Délmagyarország, 1942. október (18. évfolyam, 222-248. szám)

1942-10-30 / 247. szám

Ujj sertéshizlalási rendelet a hivatalos lapban Budapest, október 29. A kormány rendeletet adott ki, amelynek értelmében a közellátásügyi miniszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértve rendelettel szabályozhatja mind a közfogyasztás, mind a magánfogyasztás eéljára szolgáló sertéshizlalásnak és az ehhez szükséges takarmányellátásnak a módozatait, meghatározhatja a sertéshizlalásra jogosultak körét és sertéshizlalási kötelezettséget is állapithat meg. A közellátásügyi miniszter a mult évi kormányrendeletben foglalt rendelkezésektől eltérően szabályozhatja a levágott sertések után kötelező zsirbeszolgáltatás mértékét ég módozatait. A közellátásügyi miniszter most kiadott rendelete szerint az ellátatlan lakosság zsirszükségletének biztosítása céljából hizlalási szerződést lehet kötni. A rendelet, amely a Budapesti Közlöny pénteki számában jelenik meg, részletesen megállapítja a feltételeket. A közellátásügyi miniszter újra megállapította a friss, valamint a hűtőházi tyúktojás legmagasabb eladási árát Az erre vonatkozó rendelet a Budapesti Közlöny pénteki számában jelenik meg. (MTI) Hatvanezer pengőt csalt M munhaszolgaiatosoktót szabadítást mesével megii szetnamos i ^magyarország Péntek, 1942 október 30. Az önnevelés művészete Dr. Mester János egyetemi tanár előadása az Egyetem Barátainak Egyesületében (A Délmagyarország munkatársától) Az egyetem aulájában zsúfolásig megtelt széksorok előtt tartotta meg érdekes előadását dr. Mester János egyetemi tanár, a jeles filózófus és pedagógus az önnevelés művészetéről. Elöljáróban dr. Firbás Oszkár tanügyi főtanácsos, gimnáziumi igazgató ismertette a nevelés alapelveit. A revelés feladatairól szólva rámutatott arra, hogy a nevelésnek arra kell törekednie, hogy a növendék az erkölcsi eszményt magáévá tegye. A fejlődő emberlélekre a kívülről ható nevelési erőkön, a környezet hatásán és pedagógusok irányításán kivül a belső indítékok is kell, hogy hassanak. Ezek formálják ki a jellemet Dr. Mester János előhdása ís ezt a princípiumot taglalta, hangsúlyozva, hogy az embernevelés ott kezdődik, amikor a növendék belátja, hogy neki iparkodással, önmeggyőzéssel, munka utján szerzett szokásokkal és technikával kell emberebb emberré és magyarabb magyarrá válnia. A nagy gondolkodók egymással sokszor ellentétes nevelési elveinek ismertetése és bírálása ntán megállapította, hogy az öntudatra ébredt lélek a nevelés rendező erejét és a velünk született képességeket, hajlamokat használja fel és igy jellemet alakit a természetadta erőiből Ez azonban csak ugy érhető el, ha aas ember felszabadítja magát a külső környezet erőinek, a szellemi és erkölcsi környezet csábításainak és a lázongó egyéni képességek bilincseibőL önmagunk jellemének helyes kialakításához az szükséges, hogy szi lárd világnézettel, határozott célt követve irányítsuk hajlamainkat és tetteinket, szabad tettekkel kormányozzuk az érzelmi világot és fegyelmezett érzelmekkel és szenvedélyekkel serkentsük lelki és testi erőinket a legnagyobb teljesítményelv elérésére. Ha tebát jól akarjuk felhasználni az életet, válasszunk magunknak egy fölséges, nagy eszményt, irányítsunk rá nagy és nemes szenvedélyt és győzni fog bennünk a jó a rossz felett. Ha magasztos oél lebeg előttünk, az örökké valóság fényében tartalmassá, gazdag gá és boldoggá lesz az életünk. Az előadást a hallgatóság nagy tetszéssel fogadta. Jövő csütörtökön délután 6 órakor dr. Hadrovita László budapesti egyetemi tanár »A szerb cialakulása és Budapest, október 29. Közéleti tisztaságba ütköző bűncselekmény miatt letartóztatták dr. Károlyi Jenő 45 éves budapesti zsidó orvost, dr. Gáli Nagy