Délmagyarország, 1942. szeptember (18. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-10 / 204. szám
9 szegedi székesliápfalae kanonokainak ünnepélyes installálnia a fogadalmi Székesegyházban Dr. Glattfelder Gyula: A Szent Szűz pártfogása vigye diadalra az élet jogát az élet és halál mai rettenetes küzdelmében (A Délmagyarország munkatársától) Történelmi nevezetességű napja volt a keddi Kisasszonynap a Csanádi egyházmegyének. Dr. Glatt felder Gyula pápa trónálló. az egyházmegye püspöke ezen a napon installálta fényes egyházi szertartás között a fogadalmi Székesegyházban a szegedi káptalan tagjait. Ettől a naptól kezdve hivatalosan is bevezetett székeskáptalan segiti a püspököt egyházmegyéje kormányzásában. A káptalan működése azonban tulajdonképpen már január 1-én megkezdődött, a de a kanonoki etsllumok — a káptalan tagjainak részére készült diszes helyek a Székesegyház szentélyében — csak most készültek el, ennekfolytán az installációra s a székesegyházi szertartásokon való testületi részvételre Icsak most kerülhetett sor. A kanonokok ünnepélyes beiktatási szertartásán s az ezt követő főpásztori nagymisén a templomot teljesen megtöltő hivősereg élén megjelent dr. Pálfy József polgármester, mint a kegyúr Szeged váIros képviselője. Az első padsorokat «z egyetem, a különböző városi és lállami hatóságok, testületek és intézmények képviselői foglalták eL A kanonokok beiktatása A megyésfőpásztor kanonokainak és nagy papi asszisztenciájának kíséretében pontosan 10 órakor vo nult be a Székesegyházba. Bevonulás után Veni Sancte-t intonált a főoltárnál, majd az avatási szertartást megelőzően felolvastatta Havas Géza udvari káplánnal az asszisztencia egyik tagjával a káptalan felállításának történetét s az ezzel kappsolatos pápai bulla latinyelvü szövegét, amelyet a hivek állva hallgattak végig. A pápa a káptalan nagyprépostjává Raskó Sándor pápai prelátus, püspöki helynököt neívezte ki. A káptalan tagjait, számszerint négy kanonokot a megyéspüspök nevezte ki a következőkszemélyében: Sopsich János püspöki irodaigazgató, Barmos György apát, dr. Becker Vendel apát és dr. Halász Pál esperesplébánoa A pápai bulla rendelkezése szerint a káptalannak mindenkor tagja a Székesegyház plébánosa. Ötödik kanonok tagja a káptalannak tiszteletbeli címmel, de tanácskozási joggal dr. Csepreghy Imre c. apát, pápai prelátus, makói esperesplébáiios, akit az egyházmegyei kormányzótanácsban kifejtett buzgó működésének elismeréseképpen nevezett ki kanonokká dr. Glattfelder Gyula megyéspüspök. I KORIOBA Ma a pompás ka'.ona, vigiáték Zsilley Margit, Árpád Margit, Hidvégliy Vali, Pa'aky, Puskás, Rajnay, Makiáryvat Mi\um\m A pápai bulla felolvasása után Raskó Sándor nagyprépost a főpásztor! elé járult, felkérte, hogy vezesse be a kanonokokat stallu maikba s vázolta a káptalan feladatait. A főpásztor válasza után először a káptalan nagyprépostja tett esküt a püspöki trón lépcsőjén, majd a káptalan kanonok-tagjai járultak a főpásztor elé eskütételre. Az eskütétel után következett a káptalan tagjainak feldíszítése a kanonoki jelvénnyel. A jelvény egy görög stilusu zománcozott arany kereszt, amelynek közepén Szent Gellért képe van teljes püspöki díszben. A képet a következő szöveg irja körül: *Capitula Csanadiensis 1911*. A jelvényeket az avatási szertartást végző megyéspüspök akasztotta a káptalan tagjainak nyakába, azután egyenként kézen fogva bevezette őket stallumaikba. A kanonokok elhelyezkedése után befejeződött az avatási szertartás s dr. Glattfelder Gyula Te Deumot intonált a főoltártól. A szertartás alatt a székesegyházi énekkar Király Péter »Fogadalmi misé* jét adta elő Csornák Elemér karnagy vezénylete mellett. A magánrészeket Cholnoky Margót, Kertész Lajos és Bittó János énekelte igen hatásosan. Offertóriumkor ugyancsak Király Péter *Beate es* eimü egyházi müve került előadásra, a Szűz Mária-kápolna átadása alatt pedig az egyházi énekkar az *Angyaloknak nagyságos Asszonya« cimü régi magyar Mária-éneket énekelte el. Az avatás befejeztével kezdetét vette az ünnepi nagymise, amelyet Raskó Sándor nagyprépost, püspöki helynök mondott