Délmagyarország, 1942. november (18. évfolyam, 249-272. szám)

1942-11-06 / 252. szám

A sierb nacionalizmus kialakulása és a magyarországi szerbség {A Délmagyarország munkatársától) Ax Egyetem Barátainak Egy csilléié •szokott szabadegyetemi előadássorozatának keretében csütörtökön Had royics László egyetemi magántanár »A szerb nacionalizmus kialakít láss és a magyarországi szerbség* eimmel tartott rendkívül értékes elő adást az egyetem aulájában, amely ismét zsúfolásig megtelt érdeklődő kökönséggeL Bevezetőül dr. Széchenyi István kormánybiztos-kozjegyző ismertette a fiatal tudós eddigi tudományos munkásságát, majd Jiadiovics László foglalta el helyét az előadói emelvényen. mm A nemzetiségi kérdés a msgyarfesftg egyik fontos sorskérdésévé nőtte la. magát —< állapította meg elöljáróban —, majd arra mutatott rá, hogy a nemzetiségi kérdés megoldása cetn lehet egyetemes jellegű, mert uz egyes vrszágok és kisebbségek sajátos viszonyai és életkörülményei határozzák meg a teendőket A magyar—szerb viszony kialakításában a .döntő szerep a jövőben is mindig a dclmngya.rorsrági magyarságnak fog jutni. Ezután részletes történeti Tisszapíllantást vetett az előadó a szerbség Újkori fejlődésének útjára attól kezdve, hogy 1690-ben/a török hadak elől menekülve Gsernovics Arzén szerb pátriárka híveivel együtt átlépte a Du. uát. Ez a bevándorlás volt az utolsó hulláma annak a nagy eltolódásokat okozó folyamatnak, amely a középkorban még tisztán magyar jellegű Délvidék arculatát jelentékenyen megváltoztatta. A XVII. század végén lezajlott felaftabaditó háborúk után a szerb nemzet egy része Magyarországon európai életviszonyok közé került, a másik része továbbra is a török uralom alatt maradt és folytatta balkáni életmódját Igy a magyarországi szerbség az egész nemzetből kiemelkedett és szellemi vezető szerephez jutott. A XVIII. század ntolsó évtizedeitől kezdve az európai nagy szellemi áramlatok, amelyek minden kis népnél a nemzeti eszme feltámadását hozták magnkkal, tudniillik a felvilágosodás és a romantika a magyarországi szerbség közvetítésével jutnak el az egész szerb nemzethez. A magyar kulturán felnőtt, nyugatiasult szerb elem lett a szerb nacionalizmus elméleti kidolgozója s amikor megindult a Karagyorgye-féle felkelés, ennek, a kezdetben teljesen szociális jellegű mozgalomnak ugyancsak a hazai szerbjeink adnak magasabb eszmei tartalmat, ők teszik tudatossá a felkelőkben, hogy nem helyi jellegű csatározásokról van többé szó, hanem a szerbség a törők uralom ellen szabadságharcát vivja. A magyarországi 1848—49-es mozgalmak már a szerb nacionalizmust és a magyarországi szerb problémát teljesen kiérett állapotban mutatják. . .Végezetül megállapította az előadó, bogy a szerb nacionalizmust kifejlesztő és a magyarsággal szemben ellen ségos álláspontra helyezkedett nagy népi erők a magyar kulturán nevelkedtek naggyá. A szerb nemzetiség kérdése ma ismét aktuális. A nehéz és komplikált kérdés megoldása sokféleképpen képzelhető el, csak a trianoni megpróbáltatások keserves tapasztalataival a bála mögött ugy nem, hogy nem törődnek vele. A magyar államhatalom tokozott mértékben fordít ma gondot a kérdés megoldására és minden erejével igyekszik •Grt végleges nyugvópontra juttatni Kell azonban, hogy ezt a békés és termékeny jövendő együttműködést megalapozó becsületes törekvést a magyarság és maga az érdekelt nemzeli ség is ugyanolyan becsületes és őszinte jószándékkal és igyekezetlel támogassa és segítse megvalósuláshoz. A jövő csütörtökön dr. Berky Imre Baross Gábor gyakorló gimnáziumi tanár tart előadást >A háború fi•ozófiája* rímmel. Halálra itélte a statáriális bíróság a vásárhelyi tyuktolvajt (A Délmagyarország munkatársától) Csütörtökön délelőtt statáriális tárgyalásra ült össze a