Délmagyarország, 1942. szeptember (18. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-06 / 202. szám

éseisj tUpjtó llrBbábii •ikén megnyit nomhii E N E T A -szálló közölt) . 2. 151 Ilik azért ti*l ok vannak *' gőn zon; ni üiv és zeH dok le. már, hogy * n érdeklődési, •cini a figyfi' ö is Lakatos mbalmos Volt ójában, a neertdolgai Iben, öreg. működik? Át et. változató*­közénk az ybőgő szé ta, aki M' di moziba"' agy a mety ingén, mi1* ent olvasó, iban vette9 mbalmos eztelenifi s t* m r )__2ü een­az egyik Hátán, súlyban ha mos*' háborúba* húst. A ff ő szentsá' riben sin# nt az apAte én is oreg a temf Járnak f szörnyen ti**' '.nek ve9 ot lừ!< s rolt kor a * 140 évií iölé. m akar'* na volo* bal19 ment'? « K* urrba"' .ki Mg > íj? nagy* végrtjji ré ak­ar, "V fíí ik Á második front Eesz-e s Ha lesz, mikor és hol lesz, eaek azok az egyszerű kérdések, Amelyekre, az olvasó elsősorban ^éretne feleletet kapni a második Hmttal foglalkozó elmélkedések, találgatások és képzelődések zűrza­varában. Noshát ezekre az 'pgysze­vi4 kérdésekre valószínűleg azok sem tudnának felelni, akik a had­vezetés műhelytitkait jobban isme­rik nálunk. Mégsem érdektelen ta­lár a második fronttal kapcsolat úan legalább néhány szempontot megvizsgálni, Az omolok szempontjából * második front egyet jolent az au­Sol haderő nagy próbatételével, — aminek esetleges sikereit inkasz­szálni valóban a legnagyobb becs­vagya lehet minden angol kormány­nak, kudarca viszont a legsúlyosabb kopkázat, amit a báború és a brit Világbirodalom mai helyzetében, úgylátszik, egyetlen felelős angol Államférfiú sem vállhat anélkül, kegy necsak saját népszerűségét- de esetleg hazájának sorsát tegye koc­kára. Mégis úgylátszik, mintha az angolok, legalábbis a nagyközön­ség, tehát nemcsak az úgynevezett 'btca embere*, de politikusok, új­ságírók, diplomaták és más »ben­fentesek® — igen élénken foglalkoz­nának a gondolattal. Hogy aztán a Gondolatokkal mennyire haladnak Párhuzamosan a cselekedetek, ame­lyek, ha nem is magát az azonnali megvalósítást célozzák, de legalább * megvalósíthatóságnak a lehetősé­Két, persze senki sem tudja. Egye­lőre fsak a vita részleteit ismerjük, az érveket és ellenérveket, amelyek a második front körül kavarognak A legismertebb és tagadhatatlanul a legideálisabb ellenérvek nagyjá­ban a következőkben foglalhatók fesze: Anglia nem teheti ki magát újabb katonai kudarcnak, nemcsak megtépázott presztízse miatt, ha­mun azért sem, mert ha Hitlernek sikerül, ami pedig nagyon valószí­nű, meghiúsítani az angolok betö­rését Európába, akkor megterem-] tette a lélektani alapot a téli há­ború megpróbáltatásai nyomán tá­madó természetes elkeseredés ellen­súlyozására, ismét annyira felvil­lanyozza népét és európai szövetsé­geseit, hogy egyszeribe semmivé válnak »a belső front összeomlásá­ra* vonatkozó angol reménykedések - márpedig Angliának úgylátszik » háború mai stádiumában ezekre a reményekre nagyobb szükség van, mint az esetleges kézzel fogható, de természetesen igen drága sikerekre. Diána, hogyha azok előtt, akik ala­PGsan ismerik az ilyen vállalkozás­sál számbajöbető angol erők tény­harci értékét, még más aggo­dalmak is lebegnek, például a há­Ezek az okoskodások természetesen ftsak akadémikus ér­tékűek mindaddig, amíg a tényle­, , , , .. , . , , , ges angol erőviszonyokkal és az an­hrrunak