Délmagyarország, 1942. november (18. évfolyam, 249-272. szám)

1942-11-20 / 264. szám

mmm zors*^ ffA mugyeir jüvSért ca mellett" Nagy Vilmos miniszter beszéde utcn a Ház elfogadta a honvédéimi tárca költségvetését Budapest, november 19. A képviselőház csütörtöki ülését Törs Tibor e|nök negyed 11 után nyitotta meg. Folytatták a honvédelmi tárca költségvetésének tárgyalását. Jaross Andor, a Magyar Meguju"s Nemzetiszocialista Pártszövetség vezérszónoka rámutatott arra, hogy °'.yan magyar reálpolitikát keit folytatnunk, amely a tengely mellett való kitartásban és harcban nyilvánul meg. A költségvetést pártállásánál fogva, fogadta el. Vitéz Csicseri Rónay István, • kormánypárt első vezérszónoka, elismeréssel szólt a magyar sajtóról, •mely megértő és odaadó munkájával "aprói-napra terjedelmes ismertetésekben tájékoztatja az ország közvélemó®yét a harctéri eseményekről. Vájna Gábor, a nyilaskeresztes párt vezérszónoka kiemelte, hogy minden becsületes ember számára nemzeti ünnepet jelent a képviselőházban • honvédelmi tárca költségvetésének térgvalása. Váró György szerint a mnlt világbábom mintájára, országos hadigondoró hivatalt kellene felállítani. Bajcsi-Zsilinszky Endre, a uiggetlen kisgazdapárt vezérszónoka, bizalmának adott kifejezést a miniszter iránt, de bizalmatlan a kormánv általános politikájával szemben, ezért • költségvetést nem fogadta el. Gróf Zichy Nándor, a kormányPárt vezérszónoka indítványozta, bogy állítsanak fel repülő hősi emlékmüvet, •mely méltó emléke lenne az elhunvt Kormánvzóhelvettesnek is. A költségvetést elfogadta. Vitéz Várady László, a MEP második vezérszónoka a katonai nevelésről szólva, felhivta a miniszter figyelmét az altiszti iskolák továbbfejlesztésére. A költségvetést a bonvédelmi miniszter iránti legteljesebb bizalommal elfogadta. Vitéz Makray Lajos az egyesűit kereszténypárt vezérszónoka a most duló világháborúról megemlékezve, megállapította, hogy ebben a háborúban mi a magyar történelmi hivatás kötelességét teljesítjük. A költségvetést elfogadta. B aky László kérte, hogy a hadi tapasztalatokat használják fel a tisztek és altisztek kiképzésénét. A költségvetést nem fdgadta el. Szabó Gyula örömmel állapitotta meg, hogy a leventeintézmény milyen szépen fejlődik. A költségvetést elfogadta. Meskó Zoltán hangoztatta, hogy az itthonmaradettak iránt való megfelelő gondoskodással fejezhetjük ki legjobban hálánkat azok iránt, akik a Don partján a Tiszát és a Dunát védik. P a d á n y i Gulyás Jenő a katonai nyilvántar-1 tás pontos vezetését kérte, valamint a katonai építkezéseknél vegyék figyelembe a kiváló magyar mérnökök terveit. A költségvetést elfogadta. H a 1u:y János hangoztatta, hogv ebben a háborúban nincs remény kompromiszszumos békére. Uj honvédelmi minisztérium építését sürgette. A költségvetést nem fogadta el. Szilágyi Olivér kérte, bogy az erdélyi terror áldozatai és hozzátartozói usvanolvan elbánásban részesnüljenek, mint a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiarvák. A n d r é k a (Viön ugyanolyan ösr. szetartást és bajtársias szeretetet kívánna itthon is látni, mint amilyen a harctéren van katonáink között tehetségéhez mérten a teljesítőképesség legvégső határáig kell viselnie. A hadsereg a hátországtól hármat követel: rendet, munkát és fegyelmet. — Mindenkit oda kell áilitanunk, ahol az ország érdekei szempontjából tudását, képességeit és