Délmagyarország, 1942. október (18. évfolyam, 222-248. szám)

1942-10-24 / 241. szám

Resnényi-Schmelliea' la|os pénxilfymlnisxter költségvetési expuzéjci Négymilliárd pengős a megnagyobbodott Magyarország fövő évi költségvetése — Két uj adónemet ielentett be a pénzügyminiszter — Rendezik a tisztviselők fizetését „Mindent a honvédségért és a honvéde­lemért" — mondotta a pénzügyminiszter Budapest, október 23. A képviselő­ház pénteki ülését V* 11-kor nyitotta meg Tas nádi Nagy András elnök. A Ház /részleteiben is elfogadta Kaposvár és Szombathely megyei városok törvény­hatósági jogú városokká való emelé­séről szóló belügyi javaslatot. Eznián Kemény i-Schnelfer Lajos pénz­ágyminiszter tartotta meg költségve­tési expozéját Azzal kezdte, bogy ötödik költségvetés ez, amelyet beter­jeszt és boldognak kell mondania ma­gát, mert majdnem mind az öt költ­ségvetés nagyobb és nagyold) magyar fennhatóság alá tartozó területre vo­natkozott, majd részletesen ismertette költségvetést. Kiemelte, hogy a hon­védelmi táros költségvetését lényege­Imi leiemelték s gondoskodtak a me­Bögazdaságfejlesztő terv végrehajtásá­ra szükséges fedezetről. A mostani költségvetés összeállításánál tekintet­be vette a bevételek szempontjából az 1942. év adatait és azt is, hogy egyes adónemekben a fogyasztás korlátozá­sa miatt visszaeséssel kell számolni. Kiemelte, hogy a szigora realitás el­vét tartotta szem előtt a bevételek előirányzásában és rámutatott arra, hogy 161 milliós beruházási többlet mutatkozik a 26.6 milliós deficittel fezemben; csak szükséges és végrehaj­tó beruházásokat vettek fel a költség­vetésbe. Részletesen foglalkozott a pénzügy­miniszter azzal a pénzügyi és gazda* sági politikával, amelyre a költség­vetést alapozta és azokkal a szempon­tokkal, amelyek szerint a költségve­tést összeállította. Ez a politika: a termelés, a fogyasztás, az adóztatás, végül a kölcsön- és hitelpolitika össz­hangba hozatala. Első a termelés, (Emelni kell a termelés mennyiségét és minőségét. A termelőeszközöket ész­szerűen ki kell használni Második pil­lér a fogyasztás. Szabályozni és irá­nyítani kell, hogy a termelés eredmé­nye elsősorban a nemzet nagy céljai­nak szolgálatába állittassék. Harma­dik az adóztatás. Célja a közfeladatok anyagi fedezetének előteremtésén ki­Vülü a nemkívánatos vásárlóerő leesa­polása is. Negyedik pillér: a kölcsön­ös hitelpolitika. Hivatva van előterem­teni az adókból nem fedezhető kiadá­sok mellett a termeléshez szükséges eszközöket és a közérdek szolgálatába állítani az egyes intézményeknél ösz­szegyült tőkéket 'A gazdasági és pénzügyi politiká­nak ezt a négy pillérét az évek során át változatlanul követte, a jövőben is követi, mert ez a politika az élet vál­tozott viszonyaihoz rugalmasan al­kalmazkodva bevált és eredményeket matathat feL Ezzel a politikával sike­rült megháromszorozni a bevételeket, sikerült a hadsereg korszerű felszere­lése, a háborús kiadások előteremtése, a kedvező arány betartása az adóból ás a kölcsönből fedezett költségek kö­zött. Ezzel a politikával rendkívül nagy beruházásokat hajtoltunk végre. A szociális gondoskodások körét is lényegesen sikerült kiterjeszteni és e célra olyan összegeket rendelkezésre bocsátani, amilyenekről