Délmagyarország, 1942. november (18. évfolyam, 249-272. szám)

1942-11-28 / 271. szám

-jrv^-j^ Látogatás az ujszegedi gyermekmenhelyen (A Délmagyarország munkatúrsá1Ó1) Érdekes és vigasztaló velejárója a háborúnak, hogy — emelkedik a születések száma. Igy volt ez az előző nagy világrengés idején is, mert bölcsen intézi sorsunkat az Ur: amit egyik kezével elvesz, a másik kezével visszaadja.., Külön érdekessége ennek az örvendetes statisztikai kimutatásnak az, hogy háborúk idején több fiu s kevesebb leány születik. Mert a szent Ter mészét mindig azt pótolja, amiből több a veszendő, hogy az élet örök csirája soha ki ne fagyjon... Már kevésbé örvendetes dolog, hogy nagy veszedelmek idején az erkölcsök meglazulnak, a felelősségérzet halványodik a lelkekben s talán ennek tulajdonitható, hogy ma több leányanya hoz világra uj életet, mint az elmúlt években. A klinikák, kórházak — értesüléseink szerint — tele vannak leányanyákkal, akik nj életek hordozóiként kerültek be oda. Mi lesz azoknak a gyermekeknek 1 sorsa, akik törvénytelenül lépnek az életbe? Beszéltünk néhány leányanyával s a fenti kérdésekre kapott felőlietek szomorúak voltak: — Ha akadályoz a munkámban, majd beadom a menhelyre! Ez a válasz csengett fülünkben, amikor átmentünk a keskennyé fojgyott és megszelidült Tisza fölött iveid hidon, hogy ellátogassunk az ujszegedi gyermekmenhelyre. Hatalmas állami épület a Csanádi-uton, körülötte nagy kert, valamikor árnyékot adó, vén fákkal, amelyeket a tavaszi árviz kifonnyasztott s ma már csak tüzrevalót adnak a menhely számára. A folyosókon ragyogó tisztaság és élénkség fogad, fiatalabb s idősebb asz" szonyok járkálnak, mindegyiknek van valami sürgős munkája. Az egyik ap ró tejesüve.geket visz erre a célra készített tartóban s másik egy kosár tiszta ruhával siet tova. Valahonnan, a magasból állandó, kedves niu»«ika: halk csecsemősirás szűrődik le Negyven éves a szegedi gyermekmenhely Bekopogtatunk az •Igazgató-főorvos* felírású ajtón. Dr. Kovács űdön egyetemi tanár jóságos mosolyával fogad. Majdnem egy negyed százada vezeti ezt az intézetet azzal a kitűnő orvosi tudással és lelkiismeretességgel, amely általánosan ismer! és elismert. Készséggel világosit fel a szegedi Állami Gyermekmenhely történetéről és egészségügyi feladatairól: — Magyarországon az állami gyermekvédelmet 1901-ben törvényben fektették le. Akkor kezdtek épülni a menhelyek, közöttük a szegedi is, amely 1908-ban készült el. Addig UÜVnrivezett lelencházak* voltak, amolyan társadalmi alamizsna volt ez a •kitaszított* gyermekek számára. Az 1901-es VTTI. tc. megjelenése nfán 17 állami gyermekmenhely épült fel az ország különböző városaiban. Dr. Kovács ödön professzor elmondja, hogy ezek közül Trianon ntán kilencet elvesztettünk, de ezek — az aradi és temesvári kivételével — azóta visszatértek. Jelenleg 16 ilyen gye mokvédő Intézet működik az országban, a tizenhatodikat Miskolcon épiiették fel ujabb időkben. A szegedi gyermekmenhely védőterületéhez tartozik Csongrád és Csanád vármegye, valamint Szeged és Hódmezővásárhely városok. Erről a területről hozzák he á menhelyre utalt gyermekeket. — Ml a beutalás módja? — kérdezzük. — Törvényes uton megállapítják a gyermek elhagyatottságát — magyarázza a főorvos — s az elhagyottá nyilvánítás után felvesszük a menhelyre. A gyermekmenhely gondozása alá tartozik az ilyen kis elhagyott 15 éves koráig, de ez a határidő 18 éves korig meghosszabbítható, ha a gyermek egészségi állapota, vagy taníttatása megkívánja. — Milyen indoklással történik az elhagyottság megállapítása? — Az elhasyottságot rendesen anyagi okokkal indolják, de megtörténik, hogy erkölcsi okból utalják be » gyermeket. Rendszerint ahol erkölcsi züllöttséget állapítanak meg, ott az anyagi bázis is hiányzik, tehát a beutalás indoklásának aránya nem valószerű, mert ilyenkor mindig az anyagi okokat állapítják meg, hogy ne- bélyegezzék meg a családot, vagy aa anyát.,. Két és félezer kis elhagyott... Az igazgató-főorvos a továbbiakban megvilágította az állami gyermekmenhely intézményeinek alapelveit, a munkásság sokoldalúságát ési k£L boa* mihe küriVl aa államnak! évente az a kétezer, két és félezer kis