Délmagyarország, 1942. december (18. évfolyam, 273-296. szám)

1942-12-03 / 275. szám

menmmWTNK ÖTSZ A G C® fi tör tök, 1942 december 3. legutóbb megjelent >Az aj Európa vi­, riója* cimü vezércikkében. Az egységes Európa — folytatja Söbbels — amióta angol történelem van, mindig rémképe volt a brit kül­politikának. A miniszter természetes­nek mondja, ha Londonban óvakodnak beismerni ennek az enrópaellenes Po­litikának igazi okait önmagára ha­gyatva Angliának nem volna ereje, bizonyára bátorsága sem, hogy Euró­pát megakadályozni abban, hogy né­pei ifjjárendezett és szerves együttélé­sének alapjait lefektessék. Nincs szük­ség hosszadalmas bizonyítékokra an­nak igazolására —irja a miniszter —, ttogy az európai szolidaritás az ab­ban résztvevő államokra bizonyos le­mondásokat jelen? de egyúttal nem is sejtett gazdasági, szociális'és kultu­rális felvirágzásra fog vezetni. Egy katonai drámának vagyunk most ta­núi, amely dönteni fog modern kuttu­ránk és civilizációnk életéről és halá­láról. Ilyen kérdés elől nem lehet ki­térni, itt szint kell vallani és ebből le kell vonni a megfelelő következteté­seket. Nem lehet abban sem remény­kedn? ha a háború után ismét ott akarná valaki kezdeni, ahol a háború előtt abbahagyta. A polgári liberális világ végérvényesen eltűnt. F-urópa most már nem választhat közte és köztünk, hanem már csak a mi győ­zelmünk és a bolsevizmus között. Bármilyen nehéz legyen is a harc, a győzelmes befejezésig folytatnunk kell és folvtstni fogjuk. (MTI) Teához RUMOT legolcsóbban italáru üzletében szerezheti be a Föpostánal. Sándor Béla Hogyan képzeli Eden a háború utáni angol-szovjet együttműködést 'Amszterdam, december 2. A Né­met TI jelenti: Mint a brit hírszol­gálat jelenti, Eden külügyminisz­ter szerdán kijelentette: Nagybri­tannia ninós azon a nézeten, hogy világnézeti különbségek lehetetlen­né tennék a háború Után az együtt­működést Oroszországgal, Ellenke­zőleg, a népek teljesen új közössé­gének legjobb alapja éppen Nagy­britannia és Oroszország együtt­működése. Ez a brit—szovjetqrosz szövetségi szerződésre támaszkodik, amely huszévi együttműködést ál­lapit meg a háború után. Eden ki­jelentette még, hogy a szövetsége­sek megszállják Vakart és Franci a­Nyngatafrika nagy kikötőit. (MTI) Darlan északafrikai kormánya Uóma, december 2. A Lavoro Fa­rista tangeri jelentése szerint Dar­lan tengernagy a franBia állam fejének kiáltotta ki magát Pétain helyett. Az erről szóló közlemény a szerdára virradó éjjel jelent meg Algírban. Darlan bejelénti, hogy birodalmi tanácsot alakított, amelynek feje ő maga, tagjai pedig Boisson tábornok, Francia-Nyugat­afrika kormányzója, Nogues tábor­nok Marokkó kormányzója, Chatel Algir kormányzója. Giraud tábor­nok, a francia haderők főparancs­noka és Bergeret helyettes főbiztos. A közlemény nem tesz említést Szí­riáról és Libanonról, MaSagszkár­ról és más olyan francia gyarma­tokról, ahol a degaulleisták az urak. (MTI) Uj kormány Görögországban Athén, december 2. A Német TI je­lenti: Gsolakoglu tábornok, görög miniszterelnök a görög néphez inté­zett felhívásában közölte, hogy egész­ségi okokból végleg lemond ^ minisz­terelnökségről. -Egyúttal annak a meg­győződésének adott kifejezés? hogy az uj kormány tovább folytatja a tengely­hatalmakkal való szoros együttműkö­dés politikáját, amelyet ő 1941 április 29-én megkezdett. A miniszterelnök le­mondása után uj munkakormány ala­kult Lago th etopu 1 os egyetemi tanár, miniszterelnökkel az élén, aki egyúttal népjóléti és a vallás- és köz­oktatásügyi minisztériumot is vezeti. (MTI) A* uj sponyof követ Hitlernél Berlin, december 2. A Eührer fő­hadiszállásáról