Délmagyarország, 1942. november (18. évfolyam, 249-272. szám)

1942-11-20 / 264. szám

1432 hallgatása vált az elmúlt tanévben a szegedi egyetemnek (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi egyetem 1941—42. tanévről beszámoló egyetemi év könyv most jelent meg dr. Kogu. towicz Károly a tanév rektorának szerkesztésében. Az évkönyv bevezető cikke egy hosszabb tanulmány, amely történelmi visszapillantásban ismerteti Szeged évszázados törekvését, amellyel egyetemet kívánt a legnagyobb magyar város falai közé. Ennek a vágynak a teljesüléséhez a trianoni katasztrófa juttatta hozzá Szegedet 1921-ben, amikor hajlékot adott a Kolozsvárról menekülő Ferencz Jóesef-tudományegyetemnek. 1940-ben visszaszereztük Kolozsvárt s a Ferencz József-tudományegyetem visszatérhetett régi székhelyére, Szegeden pedig megalakult a most már véglegesen szegedi jellegű egyetem, a Horthy Miklós-tudományegyetem, amely ezen az őszön kezdte meg harmadik évét. rAz évkönyv azt jelzi, Hogy az egyetemnek nincs felsőházi tagja, ennek a magyarázata pedig az, hogy az évkönyv szerkesztése ulán választotta meg az egyetem felsőházi képviselőjéül dr. HalasyNagy József egyetemi tanárt Az egyetemnek egyelőre fiz egy tiszteletbeli doktora van s jez báró Mannerheim Károly Gusztáv t'-im tábornagy, akit ez év nyarán választoltak díszdoktorrá. Az egyetem első két rektora SzentGyörgyi Albert és Kogu towicz Károly volt, a mostani rektor Fröhlich Pál. Az egyetem jelenlegi tanszékeinek száma (a jogi kar nélkül) 39. A továbbiakban részletesen ismerteti az évkönyv az egyes tudománykarok szervezetét, a karokon működő professzorok életrajzát és tudományos működését, a következő fejezetben felsorolja az egyetemi bizottságokat, azoknak szervezetét, majd ismerteti az egyetemi intézeteket, gyűjtemény tárakat, az egyetem hivatalait stb. Megtudjuk az évkönyvből, hogy 1941—42 tanévben a polgári iskolai tanárképző főiskolának az egyetemen is hallgató tanulóival együtt 1432 volt az egyetem összes hallgatóinak a száma. Az egyetem belső szervezetéről s működésének statisztikai adatairól kimerítően tájékoztató évkönyv részletes lak- és címjegyzékkel végződik. zsidó rendőröknek sok dolguk akad. A zsidó rendőrökön meglátszik a parancsolgass fölött érzett öröm. Még saját hitsorsosaikkal szemben is sokszor csak nehezen fékezik meg ezt az ösztönt A zsidó lakásokban nem uralkodik valami nagy tisztaság, a zsidó nők láthatóan csak az orruk hegyét mártják a vizbe, arcukat vastag púder- és razsréteggel borítják. — A két régi, most újonnan zsidók által .lakott várostól teljesen elütő benyomást kelt a zsidóknak szánt uj telep. Az első percben ez az óriási Jelep, ahol tizezerszámra élnek zsidó nők, legfeljebb csak méreteiben különbözik egy német repülőtámaszponttól vagy más német laktanyateleptől. A házak betonból és téglából épültek és teljesen tiszták, itt óriási alvótermek és csempézett mosdók találhatók. Az utakat beton, vagy kavics fedi, mindkét oldalon fák, vagy cserjék szegélyezik az utakat A telepen modern istállók, raktárak, gabonatárak, hűtőberendezések és példás berendezésű óriási konyha tűnik az ember szemébe. Ezt mind zsidók építették német felügyelet alatt és mindez most már zsidó gazdálkodás alatt áll. Európa minden részéből vannak itt zsidók. Valamennyien »német» zsargont használnak az egymásközti béli E L M A G 1 A 11 (J K ,S Z A G Péntek, 1942 november 20. szélgetésnél, a párisi keleti zsidó kolónia tagjai épugy, mint a legtöbb szlovák, vagy horvát kiteleli tett zsidó. Egyenesen meglepő itt a zsidó női' osztály tisztasága. Itt német felügyelői szervek működnek. Amikor a zsidó nőkkel közöltem, hogy az ellenséges hírverés szerint a német hatóságok kínozzák őket és kozák, tatár, lengyel, sőt német katonák visszaélnek helyzetükkel, a zsidó nők, mintha jó viccet hallottak volna, nevetésben törnek ki. A 18 éves Singer Aranka azonnal figyelmeztetett arra, hogy a női telepen egyetlen férfi sincsen és hogy Rooseveltnek is tudnia kellene, hogy a