Délmagyarország, 1942. december (18. évfolyam, 273-296. szám)

1942-12-25 / 293. szám

A humanizmus és Európa i Hogy a viharos Európa ezer arcát megszeressem, mindent elkövettem — G. Duhamel Moti Europe c. müveben — és örömmel teli erőfeszi tétem nctn volt hiábavaló. A hajdani íoill tovatűnt illat: Az uj Európa nagyon beteg; az utazó* aki nem pénzlel fizeti a mosolyt, szakadékok szélen támolyog, sírokba botlik és hamvat melegit. Tla olyan eröfeszitésrói beszélek, írja tovább, mely nem biabavaló, azt-azért teszem, mert az ellenséges testvérek megismerésekor 'elfedezem bennük a benső hasonlóSílKot, megtalálom azt a kapcsolatot, ? , .v drámai harcaiknak felette álló: belátom. hogy a zűrzavaros helyzet ellenére mégis a családi kincs, a drága örökség: a közös civilizáció. Nemcsak G. Duhamel. de mások is. évszázadokkal ezelőtt, igyekeztek Európát egy egységben látni, mégpra szellem egységében. Eouis de /ay (1681) az. >óvatosf világutazó, Lnrópát a föld legkisebb, de legjobb fekvésű, legműveltebb, legfélelmetesebb és legharciasabb földrészének ["evezi. Sőt, nemcsak a föld. hanem az evész Mindenség lesrmiiveltehb részének, s szerinte e földrésznek műveltsége adja minden boldogságát. Voltaire' az európaiakat állandóan "Vriigtalankodó népeknek nevezi, akik minden 10 évben érdeket cs politikát változtatnak, mégis, szerinte egyedül 'Európa népeivé az emberiesség szabályai, melyekből másutt sehol a vitegon nincs; a kapcsolat közöttük sokka! erősebb, olyan törvényeik van"ak, melyeknek megvan a közös v© Jásnk, alattvalóik állandóan utaznak es közös kapcsolatokat tartanak fönn. A keresztény európaiak ugyanolyanok. mint a görögök voltak: egymásközt háborúskodnak, azonban ezekben az egyenctlenkedésekbcn annvt jólneveltségct. annvi természetes udVarfassáffot őriznek meg. hogv egy francia, egv német, egv angol, ha öszSzetálálkoz'nak. ugy tetszik, mintha ''Tvanabbnn a városban születtek volH»A. Kétségtelen, hogy a középkor utáni írók legtöbbje az eurón a i egységet bbhan a közös szellemi kincsben látja melyben Európa csaknem minden nc)>c egyféleképpen részesült. . Európát a középkor teremtette. A Jóniai birodalom bukása révén uj világ keletkezett a barbarizmus és az "orbis romanus összeolvasztásává?. A vivijSzátt világ két alakban jelentkez Hetik: va.gv egyetlen nagv uralkodó Vffvspgben. vaav pedig az államok sokféleségében és e két megoldás kö*ötti ingadozás arlia a politikai történelem ritmusát. Az elsőt a római birodalom tökéletesen és csodálatosan taeg valósította, a másodikat pedig az Euróna. melv nénei hatalmi érdekeinek örök ütközésében a Cbristiana "Pspublica csodálatosan szép koncep5"óját összemOrzsolta, hogy megszülethessen szörnvii önmaga. „ Az óborban az Európa szónak csak földrajzi jelentése volt. Történelmi jelentése nem lehetett, a középkor tóonbnn megadta neki Euróna a keTeszt bűvös jegye alatt a pápák és Császárok közös munkáiéba* alakul, rendeződik' és a középkor utolsó századában a >nagy mü< már készen áll. ó feudalizmus a Szociális síkról pol'Mkai síkra csúszik; uralkodik és 'örvényt szab. A szétdarnbolódás ösaknem a végtelenségig növekszik, tó élet helvhez kötött lesz. a Srófsá. - - lizáló törekvések ereje alatt Németország kivételével nagv egységek alakulnak. Franciaorszug, Spanyolország, Angl'a. Európában megszületik a nemzetközi politika, uj érdekek ütköznek. »egyensulyra< van szükség. Es a