Délmagyarország, 1942. december (18. évfolyam, 273-296. szám)

1942-12-29 / 294. szám

DELMAGYAROKSZAG Kedd, 1942 í«c«mker 29. Botrányos jelenetek két tolvaj cigányasszony bűnügyének íőtárgyalásán (A Délmagyar ország munkatársától) Hétfőn már harmadszor tartott főtárgyalást a szegedi törvényszék Ungváry-tanáos Balog Lakatos Gizella és Lukács Ádám Katalin lopási bűnügyében. A két asszonyt azzal vádolta az ügyészség, hogy a szökésben levő harmadik cigánynővel együttesen ez év április 8-án Szegeden besurrantak Mezei Rózsa börtönfelügyelőnő Kossuth Lajos-sugárut 50. szám alatti lakásába és onnan 50 pengő készpénzt és mintegy 200 pengő értékű ruhaneműt, elloplak. Balog Lakatos Gizellát éa Lukács Ádám Katalint menekülés közben fogták el a rendőrök és bár kihallgatásuk során tagadtak, a tanuk terhelő vallomásai alapján az ügyészség letartóztatta őket Eddig két alkalommal kellett elnapolni ügyükben a főtárgyalás? mert nemcsak a terhükre rótt bűncselekményt tagadták, de azt is, hogy valaha büntetve lettek volna. Igy be kellett szerezni az országos bűnügyi nyilvántartó hivatal értesítésé? amely azután tisztázta, hogy mindkét cigányasszony már többször el volt ítélve lopásért. A most megtartott harmadik főtárgyaláson a tanuk vallomása kétségtelenül beigazolta, hogy a két nő a tettes a börtönfelügyelőnő lakásán elkövetett álkulcsos lopásban, a két cigánynő azonban még azt tagadta, hogy egymást ismerték volna. Tagadásukat azonban a tanuként kihallgatott vadházastársak megcáfolták. Kiderült, hogy a két férfi együtt jött át Romániából és az asszonyok is ismerték egymást, sőt Zeután egy házban laktak. A biróság a bizonyítási eljárással bizonyítottnak vette büfrösségüket és Balog Lakatos Gizellát egyévi és hathónapi börtönre, Lukács Ádám Katalint pedig háromévi fegyházra ítélte. Az Ítélethirdetés után botrányos jelenetek peregtek le a biróság előtt A két cigányasszony, aki a tárgyalás folyamán is lármásan viselkedett, most egetverő sivalkodásban tört ki, Balog Gizella levetette magát a földre és ott üvöltözött, Lukács Katalin pedig énekelni kezdett és egymosután dobálta le magáról a ruhadarabokat. A fegyőröknek kellett meg akadályozniok, hogy pőrére ne vetkőzzék a biróság szine előtt. A börtönfelügyelőnő kára egyébként megtérült, mert a két asszonynak vadházastársaik még annakidején párnákat csempésztek be a fogházba és a páruákHa több százpengős bankó és fülbevalóvá alakított aranypénz volt bevarrva. Ezekről a „férfiak" azt vallották, hogy nem volt róla tudomásuk. A párnákban talált és lefoglalt pénzekből a biróság kártalanitota a károsultat, a külöubözetet pedig visszautalta a két férfinak, minthogy ezek a Nemzeti Bank írásával igazolták, hogy a a magukkal hozott lejek beváltásából származót? A két cigányasszony, miután egymás nyakába borulva kisírta magát, bejelentette, hogy fellebbez az ítélet ellen. Az egész törvényszék épülete visszhangzót? amikor a fegyőrök visszavezették őket a fogházba. „lóiutHf a kabáis<fayi katzán A szüka£g.Uctpzet kezdi divatba Uozhí a (acip&t (A üélmagyarorSzBg munkatársától) A karácsonyi szegedi korzó publikuma élénk érdeklődéssel fordult a Kárász-utcában három, nagy csörömpőléssel-kopogással sétálgató, egyszerűen öltözött, munkáskinézésü fiatalember után, akik facipőt viseltek. Nem fatalpu cipőt, hanem a szó szoros értelmében fából faragott facipőt, olyasmit, amit mi eddig csak hirből ismertünk és leginkább holland népviseletet, vagy holland népies genre témákat ábrázoló képeken láthattunk. Miután semmiféle más anyag nincs ebben ©z újfajta lábbeliben, fűző se kell hozzá, se sarkalás, se talpvédő anyag, mert egybenfaragott fából áll. érthető, hogy kövön, vagy aszfalton nagy zajjal jár a viselése. A korzó népe érdeklődéssel figyelte a facipőt s többen