Délmagyarország, 1942. december (18. évfolyam, 273-296. szám)

1942-12-29 / 294. szám

fonnáüő politilréT dlenfSf to-lángol f&felcrésekSel raemKen Öf­vábra is fennáll Berlinben azt hi- raud-t játsza ki .mint Darlan utód­szik, hogy az Egyesült-Államok az'ját. (MTI) De Gaulle, Cattoux és Gfraud küldöttje Washingtonban Róma, december 28. Amint a Le éoro Fas&sta Bernen át jelenti, a Times azt a* értesülést közli, hogy Giraud tábornok különleges megbi­satással Washingtonba küldte fíethoüan tábornokot. Ugyancsak a közeli napokban megérkezik az Egyesült-Államok fővárosába De Gaulle és Catroux tábornok is. Va­lószínű — irja a Times —, hogy azokon a tárgyalásokon, amelyek Washingtonban egyoldalról Roose­velt elnök, más oldalról a különböző francia mozgalmak képviselői kö­zött lefolynak, előkészítik a szövet­ségesek pártján álló franciák egye­sülését. (MTI) Ujabb Churchill—Roosevelt találkozó készül Genf, december 28. A Német TI Je­lenti: Londonból jelentik: A Daily Ex­j press amerikai tudósítójának értesü­lése szerint Washington diplomáciai köreiben komolyan beszélnek arról, hogy Roosevelt és Churchill esetleg újból találkozik. (MTI) Megbeszélések London és Washington között cz északafrikai he yzetről Stockholm, december 28. A Inte- elhelyezni. Angol részről éppen rinf jelenti: Egyes stockholmi kö­rökben ngy tudják, hogy London és Washington között a karácso­nyi ünnepek alatt megbeszélések folytak az északafrikai helyzetről, ahogyan az Darlan meggyilkolása után mutatkozik. Londonban nem váltott ki megelégedést Giraud hir­telen kinevezése Darlan utódjává. Londonban attól félnek, hogy Dar­lan hiába halt meg, nem sikerűi Gaullet Észak- és Nyugatafrikában ezért javaslatot tettek, hogy a Gauelle elnöklése alatt működő úgynevezett francia nemzeti bizott­ságot Londonból Algírba helyezzék át. Amerikai körökben azonban ha­tározottan szembeszállnak ezekkel a törekvésekkel, mert Gaulle sze­mélyét mind a Fehér Házban, mind Eisenhower tábornok főhadiszállá­sán kifejezetten visszautasittták. (MTI) Pétain erélyes nyilatkozata a hitszegők ellen Vichy, december 28. Pétain tábor­nagy államfő nyilatkozatot adott ki és ebben újból a legerélyesebben állást foglal a északafrikai hisze­gő francia katonák ellen. A tábor­nagy sajátkezüleg megszövegezett nyilatkozata a következőképpen szól; „Mindazok a becstelen vezetők, akik Francia-Afrikát az angolok­nak és amerikaiaknak kiszolgáltat­ták, azt állították és még ma is azt állítják, hogy velem teljes egyetér­tésben, sőt egyenesen az én utasí­tásomra cselekedtek. Azt merik ál­lítani, hogy legtitkosabb gondola­taimat juttatták kifejezésre. Állítá­saikat a leghatározottabban megcá­folom. Én azt a parancsot adtam ne­kik, hogy minden támadásnak áll­janak ellen. Harcolniok kellett, vol­na és ehhez megvoltak az eszközeik. Ezt nom tették, hanem adott szavuk megszegésével és becsületük meg­sértésével feláldozták Franciaor­szág érdekeit Darlan tengernagy régi hivatali tisztségeire való te­kintettel ismételt ellentmondásom ellenére azt a benyomást tudta kel­teni, hogy törvényes hivatalt gyako rol. Ami Girand tábornokot illeti, semmiféle kétség nem lehetséges, ö nem állítja és nem is állithatja, hogy bármiféle törvényes hatalma lenne. Tőle és mindazoktól, akik az ő parancsnoksága alá, helyezkedtek, megtagadom azt a jogot, hogy ne­vemben beszéljenek és cselekedje­nek. Ennek az okmánynak a fény­képét haladéktalanul nyilvánosság­hozznk." (MTI) Uiból megindulnak a német—francia szakértői megbeszélések Vichy, december 28. A Interinf jelenti: Itteni illetékes körökből származó értesülés szerint a legkö­zelebbi napon újból megindulnak a szakértői megbeszélések, amelyek­nek folytatását Lovalnák a Führer Rendelet a viüamosenergía j leiiiasználásanak korlátozásáról (A Délmagyarország munkatársától) A Budapesti Közlöny karácsonyi sza­ma közli a viilamosenergia felhaszná­lásának korlátozásáról szóló kormány­rendeletet és az iparügyi