Délmagyarország, 1942. november (18. évfolyam, 249-272. szám)

1942-11-17 / 261. szám

A lLL {- M AGURüRSZAGi szabb földeken is versenyre kelt lfl12 BOTCmbcr Új honpolgárokkal, a parlagon (maradt és elmoesarasodott terülemint Szeged. 'A szegedi nép a századok folyáman sokszor reá zuduló háborúkban és harcokban, a támadásokban épp ugy, mint a védekezésben, az elnyomókkal szemben tanusiíott ellenállásban, a sorozatos természeti csapások eltűrésé ben, a nemzetépítő munkában: mindig céltudatosan ténykedett, politikai és gazdasági küzdelmeit — bizonyára a fajiság ősi érzésének sugallata alapján — soha nem önmagáért, mindig az egész magyarságért, a nemzeti élet összességéért vivta meg. A miniszter ezután Kosszobb előadást tátott Szeged múltjáról s Szeged lakosságának a magyar nemzet életében játszott fontos szerepéről. Rámutatott arra, hogy Szeged már az Árpádok uralkodása alatt gócpontja volt az Alföld és Délvidék katonai, gazdasági és szellemi életének s a város alapítása a honszerzéssel esik egybe. Már Szent István uralkodása alatt egyenrangúnak számított Budával és Esztergommal. A tatárdulás után IV. Béla Szegedet is várral erősítette meg; itt gyülekeztek később a törekvő magyar seregek s a város lakói leghűbb katonái voltak línnvadi Jánosnak. A török Hódoltság alatt sokat szenvedett Szeged népe, de hősies ellenállást tanúsított s később elszántan kivette részét a felszabadító hadiáratokból is. A felszabadulás kezdeti örömét ürömmé változtatta a bécsi elnyomó politika, amely a felszabadított terűleteket meghódított tartomány nak kezelte és megakadályozta, hogy a török uralom alatt a Délvidékről kiüldözött magvar lakosság elhagyott falvaiba s különösen birtokára visszatérjen, ugyanakkor pe. dig idegen nemzetiségűeknek ingven adtak birtokot A bécsi telepítési politika nyomán nemcsak a szerbség lepte el a várost. hanjm németek, olaszok és fanpiáfc is telepedtek le Szegeden, úgyhogy a magvarság külvárosokba szorult. Később Mária Terézia mátrai 'déki tótokat is nagy tömegben ildött Szegedre. — Nem kérdezheti-e a tárgyilagosan az ítélő: mi nvomtuk-e el a velünk együtt lakó népeket, vagy a tek termékennyé tételében nem csak dolgos kezével munkálkodott a magyar, hanem tervezésével is. A Ferenc-csatornát is két kiváló magyar mérnök, a Kiss testvérek tervezték. Ahogyan a bécsi udvar megértőbbé vált politikája nyo mán csökkent az idegen hivatalnokok erőszakoskodása, ugy mélyült el a barátság a magyarsággal sorsközösséget vállaló betelepültekkel, Szeged néhány évtized alatt visszanyerte magyar jellegét olyannyira, hogy II. József halálakor a szegedi rép egységesen ünnepelte az alkotmány visszaállítását. Mentől inkább akarták a nemzeti mivoltában megtörni, annál tudatosabban maradt a szegedi nép magyarnak. Nem kellett ezért semmiféle erő szakot kifejtenie sem neki, sem vezetőinek, gyorsan haladt ez a folyamat magától is. Hiszen olyan emberek keveredtek közéje és mellé, akik az addiginál jobb sorsot akartak a maguk és ntódaik számára. Az uj Honpolgárok akarva, nem akarva sorsközösségben éltek együtt vigadtak", de inkább szomorkodtak. azzal a szegedi néppel, amely a sorozatos természeti csapások — földrengés, tűzvész, pes tis, kolera, rengeteg árvíz elviselé séhez évszázadokon át hozzáedzódött. Az elem? csapások nagy részét már a betelepültek is egvüH szenvedték az őslakókkal. Van-e csodálkozni való azon. hogy a kő zös szenvedés érzelmi, lelki egvüttérzést váltott ki őslakók és betelepültek között s Hogy ez az együttérzés sokaknál a haza és a magyarság szeretetévé, sőt vérségi kapcsolatokká csúcsosodott ki? Ennek éppen ellenkezőién kellene csodálkoznunk és nem megütődnünk, mert fel kell arra készülnünk". hogy a magyarság elszaporitását ne a beszivárgók, önként