Délmagyarország, 1942. november (18. évfolyam, 249-272. szám)

1942-11-18 / 262. szám

Spony©!' i r. rÁ Néiad ormány taü indkivüli álímelyen mid iják, Frane® hogy Sp* t szándéW ét. legközelebbi abb évfoly*' ;k az intöaz a célja* ;es Spanyoll nben zárd" elmi kört* olyószámlaomban ére»* I a legtöbb pénztárait inaron állásokba^ ipatok ellef szerzése * kimenetel® án hajóhad ereket arat negállapitj* éknél foly* I-napra nöarga lessen. ,t bavf^ iendej^f iándor * ^ ézsef * Vargci Jézseff miniszter • az anyaggazdálkodás és iparfejlesztés kérdéseiről Általánosságban és részleteiben is megszavazta a Ház az ipari tárca költségvetését Budapest, november 17. 'A képvi*riöház keddi ülését Tas nádi agy András elnök ncgyedtizen*gy előtt nyitotta meg. A kormány Nszéről Varga József kereskedejkmügyi és iparügyi miniszter volt jelen. Napirend szerint az iparügyi tárca költségvetésének tárgyalásával folytatták a jövő évi költségvetés vitáját Stitz János előadő ismertette a költségvetést Kiemelte, hogy fegyvereink diadalát nagyvonalú gazdaságpolitikával kell alátámasztanunk. Lili 'János felszólalása után feonkay Ferenc, a kormánypárt «ső vezérszónoka megállapította, hugy az energiagazdálkodás terén ken nagy és eredményes erőfeszítéseket tett az iparügyi kormányest. K r a n c z Rajmund, a Nyilaskeresztes Párt vezérszónoka szerint ** árszínvonal emelkedése kezdve^ötlen hatással volt a szociális helvétre. Szabd 'János, a MÉP erdélyi éeportjának vezérszónoka arról ászéit. Közi-Horváth József szerint mindennél előbbre való honvédségünk megfelelő mennyiségű és minőségű felszerelése. A családi bérpótlék felemelését sürgette, majd az ipari munkásság lakásviszonyait tette szóvá. A költségvetést elfogadta. Rátz Kálmán a költségvetést nem fogadta el. Szabó Gyula a munkásházak építésének szükségességét tette szóvá. Arra kérte a minisztert, hogy az ipari szakoktatást a kultuszminisztériumból minél előbb tegyék át az iparügyi minisztérium keretébe. A költségvetést elfogadta. Horváth Ferenc szintén az ipari családipótlék felemelését szorgalmazta. A költségvetést nem fogadta et. Ventzel Antal a munkaügyi felügyelőségek jobb anyagi ellátását kérte, majd a szakmái tanfolyamok szaporításának jelentőségét ismertette. A költségvetést elfogadta. KuKajda Vilmos a kisiparos hagy a költségvetésben szemszögéből foglalkozott a fcár megtörtént az első" lépés a tárca költségvetésével. A költségvejMinkakamara felé, a munkafel-,tést n<™ fogadta eL Iái... veienc* án tatnál** idának Km érczzÖ* fáradság® ink Ie00* hogy ssen, * oentültSb* larabb i ességek dj I a régi *** fénnyé artassa09* ts DlCf^ igyarok09* nk oldj*' s módost ) pnkáBb \ ödőbbek0" , akt n0,'! és ntunk*'' Ite, szerep serént, JT nkbeon**; • t hogy * Írásával hogy. ^elóségek által Molnár Dezső szerint az ipar"gyi kormányzat politikája rális, *ert szem elót tartja ezt a két célt. Minthogy a vitához több felszólaló nem volt feliratkozva, Varga József iparügyi miinszter emelkedett szólásra. Varga József miniszter beszéde (Varga József miniszter beszéde ***jén rámutatott arra, hogy az etkjttlt esztendő alatt a nehézségek csak *óvekedtck^ különösen a nyersanyaujabban pedig a munkaerő elő^remtése terén, ugyanakkor, amikor ** ipari termelésünkkel szemben tá^8sztott mennyiségű és minőségű kö'JetelméDyek is tovább fokozódtak, fümál örvendetesebb . azonban, hogy kari termelésünk mindezek ellenére jj^ricsak megfelelőnek és kielégítőnek, egves vonásokban várakozáson fekedvezőnek mondható. Ipari terelésünk az elmúlt súlyos esztendősem hanyatlott, sőt emelkedése Iktatódott E kedvező fejlődés legtényezője továbbra is az állami ^riíházári program végrehajtása Az Belvárosi Mozi 8*erdán, csütörtökön t, 5,7 TALPIG ÚRIEMBER Romantikus filmjáték. A fiatalság k a ragyogás bűbájos filmje. Főszereplők! GREER GARSON »Isten vele tanár ur« felejthetetlen főszereplője és UüRENCE OLIVIER 1 *M&nderley házi nagyszerű főszereplője. METRO-GOLDWYN ftlm. H í r a d 6 ipari foglalkoztatottság az elmúlt évben