Délmagyarország, 1942. november (18. évfolyam, 249-272. szám)

1942-11-20 / 264. szám

1432 hallgatása vált az elmúlt tanévben a szegedi egyetemnek (A Délmagyarország munkatársá­tól) A szegedi egyetem 1941—42. tanévről beszámoló egyetemi év könyv most jelent meg dr. Kogu. towicz Károly a tanév rektorá­nak szerkesztésében. Az évkönyv bevezető cikke egy hosszabb tanul­mány, amely történelmi visszapil­lantásban ismerteti Szeged évszá­zados törekvését, amellyel egyete­met kívánt a legnagyobb magyar város falai közé. Ennek a vágynak a teljesüléséhez a trianoni ka­tasztrófa juttatta hozzá Szegedet 1921-ben, amikor hajlékot adott a Kolozsvárról menekülő Ferencz Jó­esef-tudományegyetemnek. 1940-ben visszaszereztük Kolozsvárt s a Fe­rencz József-tudományegyetem visszatérhetett régi székhelyére, Szegeden pedig megalakult a most már véglegesen szegedi jellegű egyetem, a Horthy Miklós-tudo­mányegyetem, amely ezen az őszön kezdte meg harmadik évét. rAz évkönyv azt jelzi, Hogy az egyetemnek nincs felsőházi tagja, ennek a magyarázata pedig az, hogy az évkönyv szerkesztése ulán választotta meg az egyetem felső­házi képviselőjéül dr. Halasy­Nagy József egyetemi tanárt Az egyetemnek egyelőre fiz egy tiszte­letbeli doktora van s jez báró Mannerheim Károly Gusztáv t'-im tábornagy, akit ez év nyarán választoltak díszdoktorrá. Az egye­tem első két rektora Szent­Györgyi Albert és Kogu to­wicz Károly volt, a mostani rek­tor Fröhlich Pál. Az egyetem jelenlegi tanszékeinek száma (a jogi kar nélkül) 39. A továbbiakban részletesen is­merteti az évkönyv az egyes tudo­mánykarok szervezetét, a karokon működő professzorok életrajzát és tudományos működését, a követke­ző fejezetben felsorolja az egyetemi bizottságokat, azoknak szervezetét, majd ismerteti az egyetemi intéze­teket, gyűjtemény tárakat, az egye­tem hivatalait stb. Megtudjuk az évkönyvből, hogy 1941—42 tanév­ben a polgári iskolai tanárképző fő­iskolának az egyetemen is hallgató tanulóival együtt 1432 volt az egye­tem összes hallgatóinak a száma. Az egyetem belső szervezetéről s működésének statisztikai adatairól kimerítően tájékoztató évkönyv részletes lak- és címjegyzékkel végződik. zsidó rendőröknek sok dolguk akad. A zsidó rendőrökön meglátszik a pa­rancsolgass fölött érzett öröm. Még saját hitsorsosaikkal szemben is sok­szor csak nehezen fékezik meg ezt az ösztönt A zsidó lakásokban nem ural­kodik valami nagy tisztaság, a zsidó nők láthatóan csak az orruk hegyét mártják a vizbe, arcukat vastag pú­der- és razsréteggel borítják. — A két régi, most újonnan zsidók által .lakott várostól teljesen elütő be­nyomást kelt a zsidóknak szánt uj te­lep. Az első percben ez az óriási Je­lep, ahol tizezerszámra élnek zsidó nők, legfeljebb csak méreteiben külön­bözik egy német repülőtámaszponttól vagy más német laktanyateleptől. A házak betonból és téglából épültek és teljesen tiszták, itt óriási alvótermek és csempézett mosdók találhatók. Az utakat beton, vagy kavics fedi, mind­két oldalon fák, vagy cserjék szegé­lyezik az utakat A telepen modern istállók, raktárak, gabonatárak, hűtő­berendezések és példás berendezésű óriási konyha tűnik az ember szemé­be. Ezt mind zsidók építették német felügyelet alatt és mindez most már zsidó gazdálkodás alatt áll. Európa minden részéből vannak itt zsidók. Valamennyien »német» zsar­gont használnak az egymásközti bé­li E L M A G 1 A 11 (J K ,S Z A G Péntek, 1942 november 20. szélgetésnél, a párisi keleti zsidó ko­lónia tagjai épugy, mint a legtöbb szlovák, vagy horvát kiteleli tett zsidó. Egyenesen meglepő itt a zsidó női' osztály tisztasága. Itt német felügye­lői szervek működnek. Amikor a zsidó nőkkel közöltem, hogy az ellenséges hírverés szerint a német hatóságok kínozzák őket és kozák, tatár, lengyel, sőt német katonák visszaélnek hely­zetükkel, a zsidó nők, mintha jó vic­cet hallottak volna, nevetésben törnek ki. A 18 éves Singer Aranka azonnal figyelmeztetett arra, hogy a női tele­pen egyetlen férfi sincsen és hogy Rooseveltnek is tudnia kellene, hogy a németek bevezették a