József 54 éves budapesti ügyvédet, valamint Nagy Benedek 54 éves mérlegmestert és Béres András 51 éves magántisztviselőt. Valamennyien arra szövetkeztek, hogy zsidó munkaszolgálatosoktól pénzt csaljanak ki. Az orvos a hozzájáruló paciensektől állandóan arról érdeklődött, hogyan állanak a munkaszolgálattal, ki várja az esedékes munkaszolgálati behívót stb. Az ilymódon, bizalmas beszélgetés közben megtudott adatokat és neveket átadta társának: Béres András magántisztviselőnek, aki az igy kapott lajstrommal és adatokkal felkereste az illetékes hatóságokat. Ezeken a helyeken előadta, hogy a megnevezett egyének mind munkanélkül élnek, a Dunakorzón sétálnak és hogyan szereznek pénzt, azt senki sem tudja. Az ilymódon bevádoltak közül többen behívót kaptak munkaszolgálatra. Ekkor felkeresték Károlyi Jenő orvost, aki megsúgta nekik, hogy segíteni tud a bajukon. Telefonon felhívta dr. Gáli Nagy József ügyvédet, akit államtitkárnak titulált és felinvitált lakására, hogy segítsen a »védencein«. A bajbajutottaktól Károlyi és Gáli Nagy 19—12.000 pengős összegeket csaltak ki. Az ilymódon megzsarolt egyének természetesen nem menekülhettek a munkaszolgálatból s újra felkeresték az orvost, aki mesékkel álltatta őket. Az egyik megzsarolt megunta a dolgot, feljelenetést tett Károlyi és Gáli Nagy ellen s igy derült ki a nagy szélhámosság. Megállapították, hogy hasonló tűkkel már több, mint 60.000 pengőt csaltak ki különböző egyénektől. Nagy Benedek mérlegmester mint felhajtó működött közre a szélhámosságokban. Beismerő vallomásuk után mind a négyüket a főkapitányságon letartóztatták; már kaphatók a reifi oanihíz-iiaü Egésí 3 — pengő, fél 150. már nem került sor, hogy ezt az igéretét beválthassa, mert a szabadkai "törvényszék hivatali sikkasztás bűntettéért másfélévi börtönre itélte. Nagy meg is nyugodott a büntetésben, azonban az ügyész fellebbezett. Igy az ügy a szegedi Ítélőtábla elé került, amely csütörtöké, tárgyalta a fellebbezést és az elsőfokú biróság Ítéletét megmásítva kétévi börtönre emelte fel Nagy Sándor büntetését. A vádlott és az ügyész is megnyugodott az Ítéletben, igy az jogerős. Kétévi börtönre emelte fel a tábla a szabadkai közellátási hivatal sikkasztó nyomozójának büntetését (A Délmagyarország munkatársától) A szabadkai városházán a felszabadulás után szabálytalanság nyomára jöttek rá. Egy ideiglenes tisztviselő sikkasztást követett el. A másik sikkasztást a szabadkai közélelmezési hivatal egyik ideiglenes tisztviselője, Nagy Sándor követte el. Nagy hivatali teendői közé tartozott a vásárlási könyvek kiállítása és azok árának beszedése. Ezenkívül, mint közellátási nyomozó az elkobzott árukért befolyt pénzeket is ő kezelte. Feletteseinek feltűnt, hogy a kisfizetéses tisztviselő egy idő óta igen költekező életmódot folytat Utánanéztek a dolgonak ós a megejtett hivatali vizsgálat során nagy Sándor számadásaiban 1807 pengő hiányt észleltek. Nagy. ekkor haladékot kért hivatali főnökétől a hiány megtérítésére. A haladékot meg is kapta. Éltkor felkereste Romics István nevü ismerősét, akinek azt mondotta, bogy egy nyomozási üggyel kapcsolatban rézgálic színleges vásárlása céljából »kellékként« szüksége volna 2000 pengőre. A temetők látogatásának rendje A rendőrség szegedi kapitánysága a temetők látogatásának rendjéről a következő rendeletet adta ki: A 6100—1942. M. E. rendelet értelmében a sírok kivilágítása tilos. A temetőket október 31-én, november 1-én és 2-én a közönségnek 17 óráig (délután 6 óráig) el kell hagynia. A közönséget a renőrörszemek már 14 óra 30 pere után nem bocsátják be a temetőkbe. A temetői forgalom zavartalan lebonyolítása érdekéből kívánatos, hogy a közönség a temetökat lehetőleg délelőtt tátogassa. A belvárosi katolikus