Délmagyarország, 1942. október (18. évfolyam, 222-248. szám)
1942-10-27 / 244. szám
Ezek a jászkun legények! (Honvéd haditudósító század) minap jászkunok közt jártam. A): vonalunk egyik legnehezebben védhető szakaszán, aa ugyneverett •csizma* környékén állottak akkor. A szeszélyesen kanyargó Don-meder, ezen a részen kisebb, emberi lábfej alakú félszigetet zár körűi A »csiztna< különben hires, sőt hírhedt hely, Liker Pál tartalékos hadnagy százada feküdt pontosan vele szemben. Liker hadnagy fiai, a jászkun század, augusztus 16-án hajnalban, egyedül két teljes létszámú bolsi zászlóaljat megsemmisítettek. De anynvira, hogy a két támadó szovjet zászlóaljból nem ment vissza hatvan ember sem a bolsi állásokba. Ezóta a »csizmánál« csak augusztus 30-án volt ismét valami >komolyabh. próbálkozása a felfrissített erejű bolsiknak, de a Liker-század, a nagyszabásúnak ígérkező támadást egy óra alatt szétrobbantotta. A viszszatakarodó ellenség 300 halottját hagyta itt maga után. Most általában nyugalom van az arcvonal legnagyobb részén. Mert azt, hogy éjszakánként 6—7, sokszor szakasznyi erejű, szovjet járőr is elkiváncsiskodik meredek, szakadékos, csipkézett szélű Don-partS állásaink elé, azt nem nevezik »komolynak* ezek a rendithetelen nyugalmii, szúrós tekintett, sűrű, mokány, jászkun gyerekek. Szóval, 'a >csizmánál* volt. Ebben a nyugalomban, amikor csak őt percenként szórta végig néhány, túlról küldött akna a század védőkörletét. voltam voltam Liker hadnagy vendége, a századparancsnoki fede zékben. Itt került kezembe Csák Lász-ló tartalékos hadnagy, századparancsnok helyettes naplója. Ekkor beszéltem Csák hadnaggyal is. aki Liker századparancsnok betegsége következtében személyesen vezette a jászfiuk nevezetes augusztus 16-i ütközetét. Csák hadnagy naplója oly szép, A megszokták a szilánkpermetet. Egyik sem hederít rA Biztos vagyok benne, hogy a század egy emberként, zavartalan a túlsó partra figyel... Éjfél van. Rakétáink ki nem hunyó fényénéi, árnyékok suhanását lehet megfigyelni az innenső, erdős területen: — a »csizmában«. Ezek már átjöttek. De szüntelen folyik a szivárgás! Élénk a puskatüz. Embereim lövik az imbolygó árnyékokat, sejtelmes alakokat. Az orosz még nem támad. Már sokan vannak ideát; nyüzsög tőlük a >csizma«, mégis puska-, govagy géppuskatűz nem jön eleven, élményszerű leírásban beszéli el ezt a csatát, hogy kimásoltam íme eay részlete: * Dombtetőn leksziiuk, a hűvös orosz éjszakában.... Idegen, furcsa vidék és világ ez itt köröttünk. Nappal is, éjjel is. A nagy orosz síkság errefelé csupa domb, csupa szakadék. Bozótos, fas, meredek horhosok, hatalmas rozstáblák váltakoznak beláthatatlan gazzal benőtt területekkel. A folyó túlsó partján szerrjeterök tömörülnek. Napok óta tart a gyülekező. Valami készüli... Sokszor hatalmas tivornyák hallatszanak át hozzánk. Előjelei a szovjet kétségbeesett kísérleteinek, amelyekkel a folyón való áttörést szándékszik minden áron végrehajtani lyószóró. felénk. Mind erősebb hangok hallatszanak, a csapkodó ágyutüzben. Minden jász zubonya alatt hevesebben dobog a sziv. Izgatottan várják, mit hoz a pirkadás? Alig tudom tartani őket. Támadni akarnak! Minden áron előre! Az óra kettőt