is a termelésnél valamivel .nagyobb mértékben emelkedett. Oka ennek a közületi építkezési tevékenység fokozódása, a pótanyagipar mind jelentősebb kiépítése, pót- és műanyagok felhasználása. Az ipar tehát a jelen körülmények között még valamiivei nagyobb mértékben nyújt megélhetés' az ország lakosságának, mint amilyen mértékben termelése emelkedik. Az 1941. évi átlagos gyáripari munkáslétszám az egész megnagyobbodott országterületen 417.000 volt s az öszszes alkalmazottakkal együtt gyáriparunk 1941-ben körülbelül félmillió embert foglalkoztatott. A bányászat, a gyáripar és a kézműipar által foglalkoztatott munkások és tisztviselők létszáma ma már meghaladja az 1 és egynegyed millió főt A foglalkoztatottságnak ez a növekedése szociális szempontból kedvező kihatással járt. Munkabér cimén az idén augusztusban a hazai gyáripari üzemek 68 millió pengőt fizettek ki, mtg tavaly csak 50 milliót. Javított a munkásság helyzetén, hogy számos, régebben eltartóit családtag munkát vállalhatott. Az egy munkásra eső havi munkaórák száma [ugyanis lényegesebben nem változott: az idei év augusztusában 207, a mull évben 199 volt Háborús anyaggazdálkodás A miniszter ezután részletesen foglalkozott aa ipari anyaggazdálkodás kérdéseivel. Rámutatott arra, hogy a visszacsatolt területekkel megnagyobbodott ország szénszükségielét a háborús termelés szükségleteivel már egyébként is túlterhelt anyaországbei) szénbányászatnak szinte egyedül ! kell viselnie. A netn elsőrendű hon• védelmi fontosságú üzemekben csökkenteni kellett a szénellátást s a kö, zeljövőben a villamosenergiát termelő vállalatok széncllátását is korlá; tozni fogja t eltökélt száudéka, hogy szükség esetén tovább megy a megkezdett uton. A miniszter ezután a földgáz és az ásványolaj kérdéseivel foglalkozott, majd a vas és egyéb fémek helyzetének, ismertetése után a textilgazdálkodás problémájára tért rá, rámutatva arra, hogy a hazai textilipar uj eljárásokat dolgozott ki a pótanyagok felhasználására s ma már megállapítható, hogy nagyszerű elméleti, valamint gyakorlati felkészültségével minj den nehézséget leküzd. A behozatal-. ban mutatkozó hiányokat mürosttal és j kotoninnal pótolták; az utóbbi ma' már olyan tökéletes, hogy minőségben nagyjából pótolja a pamutot. Á szappangyártás érdekében a szennyvizek zsírjának kivonására a szükséges lépéseket folyamatba tétette, hogy a korábban veszendőbe ment zsiradékból szappangyártási célokra nyersanyag legyen nyerhető. Normális építési tevékenység mellett kellően elvolnánk látva téglával és mésszel, a nagyarányú honvédelmi és szociális építkezések azonban épitőanyagtermclésünket annyira lefoglalják, hogy a folyó évre uj magánépitkezéseket ei kellett tiltani. Gondoskodás az ipari munkásságrál Nehézségeink között is arra törekedett s ez célja a jövőre is, hogy az ipari munkásságról megfelelően gondoskodjék. A mai körülmények parancsolta belátás mellett egyik társadalmi réteg sem kívánhatja s a^jnagyar munkás nem is kívánja, hogy érdekeit szolgáló intézkedések a nemzet többi részének rovására történjenek. Természetesen az eddig elért színvonal megőrzésére kell törekedni, sőt, ahol lehet, tovább haladni. A munkaviszony terén a munkásság számára eddig elért eredményeket álta- j Iában sikerült megtartani. Áldozató- i tokát kellett azonban hozni a munkás-j Ságnak is, mint általában minden fix-' fizetéses rétegnek, a háborúval kap- j csolatos árszinvonalváltozások folytán. Az árak változását a munkabérek azonnal emelése nem követhette s a kormány bérpolitikájában arra az álláspontra helyezkedett, hogy a munkabérmegállapitó bizottságok működését szünetelteti. Az eddigi bérek színvonalának tartásával, amit a mun-, básság áldozatos és belátó magatartása tett elsősorban lehetővé, sikerült az infláció egyik legfontosabb i előidézőjét kikapcsolni. A munkaidő-1 korlátozó rendeletek felfüggesztését továbbra is fenn kell tartani, a túlmunkát azonban megfelelő túlmunkadíjjal kell dijazni. A munkások gyermeknevelési pótlékának folyósítása zavartalanul folyt. 