letelepült, vagy céltudatosan betelepült 3ss7imiláló"dősá1'an "lássuk vagy keressük, hanem legelsősorban a magvar lelkiségül népi tömegek tervszerű gazdasági és kulturális ben. ' megerősítéséesztendős szegedi magyar település sorsából ezt a tanulságot lebet levenni. A MOVE díszokleveleinek átadása A közgyűlés után a bizottság teremben nyújtotta át a MOVE vezetősége a Varga miniszternek és Tukats főispának a disztaggá történt választásáról szóló díszokleveleket. A MOVE küldöttségét vitéz Szeder János országgyűlési képviselő, országos elnök vezette s vitéz dr. Gárgyán Imre mondott beszédet. Varga József válaszában meleg szavakkal köszönte meg a disztaggá választást s kijelentette, hogy mindenkor támogatni fogja a jövőben is a MOVE törekvéseit. Ugyancsak köszönetet mondott a megválasztásért az egyesület vezetőségének dr. Tukats Sándor fő ispán is. Ebéd a miniszter tiszteletére Varga József miniszter tiszteletére a városházi közgyűlés után tárasebéd volt a Tisza-szállodában. Az ebéden igen nagy számmal jelentek meg a Szegeden tartózkodó vendégek s a város társadalmának vezető tagjai. Az első felköszöntőt dr. Tukats Sándor főispán mondotta a Kormányzó úrra, majd dr. Pálfy József polgármester a város hatósága és közönsége nevében köszöntötte a minisztert és feleségét. Beszédében kiemelte, hogy a város lakossága nem a nagyhatalmú minisztert tiszteli Varga József személyében, ,hanem az állampolgári erényekben gazdag férfiút, aki egy csapásra meghódította ezt a nehezen lelkesedő várost. F r ö h 1 i c h Pál égy űemi rektor és Hő g y é * z i Pál soproni főispán felszólalása után nagy lelkesedés közben emel kedett szólásra Varga miniszW. aki mindenekelőtt a rektor szavain válaszolva kijelentette, hogy teljelsen azonosítja magát a szegedi egyetem törekvéseivel. Majd arról beszélt, hogy az az összhangamelyben Szeged és Sopron összetalálkozott, annak a bizonyíték* hoay nincs széthúzás és megnenv értés ebben az országban. — Arra kérem innen az egész <*' szágot — mondotta a miniszter —> hogy vegyen példát erről a két városról. Meggyőződésem, hogy mind a két város szellemi és gazdaság1 téren tovább fog fejlődni a bogj még a mi életünkben bekövetkezik Somogyi kanonoknak az a jóslásahogy Szegedre nagy jövő vár és «z Alföld nem lesz többé mostok' gyermeke az országnak. A miniszter viharos tapssal í°" gadott szavai után Megay Károly országgyűlési képviselő, végüj Lendvay Lajos, a szabadkai Baross Szövetség elnöke szólalt f'l Az ebéd ezután véget ért. Az egyetem küldöttség* a miniszternél Varga miniszter szegedi tartózkodása alatt vasárnap tisztelgő U" togatáson tagadta dr. F r ö h 1 i r " Pál egyetemi rektor veztésével Gellért Albert, dr. Kolta?' Kastner Jenő és dr. Far ka' Béla dékánokat Dr. Fröhlich W rektor előadta a Horthy Miklós-W dományegyetem továbbfejlesztéséi' vonatkozó problémákat, elsősorba' a jogi kar felállításának és a kőiponti egyetem felépítésének kérőé' sét. A miniszter az előadottak'1 nagy és élénk érdeklődéssel hallgatta és az összes kérdésekben ' legmesszebbmenő támogatásáról biztosította az egyetemi tanács taí' jait A Baross Szövetség díszgyűlése — Ez az ut ESts'éekivfil nehezebben járható, mint az az iránvta lan gyakorlat, amelv a bérsi po'iti császári hatalom bennünket akart-e ika folvamánvaképnen az elmúlt év században kialakult, mert céltudatos cselekvést kiván a maSvar lelkiségi"! néptömegek számára. Első sorban olvan vezetőket, akik szere tik a magvnr német, akiket áthat a magyarság hitvallásának tudata akikben hivallássá erősödött az a meggyőződés, hogv a magvar nép tömegében még ki nem munkált őserő szunnvad, amelyet az clkö vetkező békés idők számára a múltbélinél magvarabb. fajtaszeretóbb érzéssel kell Hasznosítani Országépitéshez magyar