németek bevezették a fajgyalázásra vonatkozó törvényt. Az élelmezésnél a Német Birodalomban érvényes adagokat kapják. A nehéz munkások megkapják a megfelel ö pótadagokat. A zsidók, akikkel beszéltem, általában mind kijelentették, hogy igazságosan és emberségesen bánnak velük és ha valamilven igazságtalanságot éreznek, az abba® áll, hogy még nincsen itt az össze* európai zsidó. Hogyan élnek a Szlovákiából kitelepített zsidók? Fritz Fiaia, a Grenzbote főszerkesztője meglátogatta a Szlovákiából kitelepített zsidók táborait és benyomásairól, tapasztalatairól a következőket irta lapjának: 1 — A zsidóknak Szlovákiából történt kitelepítése folyamán aa európai zsidók számára kijelölt keleti területeken megtekintettem egy-két zsidó várost és zsidó telepet, ahová az utóbbi hónapokban Franciaországból, Belgiumból, Hollandiából, Németországból, Szlovákiából, Horvátországból és részben Romániából telepitettek le zsidókat Soha egy pillanatig nem kételkedtem abban, hogy a német szervezőképességnek sikerül a zsidók kitelepítésének kérdését megoldania, be kell vallanom azonban, hogy az elhelyezésre és főleg a zsidókkal való bánásmódra vonatkozólag nem vártam azt amit tényleg tapasztaltam. Jól ismerem a zsidók életét különösen Keleteurópában s ezért alig feltételezhettem volna, hogy aj telepítési helyűkön tiszta és dolgos zsidókkal találkozom. Teljesen meglepett, hogy milyen körülmények között találtam a zsidókat a számukra kijelölt területeken és őszintén be kell ismernem, hogy ilyen teljesítményt alig tartottam lehetségesnek. Ám beszéljenek tnaguk a zsidók és írják le helyzetüket — Az általam keleten meglátogatott két zsidó városban körülbelül hetvenezer zsidó él. A csekélyszámu •emzsidó lakosságot elköltöztették a városból. . Mozsek Merlin, zsidó előljáró, aki a városban kalauzolt, a zsidók életéből a következőket mondotta: — A lengyelországi hadjárat előtt itteni izraelita hitközség elöljárója voltam. A birodalmi hatóságok engem neveztek ki a zsidó önkormánytót főnökévé- Körülbelül hetvenezer **idó telepitettek itt le véglegesen. Területemen a zsidók családaikkal Együtt élnek, szabadon mozoghatnak ós kívánságaik szerint élhetnek. Mi, tóidók, önkormányzatot élvezünk és * német hatóságok előtt a területűn-böo uralkodó rendért szamáig szerint TíUnilUátofyi karaidat Ifyfy ítetlto át HlCHHtyit úlms az átlagos* könpuoti/asá és ételeket Uétdések ecfy könyv-tudós etöadásáfau* (A Délmagyarország munkatársától) szet tehát ugy az egyéni érdeklődésén vagyok íelelős. Mellettem tizennyolc zsidó orvos és körülbelül hetven zsidó hivatalnok működik, akik a közigazgatást látják el. Ezenkívül százhúsz zsidó rendőr felügyel a légvédelmi és egészségügyi szolgálat felett. A rendőrök havonta 75 márka fizetést kapnak. —• A Birodalom a zsidó lakosságot kielégítő módon látja el élelmiszerekkel. A zsidók az élelmiszereket, ugy mint a többi használati cikket szabadon vásárolhatják a városi boltokban. ahol azonban csak zsidó vásárolhatnak. Hogy csak egyetlen adatot említsek, naponta 280 gram kenyeret kapunk fejenkint. A zsidó családfenntartók nagy része, de sok zsidó családtag is a Birodalom által itt létesített gazdasági üzemekben dolgozik, ahol a zsidókat az akkordmunka arányában fizetik. A munkaképtelen vagy agg zsidókat a zsidó község tartja el. A község számos ételelosztó helyet és saját kórházat tart fenn azokból az adókból, amelyeket a dolgozó zsidókra kivetünk. Zsidónak a német hatóságokkal alig jönnek éri -tkezésbe. Még afölött is zsidó rendőrség őrködik, hogy a zsidók nem hagyják el engedély nélkül a telepítési területet Mozsek Merlin zsidó elöljáró fejtegetéseiről a városban és az üzemekben tett körutamon minden tekintetben meggyződtem. A zsidó városok lakói a boltokban mindent vásárolhatnak, az árakat a zsidó község állapítja meg Meg kell jegyeznem, hogy ezeknél az áraknál azonban legtöbbnvire zsidó csempészáruról van szó, amely ezeken a területeken ugylátszik kifogyhatatlan mennviségben és rejtélyes módon kerül elő