Délmagyarország, 1942. december (18. évfolyam, 273-296. szám)

1942-12-19 / 288. szám

Egy vidám óra az Eötvös-utcai hadikórházban A szegedi színtársulat tagjai a sebesültek kőzött (A Délmagyar ország munkatársá­ul) &j»<v«có jókedv, gyermeki tisz­ta SrAan költözött egy órára pénte­ken dél ntán u Iparosfeanonciskolá­tan berendezett hadikórházba. A szegedi mintársnlat elsőrendű erői­ből aíakatt kedves és lelkes együt­tes látogatta meg a honvédkórhá­zat és elvittts tudásának, lelkének kinewát antiknak, akik a legdrá­gábbat: egészségüket, épségüket ál­dozták fal a harctéren mindnyá­junkért ... Temesváry József, a Délmagyar­drszág főmunkatársa vetette fel az Ötletet nemregiben, hogy azoknak a snlyos sebesülteknek, akik nem íésaesülhetuek a „kivánsághang­yersenyek" szórakozásában, mert ágyhoz kötve várják javulásukat, rendezzenek a színtársulat tagjai vidám délutánt hogv elfelejtsék egy-egy órára minden fájdalmukat, bajukat... A szinház vezetősége nagy lelkesedéssel tette magáévá Temesváry József indítványát és Szapáry Sándor, a kitűnő jellem­szinész vállalta az „alkalmi szín­társulat" megszervezését. Sok öröm­teli munka eredménye volt az a ragyogóan sikerült kis előadás, amelyre péntek délután fél 5 óra­kor került sor a kórház elsőemeleti nagy kórtermében. A leghálásabb közönség - . , A honvédkórház folyosóin már délután 4 óra előtt nagy izgalom uralkodott A sebesültek boldogan készültek a szinielőadásra g kiilönö­saa azokat villanyozta fel a hír, hogy „jönnek a szinészek", akik még egyszer sem hagyták el ágyú­ira? amióta a kórházba kerültek. — Boldogság látni annak a fiú­nak az örömét, akik három és fél hónapja fekszik mozdulatlanul 1 — mesélte a folyosón egy kedves kis nővér. — Már kora reggel azzal fo­gadót? hogy igaz-e, hogy őt is le­viszik az előadásra 1 És mikor igen­nel feleltem, boldogan elmosolyo­dott — először, amióta itt van... Ilyen őszinte, gyermeki örömmel várták hős honvédcink a színtársu­latot s ugyanilyen lelkes örömmel készültek a művészek és művésznők a „nagy előadásra". Pontosan 4 órakor ott volt a kis társulat: Sza­páry Sándor vezetésével Bodnár Miéi, Parragh Éva. Nagy Anna, Szeless Istvánná korrepetitor. Ma­darász László, Károlyi Vilmos, dr. Várady Szabol'ős és Szöllösi Gás­pár. A művészegyüttest elkísérte Temesváry József, a Délmagyaror­szág főmunkatársa is. Alighogy megérkeztek a szinészek, megindult a sebesült katonák tömege a nagy kórterem felé. Ki saját lábán, ki hordágyon, ki pedig az ápolók kar­ján. vállán érkezett meg a „szín­házteremmé" átalakított nagy kór­terembe. A súlyosabb sebesültek — hármasával, négyesével egy ágyban, — fekve hallgatták végig az ötletesen, igen ügyseen összeállí­tott vidám műsor? a többiek pedig padokon helyezkedtek el és soraik­ban ot voltak az ápolónóvérek is. öröm volt látni azokat a ragyogó, boldog arcokat, öröm volt hallani azt a forró tapsot, kitörő, gyermeki kacagást, amivel sebesültjeink meghálálták a színészgárda lelkes igyekezetét. Színészeink valóban méltók voltak arra a szép, szerepre, amely nekik jutott: a hölgyek vala­mennyien igen nagyszerűen öltöz­ve, szerényen és megható kedvesen viselkedtek, a férfiak pedig egész szivüket beleadták a mókázásba, dal­ba, táncba, hogy felvidítsák közön­ségüket. Annyi bizonyos, hogy