Délmagyarország, 1942. december (18. évfolyam, 273-296. szám)

1942-12-18 / 287. szám

4 ^"Vs{McéhosszatiMloff Karácsonyi sünét Ái Oivasó J1112 lesz a szegedi elemi isKoldKban December 20-101 fanuár 24-ls| lario szüneieí favasol az ishoiaszéK A döglött macska balladája| (A Délmagyarország munkatársa- karácsonyi szünetének kiadását Tisztelt Szerkesztő Ur! Már kct het ' lói) A városi iskolaszék csütörtök Tekintettel azonban arra, hogy főóta gyötör a vágy, hogy valamilyen 'délután tartotta meg a városházán1 leg a szegényebb rétegek által lafortnáixm papírra rögzítem azt az un- dr. Tóth Imre kormányfőtanácsos dort és hasfaíremegést, amit kies Szem elnökletével szokásos havi ülését 5K8 VUt0r°7 ala," amelyen dr. Tóth Imre mindenek! időtlen idők óta agyonvert es azola teles oszlásnak indult macskahulla előtt Kormányzó urunk legutóbbi kott városrészekben éppen a tüzelőhiány miatt a gyermekek részére hátrányokkal is jár a meghosszabbított karácsonyi szünet, mert esetleg egész napon át hideg lakásban bennem, arrahsladtomban. nnnnnto ki névnapjáról emlekezett meg hodo UCUIIOIU, aiiaiididuiomean. riaponia KI- » ,..„•,,, ,,, , . ci, »«x„ ua. váll Ha talán kissé hosszura sikerült : latteJ-|es szavakkal, majd kulonbozo kellene otthon tartózkodniuk, az is- A költő aztán saéDÍteni akari r i f ...... f í I 1 - » 1. • I i_. 1__1 .L .11. .A' , .. . -. . L Arany kedvof, nótája? F-a volt: Elindul a deszkakar két g^" icsös lovávsl. Elakada a sárba rozzant ke LOBIJÁVAL De mindaddig, de mindaddig |hű, hó, bfi. fc® Hogy megindulának. Ezalatt Darvasi kántor ós loemester, (akit kontársága mi A* csúfoltak deszkakárnak, voltaképpen róla készült ez a gúnyvére bejött a helyiségbe, leült az asztalhoz. Arany nem vette észre, de b®* rútja. Balogh János, megbökte. — Hagyd el, itt van Darvasi. folyamatban levő kisebb iskolai kolaszék elhatározta, hogy ezekben ván a dolgot, belekezdett egy ügyeket tárgyaltak le. Ezután « a külvárosi elemi iskolákban ellj/- J8'^ Ü1 dará . .. iskolák tüzelőanyagkérdésével fog- egy tantermet a szünet alatt állan i j)arva°,t azonban nem lehete* lalkozott az iskolaszék s elhatároz- dóan fűteni fognak s a szegényebb tm(ni la bogy az Idevonatkozó rendelet gyermekeket, itt gyűjtik össze és _ Dejszen hiába dalol most alapján javasolja az elemi iskolák megfelelő felügyelet alatt nevelő- Aranv ÓJ% hallottam én, mikor W karácsonyi szünetének december hatású és hasznos időtöltéssel fog20-tól kezdődő s január 24-ig tartó lalkoztatják. förmedvónyem a papirkorlátozás miatt nem jelenhet meg, legalább Szerkesztő Ur szerezzen róla tudomást, mert az a macskahulla, ha pestisre és dögvészre nem is, de legalább tífuszra gyanús. Bocsánat a háborgatásért Remélem. Villon is megbocsátja, hogy az ő 'modorában* bátorkodom 'megénekelni* bánatom. , ^ { „„„„m, MWHIT—~~~~————————— A DÖGLÖTT MACSKA BALLADA..A R h„vmány asi a Uiváttságá* fejexie M, hogy papitSTilSJltií-fc.réiM^ tremponiláb*I «« MMWn a köxönség karácsonyi és ufévi Udv'óxlőiapoUai. R felhív is sxem előtt tartásával is figyelmes lehet axéri mindenlei, ha a Délmagyavovsxág hirdetése utfán lei ván kellemes ünnepeket barátiának és Üzletfelének. ján Szeged Szent István-terére jutott volna el az elmnlt napokban, a Víztorony roppant talpai elé, ahol a címben emiitett szerencsétlen állat földi maradványai már hetek óta rémitgetik a jámbor arrahaladókat.) Három hét előtt még fürge fickó voltam, nyargaltam háztetőkön, réz ereszeken. Penésztől zöldre rothadt, redves pinceboltban — amikor az égen csak a furcsa Hold van — röhögtem porba rémüli csöpp egereken, apró cincogókon, kis félszegeken ... Egy éjjel a nagy torony alatt loholtam. Valami zsivány jött arra, aki