Délmagyarország, 1942. október (18. évfolyam, 222-248. szám)

1942-10-16 / 234. szám

Megérkezett a tűzifa Ujabb nagyobb szállítmányok vannak útban Szeged felé fA' Déhnagyarország munkatársa-1 dett közeledni az ősz, több izben is tél) Hónapok óta állandóan napi- megsürgette a tűzifa szállításának renden levő probléma a városban a tftzifakérdés, Mint ismeretes, hosz­szu időn keresztül egyáltalán nem érkezett tűzifa a városba, bár a vá­ros hatósága még idejében bejelen­tette az illetékes minisztériumok­ban a szegedi szükségletet, amelyet 5600 vagonban jelöltek meg. Ezt a bejelentést tudomásul vették a mi­nisztériumban s Ígéretet is kapott a város hatósága, hogy gosdosko. dás történik a fa kiutalására, azon­ban ennek ellenére sem tudtak fá­hoz jutni a szegcdi kereskedők. 'Addig, amíg meleg volt, nem oko­zott nagyobb zavarokat ez a körül­mény, mert annyi tűzifát mindig lehetett szerezni, ami a legfonto­sabb napi szükségleteket kielégi tette. Igen sokan testületek s cso­portos rendelés utján biztosították a szükséges famennyiséget, nagyobb tüzifafogyasztásu üzemek javarésze még idejében beszerezte a fát s igy a nyári hónapok tűzifa nélkül is nagvobb zökkenő nélkül teltek el. rA város hatósága azonban tekin­tettel arra, hogy rohamosan kez­megkezdését. De állandóan sürget­ték az intézkedéseket maguk a pet de az Alföld nem nyerte meg tet­szését. Az ő szemében az Alföld Ma­gyarországnak egy áagyon termé­keny, de elhanyagolt és műveletlen területe volt. — A parasztok nyomorúságos, szá­nalomroméltó sorban tengődnek Írja —, birkabőrből készült ruhákat és bocskort hordanak, hajukat bezsí­rozzák, hogy minél feketébb legyen, fa hijján náddal, meg szárított trágyával nagykereskedők is s ezeknek az el- tüzelnok- A földbirtokos nemesek kap­zsik, anyagiasak és egyébről sem be­szélgetnek, mint lovaikról, ökreikről, járásoknak eredményeképpen ép­pen a legjobbkor, a hűvös idő be­álltára, néhány nappal ezelőtt meg­érkeztek Szegedre az első nagyobb tüzifamennyiségek. A szétosztása nyomban megkezdődött s végre fá­hoz juthattak mindazok is, akik eddig hiába szaladgáltak fa után. Egyelőre csak kisebb tételekben mérik ki a fát a kereskedők, hogy indultak' TV> 5 VI A1 4 gVvl* VT A n JL —1 JL 4 I.. Jl S- Ír -a - ­földjekiről s habár gazdagok, szegé­nyes, kezdetleges módon élnek. Francták Szegeden. az arvtz után A mult század második felében az Alföld megszűnt terra incognita lenni Rendes országutak, vasutvonalak épül­tek rajta, vársoai, földjei fejlődésnek a mocsarak helyén gabona fa a telepeken és a fáspincékben. <ft>áe> és Lz&sc^s Sve^edui tiitkás pcafestzoi előadása a ft&Miák alföldi táU­g.atásciíál bárH men icgK r (A Déimagyarország munkatársa tő!) Kiemelkedően élvezetes és rend­kivül érdekes előadás hangzott el csü­törtökön este az Egyetem Barátai Egyesületének szabadegyetemi elő adássorozatában. Birkás Géza pro fesszor, a kitűnő francia nyelvtudós vonultatta fel az egyetemi aulát zsú­folásig megtöltő • hallgatósága előtt azoknak az alföldi francia utazóknak tarka karavánját, akik az elmúlt szá zadokban látogattak el hozzánk és a nyugati ember szemüvegén át tekint­ve foglalkoztak szűkebb hazánkkal, a magyar alfölddel • s különösképpen Sze geddel, a Tisza hullámaiból uj életre kelt várossal • Amikor még Szeged egy utcából áuott Az első francia utazó Brocquiére, Zsigmond alatt látogatott el hozzánk 1432-ben. Mit látott ez a középkori fran­cia utazó az Alföldön? Útleírásának ismertetésén keresztül ezt igen érdeke sen világította meg Birkás professzor. Ziraonytól Szegedig, amerre csak meg­fordult bárom nap alatt, mindenüti hatalmas mocsarakat látott. Fáknak sehol nyomát sem fedezte fel s f fa­hiánnyal magyarázta, hogy a lakósok szalmával és náddal tüzeltek. Kenye­ret nem ettek, ehelyett valami lepény­féle eledelük volt. Ez az adat megerő­síteni látszik azt, hogy ebben a kor­ban ai Alföld lakosságának főfogla! fcozása az állattenyésztés volt, neiu pe díj; a földművelés. Az Alföld lakóiró' még azt is feljegyezte