Délmagyarország, 1942. december (18. évfolyam, 273-296. szám)

1942-12-01 / 273. szám

fttáfiM RUM0I Hec)elcsébbiin Sándor Béla itsáru üzletében szerezheti be a Föposiánál. Gayda az Olaszország offen indított bomhatámadásolcroí í Harcok Rzsovné! heves hóviharban Róma, november 30. Mint a Giornale dtttalia berlini különtudósitója jelenti, a keleti arcvonalon a Rzsev környékén jelenleg heves hóviharban folynak a harcok. A bolsevisták Rzsevtől délkeltere és délnyugatra két erős páncélos hadoszloppal támadtak. A délkeleti hadoszlop támadása Zubkov ellen irányult, de az oroszok tekintettel a heves ellenállásra, kénytelenek voltak visszafordulni. Nem járt nagyobb eredménnyel a Rzsevtől délnyugatra megindított támadás sem. A Volga és a Don között a szovjet csapatok megujtották heves támadásaikat, de többórás hiábavaló erőfeszítés után felhagytak velük. A leghevesebb harcok a vasárnapi nap folyamán a kalinin-toropeci arcvonalszakaszon folytak, ahol a németek egy nap alatt 57 szovjetorosz harckocsit pusztítottak el. (MTI) Eicörsharcok az alg ir«- tuniszi határon Berlin, november 30. A Nemzetközi Tájékoztató Iroda az algir—tuniszi határvidék helyzetéről a következő tudósítást közli: Az algir—tuniszi határvidéken vasárnap egész nap tartattak az amerilai-brit kötelékek 6s a német-olasz biztosító erők között az előőrsök harcai, nagyobb harci cselekményekre azonban nem került sor. Az amerikaiak kísérletet tettek a német csapatok által az előző napon megszállt fontos állások visszaszerzésére, de próbálkozásaik meghiúsultak. Mateurtól délre egy amerikai felderítő csoport, amelyet páncélosok támogattak, kelepcébe került és nagyobb számú fogoly, valamint 5 páncélos elvesztése után kénytelenek voltak visszavonulni. A német és olasz bombázók az egész napon át folytatták felderítő repüléseiket az egész határterület fölött. Az algm kikötőben, bár a légeljiáritás erős volt, elsüllyesztettek egy kirakodásra várakozó hajót. (MTI) Reunion megadta magát Vichy, november 30. Az OFI jelenti: Mint hivatalosan jelentik, a francia csapatok lelenállása Reunion szigetén hétfőn reggel 8 óra 45 perckor megszűnt. (MTI) Roma, november 30. A Stefani-iroda jelenti: Virginio Gayda a Giornale d'Italiaban »Terrorizmus* cim alatt az alábbiakat irja: Az angolok néhány napja megújították támadásaikat az olasz városok ellen és szándékosan bombázzák a városok központjában levő lakónegyedeket és műemlékeket, amelyek az ezeréves olasz civilizációról beszélnek. Churchill a belső arcvonalon szeretné letörni Olaszországot, miután belátta, hogy becsületes fegyverekkel vívott harcban nem tudja legyőzni Olaszországot a külső arcvonalon. Churchill azonban téved és eljön sz idő, amikor fel fogja ismerni végzetes tévedését, amelyet most készül elkövetni és azokat a súlyos következményeket, amelyeket tévedése maga után vőn. A polgári lakosság vad bombázása és a bestiális pusztítás csak növeli az olasz nép gyűlöletét az angol Churchill beszéde Amszterdam, november 30. Mint a brit birszolgalat jelenti, Churchill vasárnap este beszédet intézett a rádióban a brit nemzethez és a világhoz. Hangoztatta, hogy »seminiféle hivalko. dó, szónokiasan dicsekvő hangulatnak, saját maguk túlbecsülésének uern szabad elhomályosítania az angolok gondolkodását*. Sorra vette azokat a pillanatokat, amelyek ebben a háborúban kritikusak voltak Nagybritanniára, az államoknak és fajoknak —mint mondotta — erre a rcsodás egyesülésére?. Nem akar azonban »vitázni? ar. ró], hogy ezt az egyesülést brit birodalomnak, vagy brit közösségnek mondják-e. Az északafrikai háborúról szólva, emlékeztetett az óriási távolságokra, amelyekre a háború ott kiterjed és ez óriási teljesítményeket, önmegtagadást „övetel a csapatoktól. Az északnyugatafrikai és nyugatafrikai angol— amerikai akció sok váratlan eseménynek volt kitéve. Rámutatott