Délmagyarország, 1942. december (18. évfolyam, 273-296. szám)
1942-12-31 / 296. szám
Seréül ftereegprlmás karácsonyi beszéde az A budapesti Nemzeti U j»ág szerdai számának első oldalán teljes terjedelmében közli Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás beszédét »Az ember méltóságáról*. Á Szent Karácsony jelentőségéről szólva a hercegprímás kiemelte, Hogy azzal, hogy az Istenfia, az Örök Isten testté lőn és miköztünk lakozók: soha nem sejtett méltóságot adott nekünk, mert szédületes magasságba, egészen az istenségig felemelte a mi emberi természetünket. „Vajha emberi természetünk ilyen csodálatos felmagasztalásából a kis Jézus jászolánál minden ember, T»fry legalább a katolikus hivek megértenék és mind magukban, mind pedig másokban megbecsülnék az embernek Istentől nyert méltóságát koraolyan levonnák annak elméleti és gyakorlati következményeit isi" — hangzik a bíboros hercegprímás karácsonyi be•zéde. A hercegprímás a továbbiakban kifejti, hogy Isten a természetes világrendből meghívott és felemelt bennünket a természetfeletti világrendbe. Krisztus végtelen értékű keresztáldozatával megszerezte nekünk. keresztény embereknek a megszentelő kegyelmet, amely bennünket is felemel magához az isteni természethez s annak részeseivé tesz. Serédi Jnsztinián kihangsúlyozta azt, hogy mig az Ószövetségben Isten szolgái voltunk, az Újszövetségben Krisztus testvéreivé, Isten fiaivá emelt fel bennünket. Isten tehát méltán követeli tő lünk, hogy legyünk tökéletesek, miként mennyei Atyánk is tökéletes Mi is meg kell, hogy bocsássuk embertársainknak", miképpen ö is megbocsát nekünk. Szeretnünk kell még ellenségeinket is, miként ö is szereti, hogy az emberek lássák a mi jó Cvselekedeteinket és dicsőítsék Atyánkat, ki a mennyekben van. JDe ha Isten a mi Atyánk, akkor mindnyájan gyermekei vagyunk! — folytatta karácsonyi beszédet dr. Serédi Jusztin ián hercegprímás — amint Krisztus Urunk számtalanszor) kinyilatkoztatta. Méltán kiált fel tehát a szeretet apostola: „Lássátok, minő szeretetet mutatott irántunk az Atya. hogy Isten fiai Pak neveztessünk és azok is legyünk!" Dc ha Isten fiai és barátai vagynnk. mint ahogy azoknak nevezett benBelvárosl Mozi MA, Szilveszter napján 3, 5, 7, 9.1 | Újév napján 2, fél 4, 5 és 7 órakor nünket az Üdvözítő, akkori egymásközt testvéreknek és jóbarátoknak kell lennünk, akinek egyforma méltóságunk okán Isten példájára minden faji, nemzeti, társadalmi, vagyoni, vagy egyéb különbségtétel nélkül szintén meg kell becsülnünk egymást. Ha a keresztény ember látná a maga és más keresztény testvéreinek csodálatos móltóságát — hangsúlyozta az egyházfő beszéde —, akkor eltörpülne szemében a földi hatalmasságok minden méltósága, annál ís inkább, mert ez legtöbször ingatag tömegek akaratától és kegyétől függ, ngy, hogy a méltóság birtokosainak hibája nélkül is könnyen semmivé válik, a földi élettel pedig bizonyosan vé getér. A hercegprímás azzal fejezte be karácsonyi szózatát, hogy az emberi és keresztény méltóság értékelésében soha se veszítsük el józan ítélőképességünket, hanem minden embert Isten akarata szerint egyformán becsüljünk és vonjuk le méltóságunk következményeit életben. az Tlzeiihatmülió pengi értékű olcsó ruházati anyag a mezigazflasági munkásságnak Bőrtalpú bakkancsok is kerülnek kiosztásra Budapest, december 30. A közellátásügyi miniszter akciót indított a mezőgazdasági cselédeknek ruházati anyagokkal és bakkancsokkal való ellátására. Az akoióban