Délmagyarország, 1942. november (18. évfolyam, 249-272. szám)

1942-11-07 / 253. szám

4 ÜELMAGVAKORSZAG Szombat, 1942 november 7. A szerénység szá/hőse Beállít egyszer a régi időkben a •szrkeszlöségembe egy sokat szereplő férfiú. Életszükséglete volt a szerep­és, a foglalkozása nem kívánta volna meg, de beteg lett, ha legalább má­sodnaponkint nem olvashatta nevét az újságban. Fantasztikus módon találta ki erre az alkalmakat Ember még annyit uern kellemetlenkedett hatóságoknak, miut 3, volt délelőtt, hogy kétszer is meg­fordult ugyanott s vaskos vonásai sze­retetreméltóra torzultak. — Bocsánat, most más minőségem fien vagyok itt, mint az elébb. Se komoly mondanivalója nem volt, se tartalma annak, amit mon­dott. Végül is azért kergették nyug­díjba, mert halálra üldözte egyik igen magasrangu felettesét, mikor az láto­gatóba jött a városba. Ott volt a nyo­mában reggeltől estig, pihenni nem hagyta. — Valami jutott még az eszembe. —• Mondja, kérem, tört akkor rá a nagyúr, hány éve szolgál ön? — Három év múlva kitelik az időm, de annyi erőt érzek magamban, mint­ha most kezdeném. Szent Isten, gondolta a nagyúr, hi­szen ez a mérhetetlen erejével sirba kerget! _ azért nagyon nyájas lett az arca: — Nagy idő, óriási idő. Az állam gondja mindenre kiterjed és nem en­gedheti, hogy hü szolgái idő előtt megrokkanjanak, önre is ráfér a pi­henés, ugyanazért adja be még ma a nyugdíjaztatási kérvényét. — De kegyelmes uram... — Ismerem ezt a típust, addig dol­gozik, amig összerogy. Épp ez az. amit nem engedhetek meg. Fogalmaz­za meg amig itt vagyok, magammal akarom vinni. A titkárát is fi,gyei meztette. — A kérvény nélkül nem ulazunk el, gondod legyen rá. Mikor nálam tisztelgett, akkor még erősen aktiv vol. Mit mondjak többet, egy időben Szeged nem tudott főis­pánt kapni, mer a bizalommal meg­tiszteltek tele voltak leküzdhetetlen aggodalommal. — Meg vagyok halva, kegyelmes nrntn, de kénytelen vagyok elhárítani magamtól a kitüntetést, amig X. akti­vitásban van. Megküzdök a hétfejű sárkánnyal, összebékítem a város tki ve érdekében a legszélsőségesebb pár­tokat, de hogv X. állandóan a nyaka­mon üljön, azt nem birom el. Leg­alább is az önálló és élénken nélkülö­zött elmekühika felállítása nélkül. Hát aszongya barátunk a szer­kesztőségben: — Egy kis kommünikét hoztam, voltaképpen az is furcsa, hogy rám bízták, mert rólam van benne a szó. de az urak másfelé vannak elfoglalva és az én nyakamba sózták. Tudniillik a tegnapi születésnapomon ünnepeltek és ez van benne megírva. — Tessék itt hagyni. — Ne értsenek félre, én ellensége Vágyok minden ünnepeltetésnek, plá­ne az ilyen erőszakoltnak. Kényes kér­dés ez, tudniillik annyi dicséretet ken­tek rám ebben a kommünikében, hogy szégyenlem magam. De lehet az em­bernek megküzdenie a tisztelőivel? Lemegy az arcomról a bőr. — Hol van a tavalyi hó? —mor­mogtam magamban. — Tessék? — Bocsásson meg, Villon jutott az eszmben, mert az előbb épp versek kel foglalkoztam. Tehát? — Restellem, holnap rossz napom lesz, de mit tehetek ellene? — Nézze uram. mondtam sugárzó sz.ivélyességgel, a világ miuden kin­cséért sem viselném el. hogy a társa­dalom ilyen oszlopának kellemetlen napja legyen Nem olyan nagy bo­szorkányság az egész, azt is mondhat­nám, hogy gyerekjáték. Ezennel az őo szeme láttára kihúzom a dicsérő so­rokat mind az ötvenet ís meg van mentve a becsület, a íeikinyugalom egyaránt. Igy ni. Fogtam a plajbászt és elkezdtem a búzást. X. szemében a tébolyodottak riadtsága lobbant fel. ahogy oldalan­kint előrehaladtam. — Ne tessék félreérteni, nyögte vért izzadva. — Uram, önt a szerencsecsillaga vezérelte hozzám, nálamnál megértőbb lelket nem talál. Uraságodat is meg­értem, feltétlenül igaza van. Az újság­írónak nem csak az a feladata, hogy a bűnt ostorozza, o.ijé, szörnyen ki­terjedt a mi kötelesség-birodalmunk s nem utolsó liget benne'a lelkek meg­nyugtatása. X. vakarta még egy ideig a fejét, végül keserves sóhajloaások közólt elvonult Én pedig tűnődni kezdtem. — Ezt a nagyon derék