olyan fordulata, amelyben „o] kormány lgazi száüdékaival a sz.getorszag így. vagy amúgy, de nem tudnak számotvetn- > kőzve len vedekezesre szorul s a A katonai erőviszonyokról kár len személyes önvédelemnek olyagfe].1 elmélkedni, hiszen amit erről' adatai ele állítja a sors, aminőkkel tudhatunk, olyan kevég> armyira szemben mar egyszer Belgium es maádnem minden támpontnélküli j Hollandia partjain meg kellett bír- j találgatás, hogy üres kávéházi kon­kóznia. E tekintetben Anglia is ugy (pádkodáa len„, , ^]gainl hogy mi. van. mint sokszor a nagyon gazdag ]yen eröket ,ok emberek, akik mindig a legkeve- mozgósíSni eg.y ilyen vállalkozás, sebbet akarják kockáztatni - v ürül ;boz. Egésam másként áll a dolog m\ is olyan helyzetbe kerülnek, ami- argol kormány szándékaival kap kor a problémákat már a legna- csolatban - itt a kombinációknak ilEI MAÜY A80RS A f> Vasárnap, 1942 augusztus 8. Figyelem! Kétség elén, hogy lakásban, raktárban pincében az egerek éa patkányok mérheletlen kárt okoznak. üirendczertt gázxai tSaéletesen kilrífak i Felvilágosítás és előjegyzés: T A*. O 4 i férorr-, egér- ós ^ 8. <* F S pKtkanyirió Tállala: j Budapest, Révav-ntca 25. T«í«ten = 'ső-sbo es 1200.29 t ,. . ... , ,, , _„_. i„.; ,, , ,r. I pont ez: idot nyerni, mert csak igy gyobb anyag,_ áldozatokkal sem le 9fikkal tágabb tere kínálkozik. Mar ^^ siker aI)ba„ r, km1£ bet megoldani hanem a <»*« amennyiben csak az irányelveket. ; kampányban. amlvé «k a mi, let: minden erőtartalékának lafba-• a hagyomanyos apgol poh-ifeu dok- ^ 8záinára a báhor.ít szeretnék vetését parancsolja a som 8 J* tnrmkat vesszük alapul. Annyi b,- leegyssierfisítenj „ s a kifulIa8atósi ilyen parancsokba szemben nem zonyos, hogy azok akik ma Aaglm :kamp4ny vonatkMÍk ellenségre é­őezertalm. sot meg habozni • raat irányítják, ha kényszerhely- (szBveteégesre egyavánt. Fía tohat sem. azonnal ©8 minden mellek tben barátkoznak is P bolsevik ,fS? raásodik f,oM. akkor uzért le8,. szempont feia dozasaval kell Jsebr : Oroszországgal, vagy pgalabbjs egy hogy az onffolok időt nyerjenek. ­kedni. Érthető, hogyha az angolok ^lomban orolpek vele, nem lelke- d(? ha neffi lesz akfc ,fltta(ábbi, ngy érzik, hogy e:a pillanat me cdnek a bolsevizmitsért. de magá-;a. pzi. bh,detik. nt?yanezért netu nem erkezett el szamunkra, Jert az orosz imperializmusért sem, f Angliának végre is nem lehet érde- í Természetesen igen hatásos ér­vek szólnak a második front meg­valósítása vagy legalábbis megkí­sérlése mellett is. Ezek az érvek nagyjában a következők: Arinak a hadviselési elvnek szellemében, amely eddig irányította az aagolok és szövetségeseik katonai politiká­ját s amelyről minden azóta elhang­zott bírálat, sőt cáfolat ellenére is legpontosabb képet Liddel Hart ne­vezetes könyvéből kaphat a kívülál­ló — a defenzív hadviselési politi­ka csak akkor járhat sikerrel, ha adott pillanatban megfelelő hajlé­konysággal és ütőerővel tud táma­dó irányba lendülni. Noshát, az an­golok számára most elérkezett ez a pillanat, mert hiszen a további időnyerés attól függ, hogy az oro­szok ellenállóképességét lehet-e még fokozni vagy pedig kénytelen lesz Anglia karbatett kézzel nézni, hogyan roppan össze loghatfilmB ke, hogy olyan helyzetbe jusspn a Holseviki hadsereg, hogy Európá­nak, hacsak egy részét is, meghó­dítsa vagy olyan eszmékkel