nagy segédlettel. A misén első izben vettek részt a káptalan tagjai s jelen volt a megyéspüspök ÍS; A Mária-kápolna megnyitésa Mise után kíséretével a még hétfőn felszentelt Mária-kápolnába vonult dr. Glattfelder Gyula, bogy a kápolnát átadja a híveknek, A kápolna diszes és művészi kiképzésű oltáránál beszédet intézett a hívekhez. Beszédében vázolta azt a nagy Mária-kultuszt, amely mindig jelemzője volt Szeged hitéletének. Ennek az oltárnak és kápolnának is legszebb dísze a Szent Demeter templomból átmentett csodatevő, segítő Mária-szobor. A Szüzanya a szobránál esengő híveknek már eddig is meghallgatva szavát, megvigasztalta lelküket és enyhítette fájdalmaikat. A hálás hivek adományaiból gyűlt össze az az összeg, amelynek felhasználásával ilyen gyönyörűen ki lehetett képezni a kápolnát. — Valamikor1 régen — folytatta beszédét a főpásztor — nagy szenvedések, veszedelmek és megpróbáltatások idején, például a tatárjáráskor, a lakosság a hegyekbe, az erdőkbe menekült. Ilyen menedék legyen a mai fájdalmas időkben ez a kápolna és ez az oltár, ahol védelmet talál mindenki, akit üldöz• BELVÁROSI MOZI Csütörtökön ősbemutató keretében Budapestet is megelőzve Magyarországon először mulatja be a szezon legjobb magyar vígjátékát: Mikszáth Kálmán közismert novellájának filmváltozatát. A legjobb magyar iilmvigjáték. A főszerepekben: Tolnay KaárI, Hajmássy Miklós, Csortos Gyula, Vasatary, Mihályfly Béla, Pataky Jenő es Petites Sándor. Fenyes Szabolcs kitűnő muzsikájával. UFA-HIRADÓ. Előadások köznap 5, 7, 9. Vasárnap 3, 5, 7, 9 nek. A Boldogságos Szent Szűz hatalmas pártfogása az ő Szent Fiánál vigye diadalra az élet jogát az életnek és halálnak mai rettenetes küzdelmei közepette. Szavainak befejeztével ájtatosság got tartott a kápolnában a megyéspüspök. Klsatáflfla a város a magántulajdonban levő beépítetlen belterületi telhehet (A Délmagyar ország munkatársától) A városi mérnöki hivatal Szeged városrendezési terveinek elkészítésénél nagy súlyt helyezett arra a körülményre, hogy a lakosság részére megfelelő lehetőségeket nyújtson a további lakóházak, illetve lakások építésére. Kiszámították ugyanis, hogy a normális lélekszámgyarapodást véve figyelembe, ötven év múlva már nem lesz elegendő a körtöltésen belüli terület a lakosság elhelyezkedésére. Itt azután számításba kell venni azt a kö. ríilményt is, hogy a Délvidék már felszabadut részei is jelentős mértékben hozzájárunak Szeged további fejlődéséhez és ennek folytán a léiekszámgyarapodás ütemesebb tempójának kialakulásához. Fel kell tehát kutatni minden beépítésre alkalmas területet s ezeket be kell illeszteni a városfejlődés tervezetébe. Ezzel a kérdéssel kapcsolatos a telepek kérdése is s a pénzügyi nehézségek mellett ez is egyik oka arnak, hogy nem lehet napirendre tűzni a telepek áthelyezését a körtöltésen belüli részekre. A fejlődés távolabbi szakaszai mindenesetre átlépik a körtöltést s a törekvés arra irányul, hogy ezt a folyamato1 annakidején alkalmas irányba le reljék, olyau körtöltc en kívüli területek felé, amelyek mentesek talajvíztől. Jelenleg az a helyzet, hogy a lakóházak építésére még van elegendő, sőt bőségesen kihasználható terület s a lakáshiányt ma még nem a házhelyere alkalmas telkek hiánya, hanem az építkezési tevékenység pangása okozza. Súlyosabb helyzet előtt áll azonban már; a város hatósága a középitkezések szempontjából. Az utóbbi évek során számtalanszor, előfordult, hogy igen nagy nehézségeket okozott megfelelő telkek kijelölése valami fontosabb középület céljaira. A város tulajdonában levő telkek legnagyobb része már be van építve s igy a figyelem természetszerűleg a magántulajdonban levő telkek felé fordul, ezeknek a megszerzése azonban legtöbb esetben nehézkes és költséges. De nem csak a városi építkezések szempontja merül itt fel, hanem gyakran megtörténik s előreláthatólag a jövőben erre Széchenyi Mozi | Ma is 5, 7, 9 órakor A szombati bemutató óta állandóan zsúfolt házak mellett fut a legpazarabb kiállítású, legszebb zenéjü magyar film a SZI RI U SZ Főszereplők: KAttADY KATALIN ét SZILASSY LÁSZLÓ Kisérő műsor: . LEGÚJABB UFA HÍRADÓ