Délmagyarország, 1942. november (18. évfolyam, 249-272. szám)

1942-11-05 / 251. szám

edt fogoif a livel fcsgW­lap? nek — »#», ih&dnagy W jelentkeznek és négyen ita. öt óra­-a oszlanak,, 5 munkájuk­ben. A mi' el és ewtő­. Munkája­végzik. Éh ami rang© jyeMI vagy n szolgál©­>e különbé" srdnlt, hogf "ben dolgo­közben elté­ár aat hitte, tette is ne­megjelenik a bocsássunk kon keresa­a táborba, ki mnnkáK •tenefc. WN őséghez ké­ért elvűnk) ícs munka­pnak, néha agyon sw Istére ismét etesen zsoD a tisztaság jesen müve­em nagyo* loknk azon­cszik ered­ént kétszer keresztül. A' eddig an és tt­Michad jtl! •or berende­előtt asa­sorognak abaditott A eleségei né­olságban * elyik tábor* legprimitó yik mondja íogy férjük megindd' kiszabaditá" nk kijei©1 goly meg­ai hatóság érése utá» lengedjük * zek a med* onyosan * csoportiw* zony a tiégf sekély hi' »olva, hogf nnyes, be'" 1 férjükeb e a kerité' irancsnok© livatalos ak­jegyzőköaf az irá»° Sztepá®f el AndréJ« a gverri4. án az cg©* MVr( ** > •gyarol ve nózo* il&met száz eszémdefe míí iti/m MftmfyaMs asz Htii tnóhd az <heq> yazda a navtmfoci tavasznál (A Uélmagyarország munkalársá­lói) Mostanában sok minden fur­csaságot megél az ember, az időjá­rás különösen sokszor megcáfolta a naptári valóságokat az elmúlt évek­ben, a jelenlegi »novemberi tavasz* azonban még ilyen körülmények között is feltűnő. Egy emberöltő kevés ahhoz, hogy megmondjuk, Kegy mikor volt utoljára ilyen ra­gyogóan szép ősz, mint a mostani. Kilencvenesztendős emberek nem emlékeznek arra, hogy november elején a déli Órákban napmelegen Kusz-huszonkét fokot mutasson a hőmérő. Ugy látszik az Úristen a nagy megpróbáltatások mellett is segíteni akar rajtunk s azért bo­esájtott ránk ilven arany-derűs őszt öreg gazdákkal beszélgettünk az őszről. — 1899-ben volt utoljára olyan ragyogó ősz — mlondja az egyik —, Eogy szeptember végén ing­ttjjra vetkőzve törtük a kukoricát a földeken. rA>. október közepe 'és a november azonban már télies< volt. Nem is tudnám megmondani, mikor volt ilyen gyönyörű idő. mint az Idei. Kérdjük: art-e a gazdaságnak ez az esőn'élkiili meleg, napos idő? —» Hát egy kis eső nagyon jól elkelne. Nehezen haladnak az őszi munkák. 'Ami kint a mezőkön fo­lyik, nem szántás, hanem földszag­gatás. Hatalmas földdarabokat vet fel az eke, nem tudja kemény rö­göt rendesen megszántani. Azért reméljük, hogy ebben az esztendő­ben is elvégzünk mindent jól, ha egy kicsit megkésve is. Elmondja, hogy gyermekkorában, a nyolcszázas évek végén emlék­szik hasonló esztendőre, amikor a földeket nem lehetett megszántani és a buza decemberre dugta ki a fejét a földből. Nyárra mégis olyan bő termés ígérkezett, hogy a gaz­dák nem győztek esudálkozni rajta, — Onnan tudom ezt, olyan pon­tosan, mert annak az esztendőnek az őszén hatalmas meteor szántotta végig az eget — mondotta — és ha­talmas dörrenésekkel hullott a föld­re. rÁz újságok ugy irták, Hogy ta­lán a Fekete-tengerbe esett le. Mondtuk is egymásközölt, hogy furcsa dolgok történnek a termé­szet rendjében. Mi most nem keressük, fiogy mi a furcsa a mostani időjárásban, örülünk, az Istentől kapott meleg­nek, a napos időnek, amely reámo­solyog a szegény emberekre, akik rettegve gondoltak arra, hogy be­köszönt a hideg, borongós október meg november és a kamrában nincs fa és a kályhában nem duruzsol a jó meleg. 'Az idő megmutatta: Istennek gondja van még a fűszálra is... Tízezer uj eperfa a szegedi tanyavilágban Nagyarányú eperfatelepitési akció indul tavasszal a külterületen — Miért nincs Szegeden selyemtermelési felügyelőség ? (A D'élntagyarország munkatársá­tól) A földmüvelésügyi miniszté­rium, illetve az Országos Selyem­termcíési Felügyelőség kezdemé­nyezésére országszerte tervbe vet­ték a selyemhernyótenyésztés fel­lendítését. A selyemhernyótenyész­tés régtől fogva elterjedt mezőgaz­dasági mellékfoglalkozás nemcsak a falvakban 'és a tanyavidékeken, de a városok külső területein is, ahol elegendő eperfa van ahhoz, hogy eredményesen lehessen űzni a selyemhernyótenyésztést. Eddig azonban nem helyeztek különösebb súlyt a Hatóságok a nagyobbarányu megszervezésre, illetve a tenyész­tés előfeltételeinek fokozott biztosí­tására. Magyarország selyemterme­lése elég tekintélyes számadatokkal szerepelt mindenkor a nemzetgaz­dasági statisztikában, a belföldi se­lyemtermelés azonban ennek elle­nére sem volt elegendő ahhoz, hogy hz ország teljes békeszükségletct kielégítse. Ezért azulán meglehető­sen nagy volt az import is s a szükséglet nagy részét ez az im­portanyag elégítette ki. A háború, mint általában az élet legtöbb vonatkozásában, ezen a té­ren is teljesen uj helyzetet terem­tett