Délmagyarország, 1942. október (18. évfolyam, 222-248. szám)

1942-10-03 / 224. szám

Német—magyar együttműködés a donmenti harcokban Ezl a haditudósitást a ma­gyar csapatok hősiességérö Stooss Herbert, a magyar ha­ditudósító századhoz beosz­tott német haditudósító irta Kovács Imre honvéd mélyen leha­jolt fedezékében. A bolsevista vadász­repülő gépfegyverei ezúttal mégsem szólaltak meg. Kissé csodálkozva emelkedett fel Kovács Imre és látta, hogy a szovjet gép ezúttal röplapo kat szórt. Fitymálva felemelt közülük egyet és olvasa: »Kedves Magya­TestverreckI Kilátástalan harcot vív­tok Oroszország messzi térségeiben, mialatt hazátok fenyegetve van. Sza­ladjatok át hozzánk, akkor a háború után viszontláthatjátok hozzátartozói­tokat!* Kovács Imre arcvonásai gu nyosan megrándulnak, eldobja a röp cédulát és önkéntelenül zubbonyának zsebéhez nyul, ahová a legutóbbi ha zai levelet tette. Hazagondol övéire, szülőfalujára, ahol a bolsevizmust an­nakidején önmaga tapasztalta! 1919­ben Kun Béla bandái elárasztották a Debrecen melletti kis falut is és Ko vács Imre éppen csak, hogy meg tud­ta menteni a maga és fiatal felesége életét. Kovács Imre nem szereti az elméleteket és nem »filozófál«, — de azt tudja: ha a bolsevisták újra elér­nék Magyarországot, minden odavesz­ne, amiért érdemes élni és dolgozni Imre természetes ösztöne lázadozik a kommunizmus ellen, ö, de számos i bajtársa is, akik eddig még nem is-' merték ennek az ázsiai pestisnek a pusztításait, Oroszországban most eredeti és helyszini tapasztalatokat szerezhetnek. Ha a hazafias köteles­ségtudás és katonai fegyelem vezette a magyar honvédeket a Don-mentére most az a felismerés is vezérli őket. hogy olyan feladatot kell megolda­niok, amely egész Európa érdeke. A magyar honvédek itt látják Európa csaknem valamennyi országának se­regeit Ezek mögött a nagy hagyomá­nyokra büszke magyar hadsereg nem maradhat el. Junins 28 óta a nehéz harcok a német—magyar fegyverbarátságnak számos bizonyítékát szolgáltatták. A magyar támadó lendület mindenütt ke­resztültörte magát. Különösen ki kell emelni a páncélos kötelékeket. A lo­vagkereszttel kitüntetett S. német őr­nagy, aki mint összekötőtiszt volt be­osztva az egyik magyar páncélos had­osztályhoz, a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a magyar páncélosokról. S. őrnagy régi >páncélos huszár*, a lovagkeresztet öt 52 tonnás szovjet­páncélos megsemmisítéséért kapta, Rossienenél. Julius 21-én osztották be a magyar páncélos hadosztályhoz, amelynek számos vállalkozásában résztvett. — A magyarok — mondotta — jó hajtársak. Az uj páncélos fegyver­nemmel teljesen összeforrottak. Való­sággal beleszerettek páncélosaikba! Ez a fegyvernem felel meg talál leg­jobban a régi huszárok szellemének, akiknek ősi dicsőségét akarják to­vábbvinni Ez a szellem tölti el a pán­célosok minden tagját és parancsno­kukban annyi támadóakarat van, hogy legszívesebben minden vállalkozási maga vezetne. S. őrnagy elmondotta a Don men­tén lefolyt hősies harcok egyik rész letét. — K. várost mindenképpen be kel­lett venni, mert a bolsevisták onnan állandó fenyegetés alatt tartották a német ellátóvonalakat. A magyar pán­célosok egyik osztaga azt a feladatot kapta, hogy együttműködve az egyik nemet gyalogezreddel, foglalja el a szélmalom-dombot, a váíos előterében uralkodó magaslatot és magának a városnak északnyugati részét is és ott vegye át a német és a magyar- csapa tok meginduló együttes támadásának oidalbiztositását. A feladat nehéz volt, mert a bolsevisták a szélmalom­dombot husz-harminc méterenként te­letü—Mték uáncéltörö ágyukkal és K város házait kiserődökké alaki!