fajgyalázásra vonatkozó törvényt. Az élelmezésnél a Német Biroda­lomban érvényes adagokat kapják. A nehéz munkások megkapják a megfe­lel ö pótadagokat. A zsidók, akikkel beszéltem, általában mind kijelentet­ték, hogy igazságosan és embersége­sen bánnak velük és ha valamilven igazságtalanságot éreznek, az abba® áll, hogy még nincsen itt az össze* európai zsidó. Hogyan élnek a Szlovákiából kitelepített zsidók? Fritz Fiaia, a Grenzbote főszer­kesztője meglátogatta a Szlovákiából kitelepített zsidók táborait és benyo­másairól, tapasztalatairól a követke­zőket irta lapjának: 1 — A zsidóknak Szlovákiából tör­tént kitelepítése folyamán aa európai zsidók számára kijelölt keleti terü­leteken megtekintettem egy-két zsidó várost és zsidó telepet, ahová az utóbbi hónapokban Franciaországból, Belgiumból, Hollandiából, Németor­szágból, Szlovákiából, Horvátország­ból és részben Romániából telepitet­tek le zsidókat Soha egy pillanatig nem kételked­tem abban, hogy a német szervezőké­pességnek sikerül a zsidók kitelepí­tésének kérdését megoldania, be kell vallanom azonban, hogy az elhelye­zésre és főleg a zsidókkal való bá­násmódra vonatkozólag nem vártam azt amit tényleg tapasztaltam. Jól ismerem a zsidók életét különösen Keleteurópában s ezért alig feltéte­lezhettem volna, hogy aj telepítési helyűkön tiszta és dolgos zsidókkal találkozom. Teljesen meglepett, hogy milyen körülmények között találtam a zsidókat a számukra kijelölt terüle­teken és őszintén be kell ismernem, hogy ilyen teljesítményt alig tartot­tam lehetségesnek. Ám beszéljenek tnaguk a zsidók és írják le helyzetü­ket — Az általam keleten meglátoga­tott két zsidó városban körülbelül hetvenezer zsidó él. A csekélyszámu •emzsidó lakosságot elköltöztették a városból. . Mozsek Merlin, zsidó előljáró, aki a városban kalauzolt, a zsidók életé­ből a következőket mondotta: — A lengyelországi hadjárat előtt itteni izraelita hitközség elöljárója voltam. A birodalmi hatóságok en­gem neveztek ki a zsidó önkormány­tót főnökévé- Körülbelül hetvenezer **idó telepitettek itt le véglegesen. Területemen a zsidók családaikkal Együtt élnek, szabadon mozoghatnak ós kívánságaik szerint élhetnek. Mi, tóidók, önkormányzatot élvezünk és * német hatóságok előtt a területűn­-böo uralkodó rendért szamáig szerint TíUnilUátofyi karaidat Ifyfy ítetlto át HlCHHtyit úlms az átlagos* könpuoti/asá és ételeket Uétdések ecfy könyv-tudós etöadásáfau* (A Délmagyarország munkatársától) szet tehát ugy az egyéni érdeklődés­én vagyok íelelős. Mellettem tizen­nyolc zsidó orvos és körülbelül het­ven zsidó hivatalnok működik, akik a közigazgatást látják el. Ezenkívül százhúsz zsidó rendőr felügyel a lég­védelmi és egészségügyi szolgálat fe­lett. A rendőrök havonta 75 márka fizetést kapnak. —• A Birodalom a zsidó lakossá­got kielégítő módon látja el élelmi­szerekkel. A zsidók az élelmiszereket, ugy mint a többi használati cikket szabadon vásárolhatják a városi bol­tokban. ahol azonban csak zsidó vásá­rolhatnak. Hogy csak egyetlen adatot említsek, naponta 280 gram kenyeret kapunk fejenkint. A zsidó család­fenntartók nagy része, de sok zsidó családtag is a Birodalom által itt lé­tesített gazdasági üzemekben dolgo­zik, ahol a zsidókat az akkordmunka arányában fizetik. A munkaképtelen vagy agg zsidókat a zsidó község tartja el. A község számos ételelosztó helyet és saját kórházat tart fenn azokból az adókból, amelyeket a dol­gozó zsidókra kivetünk. Zsidónak a német hatóságokkal alig jönnek éri -t­kezésbe. Még afölött is zsidó rendőr­ség őrködik, hogy a zsidók nem hagy­ják el engedély nélkül a telepítési területet Mozsek Merlin zsidó elöljáró fej­tegetéseiről a városban és az üzemek­ben tett körutamon minden tekintet­ben meggyződtem. A zsidó városok la­kói a boltokban mindent vásárolhat­nak, az árakat a zsidó község álla­pítja meg Meg kell jegyeznem, hogy ezeknél az áraknál azonban legtöbb­nvire zsidó csempészáruról van szó, amely ezeken a területeken ugylátszik kifogyhatatlan mennviségben és rejté­lyes módon kerül elő A párisi