mutat. Jelentést adok zászlóaljparancsnokomnak. És még egy utolsó kőrtelefon az állásokba. Mindenütt nyugalom. Érzem, menni fog!... Nem adok neki egy fél órát, megindul a szovjet!../ Fél három. A szürkületet nem a hajnal hozza, hanem a mind gyilkosabbá váló akna és tüzérségi tüz. Aztán lassan, megindul oltalma alatt a •csizmából* az átkelt bolstk áradata. Az éjt kihasználva, két zászlóalj szivárgott át. Két zászlóalj támad egycdülnyugalom ) álló századunkra... Már kelepelnek géppuskáik. Nehézpuskák, golyószórók... Csattog a temérdek aknavető. Mind teljesebb a hhjnali koncert... A hirtelen világosodásban megdöbbentő a számszerű fölényük. És megdöbbentő a közelségük is. Előretörtek. Helyenként 100 méterre sincsenek tőlünk! Pontosan felismerhetők az arcok: a barnásszőke oroszok, a csontos ábrázatú baskírok, a feketehajú türkök, a kirgizek, tatárok kalmükök... Egész Ázsia! Aknáik tüze állandóan clörébbhozza őket. Most azonban, hogy a világosság tisztán megmutatja az ablakokat, felharsan összpontosított tüzünk. Adáz erővel vágódik soraikba. Mintha villám sújtaná a terepet, végigpörköl a tűzcsapás.,. A bolsitömegek nagy jajveszékelés, ordítozás közben megtorpannak. Majd gyorsan kezdenek visszahúzódni, eltolódva a szárnyak felé, bogy bekerítsenek bennünket. Ezzel megindul a véres csatározás. Az ujabb és ujabb támadásba kergetett szovjet hullámok, mintha valami soha ki nem merülő tartály ontaná őket. özönlenek ránk, kíméletlen megállás nélkül... Tüzgépeink öntik- okádják a tüzet. De tehetetlenek. A folyton megujuló tömegekkel szemben nem elég gyorsak. Főként két szárnyszélünk veszélyeztetett. Helyenkint, már kézigránát , harcra kerül a sor. percekre vissza is veti a támadókat. Aztán újra ömlik és kézigránáttal szórját szét az aknavetőink körüli szoros bolsi gyurüt. Ez már nem is harc, hanem irtás, amit ez a négy vakmerő magyar tüzgépeivel vág Csak a halál kaszája foghat igy. Kilencvenhat orosz hullát számoltunk itt össze! Pedig, csak egy percig ha tartott, már szabadok is voltak az aknavetők... Görögök azonban nem állnak meg. Az eszeveszetten menekülő tömeg után vetik magukat. Közben jobbfelöl vad csoport tör feléjük. Észreveszik. Azonnal irányt változtatnak és közéjük tüzelve, a csoport fele azonnal ott marad, másik fele pedig magadja magát. Görög őrmester négy golyónyommal a ruháján, könnyebben sebesülve tér vissza az állásba. De visszatértek társai is, 33 foglyot hajtva maguk előtt. Ekkorra az oroszok is észrevették balszárnyunk elerőtlenedését és erőiket ide csoportosítva, teljes bedobással njra megkísérelték az áttörést. De vesztükre. Ugyanis, Görög őrmesterék csöppnyi kis járőre, rettentheteotlen kiállásával olyan hangulatot keltett, hogy minden jász egy-egy élő viharrá vált... Erős tüztámogatással, G'rosz Ferenc tizedes parancsnoksága alatt, rohamjárőr tör az előre gyülekező bolsi csapatok közé. Ahogy elérik őket. a többi jászkun is kiugrik az árokból és nekiront a seregnyi bölsinak. Kö ! zelhare fejlődik ki. Vad kézitusa ahol. mikor már a puskatus felmond ja a szolgálatot, birkózva, foggal, kö röramel, szuronnyal, bicskával dolgoznak a jászkun fiuk... 