keresztény Európára a nemzetiségek Európája következik. Vájjon földrészünk a középkor után és a nemzetiségi államok megszületése előtt hitte-e egy pillanatig is, hogy valamiféle formában az európai egység nagv álmát megvalósíthatja, lm te, megpedig a humanizmus segítségévéi. A humanizmus Petrnrca-val születik. virágkorát a XV. és a XVI. században éli, a vallásháborúk egigerő lángjaiban megperz^elődik, de francia klasszicizmusban újjászületik, hogv az uj hatalmak politikai ható rainál az európai egyensúlyban halálos döfést kapjon. A humanizmus Olaszországban bomlott virágba, Olaszországban, ahol költök és tudósok, különösen 1452, Konstantinápoly elfoglalása után, kialakítják végleges szellemi jegyeit. I. Ferenc piemont-i, VIII. Károly nápolyi, TI. Henrik római hadjáratai csak elősegítik a humanizmus elterjedését Franciaországban. ahonnan Olaszországgal együtt több. mint két évszázadon át sugározza az igazat, a szépei és az örök jót Európára. A könyvnyomtatás felfedezése után csaknem egész Európát meghódítja á humanizmus. És miközben a nemzetiségi gondolat mindinkább erősödik, miközben a jó Magyarország a kereszténységnek viseli paizsát. viseli a pogányvérrel festett szablyát. Nyugat a keresztény eszmény mellé, mely egyesítő erejét elvesztette, segítőtársul az esztétikai és az intellektuális eszményt állítja, hogv Európa legjobbjait meghódítsa. A szellemterem tette uj világban ugy tetszik, bogy a határok fölött minden népnek megfelelő. uj embereszmény született, melv a lelkeket mélységesen áthatja és átalakítja. Petrarca] Montaigne, Péeartes az úttörők és Voltaire, Goethe ez úttörők hosszú sorának utolsói, akiknek elmélkedései Eurónáról a haldokló humanizmus vonaglását jelentik. « »jr » . K * » —> — ••*•<» « & • »•>•.» «•**.. —....... 0 • » • F "CL • *•«»<>»»•••» 0 «m mm B. Castiglione Cortcgian©ja, a Discours de la Méthode a humanista kor breviáriuma és legszebb ideálja a becsület, mely nemcsak Rabelais-f ihlette, de Balassa Bálintot is és a végvári magyar vitézeket is. akik A jő hórért, névért, S a szép tisztességért ... mindent hátrahagynak. Emberségről példát," Vitézségről formát Mindeneknek ők adnak. .. humanizmus a szellemi élet intellektuális. erkölcsi vagy esztétikai fogalma, mely a >népi< iránt nem érdeklődik, a kiválókhoz fordul, gondolkozásmódja arisztokratikus, igy tehát azokban az országokban hódit elsősorban. ahol intellektuális társadalom él. Angliában, a kereskedelem országában megbukik. Magyarországon, ahol minden csupa üszök és rom. egv nagy költő miivében jut kifejezésre az az örök magyar vonás, melyet minden időkben a humanizmus jellemzett Kuncz Aladár megrázóan megbocsátó, fenséges soraiig. A humanizmus a gondolatnak és a görög-latin művészetnek legtisztább Boldog é» megelégedett karácsonyi flnieaekct pxíeWelcim'nek IllC'íüer ElCItlér »mport vállalat SZEGED, Tisza Lajos körút 39, sz. a gondolat, valamint az intelligencia azonosságát minden időkre és ország ra nezve, hogy királvok és hercegéiegyéneilenkedese fölött a szellemi egységet megteremtse. A XIII. és a X\I. század közti időben szigorúan yallasi formák közé zárt életesemény inteilektiiális, morális és esztétikai jegyeivel megváltozik, világi lesz melynek átalakításához Rabciais olvan sokban hozzájárult és Pascal l'IJonnéte Homme-jában teljeseden ki fogy Vinci-t. Montaigne-t ne is cmlitfaok határai elzárják a horizontot. Ezt