*itták át. A páncélosoknak minden egyes el­lenállófészket külön-külön kellett le­hengerelni. El is nevezték a németes magyar katonák »kis Sebasztopol*­nak a Don-menti szovjet várost K. német ezredes, a szélmalom­dombnál harcbavetett német gyalog ezred parancsnoka el volt ragadtatva a magyar támogatástól. — A magyar páncélosbajtársak — mondotta — ragyogóan támogatnak minket és lehetővé tették feladatunk végrehajtását. Minden egyes katona bátor tetteket vitt véghez. A magam szemével láttam, amint például két magyar páncélos tiszt, Bojárszky At­tila és Telkes Károly hadnagyok mi­után tulajdonképpeni páncélos mun­kájukat elvégezték, kiugrottak a harc­kocsiból és kézigránátokkal füstölték ki a bolsevista fészkeket. El voltunk ragadtatva ettől a látványtól, annál is inkább, mert olyan ellenséggel áll­tunk szemben mi és a magyarok, ame­lyet vezetői és teljes felőrlődésig haj­szoltak a küzdelembe. Tüzerőnket ha­tásosan fokozták a magyar páncélos vadászok, a híres >Nimródok«. Ugyan­ekkor a légifölényt a magyar vadász­pilóták biztosították. Ami a Don­menti szovjet város körül történt, az valóban: a példás fegyverbarátság! A magyar páncélos katona, épp­úgy, mint a német is, »tegező vi­szonyban* áll harckocsijával és fegy­vereivel. A harckocsi mellett üti fel sátrát, mellett él, harcol és pihen. Amikor nincs bevetés, derékra vet­kőzve. olajosan, kormosán ott tevé­kenykednek a páncélos honvédek »ba­rátjuk* körül és mindent megtesznek, hogy a piros-fehér-zöld keresztet hor­dozó páncélkocsik újra méltóan har­colhassanak, amikor erre parancsot kannak. Kem és nők - kőhnm megakanrtosfíam ttgmmzm* sedését, I5a azokat naponta rendszeresen ODOL fogpéppel dpotm Az ODOL -fogpép nemcsak alaposan ttszlttja a fo­9<*at, fianem fel U frissít s üde tefieltetet ts biztosit Tehát a mindennapos szál- és fogápoláshoz használjunk ODOL-fogpépet MAGYARORSZÁG! ODOLMOVEK R. T. BUDAPEST Tárgyalások a szegedi selyemienyésztés fokozására (A Délmagyarország munkatársától) Az országos selyemtenyészttési fel­ügyelőség Szegedre érkezett néhány vezetője pénteken érdekes és figyelem­reméltó tervet közölt dr. P á 1 f y Jó­zsef polgármesterrel. A felügyelőség elhatározta, hogy intenzív propagan­dát indit országszerte a selyemtenyész­tés fellendítésére egyrészt azért, hogy belföldi termelésből álljon az ország közgazdaságának rendelkezésére ez a mai időkben annyira fontos s eddig legnagyobbrészt külföldről behozott ipari anyag, másrészt azért, hogy a gazdatársadalmat kevésbé jövedelme ző mezőgazdasági foglalkozások ráve­zessék erre a csekély befektetést, ke­vés munkát igénylő, de nagy jövedel­met hozó termelési ágra. Ennek kap­csán tervbe vették, hogy az Alföld­nek azokon a részein, ahol a talaj és egyéb körülmények erre különösen alkalmasnak mutatkoznak, nagyobb te­rületeket telepítenek be olasz akác­cal, azzal az akácfajtával, amelynek legdúsabb a lombja s igy legalkalma­sabb a selyemhernyók táplálására. Ezeken a területeken azután megszer­vezik a környék lakosságát a selyem­tenyésztésre, petéket osztanak ki, tan­folyamokat tartanak s általában min­den tekintetben előmozdítják, hogy minél intenzivebb legyen a termelés. A helyszini körülmények megtekin­tésére ezekben az ügyekben Mihók Endre miniszteri osztályfőnök, a se­Ivemtenyésztés miniszteri biztosa. Havas Mihály és Lakatos Vince selyemtenyésztési főfelügyelő éhezett pénteken Szegedre, akiknek a társa­ságában volt Novotny Gvörgy, a makói selyemtenyésztési felügyelőség vezetője is. A selyenitenvésztö szakemberek a városházi látogatás után