Délmagyarország, 1942. november (18. évfolyam, 249-272. szám)

1942-11-10 / 255. szám

Hitler beszéde a győzelembe vetett rendíthetetlen hitéről Foglalkozott az északafrikai eseményekkel is Berlin, november 9. Hitler ve­íér és kancellár vasárnap a nem­zetiszocialista mzogalom hősi ha­lottainak emlékünnepén Muchen­hen régi bajtársai körében tartóz­kodott és a párttagok előtt a Bürger­kellerban nagy beszédet mondott, amelyet délután 6 órakor a német b'rodalmi rádió is közvetített — Nincs még egy nép, amelynek •nnyi sikere lett volna, mint a né­*net népnek — mondotta.— 'A tör­ténelemben páratlanul áll mindaz ^ csodálatos eredmény, amelyet fcgy egész ellenséges világgal szem­ben a legutóbbi három esztendőben •tértünk. A Füh'rer beszéde során emlé­keztetett egy könyvre, amelyet a na. Ipokban Sven Hédin adott ki és •melyben sző szerint idézi a szerző azt az annakidején a lengyel kér­désben angioknak tett javaslatot. Csak hálát adhatok az Isten­Mek — mondotta a Führer —, Kogy mindezt másképpen intézte. Ha an­nakidején ezt az ajánlatomat elfo­gadták' volna, Dáftzig akkor talán német lenne, de egyebekben min­dem a régiben maradt volna. To­vább dolgoztunk' volna belsőleg új­jáépítésünkön, azonban akkor min­den bizonnyal keletről, Lengyelor­szágon át ránk" tört volna a bolse­vizmus. Hogy nem igy történt, kö­szönhetem azoknak, akik ezt az Ajánlatot akkor visszautasították. 'Három évvel ezelőtt mindenesetre ezt m?g csak* nem ís sejthettem. 'Akkoriban ismét nyújtottam a ke­hemet békére, visszuu»n«;*»ntták. Kénytelen voltam egy másik* Had­járatot és még egyet elindítani. 1940-ben mégegyszer megkíséreltem és békére nvnjtottam a kezemet: '»mét visszautasították". Ezzel az Ügy részemről befejezést nyert, ••ért minden békeajánlafomat gvSnge«égnek minősítették elténsé Ifim. Ha tovább folytattam volna ®*eket a békeajánlatokat, akkor az kötelességmulasztás lett volna ré­memről. _ — Ellenségeink a legkisebb s?­esetén ís bukfencet vetnek' örö Belvárosi Mozi Kedden Karády gyönyörű filmje: ALKALOM Somlay, Csortos, Szilassy 3, 5, 7 műkben és máris megsemmisítettek minket. Ha azután ez még sincsen igy, akkor újból szomorúak. Ha mi nem — mint ahogy ők váriák — a középső szakaszon, hanem Sztálin­grád mellett támadunk, akkor azért történt az, mert én egy bizonyos helyen egy bizonyos városnál a Volgához akartam kijutni. Hogy vé­letlenül éppen Sztálingrádnak hív­ják, az részünkre jelentéktelen. Ott van egy óriási közlekedési központ és ezt akartuk megszerezni. Tény­leg meg is szereztük, már csak egyes kisebb helyeken folyik harc. Hogy ott nagyobb erőket nem ve­tíinjj harcba, azért van, mert nem akartam második Verdunt. Csak egészen kicsi rohamcsapatokat ve­tünk be. Az időnek semmi szerepe nincsen, de egyetlen hajó sem megy fel többé a Volgán s ez fon­tos. Az eddigi győzelmek és a német haditermelés — Ha már most az ellenség is agy tesz, mintha támadni akarna, ne higyjék, hogy én megelőzni aka­rom. Am támadjon esak nyugod­tan. El fog vérezni és azután mi avatkoztunk be. Mindenesetre tény az, hogy a szovjet nem áll sem a Pyreneusok előtt, sem Sevillánál. Ezek ugyanazok a távolságok, mint innen Terekig. Ha már sehogyan sem lehet másképpen, akkor azt mondják: Egyáltalán hiba volt, hgoy a németek Kirkenesbe vagy Narvikba mentek, az meg egyenesen életbevágó s tragédiai hiba volt. Nos, várjuk meg a végét Arra, hogy ellensége:m valamire minden áron rá' akarnak" beszélni, rsak' azt nem mondhatom: stratégiai tervei­met még sohasem állítottam fel mások véleménye szerint. Minden­esetre tény az. bogy az angolokat kikergettük Franciaországból, bár kijelentették, Hogy egymillió embe­rük volt ott., A döntő ebben a há­borúban az, ki adja a végső ülést s azok mi leszünk. — Ugyanígy van ez a termeléssel is. ők állítólag mindent olcsóbban j gyártanak 'és mindenek' előtt job­ban, mint mi. Én azonban biztosit­hatom őket: A mi tervezőink nem alszanak. Tengeralattjáróink szá­ma jelentékenyen felülmúlja a vi­'ágHábomban előállított tenger­alattjárók számát- És még további és jobb fegyvereket gyártunk. Ha az uralc azt mondják. Hogy nj fegy­verük van, nem tudják, bogy mi már régért nem tartunk-e,jobbaka! kezünkben.; X Fübrer ezután közölte, Kogy e háború halottainak száma alig éri el a 850.000-eL A szövetségesek — Érthető, hogy ilyen küzde­lemben nem lehet minden héten ujabb