miniszternek a rendelet végrehajtásáról szóló ren­deletét. A rendeletek értelmében az úgy­nevezett féléjjeles közvilágítási lám­pák csak este nyolc óráig éghetnek. A házszámtáblákat és az üzletek kiraka­tait világítani tilos. A legszükségesebb mértékre kell korlátozni a gyűlések ós előadások helyiségeinek világítását A szállodák, vendéilők. kávéházak, főhadiszállásán tett látogatása után bejelentették. Eddig semmit sem közöltek arról, milyen francia sze­mélyiségek vesznek majd részt eze­ken a megbeszéléseken. (MTI1 kocsmák, szórakozóhelyek a rendelet értelmében világításra a fogyasztás­mérőjük legközelebbi leolvasásától kezdve csak hetven százalékát, a vál­lalatok (üzemek) bármilyen célra csak kilencven százalékát használhatják fel annak az árammennyiségnek, amely a rendelkezések szempontjából alapfo­gyasztásukként jön tekintetbe. Alapfo­gyasztás az az árammennyiség, ame­lyet a fogyasztó az 1941. évi juíius hó naptól az 1942. évi julius hónapig ter jedő idő alatt fogyasztott. A csökke­nést az ezután következő egy-egy ne­gyedévben kell végrehajtani, úgyhogy az alapfogyasztás időtartama megte­lelő negyedévben felhasznált áram­mennyiségnek csak hetven kilencven, illetőjeg kjieacvenö százalékai szabad felhasználni MAGYAR NYILVÁNOSSÁG A MAGYAR SAJTÓ karácsonyi számá­ban több feltűnően érdekes cikk je­lent meg. A Pester Lloyd karácsonyi száma vezetőbelyen közli Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát »A magyarság lelki egysége felé« cimü cikkét. A cikk a katolikus-protestáns közeledéssel foglalkozik. —< Szent meggyőződésem — irja a főapát —, hogy az a férfi lesz az uj magyar évezred Szent István ki­rálya, aki ismét visszavezeti a ma­gyarságot egy lelki közösségbe, egy szellemi családba, A továbbiakban többek közt ezt írja Kelemen Krizosztom: — Az egymás felé való tapoga­tódzás csak embervoltunk változé­konyságának, törékenységének, elis­merésével történhet, hogy annál igazabb és alázatosabb hódolattal hajoljunk meg az isteni elem, az is­teni igazság előtt. Ez a hódolás, ez az egymásratalálás Krisztus lábai­nál, nem jelent sem győzőt, sem legyőzöttet, hanem csupán testvéri ölelést. S ha mégis van győző, ez senki más, mint Krisztus! Az ő győ­zelme azonban feltámadás, út. icaz ság, életi A MAGYAR NEMZETBEN vitéz A n ­dorka Rudolf érdekes cikket irt •Több optimizmust!* cimmel. Andor­ka Rudolf cikkét igy fejezi be: — A vezetésre hivatott államfér­fiak itt vannak közöttünk s teljes bizalommal tekinthetünk rájuk Akár már most is felelős állásban dolgoznak, akár a feltétlenül szük­séges tartalékban vannak. Jóleső és megnyugtató optimizmus fog el bennünket, ha ezeknek a férfiaknak komoly, nem szépítő, nem kendfkrfí hanem őszinte és bátor hangját hall Jnk', jöjjön ez a hang akár a minisz­teri székből, akár a közélet má« területéről. Az előttünk álló idő va • lószinüteg nehéz és megpróbáltató- j sokkal terhes lesz. Tudjuk ezt és éppen ezért esak azt hangsúlyozzuk, hogy minden jogunk és okunk meg­van arra, hogy optimisták legyünk. Hitünk töretlen, vezetőink pedig •annak Az életnek, vagy a sors­nak ebben a most folyó nagv játsz májában fitőkártvák vannak a ke­nőnkben. amelyekkel nvérni lehel is nverni fogunk is. tehát több on­Rmizmusl ÜNNEPI MELLÉKLETÉNEK a Nén­szava ezt a cimet adta: »A holnap Ma­gyarországa feté*. A melléklet első o' dalán S z e r> t-G'vő r g v i A'bert pro fesszor nyilatkozik' a tudományos tol fedezés kérdésérői. Arra a kérdésre hogv vajfon minden fudománvos fel fedezés csak előbbre viszi a feilődéc1 igy válaszolt Szent Györgyi Albert • A mai rettenetes pusztító eszkö­zök is a mi munkánkból nőitek V* Mi erről nem tehetünk. A tudománr csak csodás, fantasztikusan hatáso* eszközöket termel, amelyekkel egv aránt lehet épiteni életet és boldog ságot árasztani, vaev rombolni, ba­lált és nvomorus'ágot szörni. Ha az emberiség egvszeT odaemelkedno hogv megtanulná, hogy a tudománv ereőménveit csak az'előbbire hasz