kitaszított, aki ritkán ismeri ezt a szót, hogv »Édésanyáin« s aki egesz életében magán viseli az elhagyatottság bélyegét... Az intézmény vezetésében érvényre jut az az alapelv, hogv tincsak tchetségee. nem tépik szét a esaládi köteléket és nz anváf _ hn él s ismerik — a gyermek közelében tartják. A gyermekeket azonban ha nevelés végett kiadják, akkor nem adják a szülőikhez. mert ezzel kapcsolatosan szomorú tapasztalatok vannak. Vass József minisztersége ideién ngvanis megkísérelték az nlhagvottá nvilván'tott gyermeket visszaadni szüleinek akik nem tudták eltartani és n eyer niek tartását nz áilnm a szülőknek fizette. Ez azonban azt eredményezte hogy a szülő most már nem akart dolgozni, ha kapott is munkát, mert félt. hogy az állami támogatást elveszíti. Ezeken a tapasztalatokon okulva az állam most olyan családokhoz adja a menhelyre felvett gyermekeket, akiknél biztositékát találja annak, hogy nem a gyermekért fizetett havi átalányból akarnak megélni. Két éven alnli gyermekért havi 19 pengőt, 2—7 évesért 15 pengőt, 7—12 évesért 12 pengőt és 12 éven felfii 10 pengőt fizet az állam. A gyermek növekedésével a tartásdíj azért csökken, mert később már hasznát lehet venni a gyermekkéz munkájának is a háztartás körül. 14 éven felüli gyermekért prdig a nevelő-szülő fizet s ő köteles ruházni is a munkája fejében. — Az elmnlt évben 2333 gyermeket vettünk fel a Szegedi menhelyre —beszéli Kovács Gdön tanár — Ezeket 16 körzethez tartozó 20 községben helyeztük el. A gyermekeket minden esztendőben tüzetesen megvizsgáljuk és állandóan ellenőriztetjük őket körzet! felügyelőink és orvosaink által. Az igazgató-főorvos szavaiból kivesszük, hogy bizony a gyermekmenhely kis orvosi kara, amely az igazgató-főorvosból és dr. Jurányi Erika alorvosból áll, önfeláldozó, nagy munkát végez. A rengeteg Röntgen, Tuberkulózis, Wassermann-Ielet mellett még arra is van idejük, bogy szép tudományos munkát végezzenek. Dr. Jurányi Erika egyik tudományos előadása a mult évben őszinte, nagy elismeréssel találkozott erre még jól emlékezünk. Ahol az anya megszereti gyermekét... Rátérünk a beszerzési kérdésekre. Dr. Kovács ödön elmondja, hogy ruha bet zerzűsben eddig még nem volt a ciaőJuaUláwái cauuaK nenezsegeik. Eleimet is eieg folyamatosan tudtak eddig beszerezni. A Mezőhegyesi Uradalomtól kitűnő tejet kapnak, burgonyát pedig dr. Tnfcats Sándor főispán ntalt ki számukra legutóbb »gyorssegély« képpen... Az ellátással tehát nincsen baj. De kell is a tej és a krumplipiiré a sok kis éhes szájnak! A bent lévő — több1 nyiro egy éven aluli —, gyermekek egy részét édesanyjuk táplálja, akinek ez előirt kötelessége, sőt a táplálás ideje alatt a házi munkákat is el kell látnia. Igen sok leányanya kerül igy bc a menhelyre s eleinte nem akarja vállalni a legcsekélyebb munkát sem gyermekéért, a végén pedig ugy megszereti a gyermeket, hogy nem akar többé megválni tőle.., Megkérdezzük dr. Kovács tanárt, mi az észrevétele, az utóbbi időben csakugyan szaporodott a leányanyák száma ? — Én nem falálom. Sőt, mintha egy kicsit csökkent volna. Azt hiszem a gazdasási helyzet javulása ennek az oka. Nálunk eddig az elhagyott gyermekek 50 százalékának volt törvényes édesapja, a másik 50 százaléknak nem Most 51—49 a százalékarányszám a törvényesek Javára. Az államnak éri 500—600.000 pengőjébe kerül a szegedi gyermekmenhely fenntartása s ebből a kihelyezett gyermekek tartásdíja több. mint 400 ezer pengő. Az elmnlt évhen S32.000 pengőből 412.000-et fordítottak a gyermekek tartásdijára, a többi maradt a személyi és dologi kiadásokra. Elhagyott exermefr, akiért Németország fizet Végiglátogatjuk' ezután a gyermekmenhelv házi körházát dr Kovács ödön és dr. Jurányi Erika alorvos társaságában. Üvegfalú, szép világos, napos belviségekben. nprő, fehér áffvacskáikfmn fekszenek a kis elhagyottak. A' létszám mindig túlzsúfolt, hiszen Rndapestről is ideküldik azokat a kis kitaszítottakat, akiket a nesti menhelven már nem 'tudnak elhelyezni. A létszám feletti csecsemők apró kosárbölesőben szunyókálnak, kiesi öklükkel a száiukbnn. vnev a fejük' mellett... Nem tudjuk elképzelni bogy vannak olyan anyák, akik ezeket az édes jószágokat