Délmagyarország, 1942. október (18. évfolyam, 222-248. szám)

1942-10-13 / 231. szám

Megieíent a %ávóraiewvémy végrehatási mimsiiésm Budapest, október 12. Az üzleti bályozza az üzletek nyitvatartását. Pá­réi szóló 1942:Vi. törvénycikk 17-éa lép hatályba. A keres­és közlekedésügyi mimszter­a törvény végrehajtására vonat­kozó rendelete a Budapesti Közlöny hódéi számában jelenik meg. A törvény értelmében a nyilt áru­sításu üzletek nyitvatartásának ide­jét Budapest és a vele szomszédos megyei városok és községek területé­ne szólóan a kereskedelem és közle­kedésügyi miniszter, a többi város te­íxületére szólóan a polgármester, a kis­és nagyközségek területére szólóan a vármegye alispánja állapítja meg azok között a keretek között, amelyeket a törvény második paragrafusa részle­tesen szabályoz. A rendelet a gépjármüvek árusítá­sára berendezkedett üzletekre, wnla­mint a kizárólag továbbárusitókat ki­szolgáló üzletekre délelőtt 8 érától délután 4 óráig terjedő nyitvatartási időt ée ezzel az osztatlan munkaidőt kívánja bevezetni Szombaton azon­ban ezeket az üzleteket az ország egész területén délután * órakor kell be­usárni. Lényeges változtatást jelent a tör­vényes munkaszüneti napnak nem mi­nősülő Gergely-naptár szerinti ün­neknapokra az ország egész területé­lae szólóan és minden kereskedelmi szakmára kiterjedően kötelezővé tett tídéli 12 órai záróra. A rendelet az or­szág egész területére vonatkozóan sza­lyaudvarokon, gyógyhelyeken és üdü lőhelyeken ugyancsak országos ha­tállyal szabályozza a kizárólagos pá­linkakimérések és bortermelői kimé­résnek nyitva tartását olyképpen, hogy ezeknek csak az élelmiszerkereskedé­sek nyitva tartásának ideje alatt sza­bad nyitva tartamok. Kávémérések és tejivócsarnokok az ország egész te­rületén reggel 6 órától, kifőzesek reg­gel 7 órától este 11 óráig tarthatók nyitva. A fodrászüzletek városokban reg­gel 7 órától, kis- és nagyközségekben reggel 6 órától este 7 óráig, szómba ton este 9 óráig, Gergely-naptár sze rinti ünnepnapokon déli 12 óráig, SzK^ veszter napján városokban este fél 10-ig tarthatók nyitva. Ha a Gergely­naptár-szerinti ünnepnap szombatra esik, a fodrászüzletek ezen a napon délután 5-ig tarthatók nyitva. A koz metikai üzletek, manikűr- és pedi kürüzletek reggel 8 órától este 6-ig szombaton este 7 óráig. Gergely-nap­tár szerinti ünnepnap és Nagypénte­ken déli 12 óráig tarthatók nyitva Ezeket az üzleteket szombat és orszá­gos kirakodó vásár napja kivételével délután 1 órától 2 óráig zárva kell tartani. A törvény rendelkezéseinek ellen­őrzése céljából egv-egv munkaadóból és alkalmazottból álló ellenőrző bi­zottságok felállítását teszi kötelezővé (MTI) ['jiliill1!!.'!1 "I'HWWMII—II i Az idő rövid, már csak 5 nap van hátra az osztálysorsjáték I. húzásának kezdetéig. Sorsjegyeket a Pető Bankház a I árusítja. I Hétf6n ítélkezett a törvényszék a réználicutalvánvokkal panatnázó Vezér Ernő három kifvetitfi'e fa.öit Kohajda György egyévi, Bózsé József tizhavi börtönt, Batki György egyhavi főrházat kanott jogerősen (ÜS Délmagyarország munkatársá­tól) Az űgysézség fogházában a bűnügyi vizsgálat befejezését váró Vezér Ernő volt városházi iroda­igazgató és társai panamaügyének mellékhajtása foglalkoztatta hétfőn a bíróságot. A szegedi törvényszék árdrágitási és uzsoraügyekben ítél­kező egyesbirája, dr. Újvári Ist­ván árdrágító visszaélés és üzérke­dés cimén vonta kérdőre az ügyben legutóbb letartóztatott Bózsó Jó­zsefet, Kohájda Györgyöt és a szabadlábon védekező Batki Györgyöt. Ismeretes, hogy az árdrágító visszaélésekkel kapcsolatos bűn­ügyeket soroukivül tárgyalják a bíróságok és az ilyen természetű ügyekre kimondott sürgősség vo­natkozik a rézgálic-utalványokka! üzérkedő bűnszövetkezet cselekmé­nyeinek is arra a részére, amely kimeríti az árdrágító visszaélés kritériumát. A bűnügynek ezt a ré­szét az ügyészség tehát elkülöni­tette a főügytől „és biró elé utalta. A hétfőn megtartott főtárgyalá­son a vádlottak vallomásából meg állapítást . nyert, hogy Kohajda György fűszer- és vegyeskereskedő Vezér Ernőtőt négy mázsa rézgá­ncra szóló utalványokat vásárolt pengőért különböző apróbb címletekben. Ezeket az utalványo­kat azután továbbadta a feleknek, kilónként 6, 7 és 8 pengőre csapva fel az utalványok árát, amelyekhez tulajdonképpen díjtalanul kellett volna hozzájuttatni w igényjogo­sultakat­Az értékesítésben és a? utólvá­Jayok elhelsezésében. résztvett Bó­zsón kívül Batki György is, aki ónozó Imrének mintegy 20 kiló nyi rézgálicmennyiségről adott el utalványt, hozzáfűzve az árhoz maga hasznát. Újvári egyesbiro ítéletébe* Ko­hajda Györgyöt és Bozsó Józsefet árdrágító visszaélés bűntettében Batki Györgyöt pedig árdrágítás vétségében mondotta ki bűnösnek. Kohajda Györggyel szemben az ítélet megállapította az üzletszerű­séget is, ezért őt egyévi börtönre és 5000 pengő pénzbüntetésre ítélte és 5000 pengő vagyoni e'tégtélel sére kötelezte. Bózsóra tizhavi börtönt. 