Délmagyarország, 1942. december (18. évfolyam, 273-296. szám)
1942-12-04 / 276. szám
PfiifeK Arra 10 mrer l9 42. december 4. xvm e«. 276. sz. Havonta 2.50, negqedevre 7.20 P. K E R ES ZT E NY POLITIKA* NAPIL A P Mállón miniszterelnök no£n beszéde nz orszád időszerű kérdéseiről A miHlsztrrclRök beszédéwel befejeződött az approprlácids vita Budap-et, december 2. A képviselőház csütörtöki ülését Tasnádi Nagy András elnök negyed 11 óra előtt nyitotta meg. Folytatták a inegejánlási javaslat tárgyalását M a r ó t h y Károly (nyilas) a javaslatot nem fogadta el. Ezután került sor Kállay Mikiós miniszterelnök nagy érdeklődéssel várt ötnegyedórás beszédére. Általános figyelem közben Ká 11 a y Miklós miniszterelnök emelkedett szólásra. Bevezető szavaiban utalt arra, hogy elsősorban a felhatalmazási vita anyagával óhajt foglalkozni Megemlítette, hogy a vita folyamán személyes megtámadtatásban csak egyszer részesült. Egyik szélsőjobboldali képviselő azt igyekezett ráolvasni, hogy többször hangsúlyozottan és alábuzottan vallott álláspontja: Gömbös Gyula irányának követése bizonyos újságcikkidézésekkel megcáfolható. tását megadják, szemben a szép és kívánatos utópiákkal. — Ma a programok korszakát éljük. Hogy ne csússzunk tovább, annak egyetlenegy lehetősége van: nem uj és uj programot adni, hanem megvizsgálni, szétboncolni a tervek sokaságát, megállapítani, mi azokból a megvalósítható, mi a realitás, mi a jelenen átsegítő és a jövőt biztosító és mi nem az, mit lehet, vagy mit káros megcsinálni. A lényeg az, hogy mi az igazság, mi az ámítás vagy hazugság (Rajniss Ferenc: Például a választásoknál!). Ila azt nézzük, hogy mindabból, ami a választásoknál a szószékről elhangzik, mi az igazság, vagy mi nem igazság, nem tudom, hogy a mérleg a képviselő ur javára fog-e eldőlni. (Élénk tetszés és taps jobbfelől cs középen.) — Ha kialakul valami, aminek' helyességéről meg vagyunk győződve, — Ezt a kérdést nem a politikában annak megvalósításához azonnal láshelycsen vagy helytelenül szokásos sunk hozzá és mindent, amit lehet a támadások vagy nemtámadások dön- leggyorsabban meg kell csinálni. De lik el, bar cm azt, hogy azt az irányt, nyíltan és őszintén meg kell mondani, amivel Gömbös Gyula indult,, amelyben ,mi a jóhiszemű vagy rosszhiszemű én vele együtt indultam, ma én a ma- ' ígéret, utópia vagy korteseszköz. A gam körülményeihez, a magam módja- programok útjából el kell távolítani hoz és tehetségéhez képest hűen kővo. j mindent, ami maradiságból, önzésből tem. (Ugy van! Ugy van!) Ennek el-,vagy a tisztánlátás hiányából a megdöntése éppen ennek a vitának feladata. — Azt is emiitette a képviselő ur, hogy a nemzeti szocializmusról magánbeszélgetés keretében mit mondottam. Én erről az emlitelt alkalomkor nem beszéltem, de miniszterségem előtt és alatt már többször beszéltem róla. Nyilatkozataimat bátran ajárt- • lom fel a nyilvánosságnak is. Mindig hangsúlyoztam és már évekkel ezelőtt elismertem a nemzeti szocializmus óriási nagy forradalmi jelentőségét A miniszterelnök ezt követően megemlékezett az appropriációs vitáról és annak értékes, magas színvonaláról. A vita előterében elvi kérdésk állottak, a maga részéről szintén elvi síkon óhajt maradni. A méltó helyről jövő, méltó kritikát mindig köszönettel és tisztelettel fogadja mind ő, mind a pártja, mert a nemzeti munka, sőt a kormányzás alkotó, segitő részének tartja. Nem fog semmi eszközt igénybe venni, hogy ez elől a kritika elöl magát elzárja vagy annak az országban Való érvényesülését megakadályozza. Program helyett azonnali tettek — Először az ellenzék egyik iszónokának azzal a kijelentésével