Délmagyarország, 1942. november (18. évfolyam, 249-272. szám)

1942-11-26 / 269. szám

SZÍNHÁZ .. .'. . . i ti Hsmes Rózsa (Zenés vígjáték bemutató) k Nemes Rózsa budapesti bemuta­tja alkalmából a darab egyik kriti­kusa azt irta, bogy a Nemes Rózsa Hu­nyadi Bors Istvánjának női vál­tozata. A téma tényleg mutat bizonyos hasonlatosságot, az összehasonlítás­nál azonban a mérleg nem a Nemes Rózsa, banem a Bors István javára billen. A Nemes Rózsa nem tudja fel­idézni a Bors István sikerét Színpa­di szerzők ós regényírók régi kedvenc témája azoknak a lehetőségeknek bon­colgatása, amelyek között sikerül, rogy megtörik a társadalmi osztályo­kat elválasztó kinai falak áthágása. Nemes Rózsának is az a sorsa, hogy aíncstelenségéből beleessen nemcsak n számára felmérhetetlen vagyonba, ha­nem egy uj társadalmi környezetbe is. A szituáció sok alkalmat nyújt a ko­mikai és lirai vígjátéki elemek cso­portosítására. Aszlányi Károly, a korán elhunyt kitűnő iró ötlete alkal­mas is volna, hogy jó vigjáték fejlőd­jék belőle, az ötlet színpadra transz­porálása azonban már nem nevezhető sikerültnek. A címszerepet Szentirmay M. Lili játszotta sikeresen. Mértéktartó eszközökkel játszotta meg az osztály­csere átalakító folyamatába sodródott aapszámosleány átváltozását. Szívesen fogadta a közönség a fess és szim­patikus Nagyajtay György sze­replését, meleg sikere volt a mindig kitűnő Bodnár Midnek, Hor. ráth Máriának, remek figurát for­mált Károlyi Vilmos s minden le­hetőséget kihasználva járult hozzá a hangulat fokozásához Szegődi Sza­bó István, Solymossy Imre, Ko­váeh Aladár, Besse Miklös és Sxántbó Mária. A darabnak »némi« kísérőzenéje is van, amelyet Füredi Imre komponált magyar zenei impresz. sziókból és amelvet Török Emil ve­zényelt Á» előadást nagy gondossággá' Ihász Aladár rendezte. A bemutató közönsége sokat tapsolt és jól mula­tott. («• *• «•) —ooo— A $z«g»eli operaelőadások " és a bérlők Ma, csütörtök este Bohémélet megy a saegédi színházban Pataky Kál­mán, Kóréh Endre, dr. Palló Im­re, Báskay Gizella, Raffay Er­zsi, Maleczkv Oszkár felléptével és Fricsay Ferenc karnagy vezény­Jetével. A közönség részéről igen sok kifogás merült fel amiatt, hogy az igazgatóság bérletszünetben hirdeti a Bohéméletet, holott a bórletgyüjtéskor nyolc operát Ígértek a premierbérle­tek vásárlóinak. Érdeklődtünk a sze­gedi szinház vezetőségénél, ahol as alábbi információkkal világították meg as operabérlet körül felmerült ellentétes helyzetet: — Éppen a közönség érdekében dtrténik, hogy négy operaelőadást bérleten kívül iktattunk a ««inhá» raévi műsorába. Ez a négy operaelő­adás — amelynek elsője a csütörtö­ki .Bohémélet? lesz —, felül van azon a nyolc operaesten, amelyet premier­bérletben hirdettünk. Eszerint « ope­raestre van kilátáaa a szegedi közön­ségnek az előzetesen beígért nyolc helyett s ebből négyet azért adunk bérletszünetben, hogy a közönségnek »* a része is hozzájuthasson, amelyik nem premierbérletet váltott. Ugyanis a bérletben szinre kerülő nyolr ope­raelőadás csaknem valamennyi helye kötött, ami azt jelenti, hogy a bérle­tesek részére kell fenntartanunk s a bérleten kívüli közönségnek esak s bérletesek lemondása esetén juttatha­tunk néhány jobb helyei Az emalti panaszokat akartuk orvosolni azok­kal a tervbevett oneraelőadásokkal, a««yer«f Bérleten kivfll hozunk szán re Am aziránt is felmerültek kifogá­sok a közönség köréből, hogy miért a néhány hét előtt srinrehozoft Tos­cái f. miért nem a kitűnő erőkkel be-{ hirdetett Rnháméletot kapták a bér­letesek? — A Tosca előadása volt az élsó operaestje a szezonnak * már csak azért sem akartuk bérletszünetben ki­hozni — mondja az igazgatóság Hogy miért nem a Bohéméletet hoz­tuk le első operaelőadásként, arra az a magyarázatunk, hogy a Bohémélet as elmolt évben e/inrekerült, még pedig nem valami jó emlékű előadás­ban s