ilyen hálás közönségre még a leg­szebb multu szinészek sem igen akadtak pályájuk során! Majd le­szedték őket a rögtönzött emelvény­ről, majdhogy magukhoz nem öel­ték fel karjukkal, de egész, hálás szivükkel... Villámtréfák, dalok, költemények A kitűnő együttes műsorán vil­lámtréfák, dalok, költemények, ka­cagtató jelenetek és kedves bohósá­gok szerepeltek. Szapáry Sándor, a nagyszerűen sikerült kis előadás rendezője töltötte be a konferanszié szerepét is, elöljáróban pedig ko­moly, megható szavakkal fordult a sebesült honvédekhez. A legna­gyobb sikere Károlyi Vilmos kí­ván, akinek villámtréfái és utá­nozhatatlan kedvességgel előadott katonanótái kirobbanó sikert arat­tak. Bájosan és nagyon tehetsége­sen adott elő egy Gárdonyi-verset Parragh Éva, fiatal naiva és nagy hatást ért el gitárral kisért dalai­val dr. Várady Szabolcs, a jólkép­zett naturburs. Sokat tapsoltak se­besültjeink két szép is ifjú mű­vésznői Nagy Anna és Parragh Éva kedves kis duettjének és őszin­te sikere volt Szapáry Sándornak, aki Petőfi egyik legszebb költemé­nyét szavalta el. Szöllősi Gáspár szájharmonika-bravúrjait szintén naffy gyönyörűséggel hallgatták a sebesültek és stepp-táncáért külön is megtapsolták. Az idő észrevétlenül mul? eljött az idő, amikor művészeinknek a színházba kellett sietniük, hogy ott folytassák a mai gonddal-hajjal teli időben igazán nemes kötelességü­ket ... Szapáry Sándor bejelentette a sebesülteknek, hogy sajnos, men­niük kell s igy a műsor végetért. A fiuk azonban egy szívvel egy lélek­kel arra hivatkoztak, hogy még 5—6 percet tálán „ki lehet szoríta­ni'", mire a szinészek még néhány villámtréfát adták elő a hálás kö­zönség nagy örömére, A sebesült honvédek nagy ová­ciója között búcsúztak el a színé­szek, A kórházparancsnok a kis tár­sulatot a főápolónő szobájába vezet­te s ott őszinte köszönetet mondott »0E L *» AGYARORSZA6 I SZOMBAT, 1942. DECEMBER 19. fogyhatatlan mókázásának volt, nekik a szépen sikerült előadásért. egy-egy magáuszáma, viagy felesé­gével: Bodnár Micivel előadott je­lenete után percekig zúgott a taps ós harsogott a vidám kacagás. Nem maradt el a kitűnő szinészhá­Hasonló szép és nemes misszióra a jövőben is vállalkoznak időnként a színtársulat tagjai és terv szerint kéthetenként megismétlik látogatá­, sukat a honvédkórházban s ilyenkor zaspár mögött a mulattatásban és j mindig nj műsorral vidítják fel se­sikerben Madarász László sem, az j besültjeinke? akik boldog örömmel aranyos humoru, széphangu bonvi- j várják vissza őket (—i ) H$ótcuoto> {Ut&s&et£í& ünnep, péntekied kezdődik, péntekkel ufyzodik az uiesziendo IxrtlózcU a pkto évi naptácfau* (A Délmagyarország munkatársá­tól) Asztalunkon az uj naptár: az 1943. közönséges évre. Noha nagy esemé­nyek rejlenek tán méhében, mégis csak közönséges év, mert nem szökő­év. Lapozgatjuk az uj naptárt s ha babonások volnánk, ugy vélnék, 1943­tól sem várhatunk sok jó. Pénteki nappal kezdődik és pénteki nappal végződik. Viszon? akiknek kabalájuk a pénteki nap, azok bátran vallhat­ják: a mi évünk, péntekkel kezdődik. Az 1943, naptári évben legelsőbb is az a szembetűnő, hogy kettős ün­nep alig van. Kettős ünneppé válik ' március 14. és 15., mert 14. vasár­napra esik és 15. nemzeti ünnep. Az április 25. húsvét vasárnapja, 