akarok foglalkozni — folytatta beszédét —, hogy nem adtam programot a nemzetnek. — A tény, a lényeg nem a tervek elgondolásában, a megvalósításra való vágyban, a célok feltárásában és kitűzésében, hanem a hogyanban és mikéntben van. Az eszközök megválogatásában, az utak megszabásában, szóval mindazokban a tényezőkben, jw»elyek_ej£^gondolat^jagy cél realivalósitás útját állja. Félre a lázitókkal! — De épp ugy félre kell állítani az Ígérgetőket, a lázitókat és akármilyen hangzatos, de meg nem valósítható célokat hangoztató jóhiszemű fanatikusokat és a velük összekeveredett, Saját céljaikért küzdő nem igazmondókat is. (Helyeslés.) Nehéz feladat ez, de az egyedül kivezető ut, ugy is hívják, hogy a nemzet felvilágosítása. — Még egy dologgal kell tisztában lennünk. Megvalósítani valamit, jobb életet teremteni, a kérdéseket ugy megoldani, bogy mentül kevesebbet romboljunk és minél többet alkossunk és adjunk, csak a rend keretében lehet. A világtörténelem minden forradalma kudarcba fulladt, pusztított és maga semmit sem valósított meg, legfeljebb az valósult meg, amit az vett át belőle, aki azután a rendet helyreállította.. Ivét kivétel van: a fasiszta és a nenizc-. (iszocialista forradalom. — Do ezek egyike sem volt forradalom, mert mindkettő forradalmi állapotok között á rendet állította helyre és teremtette meg. — Ezt a forradalmat mi Magyarországon több, mint busz esztendővel ezelőtt megcsináltuk. A hatalom megszerzésére itt több nincs szükség, mert a hatalom megvan és a legjobb kezekben van. A rend biztosítására se kell biztosítékokat szereznünk, hála az Egek Urának, mert afelől megnyugtathatok mindenkit, hogy a magyar nép lelkierején nyugvó rend most is sértetlen ebben az országban és bízom benne, hogy mindig áz is marad. (Élénk helyeslés és taps a lonA Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök utalt arra, milyen könnyű lett volna tetszetős programot adnia, amikor a kormány vezetését átvette. Mégsem tette ezt, mert tudta, olyan időket élünk, amikor nem mi döntünk egyedül a teendőinkről. Helyünk az uj Európában Ma egy háború kellős közepén vagyunk — folytatta a miniszterelnök. Ez determinálja külpolitikánkat, katonai felkészültségünket és ennek révén azt lehet mondani, egész gazdasági, ipari kapacitásunkat, belpolitikánkat — amelynek legfőbb célja, nem győzöm eléggé ismételni, a közrend megóvása kell hogy legyen — kisebbségi és nemzetiségi politikánkat, de egész lelki beállítottságunkat is. Kormányozni csak ezek figyelembevételével lehet. — Nekünk az uj Európában van a helyünk kijelölve és sorsunk kis..abva. Az önálló, a sajátos, az öncélú, a minél erösebb és magyarabb Magyarországot ebben a világban kell kialakítanunk. - - El kell választani az igazságot a hazugságtól — mondotta ezután a miniszterelnök —, meg kell óvni a nemzetet minden alkotás legnagyobb ellenségétől: a gáncsogkodók, maradiak és tujzók helyett a józanok és önzetlenek aktivitásának elég helytelenül gyakran a kényelmes visszavonulást választották. Megállapította a miniszterelnök, hogy mióta jelenlegi helyén áll, álláspontját, véleményét, elhatározását minden kérdésben világosan és határozottan leszögezte. Kifejtette ezután, hogy nem szereti és nem tűri az elavult dolgokat s szeretne ma inkább, mint noinap, hatalmas, az eddiginél különb, jobb Magyarország felépítéséhez hozzáfogni. Ezelőtt 10—15 évvel nagyobb erővel is kellett volna ezt megkezdeni, de a inai nehéz időkben először óvatosan vizsgálja, hogy megvan-e az uj épület emeléséhez az épitöanyag és a szükséges munkásembertömeg rendelkezésre áll-e. Ebben a munkában a magyar erő, akarat, érték