munkaerejét a legjobban hasznosíthatjuk. A költségvetés a háborús kiadásokat nem tartalmazza, abban csak annak a hadseregnek a kiadásai vannak, amelynek fejlesztését a törvényhozás már elhatározta. Nem állítom, hogy ezekkel az összegekkel meg tudjuk oldani az 1943. évre előirányzott fejlesztést, de ha kell, újra a nemzet áldozatkészségéhez fordulunk, mert amilyen fontos a harcoló hadsereg, épp annyira fcözérdokii a honvédség fejlesztése. Kellő politikai vezetés mellett ls csak állig vasba öltözött nemzetek élik tul a világégést. A háborúban álló országban a honvédség szerveinek a háborús feladatai megsokszorozódtak. Az életnekolyan terein is működnie kell, amelyeken az első világháború előtti időbeu a katonai beavatkozás elképzelhetetlen volt. A haderő fejlesztésével kapcsolatban a hadseregnek szüksége van arra, hogy mögötte olyan munkaerő is rendelkezésre álljon, amely nem szorosan vett harcos munkakörben felmerülő teendőket végez. A honvédelmi törvény által létesített közérdekű munkaszolgálat nem szolgáltatott elégmun. kaerőt, minthogy pedig a törvényhozás a harcoló hadsereg sorából kizárta a zsidókat, önként adódik, hogy a hiányzó mnnkaerőt belőlük kell előállítani, tehát a honvédség meeszer vnzte a kisegítő munkásalaknlatokat. Ugy a közérdekű munkát végző alaknlatok, mint a kisegítő munkásszázadok írnnkája egy és ugyanazt a célt szolgálja: a közérdeket. A mnnkaszotsráIpfra behivottaknak tudniok kell azt. hogy ők fegyvemélküii honvédelmi szolgálatot teljesítenek. A honvédelmi miniszter ezután részletesen válaszolt az egyes felszólj B L MA GTARORSZAO Péntek. 1942 november 2rt. Sz. Szigethy Vilmos: »» Oszí szántás (novellák) Bolti ára: 5.-^. Horn József: A közgazdaságtan nemzeti rendszere Bolti ára: 3.20 P. Borofyés Hogy Sándor: Nagy magyar gazdák Szeged usrosiimomi as KönyuhiadüRr. kiadása. Inlóknak, majd azzal fejezte be beszédét, hogy egységben, összetartásban, egymás megbecsülésében van ez aa erő, amely minden nehézségen átsegíti és végleges feltámadáshoz vezeti • nemzetet. A honvédelmi miniszter nagvvonatn expozéját a Ház minden oldalán tetszéssel fogadták. Ezután a honvédelmi tárca költségvetését mind általánosságban, mind részleteiben elfogadták. Pénteken délelőtt 10 érakor a miniszterelnökségi és a kisebb tárcák' költségvetésének a tárgyalása következik. A honvédelmi miniszter beszéde Ezután vitéz Nagy Vilmoa honvó®®lmi miniszter válaszolt az elhangzott felszólalásokra. A miniszter többek között kijelentette, hogy működésében a vezérelv az igazság, a tisztesig és a becsület. Fontosabb és szentebb feladat nincs, mint a nemzeti erő tetéleményesének, a honvédségnek a tejlcsztése. A honvédség egy része •hőst a haza határain kivül harcban éli. Ezt a harcot minden áron gyözeteinmel kell befejeznünk. A bolsevizteust hazánk határairól el kell tüntetünk. Ez a háború a nemzet létérdeke. Ne>n idegen érdekekért, a magyar jogért küzdünk a Don mellett. De nem ba ellátjuk a harcoló hadsereget fkával, élelemmel, a győzelmi akaral°t megszilárditani csak ugy lehet, ha 8 nemzet minden éietmegnyilvánulá•^nak a hancoló honvéd ál] központjáén. Az orosz rórán hullott vér szabBelvárosl Mozi Pénteken utoljára 3, $, 7 METRÖ-GOLDWYN-film A fiatalság és ragyogás romantikus filmje. GREER GARSON tm LAURENCE 0LIY1ER főszereplésével UPA HTRARfl ja meg a magyar jövőt és a méltó helyet biztosítja a harc után elkövetkező