Ugyanakkor, amikor az iin portJehetőségek lényegesen leesők kentek, ugyancsak háborús okok Sztálingrád utcáin tomboló harcról kitűnő képeket és riportot közöl a magyar kiadású TEMPÓ 16. legújabb száma Ezenkívül számos rendkívül érdeket riport. Irodalmi, mű­vészeti és tudományos dkk és érdekes kép gazdagítják ez a számot * Kapható minden ujságárusiitínál Ára: 60 fillér következtében a szükséglet megle­hetősen meg t? öv ekedet s ebből a két körülményből természetszerűleg kö vetkezik, hogy a selyemtermelés fokozott méryü fejlesztése elsőren c'ü nemzetgazdasági érdek lelt. A nagyobbarányu selyem»ermelést nemcsak az teszi szükségessé, hogy a polgári igényeket ki lehessen elé­giteni, de az is, Hogy a fokozott mérvű selyemtermeléshez fontos honvédelmi érdekek is fűződnek A selyem, mint ipar; nyersanyag az ejlőernyőgyárlás legfontosabb té­nyezője s ma, amikor a korszerű hadseregek legmodernebb felsze­relési tárgyai közé bevonult az al­kalmazásban rendkívül fontos sze­repet játszó ejtőernyő is, érthető, ha az illetékes tényezők mindent elkövetnek, hogy elegendő selyem álljon ugy a polgári, mint a hadi­ipari termelés rendelkezésére. A jövő évben már megvalósulás­ra váró terveknek az a lényege, bogy az erre alkalmas alföldi terü­leteken nagyarányú cperfatelepités kezdődik s a földművelő lakosság körében széleskörű propagandát kezdenek a selyemhernyótenyész­tés népszerűsítése érdekében. Né­hány héttel ezelőt Szegeden járt az Országos Selyemtcrmelési Felügye­lőség három vezető tisztviselője, akik ebben az ügyben megbeszéli­seket folytattak a városházán, majd Szeged tanyavilágában megvizsgál­ták a helyszini körülményeket 'A budapesti kiküldöttek beszámoltak szegedi tapasztalataikról a köz­pontban áhol mintegy tízezer da­rab eperfa telepilését vették tervbe a szegedi területen. A felügyelőség szakértő tisztviselői ugyanis meg­állapították, hogy a szegedi talaj kiválóan alkalmas eperfák telepí­tésére s miután minél több az eper­fa, annál sikeresebb lehet a selyem­Kernyótermelés, elhatározták, Kogy a szegedi tanyavilágban nagyobb­arányu telepítést kezdenek a ta­vasszal. A telepítés főleg a tanyai elemi iskolák környékén indul meg azzal az elgondolással, Hgoy az is­kolás gyermekeknek tevékeny részt kell majd venni a selyemtenyész­tésben. Ézt könnyen és szinte- játsz­va megtehetik' iskolai elfogaltsá­guk' mellett s ez a folalkoztatás anyagi előnyöket ís ielent szá­mukra. Az ipari termelési szempontok mellett nagy szerepet játszik a terv megvalósításában az is, hogy a földművelő lakosságot könnyű munkával szerzett tekintélyes mel­lék jövedelemhez kívánják, juttatni. Szegedi szempontból bizonyos te­kintetben hátrányos azonban az a helyzet, bogy nemcsak a Délvidék, de az ország legnagvobb vidéki vá­rosában nincs kirendeltsége a fel­ügyelőségnek, hanem a szegedi te­rület a Makón működő kirendeltség hatáskörébe van sorolva. Értesü­lésünk szerint a tervekkel kapcso­latban tárgyalások indultak meg arra nézve, hogy kirendeltséget he. lyeznek Szegedre is, mert a szak­értők ugy vélik, hogy Szeged köz­ponti fekvése, nagy mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi adottságai különösképpen alkalmasak lesznek arra. hogy itt alakuljon ki a dél­vidéki selyemtenvésztési központ. Halálos lovasbalese! érte Borvin mecVlenbnrgi her­ceget Székesfehérvár, november 4. X székesfehérvári tüzérosztály ked­den rendezte Hubertus lovaglását Fövénypuszta határában. Amikor a második kifutásra akartak indul­ni a tisztek és a megjelent előkelő­ségek, Borvin meeklenburgi herceg hirtelen leesett lováról és a közel­ben tartózkodó orvos már csak * halál beálltát állapította meg. (MTI) Száz vagon baromfi Budapestnek Budapest, november 4. A közel­látási miniszter legújabb baromfi ­rendelete megszüntette a külön ter­melői kis- és nagykereskedői ára­kat és az egész ország területén a fogyasztói árakat léptette életbe. Az ármegállapítás lényegesen meg­könnyíti az ellenőrzést. A baromfiárak uj megállapításá­val kapcsolatban a hét második fe­létől kezdve rendkívül nagy meny­nyiségö baromfi kerül a piacra Több mint 100 vagon baromfi ér­kezik a fővárosba s ezt a baromfit a hivatalosan megállapított fo­gyasztói árakon hozzák forga­lomba­Ettől az intézkedéstől várják a baromfipiacon, hogy a zugárak megszűnését fogja jelenteni. Ha ugyanis a közönség látja, hogy ele­gendő baromfi van hatóságilag megállapított áron, bealkonyul a zugárusoknak, már pedig néhány nap múlva bekövetkezik. A illeté­kes tényezők olyan intézkedéseket léptettek éleibe, amelyek alkalma­sak arra, hogy a gazdák, illetve gazdaságok felszállítsák a buda­pesti piacra baromfiaikat-

Next

/
Thumbnails
Contents