Délmagyarország, 1942. október (18. évfolyam, 222-248. szám)

1942-10-31 / 248. szám

Levél egy jövendő pártvezérhez^ Irta: Herczes Ferenc Kedves öcsémuram! Olvastam tiaiagos szép cikkét a háborueiőtti nemzedék tévedéseiről és bűneitől. Általánosságban igazat adok Önnek, kár volna kimélni az öregeket, ük sem kímélték az apuikat, amikor meg fiatalok voltak. Egyik nemzedéknek sem szabad beérni azzal, hogy tétlenül kamatoztassa az apai örökséget, szükséges, hogy mindegyik elszántan hátat fordítson a múltnak es eJüliöl kezdje az életet Fiuk és apák ősi ellentétje egy kulturális törvény beteljesülése. A haladás jelszava: Üsd, mert apád! Tagadhatatlan azonban, hogy az Ön nemzedéke mégiscsak a háborueiötlienk törvényes leszármazottja. Ezt minden sértő szándék nélkül mondóin! Mármost a modern biológia tanítása szerint az egyén szükségképen örökli őseinek vérmérsékletét és ösztöneit, vagy mondjuk igy: lelki diszpozícióit, nrert hiszen minden ember a saját nemzetségének folytatása, a bőréből sem az egyén, sem a nemzet nem mászhat ki. Az eredendő biin szerencsére csak bűnös hajlamok alakjában öröklődik, tehát igen is lehetséges, hogy egyik nemzedék a másik fölé emelkedjék. Százszor elmondták már és 'egyen szabad százegyedszer ismételnem : a magyarság történelmi katasztrófái főleg két átöröklött nemzeti bűnre vezethetők vissza: az egyik a pártoskodás szenvedélye, — jóízűen gvü- j lölni a magyar csak saját faját tudja! — a másik az a tehetetlenség, amellyel ez az egyébként olyan eszes nép bedől a demagóg jelszavaknak.' A vádak közt, amelyeket Ön ráolvas a régi nemzedék fejére, ez a két vádpont is szerepel. Szó van a cikkben a páilgyülölet szennyes hullámáról, amellyel a levitézlett szabadelvű rendszer elárasztotta az országot. Ön, kedves Öcsémuram, egyébként a liberájiztyusban a szervezett fosztogatás gépezetet látja. A liberális rendszeren nincs mit Sajnálni és nincs mit védeni, az meghalt és: llalál a halottakra! A rendszert el kell temetni, de az igazságot nem, mert az a föld alatt nem oszlik fel, hanem puskaporos aknává változik és a legalkalmatlanabb pillanatban felrobban! Az igazság az, hogy a liberalizmus Deák Ferenccel kezdődött és Tisza Istvánnal végződött. Az önzés és romlottság képzeteit kelti fel önben a két név? Ön, kedves öcsémuram, azt mondja: a szabadelvű rendszernek nem minden politikusa volt Deák, tneg Tisza. Persze, hogv nem! De vájjon a háboruutáni politizáló nemzedék minden tagja, ha feljutna .a hatalom csúcsára, beérné az Öreg Ur ölkrajcáros kubaszivarjával és valamennyien ugy tudnának farkasszemet nézni a halállal, mint Tisza István? Higyje el, kedves öcsémuram, a szabadelvűsig a maga idejében nem volt szégyenletes epiAid a nemzet életében, hanem fejlődési stádium, az volt nemcsak minálunk, hanem jóformán minden kultiirállamban. Mikor elvénült, különböző betegségei és gyöngeséget jelentkeztek és ezekbe bele is halt. Az ön másik vádja a demagógia, ön is. de mások is elég gyakran mondják és írják, hogy a háborúelőtti nemzedék hazafiassága üres szólamokban élte ki magát, ön egész buffogó frázisgyfijteményt közöl a cikkéhen. a frázisok állítólag a háborúelőtti hazafias nvelvkincséből valók. Ezzel szemben ön, kedves öcsémuram, komoly önérzettel tudtokra adja azoknak, akiket illet, hogy ön irb'zik a puffőgó szólamoktól, ön a tettek' hazafiságának híve ós egyáltalában a halálos komolysága, mellyel közéleti kötelességeit végezni hajlandó, előnyösen különbözik a régiek léhaságáitöl. Igazán kár, hogy az apákat nem a fiaik nevelték, akkor talán jobban sikerültek volna és utólag.nem kellene miattuk szégyenkezni. Szeretném azonban tudni, hogy ön, kedves öcsémuram, komolyan biszi-e, hocy az öregek különös kedvüket lelték volna hazafias frázisok puffogtatásában?. Egyáltalában, kedves Öcsémuram, jó volna megbékülnünk a gondolattal, hogv az apák sem tudatlanabbak, sem léhábbak nem voltak, mint fiaik, csak éppen mások voltak, mert más korban éltek. Ezt meg kell érteni, mert aki nem érti meg a multat, az nem hivatott arra, hogy megteremtse a jövendőt. Beszéljünk most már egész őszintén, Öcsémuram: nem az a baj. bogy ön bírálja és támadja a háboriíelötli nemzedéket, hanem igen aggasztó és elszomorító, hogy ön semmiképpen sem tud megszabadulni annak az, önmagát túlélt nemzedéknek káros hatása alól. Átvette tőle az üres jelszavakban és a nemzeti gyűlölködésben való kedvtelést. Mert ha Ön ellenőrizhetetlen szóbeszéd alapján e!