására se kell biztosítékokat szereznünk, hála az Egek Urának, mert afelől megnyug­tathatok mindenkit, hogy a magyar nép lelkierején nyugvó rend most is sértetlen ebben az országban és bízom benne, hogy mindig áz is marad. (Élénk helyeslés és taps a lonA Ezzel kapcsolatban a miniszterel­nök utalt arra, milyen könnyű lett volna tetszetős programot adnia, ami­kor a kormány vezetését átvette. Még­sem tette ezt, mert tudta, olyan időket élünk, amikor nem mi döntünk egye­dül a teendőinkről. Helyünk az uj Európában Ma egy háború kellős közepén vagyunk — folytatta a miniszterelnök. Ez determinálja külpolitikánkat, kato­nai felkészültségünket és ennek révén azt lehet mondani, egész gazdasági, ipari kapacitásunkat, belpolitikánkat — amelynek legfőbb célja, nem győ­zöm eléggé ismételni, a közrend meg­óvása kell hogy legyen — kisebbségi és nemzetiségi politikánkat, de egész lelki beállítottságunkat is. Kormá­nyozni csak ezek figyelembevételével lehet. — Nekünk az uj Európában van a helyünk kijelölve és sorsunk kis..ab­va. Az önálló, a sajátos, az öncélú, a minél erösebb és magyarabb Magyar­országot ebben a világban kell kiala­kítanunk. - - El kell választani az igazságot a hazugságtól — mondotta ezután a miniszterelnök —, meg kell óvni a nemzetet minden alkotás legnagyobb ellenségétől: a gáncsogkodók, mara­diak és tujzók helyett a józanok és önzetlenek aktivitásának elég helyte­lenül gyakran a kényelmes visszavo­nulást választották. Megállapította a miniszterelnök, hogy mióta jelenlegi helyén áll, állás­pontját, véleményét, elhatározását minden kérdésben világosan és hatá­rozottan leszögezte. Kifejtette ezután, hogy nem szereti és nem tűri az elavult dolgokat s sze­retne ma inkább, mint noinap, hatal­mas, az eddiginél különb, jobb Ma­gyarország felépítéséhez hozzáfogni. Ezelőtt 10—15 évvel nagyobb erővel is kellett volna ezt megkezdeni, de a inai nehéz időkben először óvatosan vizs­gálja, hogy megvan-e az uj épület emeléséhez az épitöanyag és a szük­séges munkásembertömeg rendelkezés­re áll-e. Ebben a munkában a magyar erő, akarat, érték feltárásában, össze­horásában jöjjünk össze. Ha ezt meg­tesszük, akkor máris mindnyájan meg­tettük kötelességünket és akkor, de csak akkor épülhet az uj Patilehon ré­gi helyén, vagy pedig azt fogjuk látni, hogy az az ezeréves magyar építmény még jobb alapokon nyugszik s vasta­gabb "falai vannak, mint a mai divat­nak talán pillanatnyilag megfelelő könnyű épületeknek. Szociális alkotások / A miniszterelnök a továbbiakban azzal foglalkozott, hogy mit alkotott Magyarorszag az elmúlt busz évben szociális téren, szociális munka alatt a jóléti és kulturális tevékenységet jobitfida- : értve. ü.tait aria, hogy a tőlünk aeiet­- lijg és détre..>k\ o. yaluiuint a Kajlától nyugatra; fekvő országok munkáját, Angliát is beleértve, mesgze túlszár­nyaltuk. Mint érdekességet emiitette itt meg, hogy az elmúlt háború győztes államainál úgyszólván teljesen ineg­áilt az intézményes szociális fejlődés. Annál tiszteletreméltóbb az, amit a kifosztott^ meggyötört magyarság al­kotott — A társadalomöiziositás mar 1927 —28-ban megvalósult Az elmúlt ered­ményeket akkor udjuk igazán lemérni, ha összehasonlítjuk a magyar viszo­nyokat a visszatért területen uralko­dott szociális viszonyokkal. Kolozsvá­rott az utolsó román költeségvetési évben 31.888 pengő, az 1942. évi ma­gyar költségvetésben 613.346 pengő szerepel jóléti célokra. A visszacsa­tolt Délvidéken még sokkal kedvezőbb az összehasonlítás ma.gyar szempont­ból, mert itt a legtöbb helyen nem voltak ilyen kiadási tételek. Felkészülés a békére — A békére való felkészülés —> mondotta a továbbiakban Kállay Mik­lós — teljes erővel folyik. A felké­szülés anyaga a Teleki Pál-Intézetben, az átmeneti gázasági kérdések pro­blémái a csucsminiszter irányításával a gazdasági miniszterek vezetése alatt munkában vannak. Ma azonban szo­ciális munkánkat a háború nemcsak negatívumokban, de sokszor pozitív eredményeket is jelentve determinálja. — A jegyrendszer egyenlőbb szociá­list megosztást jelent és sürgősen át kell vinnünk a népruházati cikkekre is, A háborúból hazatérlek elhelyezése, az életbe való újra beillesztése leg­szentebb kötelességünk. Innen jelentem ki, hogy bárki, aki a háborúban volt és ezért hátrányt szenvedett, akár hi­vatali előmenetelében, kérem, foruljon közvetlenül hozzám: ha igazságos és teljesíthető az ügy, én rendelkezésére, állok. Szociális intézkedéseink és intéz­ményeink felsoroiasa utan a minisz­terelnök a magyar föld és a magyar föld népének problémáival foglalko­zott. Magyarországot általában a nagybirtok hazájának tartják mon­dotta. — Hangsúlyozta, bogy ez teljes tévedés, mert ha csak a szántóföldet tekintjük, a nagy- és középbirtokok, valamint a kisbirtokok aranyát néz­zük, ma is nagyobb a kisbirtokosok, kezében levő földterület, mint például akár Németországban, akár Olaszor­szágban. Egészst'ges fölbirtokpotitikui megosztás teljes ütemü folyamat keli hogy legyen, az agrárnépességünk helyzetén való segítés legfontosabb módja, a házhelyakció. E téren nyu­godt önérzettel számolhat be a mult­évi eredményekről és ezt az akciót a jövőben még jobban kifejleszteni kor­mányzata legelső kötelességének te­kinti. A szociális jólét megteremtése terén követi a házhelyakciót, a mező­gazdasági munkabérek szabályozása és ezzel együtt olyan mezőgazdasági ár­1 politika létesítése, amely megteleld megélhetést biztosit Továbbá a me­zőgazdasági munkásság biztosításának olyan megalkotása, amilyen a kis­iparban is van. A miniszterelnök ezután hosszab­ban foglalkozott a törvényhozói ös»* szeférhetetlenség kérésével. Rámuta* lott arra, hogy a parlamenti bizotLá. gok előtt fekszik a kérdéskomplexum, ftl iukfeBSB. ."ÁjUaitea MM&röl vaw.

Next

/
Thumbnails
Contents