Brocquiére. hogy házaik nincsenek, leginkább a földön, szalmán alusznak ... Szegedről az írja a francia uta­zó, — folytatta előadását Birkás pro­fesszor —, hogy annak egyetlen ut­cája van, ez azonban lebet egy mér­földnyi hosszú. Valóban, Szeged cb bon az időben nagy falu lehetett, egy hosszú utca, amely a közepén kiszé lesedet!, ott volt a piac. esetleg a temp­lom s egyéb középületek. minél több vásárlót tudjanak ki : termő földek zöldeltek. Emlitésremél­szolgálni. A nagyobb tételek leszál- tó francia vendégei az Alföldnek ebben litását későbbi időpontra hagyják,ja korban az a társaság, amely 1885 információnk szerint azonban a .jövő ben a budapesti országos kiállítás hét során ezekre is sor kerül. A j Jött hazánkba Vo­...... .... - I zetojuk a lelkes magyarbarát Lesseps szállítás s a la érkezese ugyaWs: mérnök voU> a szuezi- és Panama-csa­most már folyamatos lesz, a vago-j torna világhírű tervezője, építője. A nok útban vannak Szeged felé s re-[ társaság tagjai között írók. művészek., mélhető, hogy rövidesen annvi lesz! tudósok, az utókor előtt nagy nevek a tűzifa Szegeden, hogv mindenki szerepeltek. Igy Coppée a költő, Mas­—rt x jl ii »• í .jti ... . senet es Dehbcs zeneszerzők is e tran­megvásárolhatja az egész télre va- da tárSas;iff taejaj V((,fak Kéthetes ló mennyiseget, sőt még a napi magyarorsZágj tartózkodásuk alatt vásárlás céljaira is lesz elegendő >agyonetettük. agyonitattuk őket. Eszera-iszom, tánc, dal. hejehuja, öle! kezés, csókolózás — ebből állott a francia társaság körútja* ahogy a •Szegedi Hiradó* egyik száma elárul­ja Bécs nem is nézte jjószemmel a francia—magyar barátkozás!. A fran­ciák az Alföldre is ellátogattak Ara­don megkoszorúzták a vértanuk em­lékmüvét. Majd Szentesről hajón Sze gedre érkeztek Szeged azért érdekelte, őket, mórt a társaság tagjai közül tőb ben voltak, akik tevékeny szerepet ját­szottak a szegedi árvízkárosultak ja­vára néhány évvel előbb nagy siker­rel megrendezett párisi segélyakció ban. különösen a párisi opera díszelő­adásának megrendezésében, amely egy­magában tölib. mint 300.000 frankot jö­vedelmezett az árvízkárosultak javára. Szegeden a lakosság tüntető lelkese­déssel ünnepelte a franciákat, még a Széchenvi-téren lévő gvümöleskofák is kék-fehér-piros papírral diszitették fel sátraikat... Az esti banketten 200 vendég vett részt, a bankett után a franciák a fényesen kivilágított Ste­fánia-sétányon fogadták a szegedi kö­zönség üdvözletét s a tiszteletükre rendezett tűzijátékot szemlélték meg A szegedi fogadtatásnak voltak humoros epizódjai is. Elképzelhető a feltűnést keltett a szuezi-csatorna ép! tője: Lesseps Ferdinánd, amint a ki­világított Stefánián lelkesedésében megcsókolt két szegedi urihölgyetj Ez zel akarta az öreg Lesseps kifejezni a magvarok iránti szeretetét. Coppée Francois pedig cifraszürrel sétált a szegedi ünnepi éjszakában. A cifra szűrt Pulszkv Károly vásárolta szá mára Mezőhegyesen... Birkás Géza professzor azzal fe­jezte be nagyérdekességü s mindvégig lebilincselő előadását, hogy a közel múltban, a két világháború kőzőttt években megvalósult az Alföld kíván sága: elözönlötték a turisták, látosa tók, megvalósult az idegenforgalom A két alföldi egyetemi város: Debrecen és Szeged sok idegen vendéget von­zott, Debrecen nyári egyetemi tanfo lyama s pár éven át a szegedi dóm­téri játékok. __ Ez nem jelenti azt, mintha nem volna még sok tennivaló, az Alföld nek még kétségkívül sok útra. csator­nára, erdőre, iskolára, kórházra, gvár­ra. szóval több kulturára volna szük­sége — zária előadását a professzor. ~ Reméljük, hogy ha a béke várva­várt napjai visszatérnek, mindez meg fog valósulni s az Alföld nemcsak tájképi és néprajzi érdekességeivel, ha hanem fejlett kultúrájával is fogja vonzani a hazai és külföldi turistákat A tevábbiakbau a francia utazó csodálkozását tolmácsolta a kitűnő előadó afölött, hogy olyan nagy s annyiféle halat még sehol sem látott, mint a Tiszában. Egyéb adatok is igozolják. hogy Szeged ebben az