ílélt egy korszakot és egy egész nemzedéket, amelyet alaposan soha nem igyekezett megismerni, mi az, ha nem demagógia? És ha Ön ádáz megvetéssel beszél magyar emberekről, mi az. ha nem gyűlölködés? Valamikor kurucok és labancok undorodtak ennyij re egymástól, később kossuthisták és pecsovicsok, ma pedig — nem tudni, niilele elvi alapon — ön teszi ugyanezt. Szóval a magyar minden korban talál rá ürügyet, hogy szíve szerint utálhassa honfitársát. Ha ön. kedves öcsémuram, különb akar lenni az apjánál, ami mindenképpen kívánatos dolog volna, akkor vesse 'le az ősöktől örökölt gonosz hajlamokat. Ha pedig érvényesülni kíván a közéletben, akkor indítson irtóliari,járatot a demagógia és a nemzeti gyűlölködés ellen. Ha ezeket csakugyan sikerűi kiirtania önmagából és szabaddá tudja magát tenni az ősi átok alól, akkor, még ba nem is 'esz hamarosan pártvezér, de mindenesetre méltóvá teszi magát, hogv szavát hallassa a magyar fórumon. Szegeden sej van számos utca . . . Csodabogarak, tévedések, hibák, tur'ózumok a szegedi utcanevek útvesztőiben * Hcrc:eg Ferenc, a magyar frófe'•Melem „Gondok és gondolatok"' e. *'áirv* most jelent, meg. Abból, közpljiib a tanulmányt. (A Délmagyarország munkatársától) A szerdai közgyűlésen, sőt már a iictfői kisgyiilésen is nagy érdeklődéssel fogadiák a törvényhatósági bizottság tagjai az utcaelnevezésekről, illetve átkeresztelésekről szóló indítványokat. A város egész lakosságának érzését tolmácsolta vitéz dr. Meskó Zoltán, amikor azt/in^iVváhyozta, bogy a hősi halt vitéz H o rthy István kormányzóhelvetlesről nevezzen el utcát a közgyűlés, hogy részben ezzel is kifejezze a város tiszteletét és emlékezését. Nagy helyeslés fogadta Henny Ferenc javaslatát Jászav Géza emlékének utcaelnevezésben való megörökítésére s dr. Pálfy György indítványát, amelyben előterjesztést tett egy-egy utca elnevezésére Juhász Gyuláról, Nyilasy Sándorról, Babits Mihályról és Gutenberg Jánosról. A közgyűlés mint • ismeretes magáévá tette az indítványokat, azonban egyik esetben sem mondotta ki azt, bogy melyik legyen az az utca, amelyiknek nevét megváltoztatják? Dr. Pálfy József polgármester ezt azzal indokolla meg a közgyűlésen, hogy az utcaelnevezéseket döntés előtt alapos vizsgálat alá kell venni s csak megfelelő mérlegelés után lehet majd megállapítani, hogy melyek legyenek az átkeresztelendő utcák. Evégből összeállítanak fel egv ad hoc bizottságot, amely ugy a javaslatokat, mint a körülményeket és a lehetőségeket megvizsgálja s ezekben az ügyekben indítványt tesz a legközelebbi közgyűlésnek, A hasonló nevü uicák A bizottság összeállításával , kapcsolatban felmerült az a kívánság is, hogy ha már bizonyára az arra leginkább hivatott és kellő szakértelemmel rendelkező városatyákból összeállítanak egy bizottságot az utcanévváltoztatások előkészítése végett, ennek a bizottságnak a figyelme terjedjen ki az eléje kerülő indítványokon tul egyéb utcaiiévügyckre is, amelyek évtizedek óta állandó zavarok okai. Már a kisg\iilcsben megemlítette dr. Szél! Gyula, hogy álapos körültekintéssel kell eljárni az utcaelnevezések során. Számos kellemetlen . félreértés adódik például abból, hogy Szegeden van Kossuth-ntra is, meg! Koesuth Lajos-sugárut is. Ugyanigv volt ez abban az időben, amikor volt Petőfi-utca és volt Petőfi Sándor-sugárut. Ez az utóbbi zavar megszűnt, amikor a Petőfi-utcát átkeresztelték Horthy Miklós-utcára, figyelemmel kell leniji azonban arra is, hogy a Horthy Miklóe-Htca és a Horthy