1942-ben e címen 22 millió pengőt fizetnek ki A munkaközvetítés államosítása a megvalósítás állapotába jutott; Debrecenben, Győrött, Szegeden és Szombathelyen már megtörtént s folyamatban van a soproni, pécsi, kassai és miskolci hivatalok államosítása. Á kisipar fejlesztése A kisipar és a háziipar kérdéseire áttérve, Varga miniszter rámutatott arra, hogy a kisipar Demcsak nemzetpolitikai szempontból rendkívül nagyjelentőségű, amint azt a visszacsatolt területek példája is meggyőzően bizonyította, banem termeléspolitikai szempontból is, minthogy a kisipar számos ága jelentős kapaeitáscs munkaerőtartalékot jelent. A háborús gazdálkodás egyaránt sújtja a harctéren, valamint a belső fronton sznlcrA'*"* kisiparosságot Az előbbinél a hátramaradt üzem fenntartása, aa utóbbinál pedig a nyersanyaghiány okozza a legnagyobb gondot. A kisipar foglalkoztatása terén az utóbbi évekbén oroszlánrésze volt a közszállitásoknak, ezen a téren a jövőben még fokozottabb mértékben segítségére lesz. Az 1933-ban megkezdődött fedezet nélküli kisipari és kiskereskedői hitelakciót tovább fejlesztik. Jelenleg 3.3 millió pengő áll e célra rendelkezésre és a hitelakcióba ma már 213 község van beszervezve Külön kétmilliós keretet biztosított a visszacsatolt keleti és erdélyi részek, iparosainak. A kézmüvesiparosság megfelelő gépekkel és szerszámokkal való ellátására az előző évnél lényegesen nagyobb összeget vett fel a költségvetésbe. A kisiparosság termékeinek értékesítése szempontjából ma már igen előkelő "helyet foglal el a kisipari kivitel. Mig 1939-ben a kivitel értéke alig érts el a másfélmillió pengőt, a* idén valószínűleg a tízmilliós határt is túllépi. Több évre terjedő program egy*k részlete a kisipari mintamühelyek további szaporítása. Továbbra is támogatja a háziipart amely igen szépen fejlődik és a magyar háziipari cikkek ma már külföldön is keresett tárgyakká lettek. A háziipari kivitel összege a mult évben meghaladta a 17 millió pengőt 796 háziipari tanfolyamot rendeztelett 23.000 résztvevővel. Különös figyelemmel kiséri a visszacsatolt területek háziiparát. Költségvetési beszédem végén — fejezte be szavait a miniszter — legyen szabad rámutatnom arra, hogy a beszédemben felhozott adatokból világosan kitűnik, milyen na.gv mérték-* ben sikerült ipari termelésünk színvonalát fenntartani, sőt erőteljesen tovább fejleszteni. Bár ipari termelési politikánkban elsősorban a bábom szükségleteire kell figvelemmrl lennem, nem feledkezem meg arról sem, hogy a háborút követő átmenet és hékegazdaság feladatainak megoldására már most fel kell készülnünk. Amennyire e feladatok ma már áttekinthetők, megoldásukra is megtettem a szükséges előkészületeket és bizonyos vagyok abban, bogy iparunk e feladatok megoldásában épp ugy meg fogja állani a helyét, mint ahogv meeállja a jelenlegi hábbrus erőfeszítések idején. 'A miniszter részletesen válaszolt a vita során elhangzott felszólalásokra. Bejelentette, hogy a munkaközvetítésekről szóló törvényjavaslatot még ebben az évben benyú jtja a Házbán. Hangoztatta, hogy a családi pótlék növelésére és a munkáslakások épitése érdekében mindent megtesz. A hadbavonult iparosok hozzátartozóinak megsegítésére az, IPOK megszervezte a bajtársi szolgálatot, amely igen szép eredménynyel működik. Az iparügyi miniszter beszéde végén megemlitette, hogy minden trejével arra törekszik, hogv hírmely idegen kézben levő vállalatol megszerezzen a magyar kéz számára és kérte tárcája költségvetésének elfogadását A Ház tagjai hosszantartó tapssal fogadták az iparügyi miniszter hatalmas beszédét, majd a költségvetést általánosságban és részleteiben is elfogadták. A Ház ülése hét óra után néhány perccel végetért K o * * ban Ma 3—ft és 7-kor Kar*dy Katalin szerelmeert három lovag barcol a Halálos csók gyönyörű Ulrryiebeu g Széchényi Most Ka és holnap n tol járat ' 3, 5, 7 órakort Használja kl az utolsó két napé* és nézze meg a magyar filmgyártás legszebb alkotását! I