jelenti a Német TI: A Führer kedden Ribbentrop kül­ügyminiszter jelenlétében fogadta az újonnan kinevezett spanyol nagykövelet, aki átnyújtotta meg­bízólevelét. Ezt követőleg a Führer fogadta Mayaida eddigi spanyol követet, aki búcsúvétel céljából je­lent meg a Führernél. (MTI) sulatok között. Utóbbiak a vizitársu­latok, kereskedelmi és iparkamarák, mezőgazdasági kamarák, egyházak, stb. A vármegyék összes jövedelme a közterhekből 68.051.000 P, Budapest székesfővárosra jut 144,694.000 pengő, a törvényhatósági jogú városokra 41,546.000, a megyei városokra 51 mil­lió 40.000, a községekre 90,712.000, egyéb intézményekre 52,362.000 pengő. A biz­tosító intézetekre 142,756.000 pengő jut (amiből egymaga az OTI-járulék 111,991.000 pengő). Érdekes megemliten? hogy a 22 mil­lió 580.000 pengőt kitevő útadót majd­nem teljes összegben a vármegyék, városok és községek kapják, mert eb­ből mindössze 323 000 pengő jut az ál­lamkincstárnak. Hogy az emberi szenvedélyek mi­lyen jelentős mértékben járulnak hoz­zá az államgépezet fenntartásához, bi­zonyítja á dohányjövedék 153.776 000 pengős tiszta jövedelme. A játékszen­vedély sem egészen rossz üzlet a kincstárnak, bar a sorsjáték jelenté­keny forgalma mellett eltörpül annak tiszta jövedelme, amely 2,903.000 pen­gőt jelentett. Ha cikkünk cimében hatvanhé*­fcle közteherről szóltunk, meg kell ál­lapitanunk, hogy ez a szám nem egé< szen helyes, mert az egyenesadók kö­zött szerepel egy tétel, amelynek ne­ve: Vegyesadó és ez 61,410.000 pengfl jövedelmet jelent, de ebből sem azá'' lamnak, sem a vármegyéknek néni jut, teljes összegben a városok éa egyéb közjogi társulatok kapják. 1 Mint külön érdekességet emitt jé* meg, hogy a kéményseprési dijak ős® szege az országban meghaladja a félmillió pengőt A pénzügyminiszter által közzétcH adóstatisztika részletcsen foglalkozik' az egyes közületek adózási helyzeté­vel is, az egészből pedig megállapít­ható, hogy a n>agvar adófizető polgár­ság rendkívül 'tisztességesen tesz ele­get kötelezettségeinek". Kállay miniszterelnök válaszd három interpellációra Hatvanhétféle címen 178 pengő közteher nehezedik minden magyar polgárra (A Dclmagyarurszág munkatársá­tól) A költségvetés beterjesztésével egyidejűleg a pénzügyminiszter vas­kos füzetben közzétette az 1940. évi adóstatisztikát is. A nyilvánosságra hozott adatok, számokban kifejezeti olismerést jelentenek a névtelen adó­fizetőknek. Az adóstatisztika tanúsága szerint a fő adónemek a következők: Egye­nesadók, forgalmiadók, illetékek, fo­gyasztási adók, vámok, állami egyed­áruságok, ezenkivül tekintélyes ter­het rÓDak a társadalomra az OTL MABI és Országos Mezőgazdasági Biz­tositó intézetnek fizetett járulékok is. A legnagyobb adóterhet természe­tesen az úgynevezett egyenesadók je­lentik, amelyekből 1939-ben 54.74 P, 1940-ben pedig 62.63 pengő terhelte át­lagban az ország minden egyes la­kosát Az egyenesadók között a leg­nagyobb fejátlag a házadóra esik, amely egyénenként 7.94 pengő, utána közvetlenül a községi Dótadók követ­keznek, fejenkénti ?.7'J pengő átlaggal Az egyéb adónemek közül az állam legnagyobb bevétele a forgalmiadók­bói tevődik össze, amelyek közül az általános forgalmi adó 31 pengő 34 fillér terhet ró minden lélekre. A min­dennapi életet terhelik a különböző fogyasztási adók fejenként 15.54 pen­gővel, de még ennél is drágábbak a mindennapi élvezeti cikkek (szesz, do­hány), amelyek fejenként 36.59 pen­gőt juttatnak a kincstárnak. Az egyes adónemek gyüjtőforgalma alatt természetesen a legkülönbözőbb cimü közterhek szerepelnek. Igy az eeyenesadók 24 félék, a forgalmiadó­féleségek száma 4, illetékek 8, fogyasz­tási