feltárásában, összehorásában jöjjünk össze. Ha ezt megtesszük, akkor máris mindnyájan megtettük kötelességünket és akkor, de csak akkor épülhet az uj Patilehon régi helyén, vagy pedig azt fogjuk látni, hogy az az ezeréves magyar építmény még jobb alapokon nyugszik s vastagabb "falai vannak, mint a mai divatnak talán pillanatnyilag megfelelő könnyű épületeknek. Szociális alkotások / A miniszterelnök a továbbiakban azzal foglalkozott, hogy mit alkotott Magyarorszag az elmúlt busz évben szociális téren, szociális munka alatt a jóléti és kulturális tevékenységet jobitfida- : értve. ü.tait aria, hogy a tőlünk aeiet- lijg és détre..>k\ o. yaluiuint a Kajlától nyugatra; fekvő országok munkáját, Angliát is beleértve, mesgze túlszárnyaltuk. Mint érdekességet emiitette itt meg, hogy az elmúlt háború győztes államainál úgyszólván teljesen inegáilt az intézményes szociális fejlődés. Annál tiszteletreméltóbb az, amit a kifosztott^ meggyötört magyarság alkotott — A társadalomöiziositás mar 1927 —28-ban megvalósult Az elmúlt eredményeket akkor udjuk igazán lemérni, ha összehasonlítjuk a magyar viszonyokat a visszatért területen uralkodott szociális viszonyokkal. Kolozsvárott az utolsó román költeségvetési évben 31.888 pengő, az 1942. évi magyar költségvetésben 613.346 pengő szerepel jóléti célokra. A visszacsatolt Délvidéken még sokkal kedvezőbb az összehasonlítás ma.gyar szempontból, mert itt a legtöbb helyen nem voltak ilyen kiadási tételek. Felkészülés a békére — A békére való felkészülés —> mondotta a továbbiakban Kállay Miklós — teljes erővel folyik. A felkészülés anyaga a Teleki Pál-Intézetben, az átmeneti gázasági kérdések problémái a csucsminiszter irányításával a gazdasági miniszterek vezetése alatt munkában vannak. Ma azonban szociális munkánkat a háború nemcsak negatívumokban, de sokszor pozitív eredményeket is jelentve determinálja. — A jegyrendszer egyenlőbb szociálist megosztást jelent és sürgősen át kell vinnünk a népruházati cikkekre is, A háborúból hazatérlek elhelyezése, az életbe való újra beillesztése legszentebb kötelességünk. Innen jelentem ki, hogy bárki, aki a háborúban volt és ezért hátrányt szenvedett, akár hivatali előmenetelében, kérem, foruljon közvetlenül hozzám: ha igazságos és teljesíthető az ügy, én rendelkezésére, állok. Szociális intézkedéseink és intézményeink felsoroiasa utan a miniszterelnök a magyar föld és a magyar föld népének problémáival foglalkozott. Magyarországot általában a nagybirtok hazájának tartják mondotta. — Hangsúlyozta, bogy ez teljes tévedés, mert ha csak a szántóföldet tekintjük, a nagy- és középbirtokok, valamint a kisbirtokok aranyát nézzük, ma is nagyobb a kisbirtokosok, kezében levő földterület, mint például akár Németországban, akár Olaszországban. Egészst'ges fölbirtokpotitikui megosztás teljes ütemü folyamat keli hogy legyen, az agrárnépességünk helyzetén való segítés legfontosabb módja, a házhelyakció. E téren nyugodt önérzettel számolhat be a multévi eredményekről és ezt az akciót a jövőben még jobban kifejleszteni kormányzata legelső kötelességének tekinti. A szociális jólét megteremtése terén követi a házhelyakciót, a mezőgazdasági munkabérek szabályozása és ezzel együtt olyan mezőgazdasági ár1 politika létesítése, amely megteleld megélhetést biztosit Továbbá a mezőgazdasági munkásság biztosításának olyan megalkotása, amilyen a kisiparban is van. A miniszterelnök ezután hosszabban foglalkozott a törvényhozói ös»* szeférhetetlenség kérésével. Rámuta* lott arra, hogy a parlamenti bizotLá. gok előtt fekszik a kérdéskomplexum, ftl iukfeBSB. ."ÁjUaitea MM&röl vaw.