arra, hogy ez a vállalkozás >az Egyesült-Államok elnökének vezetése és felelőssége alatt? áll. A brit 1. hadsereg Eisenhower amerikai tábornok parancsnoksága alatt működik. Támadásra szólító parancsainak — mondotta Churchill — pontosan eleget teszünk. Ezekben az akciókban az angolok ?s amerikaiak kénytelenek voltak nagyszámú hajójukat kitenni a tengelyhatalmak támadásainak. E vállalkozásban elveszett angol-amerikai hajótér minden tonnájáért —• mondotta Churchill Északafrika és Nyugatafrika kikötőiben mintegy két tonna hajóteret kaptunk vissza. Kiemelte még, hogy Alexander lánornok elalameini vállalkozásának idejét pontosan megállapították, hogv összhangba hozzák a nyugati nagyrajiaütéssel. Alexander sikerének az rolt a célja, hogy a barátságos érzel, rnü országokai felbátorítsa szigorú semlegességük fenntartására. Ezzel a sikerrel szemléltetni akarták az-északás nyugatafrikai francia csapatok előtt a nekik kínálkozó alkalmat. Churchill arra a végső következtetésre jutott, hogy »«z eddigi események közül semmi sem teheti jogossá azt n reményt, hogy a háború nem sokáig Ir.g tartani és hogv már nem várnak ránk keserves és véres esztendők*. Reméli, hogy »már leküzdötték azokat a borzalmas veszélyeket, amelyek megsemmisíthették volna életünket és mindazt, amivel bírunk?. • Elutasította a »jóslásokat olyan csatákról?, amelyeket még nem harcoltak végig. De a legnagyobb bizalmát fejezte ki Alexander és Montgomery tábornokoknak. Az északafrikai vállalkozás célja szerinte az, hogy a tengelyhatalmakat »kisöpörjék« Tuniszból, hogy azután a levegőből fenyegethessék Délolaszországot. Franciadrszágról szólva azt mondotta, hogy >a franciáknak maguknak kell dönteniük Franciaország sorsáról*. Reméli, a degaullizmus »uralkodó befolyását*. Churchill kijelentette még, hogy Afrika »ugródeszka« ahhoz, hogy •közelharcba* juthassanak az ellenséggel. Az északafrikai part fölötti uralom azzal az előnnyel is jár, hogy ott a légi térben uj arcvonalat lehet majd létesíteni. A harc idejének rövidebbé tételére szükséges ugyanis, hogy az ellenséget a levegőben szakadatlanul és a legnagyobb eréllyel harcra kényszerítsék. Ezzel kapcsolatban igyekezett a német légi fegyvernemet •értéktelen aktívumoknak* feltüntetni a szerinte állandóan növekvő brit, északamerikai és szovjet légi erőkkel szemben. A franciaészakafrikai hadmüveleteknek az a céljuk, hogy a szővetségeIsek a háború súlypontját Olaszországira helyezhessék. Ha majd >adott időben elsöpörjük az ellenséget a tuniszi csúcsról, akkor egész DélotnS/nrszáent 8iilyo8'légitániad}snknnk vetik alá». Ezzel kapcsolatban Churchill nem mulasztotta el, hogy heves támadásokat ne intézzen Mussolini ellen. Az afrikai sikereknek azonban nem szabad elterelniök a figvelniet -v mondotta Churchill n továbbiakban — azokról a »hatalmas csapásokról?, őrhelyeket a Szovjet mér a keleti arcvonalon Sztálin katonai vezetését Churchill ikiválónak? mondotta Churchill végű' lehetségesnek mondotta. hogy az európai háboru hamarabb ér maid vérrel, mint az ázsiai. Reméli, bogy e háborít végén Fnróna pre.biúmnl szániára jobb megoldást találnak maid, minf egv negved«/áznddaf ezelőtt. Churchill végül figvclmezfctte az angolokat, késriilienek fel. hogv sromhenézhessenck • egv „bmiirtlv á« «zörnvü év sorscsapásaival és problémáival?. (MTH kormány iránt, amely akarta és elkészítette ezt a háborút. Az olaszok nagyon is jól tudják, ha az angoloknak sikerülne megvalósítani hiu áb rándjaikat és térdre kényszeríteni Olaszországot, nem biztositanának embernek méltó életet az olasz népnek. Az angol repülők terrorista támadásai csak megerősítik Olaszországnak »»*. az elhatározását, hogy tovább folytatja a harcot Németország és Japán oldalán a végső győzelemig és minden számla kiegyenlítéséig. (MTl) Elmarad a milánói áruminta? vásár Milánó, novmeber 30. 