adók 11? vámok 7, jövedékek 5, biztosítási járulékok 3 különböző té­telből Wvödnek össze. Érdekes meg­állapítani, hogy az 1.947 793.000 pengői kitevő összes közterhekből 1,069.734.000 pengő jut az államkincstárnak, a töb­bi pedig megoszlik a vármegyék. vá­rosok. községek és egyéb közjogi tár ­Budapest, december 2. A képvi­selőház szerda ülésén Tas nádi Nagy András elnökletével folytatták az apporporációs javaslat; vitáját Vájna Gábor, Benkö Géza, Nagy FrenC, Hamm Ferenc. Baky László, Szabó Zoltán voltak az első fel­szólalók, majd Demkó Mihály, Rácz Kálmán, Gál Alajos szóltak hozzá a javaslathoz. Tusnádi Nagy András elnök ez­után a vitát félbeszakította és ja­vaslatot tet? hogy a Ház legköze­lebbi ülését csütörtök délelőtt 10 órakor tartsa napirendjén a felha­talmazási javaslat vitájával. A Ház az elnöki napirendi indítványát el­fogadta, majd fél 7 órakor áttért az interpellációkra Először a miniszterelnök három írásbeli választá olvasták fel. Leg­először gróf Serényi Miklósnak a zsidóknak munkatáborokban és gettókban, való elhelyezése tár­gyában mondott interpellációjára adott Írásbeli válaszát olvasták fel, amely szerint a zsidóknak munka­táborokban ée gettókbán való elhe­lyezése az ezidőszerint érvényben levő jogszabályok alapján az inter­pelláló indítványa szerint nem va­lósitható meg. Ezután Palló Imre országgyűlési képviselőnek a zsidók háztartási alkalmazottai tárgyában elmondott interpellációjára adott írásbeli vá­laszát olvasták fel. Mielőbb az in­terpelláló képviselő — mondja a válasz — a nyilvánosság elé hozta volna a javaslatot, bogy tiltsák meg nem zsidó nők alkalmazását zsidó háztartásában, a kormány már hónapokkal ezelőtt behatóan foglalkozott a felvetett kérdéssel, figyelembevéve azonban az érintett munkavállalók munkaviszonyait és ! szociális helyzetét, egyelőre nem i látja időszerűnek ennek a. kérdés­< nek jogszabály utján való rendezá­>sét. ] A harmadik írásbeli Válás* Baky László képviselőnek a hadbuvonul­tuk család' g.iainak és a budi kár sultakuak ellátása érdekében el­mondott interpell ció+ra. vonatk/ •tott A/ tábeH válasz elmondja bogy a minisztériumnak a hadi ©fi honvédelmi gondozás, pénzellátás és más hadigondozási kérdések^ szer bályozása, valamint a hadisegélye­zós tárgyában kiadott rendelete' részletesen és kielégítően szabé< lyozzák mindazokat a kérdéseket, amelyeket az interpelláló felhozott Az első szóbeli interpelláló P ezolay György volt, aki a kulink* miniszterhez, valamint az igazság' ügyminiszterhez intézett kérdést * nemzeti lélek egységének megóvás sa tárgyában és a rcverzális kérd®7 sével foglalkozott Palló Imre a vallás- ós kőzokts' tásügyi miniszterhez intézett kÚt* dóst Szerb Antal értékromboló dalomtörténete tárgyában. Kéri 11 könyvet vonják ki a forgalom!"" és máglyán égessék el. Nagy László, Csoór Lajos, Meste* Miklós, gróf Serényi Miklós. Köz© Horváth József, Kolthay JcaeeU Bálint József, Piukoviqe Jów*^< interpellációi után az ülés éjjel b®" romnegyed 10-kor ért véget (MÍ1^ Tápai Antal SÖ" kiállitása I a városi muzeumban. N y i t * r* d. e. 10—l-ig és d. u. 4—7-ig/ A szaloncukor ára Budapest, december 2. A közefl^ tásügyi miniszter rendelettel bályozta a szaloncukor, árát. A k*' rácsonyi idényben szokásos csőm®­golásban forgalomba hozott sum szaloncukor legmagasabb ri eladási ára kilogramonké"* i pengő, a luxus szaloncukor ]<y" magasabb gyári eladási ára gramonként fi pengőnél több *** lehet. (MTI) LEGO ,KL*PP'FI* r s m ~ a 1 • 6 l é I Wirth-féle l^ iBrrír. ,oa vadett p»>irl«ler6*i«fl • l*S<j|«>!» >1>t><>» l»-Tt t| Kapható: WIRTH irodagépbe"""' SaMMwi-M* i- nta.

Next

/
Thumbnails
Contents