világrendezésnél Szent István országa számára. A nemzet áldozatkészséggel bocsátja rendelkezésre a harchoz minden anyagi eszközét. — A hadsereg ellátását első és legfőbb kötelességemnek tekintem —mondotta. Elrendeltük a zsold felemelését, katonáinkat a hideg orosz télnek is ellenálló ruházati cikkekkel láttnk el. Rövidebb útvonalon vezetett szabadságos vonatok beállításával lehetővé tettük, bogy bizonyos után ha csak pár napra is, mindenki élvezhesse az otthon melegét. Ujabb kórházvonatokat szereltünk fel. Minden szállítható, komolyabb sérülteti, hazahozunk. A postát gyorsabbá tettük, rádiókat, könyveket küldtünk ki. Hogv az otthonmaradt családtagok ne nélkülözzenek, a hadisegélyek járandóságát megfelelően felemeltük. Megfelelően szabályoztuk a hadirokkantak járandóságát. Az uj kormányrendelet, amelynek alapelve, hogv minden rokkant tisztességes merélhetéshez jusson, szabályozza ezt. A hadiözvegyek ellátását is újból szabályoztuk. Felemeljük A régi háború hadiözvegyeinek járandóságát is. Ha a viszonyok változása esetén a segélyezés fokozása válnék szükségessé, kellő időben megteszek mindent, amit a lelkiismeret parancsol. A most folyó háború a hátországra is súlyos terheket ró .amelyeket mindenkinek vncvonához és munkaerőiéhez és Megkezdődött a közjóléti szövetkezetek értekezlete Földbiriokpolitikai és közellátási feladatokról tárgyaltak \ az első napon Budapest, november 19. Kádár Levente belügyi államtitkár, az országos szociális felügyelőség ügyvezető elnöke csütörtökön délelőtt nyitotta meg a közjóléti szövetkezeti igazgatók és vármegyei és városi közjóléti előadók háromnapos országos értekezletét a belügyminisztérium dísztermében. Az államtitkár megnyitó beszédében utalt a közjóléti szövetkezetekre váró nagy horderejű feladatokra, mirft a földművelési kormányzat által iránvitett földbirtokpolitikában való köz remüködésre, a közellátási feladatok vállalására. Hangsúlyozta, hogy a szövetkezeti munkának a karitatív tevékenysége helyett a gazdasági szempontok alapján kell állama. mert csak akkor tudja szolgálni a maívar faita megerősítését j abban a mértékben, amelyet az ország joggal elvár a közjóléti szövetkezetektől. Az értekezlet első napján a továbbiakban a közjóléti szövetkezeteknek földbirtokpolitikai és közellátási feladatokkal kapcsolatos teendőit beszélték meg. Az értekezleten a szegedi közjóléti szövetkezet képviseletében dr. B i a c s y Béla tb. tanácsnok és Kovács Sándor igazgató vesznek részt. LEGKÖZELEBB A DZSUNGEL TITKAI K o r z é b a n Ma utoljára aduik 1 Kar Ady Ka'aün sejtelmes-gyönyörű filmjét Halálos csók Széchenyi Mozi Közkívánatra még egy napra me;. kellett hosszabbítani! A közönsé: nem akar megválni a leggyönv" rübb magyar filmtől! Ma 3, 5, 7 órakori Következő műsorunk: NÉMA TANÚ az olasz filmgyártás legszebb, leg művészibb, legdrámaibb alkotása. A szárított zöldségek és a tílolt kender ára Budapest, november 19. a közellátásügyi miniszter újra megállapilotta a kimért vagy nettó és egy kilogramnál nagyobb csomagolású szárított zöldségek és főzelékek legmagasabb fogyasztói árát. Az erre vonatkozó rendelet a Budapesti Közlöny pénteki számában jelenik meg. A közellátásügyi miniszter a Budapesti Közlöny pénteki számában megjelent rendeletével megállapította a tilolt kender és kenderkor, valamint az ezekből előállított nemesített kenderrost legmagasabb eladási árát. (MTI)