Délmagyarország, 1942. november (18. évfolyam, 249-272. szám)

1942-11-15 / 260. szám

Halasy-Nagy József: Apák és fiak* (Tikkasztó nyári délután. A ve'*hdán az apa feketekávéját kevergeti, a fiu pedig — most tette le az államtudományi doktorátust — egyik Wélsőséges hangjáról híres ujsagba temetkezik). Fiu: Ez igen! Ezt már szeretem! , Apa: Mi tetszik ugy abban az ujMgban? Fiu: Hagy ez az öreg ott a képviselőházban jól megkapta a magáét. A fiatalok ugyancsak fölébresztették álmaiból és eszébe juttatták, hogy nem ®yan időket elünk ma. amelyben az f'yen elmaradt öreg a maga multszáwdi, majdnem azt mondtam: vízözön «lötti gondolkodásával tekintély lehetne. Hiába! az öregek nem tudnak belehelyezkedni a mai korba. Nem járják tudomásul venni, hogy a régi elsüllvedt s aki azt hiszi, hogy 1942-ben nyugodtan tovább élheti KyOO-at, az kikapcsolja magát az élet Sodrából Apa: Szóval az öregek menjenek á'ndni, vagy játszanak ártatlan patienoe-ot, de ne akarják az eseményedet iránvitnni. Még szép a magadhoz hpsonló tüzes ifjaktól, ho.gv nem lesz-| teio u«y, mint némely pápuatörzs: ott •'gyanta, évenkint egyszer az öregeket •elkergetik a fiatalok a legmagasabb ápkuszfákra, 3 aztán jól megrázzák a jákat. Aki eröllen és lepotyog, azt a fiatalok erényeiket emlegetve meg*szik, gki pedig megtud még kapasz J^dni. az élhet nyugodtan a következő bTi öregrázásiV [>e hol kezdődik W öregség? Kit kell öregnek tartani? fcí ..a ugv látoni. a ti szemetekben áltatában mindenki öreg. ha tiz évvel idő*ehb. rniht vagytok. A 30 évesek a Negyveneseket, de a húszasok már » hsririincasokat is hajlandók volnának * fára mászatni. R Fiu: Ez ugvan túlzás, de szerintem Pfeg mindenki, aki nem tud belehelyezkedni abba a történelmi helyzetbe- amelyben él, hanem csökönyösen a multat dicsőíti és a múlt kedvéért ^•éretné megfojtani a jelent és kiirtaa jövőt. Az ilyen ember nem tarthat számot arra, hogy- csupán olyan {""ilyen állapot, valami nagy tisztelttel sem vagyok iránta. Apa: Ez nem valami szép, de leghűbb őszinte beszéd. Fiu: Az is erény. Apa- De nem a legfőbb erény, ön•hagábáh inkább goromba ságnak volN.a nevezhető, ha a többi erény hiányok mellőle. Jellemző mégis, hogy mihfppen nézitek ma ti, fiatalok, az öregeket. Fiu: Az általánosítás ellen tiltakoEn csupán azt mondtam, hogy az teegségot nem látjuk érdemnek. ' dej érdemes öregeket ma is nagyon j "hcstiljük és igazán tiszteljük. ~ j 1. Apa: Az öregeket és a szülőket a' r^Meténél jobban hajlandók vagytok Vltizálai. 1 Fiu: Annál jobban tiszteljük őket, ^ okunk van rá. Ez hozzátartozik ."hoz. hogy a mai ember tudatosab8n él. mint a régebbi generációk. . Apa: Mégis, ha visszagondolok arJ" a viszonyra, mely az én fiatalsáidején általános volt az apák és között, akkor cseppet sem vagyok Jfaffadtatva attól a módtól, ahogyan te és a magad formája fiatalok j^tek szemben a nálatok öregebbekt Fiu: Nem tudom, mi kifogásod leellenünk? En azt hiszem, mi se ^Sffunk rosszabb anyagból gvurva, Lff a nálunk öregebbek, sőt merem 1 'Mani, hogy valami plosz is van . nnürik a. háború előtti kor embercie| szemben. 5fj E-z a fiatalos önbizalom az S hágnak örök kiváltsága, — eszem ^aban sincs tehát, hogy megütközhet .hajta. Most azonban másról sze« beszélni. Nem tetszik nekem az Jóságosan kritikai állásfoglalás. Íj "dhatnám türelmetlenség, ahogvan öregek dolgait nézitek". "A terrendje — már Homeros bc-j ^ t.!"