sikereket aratni. A fontos az> hogy következetesen olyan állások­ba jutunk, amelyekből az ellensé­get legyőzhetjük és hogy ezeket meg is tartjuk. Elhihetik, hogy ami egyszer a kezünkben van, oda «en­ki sem kerül be. Egyébként ez a háború kiszélesedett Szövetsége­seinkhez, az olaszokhoz, a romá­nokhoz, a magyarokhoz, a finnekhez, a szlovákokhoz, a horvátokhoz, a spanyolokhoz, akik részben vissza is tartják már önkénteseiket, az északi nemzetek önkénteseihez, egy tényleges világhatalom is csatlako­zott, amelyik állítólag szintén ál­landóan vereséget szenved. Japán, amióta háborúba lépett, állítólag kizárólag csak vereséget szenved. Ha azonban ezeket a veszteségeket összeadjuk, akkor ugy látszik, egé­szen más eredmény kerül ki belő­lük. A japánok ugyanis elvették az amerikaiak gumitermelésének 98 százalékát, azonkívül a világ legna­gyobb einktermő területét, óriási olajiparát és hatalmas olajforráso­kat. D EESTAG YARORSZÁG Kedd, 1941. aovember 10. November 11-én, szerdán kerül bemutatásra Korzóban Karády izgalmas, sejtelmes, gyönyört) filmkölteménye. Halálos ^eraán érkezik! HARRY PIEL mint Kisértet a városon keresztül rettenthetetlen bátorság filmje Az afrikai partraszállás Bárhol is legyenek az arcvo­nalak, mindig tudni fogunk véde­kezni és támadni Egy pillanatig sím kételkedem abban, hogy zász­lóink végeredményben győzelmesen kerülnek ki a harcból. Ha Roosevelt ma megtámadja Északafrikát azzal a megjegyzéssel, hogv védelmébe kell venie Németországgá! és Olasz­országgal szemben, erre a hazug szólamra kár a szót is vesztegetni. Roosevelt kétségtelenül a feje a ve­lünk szemben álló gonosztevőknek. Azonban a 'döntő és az utolsó szót egészen bizonvosan nem Roosevelt ur fogja kimondani. Mint mindig, minden támadásunkat, alannsen elő fogjuk készíteni. Eddig még min­dig kellő időben 'érkeztünk. Áz el­lenség Okvetlen ütése sem járt si­kerrel. Eavszer már diadalmámor­b&n úsztak, amikor az első ango­lok Boulogneban partraszálltak és előrenyomultak; később annak is vége volt. Akkoriban más követke­zett be és ezúttal is más fog tör­ténni. A legnagyobb bizalommal lehetnek abból a szempontból, Hogy a vezetés és a véderő mindent meg fog teni, amit tenni kell és tennie lehel, Háború Európáért Xmi a mostani időt az egykoritól megkülönbözteti az az, bogy akkori, ban a császár mögött nem állott a nép, míg mögöttem nagyszerű szer­vezet 411 egyike a legjobbaknak amelyek az világon valaha is fenn állottak. Megfordítva is azonban a mai időt az akkoritól megkülön­bözteti, bogy a nép élén nem olyan férfin áll, aki valaha Is kritikus időkben esetleg a külföldre távoz­na, hanem olyan ember, aki mindig csak a harcot és ezt az egy elvef Is­merte: ütni és ismét ütni. És még á „ a _ J | i valami a mai Németországot az fV I A A A I akkoritól megkülönbözteti: akkor a j hjro'd alomnak olyan veeetéae volt. csók Telefon: 21-85.. Pénztár d. e. 10—12 .legyek elővételben mától kezdve! amelynek nem volt gy ökere a nép­ben. Végeredményben osztályál­lamról volt szó. Ma a német mun­kás tudja, hogy ő kovácsolja a fegyvereket kintlevó bajtársai szá­mára. Óriási az, amit itt férfiak és nők végeznek. — Ezt a háborút egész Európáért folytatjuk — hangsúlyozta a führer. — Bizonyos, hogy Európa ebből A háborúból gazdaságilag egészsé­gesebben fog kikerülni, mint az. előtt. Szemünkre vetik — mondot­ta a többi között a Fübrer bogy máshová akarunk telepíteti* huliandusokat Erre csak ezt mondhatom: senkit sem akarok á:. telepiteni, de lesz sok ember, aki boldog lesz, hogy ismét földhöz jut. bat és nem kell többé agyondolgoz, nia magát, mint most a tulsiirü népességű területeken. Ezek boldo. grk lesznek azért is, mert munká­juk hasznát maguk fogják látni s az nem fog valamelyik angol vagy amerikai pénztárba folyni. Mi hisz­szük tehát, hogy ennek » háború­nak vége kifelé is > z aranyuralom bukása lesz és annak az egcsz tár­saságnak bukása, amelyet ezért a háborúért a vétkesség terhel, — A német nép létéről vagy nem­létéről van most szó. Olyan ellen, felekel állunk szemben, akik nem ismernek pardont, hanem csak egyetlen lehetőség áll fenn: vagv elbukik a német nép, vagy az ellen­fél. Tudatában vagyunk ennek és eléggé férfiak vagyunk, mondta a korzóban Ma ztoljára adjuk a hatalmas-romanUkua olasz filmet, Barletf oi MtifEMfflH Ma 3, 5, 7 órakor Széchenyi Mozi

Next

/
Thumbnails
Contents