Szeged ta nvavilágába látogattak el, hogv meg­tekintsék. melvek volnának a legalkal­masabb helyek olasz akácosok telepí­tésére. Csalt és lopott a rsvottmottii rádiészereM, háromévi fegyházra ítélték (A Délmagyarország munkatársától) Vézna, szemüveges, hajlotthátu ferf, állott vádlottként pénteken délelőtt a szegedi törvényszék Ungváry-tanácsa előtt: Ritz Elemér 41 éves rádió- és villanyszerelő, akinek hatósági megál­lapítás szerint nincs állandó lakóhe­lye. Mellette tettestársként egy magas, nyúlánk, csinos szőke leány állott: Varga Erzsébet 23 éves kübekházi be­járónő. Fitz ellen három lopás büntette, egy rendbeli csalás bűntette és két rendbeli csalás vétsége volt a vád, amely a tárgyalás során a tanuk val lomásaiból be is igazolódott Varga Erzsébetet orgazdasággal vádolta a királyi ügyész, mert a lopott holmik egyrészét Fitztől ajándéképpen elfo­gadta, holott tudott róla, hogy azok bűnös uton kerültek udvarlója birto­kába. Orgazdaság volt a vád Tihanyi Ká­roly szegedi fogtechnikus és Balogh Naschitz Péter zsibárus ellen is, mert Fitz a lopott holmik egyrészét nekik adta el. A tárgyaláson kiderült, hogy Fitz Elemér' Makón, 1941 november 4-én álkulccsal behatolt Mágori Sándor lakásába, ahonnan 10 kiló szalonnát és 20 darab szappant mintegy 100 pen. gő értékben ellopott. November 7-én Varjú Sándor makói lakost látogatta meg, akinek lakását ugyancsak ál­kulccsal nyitotta fel és tőle 23 darab mosószappant, 1 utazókosarat és 2 zsá­kot vitt el, mintegy 60 pengő értékben November 11-én Széli Antal kerüli sorra, akinek lakására besurranva ott 200 pengő értéket meghaladó kü lónböző ingóságot szedett össze, vé­gül december 1-én Németh Pál lakása' felnyitva, szekrényéből 500 pengő készpénzt, 2 férfiöltönyt, 1 női tavasz' kabátot, valamint fehérnemfieket é* asztalnemüeket looott el. 1500 Dengő kárt okozva. A csalási ügyekel » változatosság kedvéért már nem Makón, hanem Bé­késcsabán követte el a rádiószerelő. Itt Mészáros János rádiókereskedő al­kalmazottjának adva ki magát, felke­reste Medvegy Györgynét, ér. Vidov­szky Lászlót és Kiss Jenőt azzal, bogy főnöke megbízásából elviszi a rádió­készülékeket megjavítani Medvegynf és Kiss Jenő készülékeit el is vitte és ezzel az egyiknek 150, a másiknak' pedig 75 pengő kárt okozott. Dr. Yi­dovszky László rádiójából csak két csövet szedett ki, amiknek értéke pengő. Fitz Elemér a terhére rótt bűncse­lekmények közül a Széli- és a Varja ­féle lopást tagadta, a többi cselekmé­nyeit beismerte. Varga Erzsébet i» beismerte, hogy Fitz Elemértől •v*) pengő készpénzt és különböző asztal­nemüeket kapott ajándékba és tudta, hogy azok bűnös uton kerültek Fita­hez. A bíróság bűnösnek mondotta k|, Fitz Elemért három lopás bűntettében, két csalás bűntettében és egy csalán vétségében és összbüntetésül háromévi fegyházra Ítélte, amelyből a vizsgálati fogsággal 8 hónapot kitöltöttnek veti Mellékbüntetésül 10 évi hivatal vess­tést és politikai jogainak ugyanennyi időre való felfüggesztését szabta ki a bíróság. Varga Erzsébetet is bűnös­nek találta a törvényszék orgazdaság vétségében és ezért öthónapi börtönre itéli. a büntetést azonban az elszenve­dett vizsgálati fogsággal kitöltöttnek veszi. Ellenben felmentette a bíróság Ti­hanyi Károly szegedi fogtechnikust és Balogh-Nnschitz Péter zsibárust akik ellen orgazdaság volt a vád. A tár­gyaláson ugyanis nem nyert niegeáto­lást ennek a két vádlottnak az a véde­kezése. hogv sejtelmük sem volt ar­ról. hogy Fitz Elemér lopott holmikat adott el nekik. A két elitéit az ítéletben megnv* I godott, igy az jogerős.

Next

/
Thumbnails
Contents