bakkaucsot, ruha-, ing- és alsónadráganyagot, vászoningeket és alsónadrágokat, kötött ingeket és strux és durva szálú vászonárukat körülbelül 16 millió pengőnyi ériékben osztanak ki. Az akció lebonyolítását a Hangya és a magánkereskedelem végzi 50—50 százalékos arányban. A textiláruk már mind a megbízott kereskedőkhöz megérkeztek és az árnk szétosztása erős ütemben folyik. A közellátásügyi miniszter az árakat külön felülvizsgálat alá vette és a termelói, valamint a keOELM AGY ABORS 7, A (í 0 9 ii t ö r t ö b, 1942 december 81. egy megtiport, guzsbakötött nemzet fia szembeszállt a csüggedőkkel. E sorok irója, aki akkoriban budapesti újságíró volt, régi jegyzetei között őriz egy érdekes és eddig még nyilvánosságra nem került följegyzést egy beszélgetésről, amelyet 1928 decemberében, tehát tizennnégy évvel ezelőtt folytatott Rákosi Jenővel a civilizáció válságáról, arról a témáról, amely igazi aktualitását a napjainkban lepergő világkataklizma eseményei adták meg. Ennek a manapság fölöttébb időszerű beszélgetésnek, amelyet az újságíró érdeklődő kérdései indítottak meg, kiindulópontja az a nemzetközivé szélesedett vita volt, amelyet különféle nemzetiségű tudósok folytattak egymással és amelyeket főként külföldi, de részben hazüi lapok és folyóiratok bő részletességgel tárgyaltak. — Ha figyelmesen szemléljük ? kulturális életet, valóban lehetetlen észre nem vennünk azokat a jelenségeket, amelyek egy bizonyos kimerülési, kiégési folyamat jeleiként fogna reskedői haszon csökkentésével ol--?6k. - kezdte megállapításait Ró , . ..... , . • kosi Jenő. — ludosok egvrésze ab CSÓ áron juttatja az arukat a JOgo-, ^ hocv az európai kultúra elé.-. sultak birtokába. Nagy súlyt helyez j keze!t alkonyaiéhoz. (Ezzel a nagy a miniszter arra is, hogy az olcsó jró Oswald Spengjer: >Untergang árak ellenére kifogástalan jó áru'des Abendlandes* cimü, annakidején kerüljön kiosztásra. Egyidejűleg'nagy port felvert müvére utalt elsőkiosztásra kerülnek axok a bőrtalpú ( sorban.) A történelem folyása bősébakkancsok, amelyeket a közelii- gesen szolgál erre példákkal. A ml tásügyi miniszter bocsát a mező- kultúránkat megelőzte a.római, a rotrazdasátri cselédek rendelkezőére ma,t a gor°g' a g°r°göt a 10111 és gazdasági cseledet renderaezfoere. az egyiptomi ezeket meg azok. ameA torvenyhatosagokhoz eddig tobb. ,yek<;t a tudósok Ázsia bomoksivatagmint 120.000 pár bőrtalpú bakkancs jaibó) ásogatnak ki. De mint minden, érkezett meg és ezek szétosztását nmi elhal és visszatér a földbe, hogy már megkezdték. A bakkancsok ki- termő erejét fenntartsa, azonképpen a vétel nélkül gondosan válogatott civilizációk romjai is átmentek a ráanyagból készültek és bőrtalppal Sllk következő kulturákba s a kerek vannak ellátva. A bakkancsok árát vi]ágon eltemetett régi kultúrák vol,wj „r ,,, ... .takeppen eaymasba akaszkodott Um32—35 pengőben állapították meg. (MTI), Rákosi Jenő tanítása (A Délmagyarország munkatársé-,tott publicisztikai mnukásságának két tói) Kevés centennárium mult el olyan csendben, mint az elmuit betekben Rákosi Jenőé, a magyar ujságirófejedelemé, aki száz esztendővel ezelőtt született. Pedig emléke még ma is friss, tanítása ma is hat és trányt mutat. Tizenhárom éve m'mlössze, hogy elköltözött az örökkévalóságba; jellegzetes alakja, hegyes fehér szakálla és ezüst feje az elmaradhatatlan házisapkával még élénken él az emlékezetben. Két emberö.tőn át lankadatlan buzgalommal folytaKorzóba SZILVESZTERKOR az előadások kezdete: 