500 pengő pénz­büntetést és 500 pengő vagyoni elégtétel megfizetési kötelezttséget szabott ki a biró büntetésül, továb­bá el nem kobozható áru értékének megtérítése cimén 1240 pengőt kö­teles a kincstárnak megfizetni, Batki György, akit csak vétségben talált a biró bűnösnek, egyhavi fogházat kapott büntetésül és az él­ném kobozható áru értéke fejében 180 pengőt kell megtéríteni a Wncs­tárnak. Mindhárom büntetés jogerős. Megnyílt a tanárképző fő­iskola hetvenedik tanéve (A Délmagyarország munkatársá­tól) Vasárnap délelőtt ünnepélyes keretek között nyitotta meg a pol­gári tanárképző főiskola ezévi ju­biláris hetvenedik tanévét Az ünnepség előtt a jézustársasági atyák templomában Veni Sancte volt amelyen résztvett a főiskola tanári kara és ott voltak a katali­kus hallgatók telies számban- A protestáns hallgatók részére a re­formátus és evangélikus templom­ban volt ünnepi istentisztelet Fél 12-kor a Magyar Hiszekegy­gyei kezdődött a tanévnyitó ün­nepség a főiskola dísztermében, amelyet a meghívott előkelő kö­zönség és a főiskola hallgatói zsu­folásik megtöltöttek. Glattfelder Gyula érseket dr. Becker Vendel apát-kanonok kép­viselte. A város képviseletében megjelent dr. Pálfy György ta­nácsnok, az egyetem részéről pe­dig dr. F r ő 1 i c h Pál rektor, kólák kapui és a tanítok elé ismét az ezeréves Magyarország térképe került Nagy hiány mutatkozott tanárokban és minthogy az 1942­es iskolai év végén korántsem nyert annyi hallgató tanári képe­sítést, ahány hely betöltésre várt, kultuszminiszteri engedéllyel a végzett harmadéves hallgatók is ké­pesítő vizsgát tettek. így az iskola­év végén 183 hallgató nvert tanári képesítést akik közül 32 tovább tanul. Több mint másfélszáz uj tanár nyert tehát elhelyezkedést az ország különböző iskoláiban. Beszéde végén a főiskolai hall­gatókhoz intézet buzdítást az igaz­gató, majd Isten segítségét kérve győzelmes honvédeink fegyvereire és Isten áldását minden magyar ember munkájára, megnyitotta a tanévet Ezután vitéz szili Török Imre főiskolai tanár tartotta meg elő­adását ^Alkalmazkodás és irányi, tás a mezőgazdaságban* címmel, értékes példát szolgáltatva arra, hogy milyen alapossággal ismer­Kasztner Jenő ésiteti a főiskola hallgatóival az Béla dékánok, továbbá! egyes tudományágak szakkérdé­Koltay Farkas Ábrahám Ambrus egyetemi tanár Iseit és számosan a város vezető egyé­niségei. Dr. Schilling Gábor főisko­lai igazgató tanévnyitó beszédében históriai visszapillantást vetett az intézmény múltjára. Hetven • évvel ezelőtt nyíltak meg a budai Peda­gógium kapui, amelyből időközben Szegedre áthelyezve a mai főis­kola fejlődött Megemlékezett az igazgató a trianoni korszak éveiről majd az 1938-ban megváltozott uj helyzettel foglalkozott. A kényszer­béke bilincseinek egyrészétől meg­szabadított ország visszakerült ré­szeiben ismét megnyíltak két évti­zeden át az elnémított magyar is­I Megtört anyai szivem minden fájdalmával jelentem, hogy egyetlen drága jó fiam, Domán Miklós távol Oroszországban kötelessége teliesitése közben 36 éves ko­rában, október 3-án várafténul elhunyt. Szegeden, 1942 október 12-én. Ozv, Dam*n Mátvésné. Tegyék lehetővé a sertés­hizlalást a belvárosban is (A Délmagyarorsxág munkatársától) Egy régi szabályrendelet ugy intéz­kedik. hogy Szeged területén csak a Nagykörúton kivüli városrészekben szabad sertést hizlalni, tehát a belvá­rosban, a Nagykörúton belüli részeken tilos a sertéshizlalás. Ezt az intézke­dést a szabályrendelet megalkotásá­nak idejében köztisztasági és általá­nos egészségügyi szempontok tették indokolttá. Az élelmiszerek bőségének békeéveiben helyt állott az a szem­pont, hogy távol kell tartani a bel­város levegőjétől a sertésólak szagát. A jelenlegi helyzetben azonban sok­kal fontosabb az, hogy minél több le­hetőség nyíljon a sertéshizlalásra s éppen ezért dr. Tóth Béla helyettes Polgármester azt javasolta dr. Pálfy lózsef polgármesternek, hogy a köz­ellátás érdekeire való tekintettel füg­gessze tel a sertéshizlalás terület! kor­látozását s engedjék meg, hogy » Nagykörnton belüli részeken is lehes­sen sertést hizlalni A Kiskörúton Kelült részekan. tehát a szorosabb ér­telemben vett belvárosban ezt az en­gedélyt a tiszti főorvosi hivatal vé­leményétől függöleg adják Id.

Next

/
Thumbnails
Contents