megkérdezték viselőiket, hogy hot szerezték be? A fiatalemberek elmondották, hogy Újvidéken dolgoztak, ott ismerkedtek meg ezzel az újfajta lábbelivel, ott szerezték be s nagyon meg vannak vele elégedve. Egyelőre mindenütt feltűnést keltenek vele Szegeden, de ez csak azért van, mert nálunk még ujdonságszámba megy. Délvidéken azonban már elterjedt a facipő viselése, különösen falvakban, ahol a szegényebb néposztálybeliek már a békeidőkben is viselték s igy érthető, ha ezeken a vidékeken ügyet sem vetnek arra, aki facipőben kopog végig az utcán — mesélik a fiatalemberek. Az ujfaita lábbelit klumpának hívják s a háborús idők nversanyaghiánva kezdi divatba hozni. A klumpa mindazokkal az előnyökkel rendelkezik, amelyeket nem nélkülözhet a téli cipő: meleg is, a vizet sem engedi át. A falvak, tanyák, hegyvidékek lakossága mindezeket már régen felfedezte s szórványosan használták is a facipőt egyes vidékeken Magyarországon is. A nagyobb elterjedés azonban ugy látszik, csak most kezdődik s számítani lehet rá hogy bevonul a városba is a klumpa. Gálaviseletre . nem alkalmas, kétségtelen azonban, hogy igen sok olyan előnyös tulajdonsága van, ami különösen a télviz idején szabadban dolgozó munkásemberek részére hasznos lábbelivé teszi. A lábfejet vastagon be kell burkolni harisnyába vagy kapcába s ezután kell felhúzni a facipő? ami olyan meleget tart, hogy semmiféle lábbeli nem versenyezhet vele. A klumpa esztergályozással készül hárs vagv topolyafából. Egy darab ból kell kifaragni az egész cipőt, ugy hogy sehol sincs benne szegelés vagy ragasztás s ez biztosit ja, hogy strapás viseletben sem esik szét. Csak a legkönnyebb, de mégis a legszívósabb és legrugalmasabb faféléket lehet felhasználni. mért igen fontos az, hogy a klumpa aránylag könnyű ls legyen, ne törjön és ne repedjen könnyen. A Délvidéken már több kisipari özem foglalkozik klumpakészitésset s Budapesten is terjedni kezd asztalosok és esztergályosok körében a faeipő készítése. Szegeden tudomásunk szerint még nem állítanak elő facipőt s a kereskedelem sem rendezkedett még be klumnaárusitásra s az újfajta lábbeli igy még meglehetősen szokat, lan és idegenszerű. Beszéltünk ellen ben egy belvárosi kereskedővel, aki elmondotta, hogy éppen a mull héten járt Budapesten ebben az ügyben, töbh klumpakészitő mesterrel érintkezésbe lépett s nagyobb rendelést is adott fel. Bízik benne, hogy Szereden is meg lehet honosítani a facipőt, aminek sok előnye mellett megvan még az a jó tulajdonsága is, hogy olcsó, 10— 12 pengőért lehet forgalombahozni egv párat s élettartama oly hosszú, bogy ' ahhoz képest az ára rendkívül olcsónak mondható. A szegény pénztároskisasszony, a gazdag bácskai földesúr és az ezerpengős váltó egy bácskai Olyan ez a történe? mintha mese volna ... Pedig való igaz, megtörtént* itt Szegeden, a napjainkban, mos? Egyik belvárosi nagyüzlet, a Széchenyi-téren, a múltkoriban pénztárosnői állásra hirdetett pályázatot. Sokan megpályázták az állást és a kiválasztottakat személyes jelentkezésre szólította fel az üzlet vezetősége. Jelentkezett az egyik pályázó leányzó is, jó bizonyítványaival, kiváló ajánlólevelekké? referenciákkal. Igen ám, de a pénztárosi álláshoz óvadék is kellett volna: egyezer pengő készpénzben, vagy takarékkönyvben. Biztosíték, mert hiszen nagy forgalmat szokott lebonyolítani az üzlet és a rend úgy kívánja, hogy a pénztárosnőnek óvadékja is legyen. A pályázó kisasszonyka azonban szegény volt. A becsületén, tisztességén kívül nem volt egyebe. Dolgozó nő volt, özvegy édesanyját tartotta el. Az üzletben átnézték a kisaszszony írásai? módfelett tetszettek is azok. de az óvadékkal baj vol? Az üzlet ragaszkodott az egyezer pengős garanciához, ettől nem térhettek eL A kisasszonyka azonban nem tudott nyújtani semmiféle