pár évvel előbb álmodni se mertünk. Ezek szabták meg a költségvetés ösz­szeállitásában irányadó szempontokat. Ezek a szempontok pedig a követke­zők: Mindenekfelett a legtágabb érte­lemben vett honvédelmi szempont. A belső front szempontja. A belső front feladata: fegyelmezett magatartás, fo­kozott munkataeljesitmény és termelés, ahol kell, lemondás, a szociális igaz­ság. A honvédelemről szólva kijejen­ÍHHtv 'boa* első SJordolata odaszáll azokhoz a véreinkhez, akik messze a hazától kemény bátorsággal dicsősé­get és megbecsülést szereznek a ma­gyar névnek. Akik itthon vannak, azok nem méltók elismerést fejezni ki irántuk, mi itthon csak igaz magyar szeretettel és hálával vehetjük körül Őket és kérjük az Istent, hogy minél előbb minél nagyobb számban térje­nek vissza és ennek érdekében te­gyünk meg mi is mindent. A felszerelésben, fegyverben nem szenvedhet a hadsereg hiányt mon­dotta a Ház minden oldalán feltörő tapsok közepette. A rendes költségve­tésben felvett kiadásokon felül a hon­védség felszerelésére a győri pro­gramban megállapított 600 millió he­lyett 45 milliárdot bocsátott rendel­kezésre. A felszereléssel azonban egyenlő rangú kérdés a bevonultak hozzátar­tozóinak segélyezése és a háborús rokkantak, hadiözvegyek és hadiár­vák megsegítése. Olyan rendelkezése­ket készítenek elő, amelyeket a bizott­sági tárgyalás folyamán ismertet majd a honvédelmi miniszter és amelyek hi­vatottak lesznek az emiitettek sorsá­nak megjavítására. A másik szempont a belső front szempontja: feladatául a fegyelmezett magatartást jelölte meg. Ez is gazda­sági és pénzügyi kérdés, mert csak nyugodt és fegyelmezett lakossággal lehet gazdasági politikát irányítani, pénzügyi politikát vezetnL A közellátás kérdését — véleménye szerint — lényegesen közelebb viszi a megoldáshoz a közellátási miniszté­rium uj beszolgáltatási rendszere, amelynek értelmében a többtermelést jutalmazzák, a kevesebbet termelőt büntetik. Hangsúlyozta a miniszter, hogy különösen fontosnak tartja a munka­teljesítmény fokozását és a munkafe­gyelem biztosítását, ha kell, a legszi­gorúbb eszközökkel is. Kiemelte, hogy a honvédelem cél­jaira minden anyagot biztosítani kell. Vannak ugyan tartalékaink, de ezek nem olyan nagyok, hogy pazarolhas­sunk. Először jön a honvédelem. Az egyéni érdekeket alá kell rendelni a közérdeknek, 'viszont természetesen fo­kozni kell a másik oldalon a munkát a nyersanyag szempontjából. Bár­mennyire is tudjuk emelni a termelést, háborúban a hadsereg fogyasztása annyira megnövekszik, hogy civilfo­gyasztásra feltétlenül kevesebb ma­radt Ezt azonban nem szabad áldo­zatnak érezni, hanem a közérdek szol­gálatának, abból a lelki szükségből fakadóan, hogy méltónak kell lenni azokhoz, akik kint védik a hazát. Azt hogy itthon néhány dologról le kell mondani, magyar ember nem veheti nagyon szivére, ez csupán az idegen­fajnak kényelemszeretetének hiányzik A költségvetésben igyekeztek teret engedni a szociális kérdések megol­dásának. Tervbe vették a különböző tisztviselői státusok javitását. A kor­mánynak meg kell kívánnia a tisztvi­selőktől, hogy « bevonultak munkáját is elvégezzék. Háborús különmnnka­átalányt rendszeresítenek majd a tiszt, viselők részére; ennek