ajk­pirositótól. púdertől és illatszerektől az >uraság által levetett« ruhákig, fe­hérneműig itt egyszerűen minden kap ható. Sőt még egy olyan kávéházra is akadtam, ahol az összes évfoimmn különféle njságók és képeslapok ol­vashatók. A kávéház igen élénk láto­gatottságnak örvend. A város utcáin nyüzsögnek a* em­berek, akik természetesen Itt is VŰ» iáabfeő ftridriikril foglalkoznak A Az Egyetem Barátainak Egyesülete által rendezett előadássorozat kereté­ben csütörtökön este dr. F i t z József, a budapesti egyetemi Széchenyi-könyv­tár igazgatója tartott értékes előadást a kÖDyvek, könyvtárak és a köuyvész­nek, mint a tudományos kutatásnak értékes segítője, mert áthidalja • könyvtermelés óriási arányait és az egyéni olvasóképesség fizikai lehető­ségeinek megszabott keretei közötti' különbség nehézségeit és igy szolgá­kedés kérdésérőt Az egyetem auláját j latot tesz az általános emberi haladás­ezalkalommal is teljesen megtöltötte! ügyének. az érdeklődő közönség. Az ülésen el-' Az előadásért dr. Baló József nöklő dr. Baló József egyetemi lanát • egyetemi tanár mondott köszönetet aa bevezetőjében ismertette az előadó ed- i előadónak, majd bejelentette, hogy m digi tudományos működését. \ jövő héten kivételesen nem csütőrtö­Dr. Fitz József előadásában abból kön, hanem pénteken délután 6 órakor indult ki, hogy a könyv a kultúra ter­jesztője, a könyv tartja fenn a nemze­tek öntudatát és erősiti létfenntartó erejüket. A könyvtől függ az emberi­ség haladása, méltán nevezte tehát Schopenhauer a könyvet az em­beriség emlékezőképességének. A könyvtermeléssel foglalkozva, az előadó kimutatta, hogy ma már több, mint 20 millió kiadvány sokmilliárd Ezentúl ismét lesz példánya forog közkézen. Az átlagos' m.'mlpii c7í)mhafnn lidVO kulturember könyvfogyasztását évi 50 1 "»s«aen MOmOdlUIl «!,Vv tartja meg a társaság legközelebbi elő­adóestjét, amelyen dr. Szögi Endre főiskolai tanár, a 60 éves Kodály Zol­tán művészetének jelentőségét fogia méltatni. Előadását a főiskolai kama­rakóras segitségével dalokkal illusz­trálja _60 kötetre lehet tenni, ami azt je­lenti, hogy egy emberöltő alatt közel félmillió oldalnyit olvas az átlagos könyvolvasó a napisajtó termékein ki­vüL A közös haladást a könyvek csak együttesen, egymást kiegészítve moz­díthatják elő. A magánkönyvtárak ál­lományának az észszeriiség szab ha­tárt. Négy-ötezer kötetnél nagyobb gyűjteménynek már nyilvánosságra van szüksége, hogy rendeltetésének megfelelhessen. Részletesen ismertette a hazai köz­könyvtárakat, megemlékezett róla, hogv nagyobb könyvtárainkban speciá" lis gyűjtemények is vannak, mint pél­dául a Fővárosi Könyvtárban a Buda­pestre vonatkozó kiadványok hatal­mas tömege és a >Keleti gyűjteményi, a kolozsvári egyetemi könyvtárban pedig az F.rdélyre vonatkozó könyvek gyűjtemény'?. Manapság a könyvek terén való­sággal túltermelés van, ugvhogv a tu­dósok is csak a könyvészet tájékozta­tásai mellett tudnak lépést tartani a szakirodalommal. Megállapítja az elő­adó, hogy valósággal hirth ennfrolra. könyvelt' rzésre lenne szükség a könyvkiadó terén, tm a könwészke • dés nem d( 'ózná fel ? megjelenő munkákat bibliocráfiailgg. \ könyvé­delmí szirénapróba (A Délmagvarország munkatársá­tól) A szombat déli légvédelmi szi­rénapróbákat egy idő óta nem tar­tották meg. A szirénákat hetenként egyszer azért kellett megszólaltatni; bogy kipróbálják, időköziben nem történt-e valami üzemzavar, ami egy esetleges riasztás esetén rend-* kívül súlyos következményekkel járhatna. Dr. Pálfy József polgármester csütörtökön elrendelte, hgoy a lég­védelmi szirénapróbákat ezentúl minden szombaton ismét meg kell tartani. A polgármesternek errevo­natkozó hirdetménye a következő­ket mondja: •Fclhivotn a város közönsége fi­gyelmét arra, hogy 1942. évj novem­ber hó 21-tól kezdve minden szom­baton délután 13 órakor a légvédel­mi szirénák megszólalnak és azok egyszer a »légi veszély elmulta je­let le fogják adni, mert a szirénák működőképességének megállapítása végett nnVzaki ellenörzó próbát kell tart a M i*.

Next

/
Thumbnails
Contents