A párisi ajkpirositótól. púdertől és illatszerektől az >uraság által levetett« ruhákig, fehérneműig itt egyszerűen minden kap ható. Sőt még egy olyan kávéházra is akadtam, ahol az összes évfoimmn különféle njságók és képeslapok olvashatók. A kávéház igen élénk látogatottságnak örvend. A város utcáin nyüzsögnek a* emberek, akik természetesen Itt is VŰ» iáabfeő ftridriikril foglalkoznak A Az Egyetem Barátainak Egyesülete által rendezett előadássorozat keretében csütörtökön este dr. F i t z József, a budapesti egyetemi Széchenyi-könyvtár igazgatója tartott értékes előadást a kÖDyvek, könyvtárak és a köuyvésznek, mint a tudományos kutatásnak értékes segítője, mert áthidalja • könyvtermelés óriási arányait és az egyéni olvasóképesség fizikai lehetőségeinek megszabott keretei közötti' különbség nehézségeit és igy szolgákedés kérdésérőt Az egyetem auláját j latot tesz az általános emberi haladásezalkalommal is teljesen megtöltötte! ügyének. az érdeklődő közönség. Az ülésen el-' Az előadásért dr. Baló József nöklő dr. Baló József egyetemi lanát • egyetemi tanár mondott köszönetet aa bevezetőjében ismertette az előadó ed- i előadónak, majd bejelentette, hogy m digi tudományos működését. \ jövő héten kivételesen nem csütőrtöDr. Fitz József előadásában abból kön, hanem pénteken délután 6 órakor indult ki, hogy a könyv a kultúra terjesztője, a könyv tartja fenn a nemzetek öntudatát és erősiti létfenntartó erejüket. A könyvtől függ az emberiség haladása, méltán nevezte tehát Schopenhauer a könyvet az emberiség emlékezőképességének. A könyvtermeléssel foglalkozva, az előadó kimutatta, hogy ma már több, mint 20 millió kiadvány sokmilliárd Ezentúl ismét lesz példánya forog közkézen. Az átlagos' m.'mlpii c7í)mhafnn lidVO kulturember könyvfogyasztását évi 50 1 "»s«aen MOmOdlUIl «!,Vv tartja meg a társaság legközelebbi előadóestjét, amelyen dr. Szögi Endre főiskolai tanár, a 60 éves Kodály Zoltán művészetének jelentőségét fogia méltatni. Előadását a főiskolai kamarakóras segitségével dalokkal illusztrálja _60 kötetre lehet tenni, ami azt jelenti, hogy egy emberöltő alatt közel félmillió oldalnyit olvas az átlagos könyvolvasó a napisajtó termékein kivüL A közös haladást a könyvek csak együttesen, egymást kiegészítve mozdíthatják elő. A magánkönyvtárak állományának az észszeriiség szab határt. Négy-ötezer kötetnél nagyobb gyűjteménynek már nyilvánosságra van szüksége, hogy rendeltetésének megfelelhessen. Részletesen ismertette a hazai közkönyvtárakat, megemlékezett róla, hogv nagyobb könyvtárainkban speciá" lis gyűjtemények is vannak, mint például a Fővárosi Könyvtárban a Budapestre vonatkozó kiadványok hatalmas tömege és a >Keleti gyűjteményi, a kolozsvári egyetemi könyvtárban pedig az F.rdélyre vonatkozó könyvek gyűjtemény'?. Manapság a könyvek terén valósággal túltermelés van, ugvhogv a tudósok is csak a könyvészet tájékoztatásai mellett tudnak lépést tartani a szakirodalommal. Megállapítja az előadó, hogy valósággal hirth ennfrolra. könyvelt' rzésre lenne szükség a könyvkiadó terén, tm a könwészke • dés nem d( 'ózná fel ? megjelenő munkákat bibliocráfiailgg. \ könyvédelmí szirénapróba (A Délmagvarország munkatársától) A szombat déli légvédelmi szirénapróbákat egy idő óta nem tartották meg. A szirénákat hetenként egyszer azért kellett megszólaltatni; bogy kipróbálják, időköziben nem történt-e valami üzemzavar, ami egy esetleges riasztás esetén rend-* kívül súlyos következményekkel járhatna. Dr. Pálfy József polgármester csütörtökön elrendelte, hgoy a légvédelmi szirénapróbákat ezentúl minden szombaton ismét meg kell tartani. A polgármesternek errevonatkozó hirdetménye a következőket mondja: •Fclhivotn a város közönsége figyelmét arra, hogy 1942. évj november hó 21-tól kezdve minden szombaton délután 13 órakor a légvédelmi szirénák megszólalnak és azok egyszer a »légi veszély elmulta jelet le fogják adni, mert a szirénák működőképességének megállapítása végett nnVzaki ellenörzó próbát kell tart a M i*.