anyagi garanciát. Már-már úgy látszót? hogy a kisasszonyte- nom kap» Jfms » pénztárosi állást amikor aelentksérdeklődőtt. A segéd úr azt gondol* ta, hogy vevője talán-tán elégedetlen u kiszolgálással és mentegető® ni kezdett — Szíveskedjék csak várni — szólt a segéd —, mutathatok én még sokkal szebb árút is. Méltóztassék megbízni bennem . . . De a bácskai vásárló mindenáron a főnököt reklamálta. Egy perc sem telt belé. a főnök úr már a bácskai földesúr rendelkezésére állót? Pár percig tartott csupán » tárgyalás a bolt főnöke és a bácskai gazda között s már hívták viasza a kisasszonykát az üvegfalú irodaszobába. — Kisasszony akceptáljuk önt * pénztárosnői állásra, havi 200 pengő fizetéssel, — jelentette ki aa üzlet főnöke. Már holnap el is foglalhatja az állás? — És . . . és . . . az óvadék . . • aa ezer pengő?... — kérdezte bátortalanul a leány. Az is el van intézve.. Az a® 1,1 bácskai földbirtokos, megsajnált* magát és ezerpengős váltót adott » maga óvadéka helyett . . . Eddig a történe? Ugyebár olyasféle, mintha mese volna.. A kisas®" szonvka azóta jókedvvel dolgozik a* üzletben, végzi a nagyforgalmú Ü®" let pénztárosi munkáját. A bácskai urat — aki jótáll érte — soha nem látta, nem ismeri, sohasem is beszéltek egymással, sem azelőtt, sem azután, hogy az óvadékhistória megtörtént, — A kisasszonnyal nem is kívánok beszélni — mondotta a garancia-tranzakció megkötésénél a báeflkai úr. Ugyanis nem jár ezért nekem semmi köszöne? Foglalja el állását és dolgozzon becsületesen. A bácskai földesúr ezerpengős óvadék-váltója azóta ott fekszik valamelyik szegedi bank trezorjábanA belvárosi nagyüzlet szegény, bcesületes pénztárosnője pedig szívesen gondol arra, hogy mégsem vesztek ki ebből a világból a jó emberek H. M. nmmmammmmmmmmmmmmmmmmmmmarn** A rendőrség erélyes intézkedésre készül a tők" magropoglatók ellen (A Délmagyarország munkatársától) Néhány nap előtt már szóváte? tűk azt a Szegeden szinte epidémia* szerűen elterjedt furcsa szokás? hogy a közönség ogyrésze a szóra*1 kozóhelyeken, igy főként a mozikban, de njaban már a színházi elözett a mentőangyal földesúr személyében. Ettől fogva már olyan ez a történe? mintha meseszálakból fűzték volna tovább. A bácskai úr —• jóval túl a kö- — — zépkoron — az üzletben éppen bevá-• adások alatt is tökmagot ropogta* sárolt valamit, önkéntelenül is vé- és a tökmaghéj elszórásával neö»gighallgatta, hogy a pályázó kisasszonykát azért nem lehet alkalmazni a pénztárosi állásra, mert nincs óvadéka. Csak fölöslegesen szemetel, de egyúttal — amint arra a mozik veti te** felhívásokon is figyelmeztetik a közönséget — kellemetlen élősdi áll®' A kisasszonyka ott álldogált * tokát is tenyésztenek ki vele. A pnlt előtt és picinyke zsebkendőié-;. reildőrség most a tökmaghéjjal s-tebe sírta könnyeit amiért nem kap-,mete]ők elJen eré]ye8 megtorló inhatta meg az állast Kezében szo- tézkedóseket késztil foganatosítanirongatta írásait, nkmanyai? a Dr fíuó(.z Béla főkapitányhelyet30 a3anlolevele? de mindaz most , _... T, - , , sommit sem használt; nincs óvadék te* dr" Jozsef; polgarmefS — nincs állás. ro1 egyetertoleg erélyes megtöriv A leányka könnyei megindítót- intézkedéseket alkalmazó szemete' ták a bevásárló bácskai földesurat, 'ökel szemben és mindenkit, akit * hirtelen abbahagyta a vásárlást és jövőben tökmagszemetelésen érnek' a kiszolgáló segédnél a főnök után a városi rendőri biróság elé utalna8' özv. Reisinger Miklósné édesanyja, távollévő testvére Lászlé és neje a rettenetes fájdalomtól, Isten kifürkészhetetlen akaratárból porig sújtva jelentik, hogy imádott fia, testvére és sógor üelsinger György élete virágjában 29 éves korában november 23-án meghal? Gyászolják rokonai, barátai, ismerősei. Kedves Gyurkánk, Isten veled! Pihenj békében. I