félt. Megrúgott, felborultam s itt fekszem holtan már harmadik hete... És nem tudom, miért? Azóta hig eső és ólomszürke fagy ragad rám éjszakánkint... Elhullt tetemem undort fakasztva fekszik. . Te átokszülte agy, aki ezt csináltad, mindegy, hogy ki •AGY. részeg bolond, vagy örült; űzött idegen, tettedre borzalom ráng minden idegenPestis vagyok és dögvész!... Kábán odahagy, aki csak rámtekint és nem birja a vért... Szétloccsant rongy vagyok csak, rop pant rut varangy már harmadik hete . És nem tudom, miért? Mért nincs, aki jönne s csendben elkotorna, elfásult utcaseprő, vagy kutyapecér, akinek a bűztől nem szorul a torka, nem rémiti gyáván sebek barna odva s ujja sem vonaglik, ba kezéhez ér a kiomlott bendö s a fekete vér?..y Csak egy gödör kéne, olyan siri forma és nyoma se volna, hogy valaha élt, élt, amig egy fickó csúnyán eltiporta már harmadik hete... ÉS nem tudni miért? AJANLAS: Herceg, hogyha egyszer arra visz az utad, te, akit a, cim véd és nagyúri vért, . kőyörülj meg rajtam s ha nagyon nem untat, dobj egy kőtyonfittynek egy Csipetnyi bért,' temessen ei engem, a megigazultál s nem kérdezem többé, hogy miért?... Miért?... Nem szoktuk rovatunk' levélíróinak nevét közölni, ezúttal azonban eltekintünk ettől a szokástól s eláruljuk, hogy a szellemes »halálballadát« és a levelet Ladányi Ferenc, a szegedi színház kitűnő művésze irta. Levelében foglaltakat Ajánljuk a köztisztasági hivatal figyelmébe. Ismeretlen adatok Arany Jánosról Emléke olyan szent, hogy csak azt kívánom neked, hogy addig élj, reszkető kézzel merészel hozzá- hogy e diófából legyen a koporsód, nyúlni ma is, hatvan esztendő ebjha egyszer meghalsz, teltével a halála után, az esendő epigon. Mit lehet róla újat mondani, íikinek dicsőítésében kimerült még életében a kor? Akinek működése elfogyasztott minden jó jelzőt; fokozásokra pedig nem nyilt alkalom, mert akármilyen gazdag a magyar szókincs, variációkban is szegény marad vele szemben. Aki minden utódot megszégyenítően modern ma is, közel száz éwel azután, hogy tollat ragadott és pazar bőkezűséggel nem csupán cizellált szerenesés sorokat hanem hatalmas műveket tárt a világ elé, senkitől sem utánozható csurgó színtiszta aranyat. A reá vonatkozó életrajzokban nem találtam meg azokat az adatokat, amiket egy nagyszalontai földije, Nagy József, jegyzett fel róla. figyelemreméltó irodalomtörténeti érzékkel mondva el. hogy minden adat és mozzanat ami Arany János életébe vonatkozik, szellemi kincs. Azt tüdjuk, hogy Petőfi nagyon kíváncsi volt Aranyra, akit addig csak híréből és frissen aratott dicsőségéből ismert. Toldi írójához elküldöm lelkemet ... De a legnagyobb Hrikns nyughatatlan lélek volt, türelmetlen, ő a testi szemével is meg akarta tapasztalni. hogv uervan miféle ember ez a nagy költő, azért elindult a meglátogatására Szalontára. Már most Nagy János így meséli el a látogatás történetét: Arany nem volt otthon, a költőt a felesége fogadta. — Kiment a fáskertbe, majd utána küldök és haza hivatom. Na igen. h'a Petőfi ezt ki tudta volna várni, nem lett volm1 Petőfi. Sokkal kisebb várakozások is türelmet.lennó tették, hiszen az egész élete ezt bizonyítja. Máris látni akarta költőtárs'át, azért elindult az utat mutató fseléddel a fáskertBe s v'égré megpillanthatta Aranyt alti egy diófa elültetésével volt elfoglalva. Rohant egyenesen neki. — Mit művelsz, kedves barátom? Valahára csak hogy láthatlak! — Diófát ültetek, kihez ván szeréheséin? **. nézett Aranv bizonytalan tekintettel a jöve+ényre. — fin Petőfi Séndóf vágyok' ée jöttem, hogy mit nótázott! Rettentő zavarba jött Arany, sM világéletéhen mindig arra vigy®* zott, hogy senkit meg ne sértse* Olyan szerény volt. hogy az ilye* mire