szegedi törvényszék rögtőnitélő tanácsa, hegy íétlkezzék Szabó János hódmeze vásárhelyi napszámos fölött, aki elsötétítés alatt betört Illés Lajos gazdálkodó udvarába és baromfit akart lopni. A rögtőnitélő bíróság P a r a s zkay Gyula törvényszéki elnök vezetésével ült össze, tagjai pedig Ungváry János, dr. Nóvák Jenő, dr. Ujváry István és dr. F é 1egyházi Pál törvényszéki bírók voltak. A vádat dr. Szász Dezső kir. ügyész képviselte, védőül a biróság dr. Fehér Kálmán ügyvédet rendelte ki. Délelőtt 10 óra 10 perckor a másodemeleti esküdszéki teremben kezdődött meg a tárgyalás, amelyre csak belépőjeggyel bocsátották be az érdeklődőket Az elnök maga elé szólítja a két szuronyos fegyőrtől közrefogott Szabó Jánost, aki az elnök kérdéseire elmondja, Hogy 35 éves, alg3rői születésű, hódmezővásárhelyi napszámos. Az elnök megállapítja, hogy kétszer volt büntetve lopásért és más bűncselekmé nyékért, legutóbb a mult évben itélte el a szegedi törvényszék lopás bün íttéért 6 hónapi börtönre, amit ki ís töltött és csak nemrégen szabadult a Csillagból. 'Az elnök kérdésére, Hogy bűnösnek érzi-e magát. Szabó fioszszas habozás után nemmel válaszol. A szülein akart segiteni — ágy. mond —, mert az apja már nvoli év óta ágybanfekvő beteg. Arról, bogy statárium van, nem tudott. Elnök: Hogy mondhat ilyet? Falragaszokon és újságokban elégszer olvashatta. — Nem tudok olvasni — jelenti ki — gyermekkoromban szüleimmel Amerikában éltem és angol Iskolába jártam. — Mégis tehetetlennek kell *artanom, bogy ne tudott volna arról, hogy rnosl statárium van, — jegyzi meg az elnök. — Tudlam róla — másít a vallomásán a vádlott —, de régebben hallottam és azt hittem, liogy az. óta már elévült. Ezután részletesen elmondja a betörés történetét. Október 31-én este kocsmai iddogálás után ittas állapotban bemászott Illés Lajos gazdálkodó házának két méternél magasabb kerítésén és az udvaron a tyúkólakat nyitogatta. Közben Illés tettenérte és fejszével támadt rá, mire ő védekezett, de nem tudta magái kiszabadítani, mert balkeze betekkel ezelőtt eltört és nem ludla használni, illés azután a segítségé, re. siető szomszédok közreműködésével ártalmatlanná tette és megkötözve a rendőrségnek adta át. 'A dulakodás közben több sérülést is szenvedett. Szabó János kihallgatása után Illés Lajos, a sérlctt adja elö a tettenérés történetét és elbeszéli a dulakodás részleteit. A vele közös háztartásban élő özvegy Olasz Sándorné, valamint szomszédja, Olasz Sándor géplakatossegéd tesznek tanúvallomást az október 81-én éjszaka történtekről. Csemer Béla zenész arról vall, hogy október 31-én este együtt ivott Szabó Jánossal az •Alföldié-vendéglőben, majd a Szappanos-féle vendéglőben, ahol mindketten erősen bepálinkáztak. A bizonyítási eljárás befejezése után a törvényszék dr. K á 1 János és dr- Incze Gyula orvosszakértők véleményét hallgatták meg. Dr. Kál János a dulakodás közben szerzett sérüléseket ismerteti és megállapítja, bogy a vádlottnak hetekkel ezelőtt szerzett kézsérülésé 20 napog túl gyógyuló, tehát súlyos sérülés. Dr. Incze Gyula szakértői véleményében részletesen rámutatott arra, Hogy a vádlott erősen degenerált, súlyosan terhelt családból származik. Család iában az öngyil kossági hajlam öröklődött. Nagyanyja önkezével vetett véget az életének és apja is kétszer kisérelt meg öngyilkosságot. Az öröklött terheltségen kivül a vádlott nagymértékű erkölcsi fogyatékossága és az átlagos értelmi képesség hiánya is megállapítható. A bűncselekmény előtti szeszfogyasztás, tekintettel arra, hogy pálinkát, tömény szeszt ivott, alkalmas volt arra, hogy szabal elhatározó képességét korlátozza. "A perbeszédekre került sor ezután. Dr. Szász Dezső kir. ügyész vádbeszédében hangoztatta, hogy a mostani rendkívüli időkben senki nem leheti