5,7 és 9-kot Újév napján: 2-^fél 4, 5 és 7-kor. Kacagással fejezzük be az ó-esztendőt és nevetéssel kezdjük az újévet! IIAYKA MARGIT, KISS MANYI RAJNAY, vitéz BENKÖ GYULA VASZARY PIRI, MAKLÁRY és a két PETBES Szó kitenni nagy kampánya közül az egyik, rmely a szeme előtt kialakult uj Magyaréppen egymásba eolat voltak. Ezek egymást termekenyitetlék meg és az előző uj életre kelt a rákövetkező kulturában. A népek elenyésztek, vagy százados álomba süllyedtek, de kultúrájúk részben vagy egészben tovább élt a keletkező uj világokban. Hová megyünk? — Spengler és híveinek elmélete szerint a mi kultúránk, Európa nyu..... - , . ^Wl.lll d IMI KUllUldIMV, J.UlUMa UVII" ország rmllemumi aranykorszakaval j gatának UuUurája elért alkonyatához. esik egybe, a harmincmillió magyar-j Ez azt je,enti h az emberiségnek rol való Álmodozás kecsegtető sztvár- az a ré ame|y a kereszténységtől vanyszineit vitette a magyar firma-, megtermékenyítve, uj kultúrát termelt mentumra. És neki, a Magyar Gló- j a vjlá számára alkoló potenciáját busz hirdetőjének es a harimncimllios kimerítette, elérte az alkotás terén nemzet fanatikus almodojaaak meg képességeinek legnagyobb csúcsait és kellett érnie hazája feldarabolását. följebb már nem tud menni. Amiben A trianoni éjszakaban ö gyújtott fak- mi élflnk) az már ncm knUur^ hanen, civilizáció. Ezt ugy értem, hogy mi lyát nemzetének a reviziós gondolat ébrentartásával, ő találta meg először a kapcsolatokat a külfölddel és az ő cikkei, nyilatkozatai, levelezései és nyolcvanhatodik életévében már nem termelünk, csak fogyasztumk kulturát, — A tudás, a kutatás, a kombináció terén hallatlan sikereink vannak, •a, . . vállalt hosszú és fáradalmas európai |de teremtés dolgában, a kultura terén' u azasat rázták fel először a világ jncm ,„djuk tlllszárnyalni de még álvn lelkiismeretet es ébresztettek' csak elérni is a művészetek héroszait: Toínay Klári és Bilícsi hallatlanul mulatságos vígjátéka Ezt megelőzi BULLA ELMA ragyogó kis katona filmje: nehéz dolog Azonkívül: a Magyar Királyi Államvasutak kulturfilm ie remek természeti [elvételekkel: A száravas kerék - nem részvétel, hanem _ rokon- I Dantékat aMichel Angelokat. a s zen vet és megbecsulcst a nemes ma- Raffae]okat, Shakespearcket, Bűben'gyár nemzet iránt. Nagy az érdeme seket Goethe-ket, Baconokat, Beeth nkhnn Ii 11 A.. „i ort f< .. ... abban, bogy Európa és a világ figyelme ráiránvozódott nemzetünk szej rencsétlenségére és egyre általánosabbá lett a követelés: Igazságot Magyarországnak! A magyarság problémái közel hét évtizeden keresztül foglalkoztatták agyát és adtak munkát tollának. Am a Magyar Glóbusz hirdetője européer 1 is volt és mert világtávlatból nézte: az eseményeket, ezért volt igazán és okosan magyar. Nem volt a világnak olvan jelensége, amely őt ne érdekei 'te volna, amiről ne formált volna kristálytiszta szövegezésű ítéletet. Mi kor a világháború befejezése ntán a | nagv anyagpazarlás és a vérveszteségek következtében kimerültek a nemzetek és szkepszis, pesszimizmus lett úrrá a lelkeken — még a győztes népek fiaién is —. Rákosi Jenő. I veriokaf, Mozartokat. A dekadensnek áll a világ az egész vonalon. Bomlás, zendülés és forradaJoin ostromolja a művészet örök törvényeit. Raffináltság. önkény, egyéni személy és Ma 5, 5, ?, 9 érakor A páratlanul nagy sikert aratott magyar film! állandó telt házak mellett fut. Siessen jegyét elővételben megváltani Újév napján az előadások 2, fél 4.1 5 és 7 órakor kezdődnek j