temetőbe és a református temetőbe a közlekedés a következőképpen történik: Bejárat: I. a belvárosi katolikus dig ekkor már hárman sürgették a tartozás rendezését: Romics, Ivics és a hivatali főnöke, a hivatalis sikkasztásból kifolyólag ugyanis 810 pengő még mindig hiányzott. Nagy ekkor a már bevált módszer szerint Sztrikó Rudolf pékmesternek tett ajánlatot a lisztszállitásra. Sztikó azonban gyanút fogott és értesítette a rendőrséget, hogy a közellátási hivatal egyik nyomozója elkobzott lisztet kinál megvételre. A rendőrségen azt a tanácsot adták Sztrikónak. hogy színleg menjen bele a vásárba. Másnap, amikor Nagy megjelent a 3000 pengőért, a detektívek abban a pillanatban érték tetten, amikor a pénzt átvette. A szabadkai ügyészség letartózváros pénztárába 997 pengőt, a többit pedig elmulatta. Romics pár napig várt, majd sürgetni kezdte a »kellék«-pénz visszafizetését. Nagy Ivics Balázs szabadkai sülőmesterlől csalt ki 1500 pengőt azzal mesével, hogy egy általa lefoglalt lisztszállilmányból 20 mázsát fog neki juttatni. Nagy a felvett pénzből 750 pengőt törlesztett a Rómicsnál levő adósságára, a hivatali hiány pótlására azonban nem fizetett semmit, hanem elmulatta a többi pénzt. Ivics sürgetni kezdte Nagy Sándort, hogy vagy a lisztet szállitsa le, vagy a pénzét adja vissza, a megtévedt t'sztviselő ujabb csalással akart se giteni magán Ezúttal egy másik pékmester ismerősét szemelte ki áldozatul, Kókit'y Pált, akitől | ugyancsak lisztszállitás Ígéretével ] 1600 pengőt csalt ki. Ennek a pénz- j temetőbe: a) gyalogjárók és villamos„ek a nagy részét is einrulaUa, pe- X gépjármüveken érkezők részére a külső Kálvária-uti főkapun. II. A református temetőbe: a) a gyalog és jármüveken érkezők részére a református temetőnek a külső Kálvária-uti főkapuja; b) a villamoskocsin érkezőknek a Keramitgyár kapuja előtti villamosmegállónál kell leszállni és a temető bejáratáig gyalogolni. Ezek részére minden villamosjáratnál az utolsó kocsik állnak rendelkezésre és csak ezen kocsik fognak a Keramitgyár előtti megállónál megállni. Kijárat: I. A belvárosi katolikus temetőből: a) A gyalogjárók és a villamoson utazó közönség részére a villamosmegállóval szemközti kapu; b) a jármüveken közlekedő közönség ró., szére a külső Kálvária-uti főkapu II, A református temetőből: Ugy a galogjáró, mint a villamoson és jármüveken közlekedő közönség részére a külső Kálvária-uti főkapu. Azok, akik a villamoson akarnak a városba jutni a villamosra a belvárosi temető előtti megállónál szállhatnak fel. A rendőrkapitányság vezetője felhívja a közönséget, hogy e rendelet rendelkezéseihez alkalmazkodjék és a kirendelt rendőrközegek utasításainak feltétlenül tegyen eleget. A 6100—1912. M. E. rendelet rendelkezéseinek be nem tartása kihágást képez és 6 hónapig terjedhet®'' elzárással büntethető. Nagy a pénzt fel is vete Romics-itatta a csaló szélhámost, aki azontéí és ebből valóban befizetett a ban még a fogházból is tovább nacionalizmus kialakulása és a ma- , „ «„-.»• , . . • • i gyarországi szerbség* címmel tart várta a megígért lisztet, hiaba. előadást Ikor azután elfogyott a türelme és akarta űzni szélhámosságait. Zsebkendőjére üzenetet irt a börtönben és azt az őt meglátogató vadházas társával akarta kicsempésztetni, : börtönőr azonban észrevette és beszolgáltatta a zsebkendőre irt levelet a vizsgálóbírónak. Az üzenet károsultaknak szólt, akiket arra akart rávenni, hogy az ügyben az ő javára hamis vallomást tegyenek és vallják azt, hogy kölcsön adták neki a pénzeket. Ennek ellenében megígérte, hogy ha kiszabadul, valninennviök kárát kamatostól megtéríti. A leleplezés következtében arra Benyovszky és más festményekért magas árat fizetek. ji«DERN"itápszaioii Kígyó-utca 1. ML 1®