'Az élet-ha- ' lálharc borzalmas pusztitawwei teljesen rendezetlenül, véres összevisszaságban menekülnek a kisebb-nagyobb bolsi csoportok. De ezek is a halál karjaiba futnak. Ismét géppuskáink és gránátjaink tüze kapja el őket és semmisiti meg őket teljesen. Nyolc óra tájban ér véget a szilaj küzdelem. Csak kisebb ellenséges csoportok lefegyverzése folyik a védővonalban. Az ellenséges aknavetők is, mintha kifáradtak volna, látva a hasz. talan erőlködést, hallgatnak. A Do* innenső partját a szovjet halottak végeláthatatlan tömege borítja. A csendben csak a hátrahagyott orosz sebesültek és haldoklók panaszos, síró sóhaja, jajgatása hallatszik. A' déli órákban előkerül még • hírhedt »Sztalin-orgona« egy példánya is. Ugy látszik megkésve érkezett a helyszínre. De hogy utja no legyen teljesen hiábavaló — elbömböíi magát. A hang félelmetes! Tüze nem okozott kárt. Néhány orosz paraszt átkozza csak Sztálint érte, mert találata a szomszédos falura zúdulva, üres házakat gyújt ki. Most njra csend van. Itt fekszünk ismét az erdőben, a dombokon, mészsze a hazai jász tanyáktól.. VágyuraK utánuk. De lelkünk nem tagit. Büszkén, bátran álljuk és várjuk itt a harcot. mert tudja az egész jászkuu század, hogy hazánkat most a Don-mentében kell megvédeni!.., Hát szabad ehhez csak Hangot 1(8 hozzátenni? / Vitéz Szabó István hdp. őrmester Ujabb 51 szociális ház épUI évben Alsóközponfon Ma, mintha még vadabb ordítozás ]a polilrukok géppisztolyaitól hajtott jönne át a tulparti erdőből. Ma job ujabb és ujabb cmbcrhüllám. .. Pilla ban. tisztábban hallatszik hölgyeik visongatása, ezek a >szórakoztatóik< támadások előtt. Ma estély van odaát. Hajnalra vendégeket kapunk ... Előttünk a Don partja erdővel szegeti. A magyar síkság fiainak messze néző szeméi is próbára teszi az állandó figyelés. Figyelni, nem oson-e járőr? Az éj leple alatt nem síklanak-e csónakok a vízen, egy-két mindenre elszánt kommunistával s néhány megittasult orosz paraszttal? 10 óra van. Erfís tüzérségi tüz zártul ránk. Nagyon megélénkül a túlsó part. Araikor pillanatokra elhallgat az ütegek torka, vad erővel csap felénk a duhaj kiáltozás. Éles asszonyi sikolyok... A politrukok. ugy látszik, literszámba öntik a báorságot katonáikba asszonyi segédlettel. A perrel; nehezen telnek. Előremászom az egyik géppuskafészekbe. A?, éj szuroksötét, innét sem látok többet Az akna és tüzérségi tüz erősödik. Záporként zubog ránk a szílénkaső A jászok föle megszokta már a robbanások hangjait ide«>ik natra sem szűnik a pokoli csattogás, fütyülés, sivitás, robbanás és pillanatra nem szűnik a , vérbenfetrengő jajveszékelő oroszok: >Bozsc... Bozse... Bozse .. moj*-a... Pokoli kép. pokoli hangzavar! Már-már az a helyzet, hogy balszárnyunkon elveszítünk bizonyos pontokat. Az aknatűz védőim között itt üt legnagyobb rést A veszteség érződik tüzérünkön . Gyengülünk! E pillanatban azonban fellobog a magyar virtus. Ezen a pillanaton döl el a csata. Görög Lajos őrmester, hirtelen tnaga köré vesz három jászt s minden parancs nélkül a tőlük balralevő két aknavetőnket teljesen körülvevő orosz tömegbe veti magát... A legkritikusabb . másodperc ez! Látom a b'olsik egy géppuskájukat igyekeznek a domWiajlatra felhozni De Görög őrmester »Hajrá*-ja egy pillanatra megzavarja őket. Ez