26. hnsvét hétfője, juninsban 13. pünkösd vasárnapja és 14. pünkösd hétfője. Ezntán már csak karácsony lesz dup­la ünnep és pedig december 25-én, szombat és 26-án vasárnap. A farsang az 1943-ik évben elég bosszú, 74 napig tar? január 6-tól március 9-ig. A pirosbetüs ünnepek így sorakoz nak: január 6, szerdán Vízkereszt, ta­vasz 58 nap. a nyárelő 25 nap, a feb­ruár 2. kedd: Gyertyaszentelő, már­cius 15. Nemzeti ünnep, március 25. Gyümölcsoltó boldogasszony csütörtö­kön van. A húsvét igen későre köszönt pedig 25. és 26. napján. Aldozócsütőr­tök junius 3-án. A katolikus hivek a húsvéti szent­gyónást március 9-től junius 20-ig, szentháromság vasárnapjáig végezhe­tik eL Junius 13. és 14. napjain van pün­kösd, 24-én űrnapja, 29-én Péter-Pál, mely keddi napra esik. A vasárna­pokkal együtt igy jnnius harminc napjából nyolc nap munkaszüne? Medárd napja junius 8., kedd na­pon van. Szent László király ünnepe, mely nemzeti ünnep, vasárnapra esik Augusztus 20. István király ünnepe péntekre, szeptember 8. Kisasszony­napja. Október 6-a, mely ugyancsak nemzeti ünnep, ugyancsak szerdára esik. Hétfőre, november t-ére esik Mindenszentek ünnepe. Nap- és holdfogyatkozás az 1943-ik évben is lesznek. Bs pedig teljes nap­fogyatkozás február 4-én nálunk nem látható, részleges holdfogyatkozás február 20. napján, nálunk is látható, kezdődik 3 óra 30 perckor, végződik 9 óra 44 perckor. Gyűrűs napfogyat­kozás augusztus 1-én, nálunk' nem látható és részleges -holdfogyatkozás augusztns 15-én, nálunk is látható. Kezdődik 17 óra 50 perckor és vég­ződik 22 óm 58 perckor. A tél 62 nap. a télutó 24 nap. a Invár 72 nar», nyárutó 32 nap, az ősz PHILIPS um lesz-e? Az 1.943. év naptárában tallózva azt kívánjuk, hogy ez az év jobb és szebb legyen, mint az 1942. év volt. Pontosan 80 napon lesz 1943. évben hivatalos munkaszünet, beSzámitva a vasárnapokat is. Csillagászati szempontból 1943-ik évben az úgynevezett uralkodó boly­ért a Hold. Egyévi börtönt kapott a Boldogasszony-sugáruti betörő (A Délmagyarország munkatársá­tól) Vitéz Hárs László törvényszéki egyesbiró pénteken tárgyalta Szabó Andrásnak, a Boldogasszony-su­gáruti betörőnek ismeretes lopási ügyét. Mint ismeretes, a ricsei ille­tőségű, facér péksegédet, csak egy hajszál választotta el éttől, hogy ügyében a rögtönitélő biróság mondjon ítéletet. Bűntettét decem­ber 10-én hajnalban, ugyanis azok­ban a kritikus percekben követte el, amikor az elsötétítés végetér. Mint­hogy az ügyészség nem szerzett S vizsgálat során megnyugtató tám­pontot arra nézve, hogy Szabó va­lóban hajnali öt óra előtt követte volna el tettét, viszont a vádlott körömszakadtáig megmaradt amel­lett az állítása mellet? hagy hajnali kapunyitás ntán surrant be a ka­pun és azon valóban semmiféle erő­szak nyomai nem voltak észlelhe­tők, az ügyészség rendes biróság elé utalta a lopási ügyet. A vádlott a terhére rótt bűncselek­ményt a főtárgyaláson töredelme­sen beismerte és megnyugodott a» ítéletben a rá kiszabott egyévi bör­tönbüntetésben, amely igy jogerős lett Az orgazdaság vétségével vá­dolt Sebők Endre ótkezdetulajdo­nossal szemben a törvényszók jog­rhaSL Na®q»,éatek április 23» húsvét 51 nap. a télelö 43 nap. De vájjon ittví erősen megszüntette az eljárást

Next

/
Thumbnails
Contents