István-utca ujabb összetévcsztési lehetőségebet ne adjon. Vitéz Meskó Zoltán ennek az esetleges zavarnak kiküszöbölése érdekében a közgyűlésen azt kérte, hogy Horthy Istvánról a Rudolf-teret nevezzék el s igy a Horthy István-tér és a Horthy Miklósutca elnevezés eléggé különbözik ahhoz egymástól, hogy ne lehessen öszszetéveszteni őket. Igen ám, de rögtön kiderült, hogy ez a megoldás sem jó, mert dr. Pálfy József polgármester felhivta a közgyűlés figyelmét arra, hogy a Rudolf-tér már kapott más nevet s vitéz dr. Gárgyán Imre bejelentette, hogy a tér egyik oldala Hitlerről, a másik oldala Mussoliniról van elnevezve. Hol van ez kiirva a téren? — kérdezte Meskó Zcltán, SehoL Sok ilyen és ehhez Hasonló észrevételt lehet tenni a szegedi utcaelnevezések dzsungeljében s ha mát egyszer végre összeül egy bizottság az utcaelnevezések ügyében, nagy hiba volna, ha figyelmen kivül hagyná a legtöbb esetben bosszantó és igen sok félreértésre alkalmat adó ntcanév zavarokat és meg nem vizsgálná az utcacévügvekben keletkezett, de végre nem hajtott közgyűlési határozatokat Mert igen sok ilyen határozat van s ezek között akadnak olyanok, amelyek talán már cl is évültek, de lehetnek olyanok is, amelyeknek végrehajtása még ma is időszerű volna. Elfelejtett és elévült határozatok Ki tudja például Szegeden azt, hogy hoj van a Lázár György-tér? Közgyűlési határozat szerint ez a Dóm-tér neve, de se ki írva nincs, se pedig nem használja senki ezt az elnevezést. Ennek a határozatnak a végrehajtása, ha már idejében nem történt meg, ma már nem tatszik szükségesnek. A Dóm-ter elnevezés felszíSzeged liirasi iMa js inpüda RT. Öszi újdonságai a magyar könyvpiac eseménye Legjobb magyar írónőnk Gulócsy Itén Á magyar család című müvében új oldaláról mutatkozik be: a családvédelemnek ennek a ma különösen fontos problémának, fejlődését, eddigi kialakulását rajzolja meg'és a követendő utakat jelöli ki. A tanulmány alapos tudományos felkészültségről és elmélyülésről taüuskodik, de emellett magán viseli a nagy irónő kimagasló tehetségének minden jegyét: emelkedett szellemben, lendülettel, izzó magyar lélekkel, a család szeretetének benső átérzésével es komoly tárgyilagossággal dolgozta fel anyagát Mindenki, aki a családvédelem iránt érdeklődik, nagy haszonnal és élvezettel fogja olvasni a tanulságos müvet.. A KÖNYV BOLTI ARA P «.Laczltó Géza áj könyva Körösi Csorna Sándoi költői mnnka. valóságos gyöngyszem a Körösi Csorna halálának századik évforduló- 1 ján kiadott müvek között. A kiváló regény- és esszéírónak 1" ebben az aránylag kis kötet- ben sikerült kedvelt bősét megismertetni és megszerettetni az olvasóval s egyúttal észrevét- lenül, minden tendencia nélkül sok mindenre meg is tanítja azt. aki a nemzeti lét nagy problémát között útmutntótkeres. A könyv, amelynek kitűnő, igazi népies stflu®a is mintául szolgálhat, minden sorában tiszta magyar érzés megnyilatkozása. Nemcsak példaszerű if- ' jósági és népies olvasmány lesz. hanem örömet fog okozni 1 minden müveit magyar olva- 1 sónak. A KÖNYV BOLTI ARA P f.— Sz, Szíqethy Vilmos A szee*edi kormányok pénzügyei Az 1919. évi szegedi nemzeti kormányok 100 napi működése sorsdöntő hatást gyakorolt Magyarország további jövőjére. Ezeknek a, kormányoknak pénzügyeit írta meg most beható részletességgel, az összes rendelkezésre álló források gondos tanulmányozása alapján Sz. Szigethv Vilmos író, Szeged város főlevéltárnoka. A könyv részletesen tárja fel. hogy cróT Károlyi Gyula, majd a P. Ábrahám Dezső elnöklete alatt álló kormányok hogyan voltak képesek szűkre zárt területen, külső és belső kölcsönök felvételének és bankjegyek kibocsátásának lehetősége nélkül csupán takarékossággal, találékonysággal és s Horthy Miklós fővezér által életre keltett izzó nemzeti szellemmel azokat az anyagi eszközöket előteremteni. amelyekkel a magyar nemzet, hadsereg alapjai le voltak fektethetők. V tanulságos é" érdekes ' KÖNYV K PENGŐÉRT KAPHATÓ minden könyvkereskedésben.