túl magát a törvényeken. A vádlott a belső frontot igyekezett megzavarni cselekedetével, a közbiztonságba vetett bizalmat veszélyeztette. Halálbüntetést kért. Dr. Fehér Kálmán védő azt vitatja, h'oev a bűncselekmény a rendes polgári bíróság elé tartozik, mert a statáriális biróság hatáskörét megállapító rendelet értelmében nem vonható röötönítéló bíráskodás alá annak a bűncselekménye, aki a tett elkövetésekor súlyosabb természetű, múlékony betegségben szenved. Márpedig Szabó kéztörése, amely még nem gyógyult be telje, sen, ilyen természetűnek minősíthető. Enyhítő Körülményként hozta fel a vádlott ittasságát, etekintetben Hivatkozott az orvosszakértői megállapításra, továbbá kérte mérlegelni azt a körülményt is, hogy a vádlott, mint katona résztvett a felvidéki és erdélyi bevonulásban és a Délvidék visszafoglalásáért vi. vott harcokban és megszerezte a részvételét igazoló katonai érdemérmeket. Szabó János vádlott az utolsó szó jogán ismét azt hangoztató hogy azért akart lopni, hogy szülei nyomorán enyhítsen. Közel háromnegyedórás tanácskrzás után fél egykor hirdette ki ParaszKav Gyula elnök a statáriális bíróság ítéletét, amely bűnösnek" mondotta ki Szabó Jánost lopás bűntettének kísérletében és ez ért a rögtőnitélő biróság Ítélkezésé, nok irányt szabó rendelkezések figyelembevételével a vádlottat halálra ítélte. Mellékbüntetésül 10 évi hivatal- és politikai jogvesztést szabott ki a bíróság. — Az ítélet ellen jogorvoslatnak helve nincs — ielentette ki az el nők _ a vádlottnak eilcn5ten Jöga van kegyelemért folyamodni. Szabó János az elnök felhívására száraz fahangon bejelentette, bogy ru ítéletet megértette és kegyelmet kér. — Azt szeretném kérni, hogy ismét katona lehessek és a harctéren a hazát szolgálva vezekelhessem le bűnömet — jelentette ki. Dr. Szász Dezső ügyész az ítéletben megnyugodott, dr. Fehér Kálmán védő podig rögtön benyújtotta a kegyelmi kérvényt, amit dr. Paraszkav Gyula törvényszéki elnök átvett. A rögtönítélő biróság ezután kegyelmi tanáccsá alakult ál \ tnnóos határozata titkos. Ravasz püspök beszéde az áruhalmozók és árurej te Tetők ellen Budapest, november 4. A budapesti református teológia dísztermében az Országos Református Lel. készegyesület csütörtökön tartotta idei közgyűlését, amelyen Ravasz László püspök hatalmas elnöki megnyitóbeszédben világított rá a nemzet létkérdéseire. Azzal kezdte, hogy a mai nagy háborúban a magyarság életének megmentéséről, védelméről van szó s ezért hadserege harképességét • lehetőségig fel kell fokoznia, idehaza pedig rendet tartania s a nemzet lelki erőit az egység, a bátorság és az áldozat irányában a legtvagassöbbra: a hősies mértékre fokoznia. A hősiesség, ez az egyetemes életforma a harcmezőn, itthon és a lélekben s ennek alapja a hit. Erőkimélésre és erőfokozásra van szükségünk s ez a kimélö bölcseség parancsolja, Hogy most hátraálljunk kockázatos tervekkel, kipróbálatlan módszerekkel, gyors társadalmi átalakulásokat és megrázkódtatásokat jelentő reformtörekvésekkel. A magyar vér felett — folytatta — a magyar lélek dönt s ezt a vért ott és ugy ontja, aHogy jövendő sorsa parancsolja. Minél kevesebb van e drága kincsből, annál jobban kell vele gazdálkodni. A püspök ezután az áruhalmozók és árurejtegetők ellen kelt kf, kérve lelkésztársait, hogy minden erővel yőzzék meg a népet a nemzet érdekéről, amely az elrejtett készletek közforgalomba való felajánlását parancsolja. Majd a lelki egységről szólott, jólesőn állapítva meg a katolikus oldalról jött és a felekezeti ellentétek kiküszöbölését hangsúlyozó megnyilatkozásokat. Bármelyik egyházhoz tartozunk — mondotta —,*a legfőbb magyar kérdésekben életre és balálra közösen vagyunk érdekelveimü Olvassa a Délmanyarországot. hirdessen a Délmagyarországban! EUMi