óla hogv az ifjú rügv letolja, tos, ról az öreget. De csak tavasszal, i az őszt sem akarjátok bevárni és el akarjátok foglalni az öregek helyét. Fiu: Nem hiszem, hogv ez a viselkedés szántszándékos volna, bár magam is veszem észre, hogy a türelem és a respektus az öregek iránt mintha megfogyatkozott volna bennünk. Nem tartjuk őket bölcsebbeknek és jobbaknak csak azért, mert öregek. Egyebet is követelünk tőlük, hogv tisztelhessük őket: igazi érdemet és időtálló bölcs őségét, mely független a koruktól. Apa: Szép ez a nagv objektivitás, de én mégse vagyok tőle elragadtatva. Mert az öreg azzal, hogv öreg, talán valóban nem nvert elöiiyt a fiatallal szemben, de sohsem feledkezhetsz meg arról, hogy ti mégis csak az öregek vállain lehettek fiatalok, ők a ti utatok előkészítői s amit az öregek veszítenek ifjúi lendületben és életerőben, azt bőven megnyerik élettapasztalatokban, amely nélkül bizonyosan még zavarosabb volna ez az amúgy is zavaros világ. Fiu: és ezzel nem szállok vitába, csupán az jár a fejemben, hoav á mi öregjeink a maguk nagy élettapasztalata ellenére kellően elrontották ezt a világot. 5? ngv látom, nem is igen tudják azt már helvrehozni. — nekünk kell erre vállalkoznunk, ha azt akarjuk, hogy éltető életet teremtsünk magunknak. Bégen a fiu az apa nyomába léphetett. Állandóan éreznie kellett, hogv egész lénve csiiPa folytatás, de biztos utón járt. Eletének az irányvonala otthon, a szülői házban szabódott meg. Természetes volt ennélfogva, hogy más volt a helyzete és a viszonya a szülőkhöz és az öregebbekhez, mint mai ngpság. Apáink 'olyan korb'an nevelkedtek, amelvben a hagyományoknak, eleven erejük volt, mi azonban a válság gyermekei vagyunk: szakadást érzünk a mult és a jelen között s az az érzésünk, hogv kezdete vagyunk egv történelmi korszaknak' és nekünk más ulon kell járnunk, mint amelyen apáink jártak. Apa: Egy szóval forradalmi korszak fiainak érzitek magatokat-, akiknek legfőbb gondia. bogvan lehetne a multtal gyökeresen szakítani Fin: Nem mondanám ezt ilven határozottan. De annvi bizonyos, hosrv nagvon tisztásban vagyunk vele, hogy a mi életformánk nem lehet többé a niai öregeké, akik nyugodtabb s mondtuk: harmonikusabb idők gvermekei. Ti túlságosan sokat emlgefitek a ninltat s keveset töritek a fejeteket azon. hogvan Ehetne megjavítani a jelent. Ana: S ezért Nanoleonnal tarlótok, aki azt mondotta, hogv az ostobák a múltról, az okosak a jelenről és a bolondok a jövőről beszélnek. S minthogv ti se ostobák, se bolondok nem akartok lenni, számotokra nincs is más. mint a jelen. Fin: Ha rosszmájú akarnék lenni, azt mondanám: még az sin^s Mert jelen ez a mostani he]vzt? Nincs olvan biztos jelenünk, amelvr'e, jövőt .lehetne éniteni. S épnen az! szeretnénk valahogvan elérni, hogv végre legven jelenünk, — hogv a víz alól kijussunk a nnnfénvre, mert hiszen a mi életünkből hiányzik az öregek szép múltja, amelyen megpihenhetne az emlékezetünk: józanságunk 'niiatt pedig a jövő légváraiban nem vagyunk otthonosak". Apa: Nem bíztok a iövőb'en s ezért a muBból csináltok képzeletetekben egv Kánaánt, amelvét aztán — mint hiszitek — az öregek elherdálták előletek'. Szóval: a gazdag apa szecénv fiainak érzitek" magatokat, akik bármennyire szeretik aZ apjukat, mégse tudják' neki szívből megbocsátani, hogv kicsúszott lába alól a «ik ezer bolda« birtok és a gvönvörü kasté'v. Periig ebben nagvon tévedtek. Az a birtok' és az a kastélv *nk terhel és sok gondot jelentett s talán meg se volt. A mai öregek fiatalsága se volt fenékig tejfel: tele volt 88 is küzde- DELMAGYARORSZAG ' c lemmel, de abban igazatok van, hogyl vasárnap, 1942 november 15. « ai utunk simább volt, mint a tietek.! wmmmmmmm^mmmmmmmmmtwmmmmmmmm Gondtalanabbul éltünk, mint ti, de ez gondtalanabb élet nem volt különb élet. Mert veszélyek közt, hősi módon élni az élet magasabb szintjét jelenti, mint a próbáitatások nélküli tespedés. | Fiu: Szép, szép! De mindennap hősnek lenni, ez is fárasztó ára! Ugy szeretnénk már polgári biztonságban és nyugalomban élő köznapi lények lenni! Apa: Ennek is eljön a maga ideje. Ti et se akarjátok hinni, hogy apáitól- ! se ott kezdték az életet ahol ti látjátok, hanem ők is nagy fáradsággal érlek el oda, ahol vannak. S ti már fiatalon akartok az ö helyükbe lépni, holott odáig elég hosszú az ut. Fiu: Mi nem lázadozunk. Csak bol dogok lennénk, ha biztosak lehetnénk afelől, hogy mi is valóban eljutunk odáig, ahová apáink. De félős, hogv útközben elfogy a lélekzetünk. HosZr szu az ut előttünk. Apa: Ez vele jár a civilizációvát. Kétszáz évvel ezelőtt a 18 éves ember készen volt: elvégezte az egyetemet, vagy mester volt, aki önállósíthatta magát. Ma mindent tovább kelt tanulnunk, de viszont az emberek átlaga jóval tovább is él. Több idejűk van. Nagyobb tökéletességre törekedA gazdagság ára : mindössze 3 P. Ennyibe „kerül a magyar királyi lotekonyeélu állami sorijáték egy egész sorsjegye és 1.50 P-be egy fél. A húzás már közeledik, december 4-én! A sorsjegy kapható minden sorsjegyföárusitónál, valamint az összes dohánytőzsdékben. visszaélések elfordulnak, de szórványos esetekért nem tenném felelőssé az égés* sportoló ifjúságot. Nekünk a sport általában a sportszerű viselkedésért, a fair play-ért kedves. No meg azért, mert meg vagyunk győződve róla, hogy valóban csak éli testben lakik ép íélek s nem szcgyeljük, ha a testünkkel is törődünk. Apa: Ezt magam is helyeslem, meri a szellem élete is ingatag alapon nyugszik, ha beteges és a fájdalmakat hétnek a maguk mesterségében. Ter- nem biró test kénytelen hordozni. De mészetes tehát, hogy eltolódnak az a túlzás, az egyoldalúság veszedelmes, életkorok határai is.' A régi fiatalok talán többet ültek Fiu: Szóval örüljünk, mert tovább vagyunk fiatalok, mint ti voltatok. Élvégre ez is valami. Apa: De mennyire valami! S én őrömmel látom, hógy az idők nyomása miatt, ti ezt a fiatalságot sokban okosabban használjátok fel, mint az elődeitek. Ha összehasonlítom a századforduló ifjúságát ti veletek, azt kell mondanom, hogy ti egészségesebben éltek. Nem ültök annyit a füstös kávéházakban, többet vagytok a szabad levegőn, az alkohol fogyasztása {helyett inkább sportoltok s ugy látom, tanulásban sem maradtok el a régi generációk mögött. Lehetetlen, füstös kávéházakban, vagy könyvek fölé görnyedten, mint kellett volna, viszont ti kelleténél többet vagytok a sportpályákon. A testet és a természetet túlságos előnyben részesítitek a lélek és a szellem fölött, holott az ember nem csupán természetes lény. hanem ennél több: kullurember, aki mégsem a fiíífcallpállyákon 'formáld' dik. Ezzel a túlzott testkultusszal ugy vagytok, mint az az ember, aki a házában remek homlokzatot és pazar lépcsőházat épit. de szobái sötétek é» emberi lakás céljaira alkalmatlanok. Fiu: A hasonlat szép, csak attól félek, hogy ez is sántit, mint minden l^vi 1- » — — Cl C.1 " 1 — hogy ilyen megkomolvodott ifjúság nej hasonlat. A lényeg szerintem abban egy" komolvabb és alkotóbb élet for- rejlik, hogv jobban szeretjük ma a» rá'sa legyen majd, ha ti veszitek ke-{ egészséges, napbarnitotta. bátor fezetekbe á magyar sors irányítását, ; kintetü embert, mint a horpadtmetlü, Fiu: Köszönöm ezt a jó véleményt) pápaszemes könyvmolyt, aki félszegkortársaira nevében is. Sajnos, nekünk; gé vált, ha egy másik ember ránézett, meg kell mutatnunk, hogy fiatalság A ti individualizmusotoknak tetszett és komolyság nem egymást kizáró fo- az az ember, aki a többiektől elvonuígalmak s ha akarnánk se tudnánk va. a maga u. n. tökéletesítésén muniőnnyelmüsködni. mert nincs