nem is nyilt alkalma. Elkőve* lett aztán mindent, hogy a deszk®kár szívében ne maradjon szálk* Azon az estén volt a legszeretetrc méltóbb. A legnagyobb magyar kőit" 1836-ban lett szinész, nagyon szornomságára szegény öreg anyjának, aki váltig siratta egyetlen kedves fiút annál is inkább, mert sohasem tu+ ta merre jár. Egy pénteki hetivásár alkalmával vándor olasz komédiások vetődtek Szalontára, bábjátékokkal szórakoztatva a nagyérdemű közönséget. Trója, Karthago, Róma pusztulása volt a műsort kiemelkedőbb j Nagy József 1883-ban, egy évvel ! Arany János halála ntán. látta ezt j a diófát, amely az „Arany kert"- i 3zama. ben, közvetlenül a csőszház mellett, öreg Aranynó odament közemég meg volt. Azonban valami ba-' jak. ja eshettett, ami a fejlődésében ' _ Kérem szépen, nem látták akadályozta, mert olyan gyenge és! lahol az én fiamat? Arany Jánoscsenevész maradt, hogy egy tizen- pak hívják és épp ilyen komédié* két éves gyermek koporsója se fu-:TOint má<uik totta volna belőle. Nagyon bizalmas körben, Wt Vájjon megvan-e még? A szalon- szer jóval később, elmesélte Balog® taiak utána járhatnak. 1 János ezt az epizódott. Arany J«£ Nagy József másik emléke a i nos nevetett rajta a legjobban. S®' hatvanas évekből való. Arany Já-1 tétbarna szeme csillogóra nyílt » nos akkor már fővárosi lakos volt | derűtől, de meg is nedvesedett. Peregrinus. és látogatásra ment a Juliska lá-} nyához. Széli Kálmánnéhoz Szalontára. A városkában éppen egy színtársulat működött s a színészeket nagy lelkesedés fogta el mikor megtudták, hogy Arany estére elmegy az előadásukra. Ez olyan megtiszteltetés, hogy elébe kell menniök a hódolatukkal. A városháza gyűléstermét Arany János arcképe díszítette. Barabás sikeres műve, reprodukciója ma is a legjobb Arany-kép valamennyi közt. A színészek elkérték a portét, virággal övezték, kivilágították, valóságarai óiból leleplezték. A színházi közönséget is olyan lelkesedés ragadta magával, hogy Arany beléptekor helyéről felugrott a végehossza nem akart szakadni a tapsnak. az éljenzésnek. Arany elpirulva, lehajtott fejjel. szemét földresütve ült a helyén az előadás végéig. Nem látott ő a darabból semmit. Hazament aztán hevesen kifakadt, hogy miért teszik ki ilyen kellemetlenségnek? Arra is van emléke Nagy Józsefnek, hogy Arany nem volt mindig olyan komoran komoly, mint aho-1 ételekért mennyi jegyet gyan az emléke fennmaradt. Tu- j mCgállapitani, hogy milyen h«r Budapesten január 1-én életbelép a husjegy Budapest, december 17. A közeiig tásí miniszter elrendelte, hogy évtől kezdve Budapesten — és ® már előbb meghozott rendelkezések értelmében a fővárost környező TArosokban és községekben is — hu®* csak hnsjegyek ellenében szolgáltassanak ki a közönségnek. Hnsje; gyet kap minden egy évnél Időseb'' személy, hnspótjegyeket ped}( azok. akik, mint nehéz testi munkások, kenyérpótjegyre jogosultad Vad, szárnyas és hal, valamint * húskészítmények (kolbászfélék) & húskonzervek vásárlása jegy nélkül szabad. Vendéglőkben és nW vendéglátó ipari üzemekben hu«' ételt Bsak husjgey ellenében Mába® kiszolgálni, külön husváltójegy^ azonban nem rendszeresítenek. A miniszter jóváhagyásával fogják kell Edott biz ő bizalmas társaságban kedélyes is lenni. Igy történt ez 1849 vége felé a ezalontai fogadóban, aho! alig t" lepedőit le a társaság, Arany kezd ta a szót. — Hát Ka itt vagyunk, mulassunk is. Mindegyikünknek el kell dalolnia egy nótát. A tervnek sikere volt peregtek a dalok, de a társaság tarra Volt a legkíváncsibh, hogy melyik lehet vágatni, A körzeti rendszert (raj0' nirozást) a husVásárlásra is ki te*' íeszfik NÁLAH"* Bélyegeit ismét jól értékesítheti karácsony hetében. fogadalmi templommal