Délmagyarország, 1942. október (18. évfolyam, 222-248. szám)

1942-10-13 / 231. szám

Megny"! ár© iá© Éoforsviff cgweíemen icicprezt a Szegcfl ericnicit megörölfflő SzhHjel-Plerse Irasaaszinlnlszter kél beszéde Kolozsvár, október 12. S z i n y e iMerse Jenő kultuszminiszter Kolozsvárott az erdélyi tanügyi szervezetek képviselőihez beszédet intézett A miniszter melegen köszöntötte az erdélyi magyarságot, amely a nehéz korszakban kitartott őrhelyén, majd azokat a román "anyanyelvű tanítókat is köszönötötjte, akik a román fennhatóság idejjén helyezkedtek el s a visszacsatolás után is helyükön maradtak. A kultuszminiszter arra kérte a !K>mán tanítókat, hogy ne feledjék: ők is ennek a hazának polgárai, tezért ismerniök kell nemcsak a magyar állampolgár jogait hanem kötelességeit is. Ennek első követelménye a magyar hazához való tántoríthatatlan hűség és a haza érdekeit szolgáló odaadó munkásság. Mindnyájunk közös érdeke, bogy megértésben, szeretetben öszszefogva dolgozhassunk hazánk szebb, boldogabb jövőjéért, — mondotta a miniszter, majd általános kultúrpolitikai elgondolásait és sajátos erdélyi feladatainkat ismertelte. .— Minden vonalon a tehetségeseket védelmezem! — mondotta még a miniszter —, a tehetség azonban csak akkor tudja a közösséget igazán szolgálni, ha tiszta erkölcsi és makulátlan jellemmel párosul. A kultuszminiszter beszéde a kolozsvári egyetem megnyitásán Kolozsvár, október IX Hétfőn délelőtt 11 órakor volt a Ferenc Jófcef-tudományegyetem aulájában az egyetem működésének 70. és az jegyetem központi épülete felavatásának 40. évfordulója alkalmából megtartott egyben tanévnyitó jujbiláris ünnepi közgyűlés. Szentpétery Zsigmond leffépó rektor beszámolója elején mély meghatottsággal emlékezett meg vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes hősi haláláról. Beszámolt ezután a rektor az elmúlt tanév munkájáról, majd átadta a jrektori méltóságot jelképező láncot |dr. Kovrig Bélának, az egyetem uj pek torának. , !Az uj rektor előadásában a kolozsvári egyetem hivatását méltatta. Rámutatott arra, hogy a kolozsvári egyetem mai nap nem 70. (éves fennállását ünnepli, mert a Ferenc József-tudományegyetemnek megvan a folytonossága. Az egye temet ugyanis Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király hivta jéletre 160 évvel ezelőtt és erre a kolozsvári egyetem éppen olyan jog jgal hivatkozhat, mint a párisi egyeltem a maga középkori eredetére. A rektor előadása után dr. Szi)»yei-Merse Jenő kultuszminiszter mondta el ünnepi beszédét. A miniszter többek között a kővetkezőket mondotta: — Horthy Miklós Kormányzó wrunk a buszévi száműzetés után Otthonába visszatért Ferenc Józseftudományegyetem ünnepélyes meg* ;nyitásán szózatot intézett az egyeltem tanáraihoz és a tudomány művelőihez. örömmel állapítom meg, fhogy a kormányzói szózat az elmúlt két esztendő alatt komoly P Van-e paprikaháboru Horgos és Szeged Hlncs"' — állapítja meg Szanyi István, de a harcosiak nak is alkalmazkodniok keli a magyar minőségi paprika termelés, kikészítés és feldolgozás szabályaihoz (A Délmagyarország munkatársától) Az utóbbi időben mind gyakrabban jelennek meg nagy feltüKeöf ®jvar®si MOZI Kedden és szerdán visszavonhatatlanul utoljára} G. I>. u. Egy vérszomjas G. P. u. ügynök karmaiban. Százezrek szenvedése! Milliók filmje.! A főszerepekben: LAURA SOLARI és Andr. ENTGELMANN. HÍRADÓ. 3, 5, 7 órakor. munkává érlelődök Ennek a ma gyar nemzeti szempontból nagyjelentőségű munkának alapjait nem csupán az egyénileg kiváló férfiak rakták le, banem az erdélyi magyarságnak mérhetetlen müvelődésés tudományszomja. A Ferencz József-tudományegyetem felállításáig áldozatos, hős magyarlelkü férfiak által megteremtett tudományos és nemzetnevelő gyűjtemények és az Erdélyi Muzeum Egyesület biztosították a tudományos élet folytonosságát. Az egyetem felállítása nem tette feleslegessé a Muzeum Egyesületet, hanem egy más szerves kiegészítőjeként vállalta Erdély tudományosságának felépítését. Amikor pedig az egyetem számüzötként elhagyta Erdély fővárosát, a Muzeum Egyesület volt az európai szintű erdélyi magyar tudomá nyosság fenntartója méltó segítőtársával a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Muzeummal együtt. — Kérem az egyetem tudós professzorait — fejezte be beszédét a miniszter —, neveljék erősszellemü magyar emberekké