niiböl. kálkodott, míg mi a közösségben érezDo ez nem is fáj nekünk. Valahogy i zük jót magunkat s önzetlenül annak csakugyan több kedvünk van az egész1 örülünk, aminek mindenki örül. Ez a ember életéhez, mint a magatok ko ! sokat ktfogásolt sport is a közösség, rabeli fiatalságnak volt. Ti ugy in- a benső összetartás, az együtt-élni öultatok el az élet felé. hogv vílágo- tudás nevelője s mi szemünkben. Kosán láttátok azt a ketrecet, azt a zösségben élni annyit jelent, mint egyszűk kis területet, amelyben aztán egész életetekben be lesztek zárva. l'Ecy szfikkörü foglalkozásra készülteitek' s mielőtt ide befalaztátok magatokat, ugy ereztétek, hogy míg szabadok vagytok, muszáj egy görbe napot csinálnotok. Innen volt ifjúságotok egész stílusa. Mi azonban komoly szakemberek akarunk lenni, de mást is akarunk. Minthogy kevesebb biztonságot látunk magunk körül, egész emberek akarunk maradni, akik az élet bármely követelménye előtt se riadunk vissza. Éppen ezért szélesebb horizontokat kívánunk magunk előtt látni. Apa: A program nem rossz, de félős, hogy a kivifel alatta fog maradni. Egyelőre a szélesebb horizontokat alighanem a nemzetközi sportőrülef képviseli. Mert azt látom, hogv a futballmeccseken 20—30.000 ember nyü zsög, tolong, üvölt és izgul, de ahol mással küzdeni, versenyezni, de anv nyit is. hogy egymást segíteni, egy cél kedvéért az érőket egyesíteni. S ebben remélem, mi tul fogunk szárnyalni benneteket, akikben több volt az intrika, az egymás elgáncsölása, mint a közös összefogás, a fenntartás nélkül való együttműködés. Apa: Ha valóban igy lesz, nagv lesz az eredmény és én leveszem a kalapomat a sport előtt. De kétségeim vannak, mert félős, hogy sokkal inkább a kiméletlcn erőszák, a versenytárs durva lehengcrelése válik szokásossá. Mondjuk így: ti majd őszintén és ököllel csináljátok azí, amit a régi fiatalok — mint mondtad — intrikávat és keztyüs kézzel csináltak, S félek, hogy a közösség szelleme sem lesz bennetek erősebb, mint bennünk volt. Mert ne felejtsd el: a zsivány be csület sokszor még jobban összekapcsolja az embereket, mint a jó erkölcs. eliön az ideje. Ti ellenben már Wí, ^ Délvidéki Szemle legutóbbi szá-i tetent meg dr. Halhsy-N'agv 1 Eil*' professzornak, az európai hirii ' Chernek .Apák és fiak. c kitűnő "'hiánya. —^Hédy nem a láb, hanem a fej dolgozik, lám- S nem gondolod-e. hogy ina sokszor pással kell keresni a megfelelő em- csupán a zsákmány közös biztositásábert. Inak egyik eszköze az a sokat emlegeFiu: Persze, ezek azok a jól ismert {tett közösségi szellem? Oly kevés leit hangok a sport túlzásai ellen. .Sport-|a vad s oly nehéz lett elejteni, hogy nemzedék' néven könyveltek el ben ^ak a falkában való vadászat mutatkozik célirányosnak, amikor aztán természetesen a falkanagy veszi ki a zsákmányt a kopók szájából. Az emberi természet igen nehezen változik s én nagvon bizalniatlau vagyok az ilyen egyszerre csak igen erőssé váll közösségi szellem őszintesége iránt. Legföljebb azt mondanám, hogy a háború előtt jó dolgunk volt. hogy megengedhettük magunknak az individualizmus fényűzését: mindenki élhetett la maga tetszése szerint, ma ellenben olv szegények vagyunk, hogv egészen ehen marad, aki magára marad. Bizonyos, hogy ennek az életformának is vannak szépségei s ami lő"'ciényci, de <u még nem jogosít a mánünket. Igaz mi sokat sportolunk, de ezt a magasabb emberi célok érdekében tesszük. Kifogásoljátok, hogy a sportot rckordhaihászássá tettük és a küzdőteret a durvaság iskolájává sült vesztettük. Elhiszem, hogv ilven férfi-, női-, gyermekcipők és mfltalpu divatcipők nagy választékban cipő- és t xli'-divatüzietben Szeged, K«le.iaen-u. ÍZ.