érzés. ma. gyar lelkület kell és az a szivósság. amelyet a szegedi nép sorsa alakulása folvamán mindig tanúsított, óz itt élő magyar nép minden csapás után talpra ugrott, minden vérveszteséget hamarosan kiegyenlített, mindig inkább cselekedett, mint sopánkodott. Minden alkalommal megértette az uj idők szavát, sőt tetteivel sok izben maga je•őlte meg, miként látja a haladás, de mindig a magyarságon át a nemzeti haladásnak utiit. Az ezcc elsorvasztani azzal, hogy a mamagvarság térhódításait meg. rálelni igyekezett és a befelop löket tervszerűen erősített? — vetette fel a kérdést a miniszter. — Pusztult-e bármelv más velünk élő nép olvan aránvban a tőrök bari'á ratokban, mint, a szinmngvarság? Nem felére csökkent-e a magvarság létszáma Mátvás királv ideje óta a törők hódoltság végéig? Nem volt-e megdöbbentően nagy ez a több mint 50 százalékos fajta-veszteség két évszázad alatt9 Ezekre a kérdésekre könnyű válaszolni. — A telepi t'éselc nem a magyarság erősítését célozták' — folytatta Varga miniszter. — A bécsi udvar politikájával a salát hatalmát óhajtotta tercbélyesiteni. De sem a betelepitettek nagy száma, sem a bécsi udvarnak évszázadokon át csak az idegeneket kedvezményező gyámkodása a magvar népi tömé. gek életerejét nem törte meg. A magyarság a neki megmaradt rósz. A Baross Szövetség diszgyülése délutáni órakor kezdődött a városházán. Ezt megelőzőleg a fogadalmi templomban dr. Halász Pál kanonok megszentelte az uj zászlót, amelynek zászlóanyai tisztségét Varga Józscfné és Tukats Sándorné vállalta. A diszgyülésre érkező minisztert nagy lelkesedés fogadta a városházén. Megnyitó és üdvözlő beszédet S z e i t z Ferenc elnök mondott. Az ünnepi beszédet vitéz Bon ezos Miklós államtitkár tartotta, aki ha talmas beszédében részletes visszapillantást vetett a Baross Szövetség 23 éves működésére. A szövetség dkkor kezdte meg működését, amikor az idők még a liberalizmusnak kedveztek s emiatt sokszor sz°m ben állott a közélet^ hatalmasaival. A jövő fejlődésben nagy szerep vá: a Baross Szövetség működésére. A szövetség jövő hivatása az elgoodo-' lások szerint a kereskedőtársada lom társadalmi, nemzetpolitikai, gazdaságpolitikai és szociális gondozására terjednek ki, különösen a következőkben: a gazdasági oíl.vák megkedveltetése a keresztény fiju sággal: a kereskedők továbbképzése (a kereskedelmi kormányzat ellenőrzése mellett tanfolvamok előadások rendezése); a kereskedők agkori biztositőcőnak megszervezése, fokozott őrködés a keresztény er kölesnek a kereke '"lem!>en érvényesítése mellett; keresztény elemek támogatása a szabad Pálakon való érvényesülésben; a BaroSj* Újság további fenntartása és a sióvétség gazdaságpolitikai feladatkörének megfelelő irányú szerkeS*" tése. Beszédében részletesen fogJalkozot a keresekdelmi és ipari életb®® bekövetkezett keresztény átáll^J eredményeivel és annak jelentőségével s hangoztatta, hogy tovább » töretlenül kell ezen az uton haladj A célkitűzések megvalósítása tef^ pedig Szegednek most is helyet kell elfoglalni. Az államtitkár több mmt cg?' órás beszéde után dr. Varga zsefné és dr. Tukats Sándorné lagot kötött a zászlóra, majd kezdődölt a zázszlószegek beverés A Baross Izövetség diszgyülése * 7-kor ért véget s a miniszter és * sérete visszautazott a fővárosbarf — Szeged sz. kir. várog Árv® Csarnoka 1942 november 20. és délután fél 4 órakor hivatalos ségében árverést tart, mely alk'1/^ mai az összes szegedi zálogházat, 1942 szeptember végéig lejárt és rendezett tételek kerülnek árvec& f és pedig első nap ékszerek. ®a?gj)ft ingóságok. Magánosok megh'^' j. legkésőbb 21-ig fogadja el az itjgr A beadott tárgyak az Árverési £ nokban naponkint fél 4-töl 6-ig nnl megtekinthetők. Ez alkato?" bútorok is kerülnek, árverésregatóság.