formáiéban való felfedezése, mely B ''inamizmus azonban csakhamar át- eredetileg a keresztényi eszmény' taakuL Az abszolutizmus és a centra- szolgálta, célul tűzve ki az egysége' Kölcsönöket Betéteket nagyon kedvező feltéíejekkel folyósif, la legjobban kamatoztat Szegedi Népbank Szövetkezet Széchenyí-tér 12. sz. síik. A francia XVIII. század a humanizmus kiteljesedése egv Ea Rochéfciucauldban, egy Racinenban. Ami Juste T-ipse-t Moritálgne-cl köti össze, ami Bossuet-t Leibnitz-hez viszi közelebb, ugyanaz egyesíti a szellem lobogója alatt, a XVIII században, az irodalom köztársaságában, G'rimm-et, Eigne herceget, Holbach-ot, Helvetius-t, Gnllini-t. A felfedezésnek öröme van. A kitttura terjedése, a mindentudás vágya, a dicsőség és egy megvalósíthatatlan aranykor álma kápráztatja el a lelkeket. Az Ember életében természetesebb'. gondolkodásában alaposabb lesz és megtanulja, hogv az Istenadta jóhoz, az élet teljesebbé tételéhez joga van. Erő és szépség egyesülnek a kulturában. A becsület embere szel lemi kiválóságait a test? erővel egyesíti. egy Gondé, egy Vauban Európa előkelő ifjúságának lesz mintaképe. A szépség a klasszikus eszményben is kifejezésré jut és az az eszmény, melyet a romantikusok kigúnyoltak, egész Európát megtanította rendre, világosságra. logikára, természetességre és ésszerűségre. Ha vatai-a is volt európai szellem az a XVIII. században volt. amikor Voltaire cs Alfieri darabjainak egyszerre tapsoltak, Seh legel utolján megvédi a klasszicizmust a romantikusok támadásai ellen, amikor Mikes Kelemen a tenger fekete szelétől lobogtatott gyertya lángjánál írogatja leveleit bölcs mosollyal, a humanizmus jeevében. A XV.—XVIII. század irodalmát művészetét, társadalmi, életének szabályait nyugaton, délen, keleten é« északon úgvanaz a szellem jellemzi: a humanizmus átittata a lelkeket, a forma, az esztétikai és irtnllektuálfs szabálvok. valamint az erkölcsi ma gat'Ttás szerelőiével. A humanizmus minden, erőfeszítése hiábavaló lett volna, bn nem adta volna fel az emberiségrfpk legtőkcle- i tesebb és legteljesebb kifejezéseinek | egyikét, a klasszicizmust _ irja P Jonrda. Nováíis 1799-ben Európa •vagy a kereszténység címen értekezést irt melyet a Schlcgelek a német romarnlikus iskola tagjaival együtt elvétettek. Igaz, az, egész mii: merész költői álom. sőt utópia. Mégis ma, amikor Európa lángoió ég alatt önmagát hajszolja és vérezi halálra, meg kell állnunk egy pillanatra e nagy költő gondolatánál, hogy az örök, inegsemmisithetetlen lélek titokzatos erőit megérezzük: >A kereszténység megint élő és cselekvő lesz és újra megteremt egy látható Egyházat, nem törődve határokkal, államokkal, egy Egyházat, mely a földöntúti után sóvárgó lelkeket kebtére öleli, hogy velük együtt egyesítsék az ó világot az uj világgal.. Mikor lesz ez? Nemsokára* Ne kérdezd. Türelem, el kel] jönnie az örök béke megszentelt idejének. Addig. legvetek vidámak és az idők minden veszélvével szembenézők, ti, hitem bajtársai, terjesszétek igével és tettel az isteni evangéliumot és legyetek hűek az igaz, végtelen hithez mindhalálig.. •tv MADÁCSY LASZRö ital réii ne kellemes karácsonyi ünnepeket, bo'dog uiesztendőt kiván és változatlan szeretettel várja kedves vendégeit, ARTNER ALAJO* BUDAPEST Bulor Mzaíüii ípís! Beszerzés elölt tekintse meg szép és ióminőségü iziíiiri íertteínHe! Horváth Mihály utca 5. s*. JPORCIARHFLTE.