idő ben valóban nagy halászati központ volt, Nagy Lajos alatt mintegy 400® halász lakott benne, a Dózsa-féle lá­zadásban pedig 3000 szegedi halász vett részt. Brocquiére érdekesen írja le még a szegedi piacot, ohol darvakat és túzokot ij? árusítottak megnyúzott ál­lapotban. A ferennek <elég szép temp­lomában! — *kissé magyarosi misét hallgatott, majd meglátogatta a szege­di «püspököt>, aki alatt valószínűleg a ferencrendi gvardiánt kellett érteni, mert a legújabb időket kivéve Szege­den soha sem volt püspökség. Végű: megcsodálta még a szép és szilaj szegedi lovakat is, amelyekkel olyan csodálatos ügyességgel tudtak bánni a csikósok. Azt irja. hogy Szegeden igen olcsó a 16, aki akar 3—4000 D összevásárolhat, 10 magyar forintért már lehet kapni jó, erős lovat. A de­rék francia lóháton utazott, de nagy elismeréssel adózott a könnyen fotó kitűnő, mnayar kocsiknak is, amelyek ebben akorban szokatlanul kényei messé tették az utazást. Akinek nem tetszett az Altóid A másik jelentékeny francia utazó aki nálunk, az Alföldön is járt a XVIII. században nálunk letelepedett jezsuita rend Feller nevü tagja volt Mint hittudományi és filozófiai mun­kák szerzője s folyóiratok és lexiko­nok szerkesztője vált nálunk is szé­les körben ismertté. Magyarországi élményeit utinaplóban jegyezte fel, amely halála után 18 évvel, 1820-ban jelent meg nyomtatásban. Négy évig utazgatott hazánkban s ezalatt beba rangolta az Alföldet is. Lelkes termé­szetrajongó volt. imádta a hegveket és szerette a romlatlan falusi kőzné­FELHÍVJUK OLVASÓINK FIGYELMÉT a 49-ik magy. kir. Oíztáiysors­játék páratlan nverési esélyeire: közel 11 millió pengő kerül kisorsolásra. Egyet en sorsjegy­gyei szerencsés esetben nyerhető 700.000. P. Jutalom 4Q0.Q0G P. Főnyeremények: 300.000 P. 100.C00 P, 70.000 P, 60.000 P, 2x50.000 P, 2X40.0C0 P, 30.000 P. 16x20.000 P, 27x10 000 P, sU'. SiO. Sorsjegy árak osztályonként nyolcad: 3.50P, negyed: 7 P, fél: 14 P. és egész 28 P. Sorsjegy az összes főárusitónál kapható. A sors egyek fele nyer. Nyugállományba helyezések a honvédség tisztikaránál Budapest, október 15. A Magyar Távirati iroda jelenti: A Kormányzó ur őfőméltósága ok­tóber 1-én kelt legfelsőbb elhatározá­sával az alábbiak nyugállományba he­lyezését, 1942 november 1-ével, saját kérelmükre elrendelt felülvizsgálatuk eredménye alapján elrendelni mállóz­tatott: Vitéz Peterdy Ferenc ezredes Kő­vér Lajos ezredes, nemes Fetrikovit9 István ezredes, Kozderka László ezre­des, vitéz Bachó Gyula ezredes, nemes Altorjay György ezredes, vitéz Gécgy Mihály szaksz. ezredes, Krohay János szaksz. ezredes, Csura Miklós szaksz. ezredes, Guth Árpád alezredes. Verbö­czi Kálmán alezredes, Szecsey Sándor alezredes, vitéz nemes Kovács István alezredes, nemes Leduiczky György alezredes, dr. Lejtényi Gyula alezre­des, Hadfy Hermann alezredes, Ko­vács Rezső alezredes, Molnár Aladár szaksz. alezredes, Bulbuk Emil szaksz. alezredes, Bánkövy Henrik szaksz. alezredes, Muray Győző szaksz. alez­redes, Köllő László őrnagy, Szakáll Tamás számvevőségi aligazgató. A Kormányzó ur őfőméltósága ok­tóber 1-én kelt legfelsőbb elhatározá­sával az alábbiak nyugállományba he­lyezését, 1942 november l ével, saját kérelmükre elrendelt fejfiivizsgálatuk eredménye alapján elrendelni méltóz­tatott: Szentistvány József ezredes, vitéz Korponay József ezredes, vitéz Péter Elemér ezredes, vitéz Takács Géza e» redes, vitéz Bányász Gyula ezredes. Bechtold Jakab szaksz. ezredes, Do­mokos Jenő alezredes, vitéz Ronkay Géza alezredes, Szentkuty Antal alez­redes. Köröm László alezredes, Sárosv ödön I. alezredes, nemes szentpéteri és isztebnei Dávid József ezredes, vi­téz Bánk Bertalan alezredes, nemes lehotkai és bisztrieskai Lehoczky­Semmelweiss András alezredes, nemes somorjai Lukachicb József alezredes, vitéz Démy-Gerö Sándor alezredes. Haman Miklós alezredes nemes baa­nerfeldi Obauer Alfréd alezredes, j Paclihofci Vilmos szaksz. alezredes. ! dr. Péri János orvos-ezredes

Next

/
Thumbnails
Contents