egyik része a fizetéshez igazodik, másik részében azonban ismét a gyermekek száma lesz a döntő. Rendezni kivánja a kor­mány a nyugdíjasok családi pótléká­nak ügyét. Bejelentette ezután, bogy két uj adónemet vezetnek be Az egyik az egyszeri hadkötelezettségi adó é« bad­mentességi váltság; az előbbit azok fizetik majd, akik a eandeu sorozáson a kiégett TUNGSRAM * <0 KOTTÁK nem voltak alkalmasak katonai szol­gálatra, az utóbbit pedig azok, akik nincsenek kint a fronton. A másik adónem: a zsidók háborús hozzájárulása. Ezt az adót a vagyon alapján vetik majd ki beruházási hozzájárulás pél­dájára; ez az adó vagyondézsma jel­legével bir, befizetésére azonban a vi­szonyokra való tekintettel lényegesen rövidebb idő áll majd rendelkezésre. Ami a háború utáni átmenetet il­leti, ezekre az időkre már most fel kell készülni Ez a feladat kettős: a magyar érdekek megvédése mellett bele kell illeszkedni a kialakuló euró­pai gazdasági életbe, másrészt munkát kell biztosítani mindenkinek Már most ügyelni kell arra, hogy lehetőleg ne távolodjunk el túlságosan az akkori feladatok megoldási lehetőségétől. Bizonyos fokig el kell távolodni a háború miatt, de vissza tudjunk men­ni. Már ma ki kell dolgoznunk a ter­veket és összhangba kell hoznunk őket, hogy anakidején ezzel semmil s< veszítsünk a termelésből. A munkt egyrészét már most el kell kezdenünk! csatornákat építenek, hajóépítés folyik, 32 hajó készül, részben dunai, részben tengeri forgalomra. ötpegyedórás expozéját igy fejezW be a pénzügyminiszter: — Mindenkinek készen kell lenni* az áldozatokra, büszkén vállalva ai áldozatokat. Amint testvéreink oda­kint a fronton el tudnak pusztulni és el tudnak égni a harcban, idehaza ég­jünk el mi is a munkában. A pénzügyminiszter expozéjának elmondása után benyújtotta az 1Ö43. évi költségvetési tervezetet, amely a területében négyszer gyarapodott or­szág összes kiadásait 4247 millió pen­gőben állapítja meg. A bevételeket 4047 millió pengőben irányozza elő a költségvetés. A pénteki ülés fél 12 után ért véget A pftiiflgijőrseg noomezól nagpránp zslrszöűa csempészési lepleztek le (A Délmagyarország munkatársá­tól) Közismert, hogy Magyarorszá­gon a lugkő forgalombahozatalát belügyminiszteri rendelettel eltil­tották. Nemes Pál, Vágó Dezső, özv. Soós Mihályné deszki, Fi­bisán Mátyásné kübekházi és Hamza Ferenc szenmihályteleki lakosok csempészbandába tömörül­ve Romániából nagymennyiségű zsirszódát csempésznek Magyaror­szágra és azt Szegeden, valamint környékén jó áron forgalomba hoz­ták. Az elmúlt hélen a pénzügyőr­ség a csempésztársaságot tetten­érte. amidőn autóval 3 mázsa zsir­szódát szállítottak Szegedre eladás céljából. A lefolytatod nyomozás során ki­derült, hogy ez a társaság 11 mázsa zsirszódát csempészett be Romá­niából kisebb-nagyobb tételekben és azt forgalomba hozta. A pénzügyőrség a tettenérésnél előtalált 3 mázsa zsirszódát őrizet­be vette, a csempészek és a tőlük vásárlók ellen a jövedéki büntető el járást megindította­A csempészügynek, mely más hatóságokat is foglalkoztat .majd, Szegeden és környékén igen sok szereplője van. A pénzügyőrség munkája, mely a csempészés letörésére irányul, a •fekete piacot* gyöngíti.

Next

/
Thumbnails
Contents