ezért nem akartuk az operaelő­adásaink sorozatát ezzel megnyitni. A bérletesek részéről azt is kifo­gásolták sokan, hogy miért nem tart­ja fenn bérelt helyeiket a szinház igazgatósága a bérletszénet ellenére is mindaddig, amíg nem jelentik be, hogy arra nem reflektálnak? — Ha fenn tartanánk a helyeket, ugyanaz volna helyzet, mintha pre­mierbérletben adnánk az operát: bér­leten kivit! publikum nem jutna jegy­hez. Ezenfelül háromféle bérletezés is van s igazán nem tudnánk akkor, hogy melyik számára tartsuk fenn a helyeket? Reméljük, a közönség meg­érti, hogy a szinház igazgatósága tisztán az ő érdekében vállalta a bér­letenkivűli operaestek megrendezését' és továbbra is pártolói fogja kulln­rális munkánkat. —©oo— A szin^AxI Iroda kőv'ernőnyet HETI MŰSOR: Csütörtökön este: Bohémélet. (Bér­letszünet, felemélt helyárak.) Pénteken este: Nemes Rózsa. (A bérlet.) Szombaton délután: Rozika. Szombaton este: Nemee rózsa. Vasárnap délután: Nemee rózsa. (Rendes heíyárak.)' Vasárnap este: Nemes rózsa, —0()0— Ma este: Bohémélet. Ma este, pon­tosan fél 7 órakor bérletszünetben ke­rül szinre Puccini négyfelvonásos ope­rája, a Bohémélet. A főszerepeket Pa­taky Kálmán, dr. Palló Imre, Kóréh Endre, Ráskay Gizella, -Raffay Erzsi, Maleczkv Oszkár és Ily és Sándor ját­szék. Az operát Fricsay Ferenc ve­zényli. Rendező: T. Török Emil. A nagy zenei esemény igen nagy érdek­i lődést váltott ki a város közönségé­ből, ezért akik jegyhez akarnak jut­ni, még a délelőtt folyamán váltsák meg jegyüket, mert a nagy érdeklő­désre való tekintettel, már csak pár jegy áll a közönség rendelkezésére. Áz I. és II. bemutató-, valamint as > A<- és tisztviselőhérlők bérletkár­tyáik bemutatása mellett a felemelt helyárakból 20 százalék kedvezményt kapnak. A szinház igazgatósága fel hívja az igen tisztelt közönséget, hogy az előadáson pontosan megjelenni szí­veskedjenek, mert kezdés után a né­zőtérre vezető ajtókat lezárják. Essen a héten kivételesen pénteken kerül »A«-bérletben színre a szerdán este nagy sikerrel bemutatott Nemes rózsa ciníü zenés vigjáték, a bemutató előadás szereposztásában. A Neme* rózsa a pénteki előadáson kívül még szombaton, vasárnap délután (rendes helyárak) és este, valamint hétfőn es­te kerül előadásra bérletszünetben. Megismétli a színház a ,Rozika, eimü gyermekoperettet. A nagy érdek­lődésre való tekintettel, szombaton délután ismét színre kerül Inczédy Kálmán Borika című gyermekdarabja ifjúsági előadás keretében. Jegyek ol­csó helyárakkal már válthatók a szin­ház pénztáránál. mmiszm DÉLM'AGY'áBOR*8 Z AG Csütörtök, 1943 november 34 Képzőművészeti összeköttetést a fővárossal! Budapesten, a csendes, előkelő Mária Valéria-utcában van a Mü ba­rátok Körének kiállítási helyisége. A pár teremből álló intim hangulata helyiség, képzőművészetünk legjele­sebbjeinek fóruma. Egy-egy kiállítás a művészeti eseménye nemcsak a fő­városnak, de az egész országnak. Dil­lettantizmust vagy középszerűséget itt sosem látunk, a magas színvonalú szelekció lehetővé teszi, hogy kiállí­tásaiban megismerhessük magyar képzőművészetünk kiemelkedő egyéni­ségéit Meg kellene keresnie Szeged­nek az összeköttetést a Mübarátok Körével, hogy lehetővé tegyék egy­egy kiállításuk szegedi bemutatását. Nagy érdekességre tarthatna számot például jelenlegi kiállítójának. Halápy Jánosnak gyűjteménye. A fővárosi sajtó és szaksajtó egyöntetűen mint egyik legkitűnőbb balatoni festőt mél­tatta. Tényleg csodálatos az az at­moszféra, amely a kiállítás termeiben Halápy János müveiből árad. Saját­szerüen elbűvöli a szemlélőt a Bala­ton különös levegője, amelyet szinte öntudatlanul egy felsőbbrendű müvé- j szí ihlet örökít vászonra. Egvik fővá rosi kritikus költői lendülettel érzé­kelteti Halápy János művészetét: »Az a benyomásunk, hogy itt egy diony­sosi kedélv tőr kifejezés után, egész szabadságával, szépségével, az