embert, aki­hez képest a mimóza durva ntszéli csalán, az is megrendítheti, ha egyál­talában arról esik szó, hogy születés­napja volt. Ne legyünk hát indiszkré­tek, még tolakodásnak tetszhetnék. Igy szóltam magamban, azzal szol­gálati szines ceruzámmal áthúztam a kommüniké meghagyott sorait is, majd átadtam kiérdemelt sírjának, a papír­kosárnak. JU A SERDULOKOR EGY ÉVJÁRATA (Stud) A hirek arról szolanak, hogy Nagybritanniában és az Egyesült-ÁÍ­lamokban leszállítják a sorozási kor­határt s már a 18. életévnél tartanak, ahol pedig a szervezet még koránt­sem érte el teljes kifejlődését. Egy korév serdülőinek száma a különböző országokban igen nagy mértékben eltér egymástól és ez a szám bizonyos mértékben jellemző az egész kormegoszlásra is. Hogy minél nagyobb egy országnak a lélekszáma, annál nagyobb egy-egy serdülő évjá­rat is, ez magától értetődik. Hogy például a 15—19 éves fiuk korcsoport­jában egy korévre Brit-Indiában átlag H.2 millió ifjú esik, Bulgária régi te­rületén pedig 45.000 ifjú, ez senkit sem lephet meg. De például Németország­ban ugyanennek a korosztálytlak az át­laga 600.000 fő, japánban pedig 25.000 fővel több ennél, pedig Japánban a férfiak száma összesen 34.7 millió, a Németbirodalomban pedig (Ausztriá­val) 30.4 millió. Vagy például Angliá­ban. Skócia és Északi Írország nélkül cz az átlag 312.000 serdülő Francia­országban 301.000. holott Franciaor­szágban a férfia száma 19.9 millió volt a legutolsó becslés szcrinl. Ang­liában pedig 19.1 millió. A nemzetközi adatok Icglöbbnvire csak az öt korévet felölelő nagyobb korcsoportokra nézve vannak meg hozzáférhető feldolgozásban. A 15—19 évesek korcsoporttá egvütt már a tel­jes kor-megoszlást jellemzi, mert a serdülőkornak szánta aránylag annál nagvohh. minél nagyobb a gyerme­kebben való bőség is Ez pedig a kez­detlegesebb gazdasági kulturájn or­szágokban van igv. azokban, amelye­ket agrár-országoknak szoktunk mon­dani. bár amelveket nem a foglalko­zással. hanétn inkább az írni-olvasni Indás fokával kellene ieMemeznünk. MUSTOT és öJBORT minden mennyiségben állandóan ve­szek. Kucsna Mihály borpin­cészete, Kossuth Lajos-sugárut 21, mén a foglalkozás nem a nyers lé­lekszámmal függ össze, hanem a la­kosság műveltségi állapotával, lévén a gyermekáldás korlátozása a rósz-, szul értelmezett és rosszul használt] műveltségnek egyik fokmérője. Franciaországban a 15—19 éves serdülök a férfilakos­ságnak 7.7 százalékát teszik, Kana­dában 9.8 százalékát, nálunk a tria­noni területen a harmincas évek vé­gefelé 9.7 százalékot, ami a nemzetek között ebben a vonatkozásban szá­munkra kedvező helyet jelöl ki. Ja­pánban 9.6 százalék ennek a korcso­portnak az egész férfilakossághoz va­ló aránya. az Egyesült-Államokban 9.3 százalék, de a fehérek között csak 9.2 százalék, ellenben Amerika néger lakosságában a serdülök arányszáma 10.8 százalók. Ehhez hasonló bőséget mutatott ki a román népszámlálás is, de a román statisztikai adatok ellenőrzése sohasem volt teljes. A leggyengébb arányszámokat Olaszor­szágban és Bulgáriában találjuk: [ mindkét országban 7.4 százalék volt , ez a legutóbbi népszámlálás szerint. | De annál, hogy a serdülök a férfi­I lakosságnak milyen részét teszik, | még jellemzőbb adat az, hogy miiven arányban van ezeknek száma a leg­fiatalabb öt évjáratnak, a csecsemők­nek és gyermekeknek számával. Mert csak ott lehet elegendő serdülőre szá­mítani, ahol bőséggel van gyermek is. Világos ugyanis, bogy azalatt a 15 év alatt, amig a mai első öt korév a ser­dülök életkorát eléri és a mai serdü­lökorcsoport helvét elfoglalja, a köz­egészségügyi viszonyok minden javu­lása mellett is csak apadnia lehet és npadia is kell A lakossátr kormeposziása néhány fontosabb országban összes terfi Ebből 0—5 éves 15—19 éves a 0—5 évesek aránya 1000 fő % 1000 fő % a 14—19 évesekhez: Kanada 5375 543 10.1 525 9.8 97 U S. A. 62137 12187 10.6 15758 9.3 97 fehér 55164 5051 0.2 5064 9.2 99 szines 6443 758 11.7 694 10.8 109 Brit India 180206 26435 14.7 16010 8.9 164 Japán (1935) 34734 4714 13.b 3351 9.6 140 Németország* 2966 3030 8.3 110 Ausztriával** 36127 Bulgária 3054 364 11.9 225 7.4 165 Nagy-Brit. 19133 1420 7.2 1710 8.9 86 Francia 19912 1710 3.6 1536 7.7 147 Magyar 4250 394 8.8 41S 9.7 90 Olasz 21067 '2218 10.5 1561 7.4 143 Románia 8871 1327 15.0 1009 11.4 ua SSSR (1936) 71043 11438 18.6 18135 8.9 141 Skócia 2405 214 92 219 9.4 107 Észak Írország 623 57 9.3 87 IIKI év — amint a statisztikusok mondják — a 0—4 évesek korcsoportja, akik közülü 0 évesek azok, akik még nem töltötték be első életévüket— 5,051.009 főt számlál, a serdülők száma ellen­ben ugyanakkor 5,064.000 volt. A ha­landóság az élet első éveiben a leg­nagyobb. Nálunk 1939-ben 19.100 olyan fiu halt meg, aki még nemvoH tul a 15-ik életévén, ugyanebben «t évben fiu újszülöttjeink száma 104.453 volt Ez azt jelenti, hogy ebben aí arányban tizenöt év alatt az újszülött nemzedéknek mintegy az egyharmad­része meghal —, pedig a mi csecsemő­és gyermekhalandóság! viszonyaink ma már korántsem a legrosszabbak. Dc ha abból indulunk ki, hogy a nép­számlálási adat már nem foglalja ma­gában azokat a csecsemőket, akik afl év folyamán meghaltak, tehát a ha­landóság a tizenöt következő évalaft a most élő 0—5 éves nemzedékekre már nem lesz egyharmadrésze, még akkor is nagyon jelentékeny apadás­sal kell számolnunk. Ha azt mondjuk, hogy másfél évtized minden öt gye-' mek közül négyet hagy meg, akbof elég jó átlagot alkalmaztunk. Ez az jelenti, hogy a gyermekévjáratoknak legalább 25 százalékkal kell nagyobb­nak lennie, mint a serdülőkénél, meri egyébként feltétlenül a lélekszám zsu­gorodása fog bekövetkezni. Ezzel «* aránnyal merve az USA-ban csak * szines lakosságnak van némi tartalé­ka, de az sem httsz százaléknyi, ha­nem ennek csak a fele. Kanadába* ugyanaz a helyzet, mint az Egyesült­Ál íam okban: tizenöt év múlva leg­alább husz százalékkal lesz kevesebb serdülőjük, mint ma, Nagybritanniá­ban meg egyenest az a helyzet, hogy a gyermekek száma 270.000 fővel ki­sebb. mint a serdülőké, tehát már m« is 14 százaléknyi különbség vau * gyermekek rovására, akikből serdü­lőknek kellene majd felnőniük. Vagyi* másfél évtized múlva Nagybritanniá­ban a mai 1.7 millió serdülő helyé" nem lehet több a szigetországban 1.150.000 serdülő ifjúnál. Ez pedig olyan elnéptelenedésbe fog átvezetni, amilyenre Franciaországban sem vo" eddig példa. A Németbirodalom gyer­mekiétszáma alig valamivel nagyöbű a serdülőkénél: itt is fogyásnak ken bekövetkeznie. A fcnltnrnépek közül hatalmas tar­taléka van gyermekeiben Olaszot* szagnak és Japánnak, mindakettőnek felül a negyven százalékon. Hasonlóak a Szovjet adatai is, de ezek még 1926 ból valók s azóta ott is nagy válto­zásnak kellett bekövetkeznie. Romá­nia 32 százalékos gyermektöbbsége* mutat a serdülőkkel szemben. íme, a serdülők számának alaku­lása a háború miatt vált fontossá, mert a hadviselő államok keresik 9 tartalékokat. Dó Anglia, Kanad«­F.gyesült-Allamok ma népesedésüknek elvan állapotában vannak, hogy b« ezt az évjáratot is kiteszik a háboffi megtizedelésnek. jövőjüket viszi* egyenest a pusztulásba, Dc ugy szik, más reményük már nincs, mim} hogy a tartalmat, az ifjúságot kri feláldozni a keretért, a birodaim szerkezetért: bár nem lesz többé bri nemzedék amely ezt a keretet élctF '-"Hffó *v>e>t r * ** becslés szerint Az első világháború elölt ez a kérdés a statisztikában voltaképpen csak Franciaországgal kapcsolatban merült fe), egyébként ugyanis elkép­zelhetetlen lett volna, begy egy or. szag gyermeklétszáma kisebb legyes serdülőinek száminál Ma azonban mór az országok egész sora van eb ben a katasztrófával fenyegető hely­zetben. Igy például tz USA fehér lakossága statisztikájuk szerint az első 6t kor­Bank összeköttetésekkel rendel­kező előkelő biztositó intézet keres a szakmában jártassággá' biró keresztény üzletszerzőket és szervezési titkárt fixfizetéssel, költségmegtérités­sel és jutalékkal. Ajánlatoka' <FIX ALLAS» jeligére a kiadó­hivatalba kérünk. ^

Next

/
Thumbnails
Contents