nália és hogv a géneknek nra é* ne szolgáin legven. a gazdagságnak boldogságnak és kultúrának olyan kora következhetne, melvnek meg­átmorlnsVára a legerősebb, fantázia is elégtelen . * S7EKEÜ GYULA revetem! Tanár a magvar néni műveltség vitáiában fog­lal állást a Népszava has'ábiain. Nincs nagyobb tévedés — irja cikkében mint -egy nemzet javai ban. személyes élmények, egyéni ro­• kos- és cttenszenv soerwt válogat­ni. A nemzeti műveltség nagy egy­ség, melynek létrehozásán századok hosszú során urak és parasztok) papok, nemesek, tanítók, munkások egyképpen fáradoztak. Ha ugy talál­juk, hogy eddig még kevés zsellér és kevés munkás jutott hozzá * nemzet szellemi értékei gyarapítá­sához, akkor arra kell törekednünk, hogy ezek a rétegek felemelkedj/ nek és minél több szellemi munkát termeljenek a kénytelenül elmu­lasztottak jóvátételére. Nincs két­ség abban, hogy a magy földm"­vesréteg nem fog válogatni a nem­zet szellemi javai között, mint 3 gyermek a vadalmában, hanem ma" gáévá fogja tenni az egész osztha­tatlan nemzeti műveltséget, mely*3 olyan sokáig nélkülözött. Ebben 3 munkában és anna k tiszta lelki örö­mében példát vehet majd az iP31"1 munkásságáról, mely a magyar és az európai kulturában rég túlhaladt az osztálykorlátokon, miként nemrégiben is megmutatta Bán* bán és Shakespeare előadásaival Nekem, aki nem vagyok sem mun­kás, sem parasztszármazásu, meg­nyugvással szolgált, hogy ezek®1 mind a két réteg felé elmondhat­tam. Csak kivételes esetben engedélyez a rendőrség táncvi''a1mat (A Délmagyarország munkatársi tói) A szegedi rendőrségre most *** kezett meg a belügyminisztérium hivatalos leirata, amelyben f©b hivja az ország összes rendőrkapi­tányságainak figyelmét arra, bogf, tekintettel a rendkívüli viszonyok­ra, táncmulatságokat és bálakat ** engedélyezzen. Legfeljebb csak egé­szen szerény keretek között tartan­dó tea estély t, engedélyezhet a rend­őrség kivételes méltánylást érdemié egyes esetekben, azonban záré/r* meghosszabbítási a belügyminiszté­rium senkinek és semmiféle oélr* nem ad. 1913 március 10-től kezdr* az ország egész területén mindé* féle táncmulatság tilos, ez alól miféles kivételnek nincs helye, h szegedi rendőrség a belügymini/''' teri rendelet értelmében már a hév fői naptól kezdve a lehető legazig* rabban bírálják el minden tánc/] galom engedélyezése iránt beadó" kérvényt. Büdapet Miklós m »Ellenzék' öikket irt Cikke üdvözletéi nak. Majd ai baj x mulasztás De nemes hanem k« tajtánk e hite, a ei •karó fan ,zök a bi Váltsanak fást, több telességérj Kolozsvl "tolta kül Ra a bást Rendi Budapes rendeletet •aáttitásánj A rendelet szállítására sen is aján lést elfogac Vállalása n litásának 1 don kilátás ENGEDÉLY A; rendelkezés ban az ese K Rendelet a belterületen kívülinek tekintendő ingat' lanokról Budapest, december 28. A föl dm* velésügyi miniszter most kiadott r®/ delete értelmében az 1942: XV. te. f kalmazásával a kis- és nagyközség ben belterületen kivül tekintendőn®* azt az ingatlant, ingatlanrészt kell w kinteni, amelyet 1939. május 5-én. visszacsatolt keleti és erdélyi terül/ teken 1940. augusztus 30-án, a vissró csatplt délvidéki területeken p/oj 1941 április ll-én fennállott szerint földadó kataszterben nem bU terület, nem belterületekként tartó"9 nyilván. Házak céljára hatósági cofV déllyel eldarabolt ingatlanokat a*©/ ban nem lehet belterületen kivül te*1i tendőnek tekinteni. Evégből mit/]] egyes város polgármestere 1943 riiár 28-ig a föladó kataszteri állap"], állandó lakás céljaira már beép'1'^ vagy hatósági engedéllyel eldarat>£2 területek a meglevő közmüvek L^i VI. tc. értelmében vagy egyébként * szitett városrendezési terv figyeleiu vételével 4 JöUtípüvelésúgyi niinisrt nek indokolt javaslatot tesz­Rzabadki héten jeleni tesek rabló Város közp »«ay Mihá •ábajL Góif a rablásl tani, mert i A remdő •yomozta a •lfogta Ha hallgatót, éves orvos rablás érte Bal v Kori

Next

/
Thumbnails
Contents