ex fá­zisig fokozódó hevülettel. De azután egyszerre megjelenik Apollo, a ki­egvenlitett rendnek, a felsőbbrendű látásnak, a mélyebb összefüggések ismeretének ura és mestere. És ren­det teremt az egymást ostromló be nyomások között és a művészet várfo­kára kitűzi a harmóniának, az édes együttérzésnek, a tökéletes megértés nek és megteljesedésnek lohpgóját? Bennünket, szegedieket, a romanti kns Tisza költészetének és pikturájá nak ismerőit érdekel a magyar ten ger színpompás világa, illetve ennek a világnak köttészete-pikturája. A szegedi festőmult és festő jelen a ko­lorizmns jegyében élt és él, nagysze­rű összehasonlításokra és tanulságra lenne hivatott a Balaton szindus té­mája az igazán avatott Halápy János kiforrott kolorizmúsán keresztül Rá^lÚ < SÜTÖRTÖK, N O V E M H I h * <5 TŐZSDE Budapesti értéktőzsdezárlat. Az ér­téktőzsdén szilárd irányzattal, élénk pénzajánlatokkal indult az üzleti for­galom. A fokozott érdeklődés követ­keztében a vezető értékek első árfo­lyamukkal a napi megengedett ár­szintig emelk°dtek és zárlatig a hely­zet nem változott. A tőzsde szilárd irányzat mellett árnyereségekkel zá rnlt. Zürichi devizazárlat. Páris 6.25, London 17.35. Newvork 431-, Brflsz­szel 69.25. Milánó 2265. Amszterdam 229.50. Berlin 172.55, Szófia 5.37 fél. Bukarest 237 fél. A Magyar Nemzeti Bank' valntaár­frlvamai. Szlovák kor. 11 45—11 75. lej 1,95—2.06. lira 17.4A-1790. svájci frank 79.60—80.6, svéd kor. 81 70 82.70. Csikáeói terményfőzsdezárlat Buza tartott. Dec. 125, máj. 128 hétnyolcad, jul. 124.5. Tengeri tartott Dec. 83.25 máj. 88 egynyolcad, jul. 90. Rozs jó' tartott Dec 63 25 máj 0025. jul 715 BUDAPEST L 5.40: Üzen a* otthon. A Vöröske­reszt bajtársi rádiószolgálata. 6,40­Ébresztő, torna. 7: Hirek. közlemé­nyek, reggeli zene. 10: Hirek. 10.15: Könnyű zene. 11.10: Nemzetközi viz­jelzőszolgálaL 11.15: Sereginé Sohár Vilma zongorázik. 11.40: Különös bal­esetek. Felolvasás. 12: Harangszó. Fo­hász. Himnusz. 12.10: Szórakoztató zene. 12.40: Hirek. 1.20: Időljzés, víz­állásjelentés. 1.30: Ilonvédeiuk üzen­nek. 2: Buttola Ede tánczenekara ját­szik. 2.30: Hirek. 3: Arfolyamhirek, piaci árak, élelmiszerárak. 3.20: A Szent István 3. honvéd gyalogezred zenekara. 4: Betlehem. Popovics Ist­ván előadása. Közművelődési előadás sorozat. 4.20: Hirek német, román, szlovák és ruszin nyelven. 4.45: Idő­jelzés, hirek 5: Beethoven: III. Leo­nóra — nyitány. Berlini Filharmo­nikus zenekar, vez. Eugén Jochum. 8 óra 15: Juhtenyésztést rádiótanfolvam. IV. rész. 5.40: Vécsey Ernő jazz szá­mokat zongorázik. 5.55: Egy elfoglalt szovjet város élete. Ráthonyi János előadása. 6.10: Müvészest. Közvetítés a Zeneművészeti Főiskolg nagyter­méből. A Harmónia november 25-i hangversenyének hangfelvétele. Köz­reműködik Martzv Johanna. Miklóssv Irén. Rácz Vali. Sennyei Vera, Vásár­helyi Magda, Kóréh Endre, Röster Endre, Szegedi Ernő és Forrai Mik­lós kamarakórusa. Zongorán kisér Földes László. 6.50: Hirek. 810: ITo fekszik hazánk? Dr. Rónai András egyetemi tanár előadása. 8.35: AH a malom, áll a vitorlája. Közreműködik Keéry Panni, Vöröss Sári, Varsa Im­re és Sárai Elemér cigányzenekara. Rendező A. Balogh Pál. Hangfal vé­tel. 9.20: Sorozatban épülnek a mo­tornélküli repülőgépek Közvetítés az Aero-Ever esztergomi telepéről Hang­felvétel. 9.40: Hirek. 10.10: A Rádió­zenekar műsorából. Hangfelvétel. 11: Tánczene. 11 45: Hirek. BUDAPEST P 4.40; Kedveli szalonzenekarok mű­sorából. 7.05: Francia nyelvoktatás Tartja dr. Makav Gusztáv. 785* Tim­kó Margit magyar nótákat zongorá zik. 7.55: A magvar tenger szépségei. nsfCMBEB - * * M IP na! Egy*á1 Imre ?16adása- 810: Vég*. DECEMBER | H 8 Q P | V 1 P A 13 vonósnégyes műsora harmónia lághirü olasz hegedűművész hegedücstje. lüsoront BEtTH OVIN TAVASZI VI Műsoron: B E E tegy Délmagvarországnál SZONÁTA Stb

Next

/
Thumbnails
Contents