elég hogy Görög őrmester a géppuskát Ui1 éjije... A következő pillanatban pedig, már mind a négyen, csipöbeszoritott golyószóróval géppisztolyokkal Dr. Valkó László nyilatkozata a nagyarányú szegedi szociális munkaprogramról (A Délmagyarország munkatársától) Hétfőn délelőtt Szegedre érkezett dr. V á 1 k 6 László szociális felügyelő, az Országos Szociális Felügyelőség szegedi kerületének vezetője s hosszas tárgyalást folytatott dr. Pálfy József polgármesterrel, Dékány Sándor számvevőségi főnökkel, dr. B i a c s y Béla tb. tanácsnokkal, a népjóléti ügyosztály vezetőjével és Kovács Sándorral, a Közjóléti Szövetkezet igazgatójával. Ujabb szegedi tárgyalásaival kapcsolatban dr. Valkó László a kővetkezőket mondotta a Délmagyarország munkatársának: — Kádár államtitkár ur legutóbbi látogatása során megállapítást nyert, hogy a Szegeden megvalósított városszéli szociális házépítések a gyakorlatban nagyszerűen beválnak s a jövő fejlődés most már ezen az uton fog haladni. A szegedi Horthy-telepen épített kétszoba-konvhás. fürdőszobás, mellékhelyiséges szociális kislakás lesz a mintája a további építkezéseknek. Egy ilyen ház 10 ezer pengőbe kerül s egy hétgyermekes csalái, tekintetbevéve a gyermekek után járó kedvezményt, évi 200 pengő törlesztéssel, ami hónapokra elosztva jóval kevesebb, mint a legszerényebb lakbér. 30 ev alalt saját tu lajdonába megszerezheti a házat. — A' polgármester úrral megbeszéltük a jövő évi szociális tevékenység irányító alapelveit. A program legfontosabb része az, bogy folytatjuk az építkezéseket. Alsóközponton a most épülő 12 házon kivül jövőre még 51 házat épitünl további családi Házakat. A tanyai házak mellé a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara s a Felügyelőség műszaki osztálya által tervezett sertéshizlalásra, kecske* tartásra s baromfi és nyultenyészlésre alkalmas melléképületeket építünk. A földművelő lakosság segítségére kívánunk lenni azzal, hogy tiz traktort vásároltunk a ezekből egyet Szeged is kap. 'A! traktorokkal az árvizkárosul gazdákon segítünk s felszántatjuk a három éves árvízi csapások következtében tönkre ment földjeiket. — A jövő esztendőben megszervezzük az óvódás és elemi iskolás gyermekek étkeztetésések önellátást alapon való lebonyolítását. Ebből a célból konyhakertészetet rendezünk be és bevezetjük a serléshizlalást is. A szorosabb érielemben vett szociális tevékenységen kivül a háborús viszonyokkal járó más szükséges feladatok elvégzését is vállaljuk. Bevezetjük a Gyulán már kitűnő eredménnyel megszervezett szappancsereakciót. Erre a célra már 15 mázsa szappan rendelkezésünkre áll. Minden szappanfőzésre alkalmas zsiradékért egy kiló szappant kap a beszolgáltató. — De tevékeny részt veszünk a bajtársi szolgálat minél tökéletesebb ellátásában is s ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban K a n y ^ Béla professzor úrral folytattam megbeszéléseket — fejezte be nyí' latkozatát Valkó felügyelő. Szegedről Makóra és Hódme^' vásráhelyre utazott dr- V a 1 k * a szegénysorsu sokgyermekes csa László, hogy az ottani vezető tyt 1 adóknak, de továbbfejlesztjük a' fiakkal is megbeszélje a jövő é*» Horthv-telepet is s itt is épitünk szociális programot-