Erdély ifjusá gát, töltsék meg a lelkeket magyar szellemmel és a magyar tudományok csodálatos kincseivel, tanítsák meg a magyar fiatalságot arra, hogy sok szenvedésekben, de sok dicsőségben is bővelkedő multunk és őseink vérétől áthatott kövek mutatják meg jövőnk útjait. Az ünnepi közgyűlés után leleplezték az egyetem hazatérésének emlékét és a száműzetés idején Szeged sz. kir. városnak és gróf Klebelsberg Kunó volt kultuszminiszternek az egyetem fenntartó érdemeit megörökítő emléktáblát. Az emlékműnél ünnepi beszédet dr. K o v r ig Béla rektor magnificius mondott (MTI) llorzooari \la, az izig-vérig magyar film! Páger élete legnagyobb alakítása i) HARMINCAD!!! néstkeltő közlemények azokról az állítólagos ellentétekről, amelyek Szeged és Horgos, illetve Szeged és Kalocsa között kialakultak. A paprika-téma ezeken kivül is. felszínre került, legutóbb az összes szegedi paprikaérdekeltségek memorandumot juttattak el a miniszterelnökhöz s ebben a memorandumban helyzetük megjavítását kérik. A paprikakérdésben, illetve a Szeged és Horgos közötti ellentéten ügyében most Szanyi István, a szegedi mezőgazdasági vegykisérleti és paprikakisérleti állomás igazgatója, az ismert paprikaszakértő az állomás kiadványsorozatának legújabb füzetében világítja meg a helyzetet. Mindjárt bevezetésül megállapítja, hogy •Horgoés Szeged között nincs paprika háború, nem volt és remélhetőleg nem is lesz.« Szükségesnek tartja azon ban ebben az ügyben megfelelően tájékoztatni a közvéleményt, nehogy egyesek vélt sérelmei, esetleg nem egészen indokolt panaszai éket verjenek a szegedi és a horgosi paprikások közé. A továbbiakban foglalkozik Szanyi István azzal a körültekintő gondoskodással, amellyel a magyar hatóságok fogadták és olvasztották be az anyaországi szervezetbe a visszatérés után a délvidéki paprikatermelést. Horgost, Martonost és Magyarkanizsát a szegedi zárt területhez csatolták, amelyhez a megszállás előtt is tartoztak. A szerb megszállás alatt az volt a helyzet, hogy a jugoszláv paprikavizsgáló labóratórium a termés és a kikészítés, valamint az őrlés részleteivel nem sokat törődött, a feldolgozás és az őrlés javítását nem tartotta szükségesnek és mindenki ugy dolgozott, ahogy tudott. A visszatérés után 1941 májusától Horgoson 17, Martonoson 14 szakelőadást tartott a szegedi paprikakisérleti állomás, hetenként felkeresték a községeket és mindent elkövettek, hogy kioktassák a paprikatermelőket és kikészitőket a magyar rendszer lény gére s bevezették őket a magyar termelési. — Panaszok mindig voltak és lesznek, amig ember él a földön — irja Szanyi István. — Azonban a panaszok két oldalról vizsgálandók meg. Ugyanis minden panasznak van alapja; ez az alap azonban sokszor a vélt egyéni sérelem; ez az alap azonban sokszor az ismerethiányból következő nem kifogástalan munka — jelen esetben a gyenge paprikakészités —, amelyet ha megjavítunk, illetve saját magunk portáján szétnézünk elfogulatlan szemmel, megszűnik. Ha a horgosi paprika gyengébb minősítést nyert, annak oka csak a gyengébb feldolgozás, vagy a gyengébb őrlés lehet — Köztudomásu, hogy a Délvidéken egy hasitómunkás naponként 7 .füzért dolgozik fel; ezzel szemben Szegeden a legjobb hasitómunkás is legfeljebb 3 füzért tud elkészíteni. A hasításra és a tökéletes erezésre igen nagy szükség van. Ezzel az aprólékos munkával távolitják el a csipős anyagot tartalmazó erezetet és kaparják le késsel a csipős értalpat. Az megint természetes, hogy egy nap alalt 7 füzért nem lehet oly tökéletesen kihasítani, mint hármat Ezért csipősebb és leminősül a rosszul erezet paprika. — Beszélhetnék arról is, hogy egyes horgosi kikészitők a rosszul erezett és csipős paprikafél terméket sacharinnal édesítették meg. Ilyen hamisitást Szegeden nem ismernek. Hogy az édesített paprikái hamisítottnak minősítettem és azt a pénzügyőrség lefoglalta, — az megint természetes. — A fűszerpaprikát a szin, iz, zamat, őrlési finomság, ásványi anyag és homoktartalom, idegen anyag slb. szempontjából vesszük vizsgálat alá és minősítjük. A Horgoson, vagy Martonoson, vagy Magvarkanizsán. vagy KísknndorozsSzechenyi Mozi Ma 3, 5, 7 órakori Állandó kacagástól hangos a nézőtér a legpazarabb vigjáték a BÉCSI VÉR előadásai alatt Főszereplők: kikészitési és feldolgozási rend- | MÁRIA HOL8T, WILLY FRITSCB szerbe. i theo lingen, hans MGSER