'A milanói árumintavásár igazgatósága közli, hogy a 24. milanói nemzetközi áromintavásórt, amelyet 1943. április 12—22 között akartak megtartani, elmarad. (MTI) Ünnepi felolvasó üléssel ülte meg fennállásának ötvenedik évfordulóját a Dugonics-Társaság Megnyitották a Dugonics-emlékkiállítást és a Tápai-tárlatot (A Délmagyarország munkatársától) A Dugonics-Társaság vasárnap ünnepelte fennállásának ötvenedik évfordulóját. A nevezetes dátumot két kiállítás rendezésével és ünnepi felolvasó üléssel tette emlékezetessé a társaság vezetősége- A két kiállításról, a Dugonics-emlékkiállitásról és Tápai Antal szobrászművész gyűjteményes tárlatáról, amelynek keretében bemutatásra került Tömörkény István felállítandó szobrának gipszöntvénye — már beszámolt a Délmagyarország. A vasárnapi ünnepi megnyitón szép számmal jelent meg az érdeklődő közönség. Előbb a kultúrpalota képtárában megrendezett Dugonics-kiállítást nyitották meg, majd 12 órakor került sor Tápai Antal tárlatának megnyitására. Itt Oroszlán Zoltán, a neves esztéta, a Képzőművészeti Muzeum igazgató-őre kiállitásvezetést tartolt, szakszerű magyarázatokkal hozva közelebb Tápai művészetét a közönséghez. A jubiláris ünnepséget, amelynek liszteletére Pálfy József polgármester kitflzette a toronyba a város színeit viselő zászlót, délután a Dugonics-Társaság felolvasó ülése zárta be. A közgyűlési teremben az a hűséges törzsközönség jelent meg, amely lelki kontaktust tart az irodalom szeretetével, de ott volt a vendégek soraiban Tukats Sándor főispán, Fröhlich Pál. a szegedi egyetem rektora, Széchenyi István kormánybiztos, Tóth Béla helyettes polgármester, Csonka Mihály piarístaginináziumi igazgató s a rend számos tagja is. B a n n e r János meghatolt hangú elnöki megnyitója után Pálfv József polgármester rótta le'tanulmányszámba menő nagyhatású előadásban a város háláját a társaság iránt. A toll, az irás megbcesülését jelentette minden szava, a hagyományos városszeretetet, amelyet a legilletékesebbtől hallani különösen jól esett. A társaság ötven év alatt épp ugy küzdött a hagyományok megőrzéséért,, mini a mindenkori Iwtóság. sót a társaság segítette i agitációjával, nyivánosság keresésével a hatóságot, előkészítője lévén évtizedek folyamán a szegedi egyetemnek. Firbás Oszkár főtitkár az Ötvenéves multat ismertette finom mozaik-képekben. Amiből hatalmas könyv telnék ki, abban megtalálta a jellegzeteset, kiépítette * mesgyévé szélesedett kezdő utakat* színezte a fanatikus hitet, amely rég a vidék első irodalmi társaságává avatta a" tagjai megválasztásában mindig kényes DugonicsTársaságot. S i k Sándor alelnök azt a báron? székfoglalót olvasta fel, amelyekkel Tömörkény István, Móra Fernc & Juhász Gyula léptek megválasztásuk után először a közönség eléPróza és vers elsőrendűen érvényesült hivatott előadásában. Gábor Jenő festőművész, nai^ vendég, Tápai Antalról és legújabb' munkájáról, Tömörkény szobráról mondott finom müvéstt tudnivalókat, végül Sz. Szi getbí Vimos kötött csokrot régi szeged" irók és újságírók életéből, -elmw1 korok hangulatát plántálja át * jelenbe. ^— Március 27—április 4 közölt lesz a tenyészállatvásár Budapest, november 30. A in®^ gazdasági kiállítás és tenyészállat^ sárt rendező bizottság vitéz gróf * . leki Béla főispán elnöklésével ül0', tartott, amelyen megjelent dr. K®® koiy-Thege Sándor földművel®/ ügyi államtitkár is. A bizottság határozott, hogy a jövő évi uiezög®* dasági kiállítást ts tenyészállatvás^ a szokásos tavaszi időpontban, jnárd ^ 27—április 4. között rendezik meg. ^ kiállítás gerince ezalkalommal is a ^ sárral kapcsolatos teuyészállatkiálb, lesz, amelyre máris igen nagv ^ ban értékes anyagot készítetlek el , gazdák és élénk forgalomra is számítani (MOT UBCJOwirth-féleU-.- ^ törrénjíemn Tédott paplrf«l«r8»i*' Kanható: WIRTH irodaflépUí®"1^ ff> fiséohvori-kér ö. vitai' /