eltaszitják magnktól. elhagyják... — Igen soknak közülök meghalt az édesanyja, amikor a gyermek született, — magyarázza dr Jurányi Erika. És rámutat egy alvó aranyhajú csöppségre, akiről elmondja, hogj érte a német állam fizet. A kis Huh* Zsuzsanna ugyanis bácskai svábok gyermeke, az édesanyja meghalt, amikor Ö született, apja pedig a német hadseregben harcol. Egy másik kékszemű, aranyos esöppségnek szintén meghalt az édesanyja. Addig lesz a menhelyen, amig anyatej kell neki, azután a nagyanyja talán vállalja, hogy felneveli. Beszéltünk egy leányanyával Is. Ö szólított meg, amikor megtudta, mi járóiban vagyunk. Arra kért. hogy ff" juk meg: örökbeadná kéthónapo* gyermekét, mert ő artistanő és nets viheti kalandos pályáján magával. A* egyik budapesti cirkusz tagja és mindössze 10 éves... A kisfiu egyébként szép, fekete apróság, neve: Mohi Miklós, apja ismeretlen... A nagyobb gyermekek csoportjában egy Vácról idekerült 15 éves fitt val beszélgettünk. Azért jött ide, meri vasesztergályos szeretne lenni és Vácott csak bőrdíszművesnek tudták volna államilag kiképeztetni. Két márványtábla ..« Aztán végigjártuk a laboratóriumokat, röntgen-termet és egyéb szépen berendezett, ragyogóan karbantartott orvosi helyiségeket s gyönyörködtünk abban is, hogy hűtik villa' mos berendezéssel a csöppségek tefebédjét s egyéb tápszerét. Végül megtekintettük a vendégkönyvet is és találtunk benne egy finn minisztert: Prof. dr. Tulenheimot, aki m* Helsinki polgármestere, három magyar államtitkárt, egy kinai és egf török orvostanárt s végül egyetle" kollégát: egy finn ujságirót, aki a* elmúlt 39 év alatt kíváncsi volt a ste gedi Állami Gvermekmenhelyre... A szegedi Állami Gyermekmenhely rövidesen, néhány hét múlva 40 éve* fennállását éri meg. Két fekete már" ványtábla van a menhely lépcsőházában, az egyiken arany betűkkel csillog T. Ferenc József király és Széfl Kálmán miniszterelnök neve, a másif teljesen üres. Senki sem tudja, mily®* felírást terveztek ríja. Vájjon, lesz-' valaha olyan boldog kor, amelvben egveitlen 'elhagyoft, vagy Ikitoszitof gyermek sem lesz hazánkban? Enne* az aranykornak dátumát kell majd rá" vésni arra a tiszta márványtáblára. CSANYT PIROSKA N^otfrl szigorított dologházra emelte fel a féhia a mcnehOttch zsarolóidnak bflníetésft (A Délmagyarország munkatársától) Szabó István 40 éves battonyai kertészlegénynek már többször meggyült a baja a bírósággal. Legutóbb lopás és rablás miatt a szegedi törvényszék kétévi és hathónapi fegyházra itélte. Szabó a mult év októberében Battonyán munkanélkül lévén vállalkozott arra. Hogy a kisbirónnk segítségére lesz a Romániából menekültek felügyeletében. Ezt az ideiglenes megbízatását Szabó arra használta fel. hogy a felügyeletére bízott embereket megfélemlítve, őket megzsarolja. Igv Kuttalek Jánostól kicsalta téli kabátját azzal a fenyegetéssel, hogy ha nem adja neki. ugy visszatoloncoltatja Romániába. Kuttalektől 500 lejt is átvett azzal, hogy átváltja magyar pénzre, de a pénzt eltulajdonította és nem számolt el vele. Klameczky Lajost ugyancsak a visszatoloncol tatással fenyegetve arra kény szeri tette, hogy a pénztárcáját 17 pengő 23 fillér tartalommal adja neki. Harraich Borbálától ugyancsak ezzel a mát jól bevált metódussal pénzt akart kizsarolni, de ez a kísérlet* megfeneklett azon, hogy Harmif* Borbálának nem volt pénze. A' legsikeresebb »müvelete« Erd ő d i Sándor kifosztása voll. Ea* a menekültet a lelketlen ejnb®* teljesen levetkőztette, 4500 lej* zsebórát, töltőtollat, aktatáskát zsarolt ki tőle, de még az ingét és sónadrágját is elvelte. A szegedi tőrvényszék h'áromj rendbeli zsarolás vétségében, étrendben zsarolás vétségének kísérletében és sikkasztás bűntettébe" mondotta ki bűnösnek a menekül' tek zsarolóját, a tábla azonban találta, hogy a többszörösen büntetett előéletű Szabó István koz>'e' jszélyes bűnöző, akinek cseleked®' lénél súlyosbító körülmény, hogy 9 gondjaira és felügyeletére biz°' menekültek védtelen helyzetét & tájékozatlanságát használta ki minden emberi érzésből kivetkőz* terhére rótt büncselekménveket. sorozatosan hajtotta végre a . n háromévi börtönt a tábla négy szigorított dologházra emelte