fertőz­ze meg, amelyek az angol gazdasá­gi társadalmi és politikai rend­szerrel, jsem békésen megférni, sem egyezkedni nem tudnak, de legke­vésbbé sikeresen együttműködni. Churchill antibolsevizmusa valószí­nűleg nem változott meg, ha akár­mennyire meg is változtak a körül­mények, amelyek valamikor benne ezeket az érzéseket és gondolatokat felkeltették. Churchill végre is elég jól tudhatja, mit jelentene Európa, de az egész világ és elsősorban a brit világbirodalom számára egy olyan béke, amelyet közösen ková­csolnának a bolsevistákkal, Hiszen GhurohiJlnek és barátainak 1919-ben már Clemenceau, sőt Lloyd George „ is túlságosan forradalmi volt, — el­sabb segítőtársa s ügyének, győzel- (képzelhető, bogy Sztálin polgáribb, ipi reményeinek és világhatalmi j teIm'únaabb ós 'konstruktívabb* helyzetének, bár akaratlan, mégi-;íosz (legalább is az angol hatalmi hűséges támasza: az oros? hadsereg, i elképzelések irányában), mint Cle­Már pedig az időnyerés az egész : mcneean volt? Az angol perfidiából angol háborús számvetésnek ti-rai - f klfelij?, hogy Londonban *-~s-±i­A németek szempontja a második froqttal kapcsolatban sokkal egyszerűbb. Ök számolnak vele, felkészültek rá és várják az angolokat. Megmutatták erőiket és tiyiltan beszélnek róla- Ez az egyet­len helyes politika, amit ebben az esetben követhetnek, Mert ha való­ban megkísérlik az angolok ezt a vakmerő vállalkozást, mindene-'eti'fl addig is élét vették a 'meglepetés* lélektani hatásának, míg nem sike­rül végleges és döntő katonai győ­zelmet aratnlok a partra szállt ellen­séges csapatok fölött, Ha pedjo; el­marad, akkor Göbbelsnek gondja lesz rá, hogy alaposan megmagya­rázza Európa népeinek: hogyan kell értékelni az angolok harcias fogad­kozásait és egész hábojrús politiká­jukat, Az egyetlen szempont, ami * németeket a második fronttal kap­csolatban komolyan érdekelheti: hogy hol próbálkoznak-meg vele a« angolok? E tekintetben a követke­ző eshntőségeket kell azámbavenui­öt: 1. Norvégia, ahol a pa rtra»z4Jió angol csapatok megkísérelhetik az őszintén i északi front egyesítését a finnek lcodó irányelve, ez az, amire az 5 A« összes szegedi iskolákban fl««íiiálatcs tankönyvek wost előjegyezheíök a most kez­űk i iskolai tanévre. A Minisztérium . tanköllyvárubi(ásra kijelölt m:vvkfiresliedl;h|i||b (r|ár mDsf rendéI­•,®fsí? «ll nb vevőinknek. Kérjük Unvv L^." bőinket, hogy a tón­: beszerzéséről ideiében gon n°skodnj sziveskedjék. Katolikus Népszövetség Xmr« Tárgu at# rj-Yy- es papirkereskedése, Szeged, eí,e»yi tér » SZ, Telefon 30-33. sz. nevezetes defenzív politikájuk fel épült s aminek edtjig elért egyetlen, bár negatív, mégis elvitathatatlan sikerüket — tudniillik azt, hogy a háborút a németek eddig nem tud­ták befejezni — köszönhetik. E fel­fogás szerint Angliának megéri né­hány »Tommy csontját*, hogy 8 vö­rös hadsereg nem nmük össze a né­metek koncentrált csapásai alatt, hogy Németország még Hatalmas feladatokkal lesz kénytelen esetleg egy év múlva is birkózni keleten­miközben ők szervezkedhetnek vagy legalábbis doppingolhatják ameri­kai szövetségesüket a szervezkedés re, a fokozott termelésre és kato­náskodásra, sőt esetleg a döntő és igazi európai betörés kockázatának vállalásásjára. Mindegy, hogy mibe kerül, hangoztatják őrről az oldal­ról, meg kell tenni, mert ez a há­ború 'csak egyetlenegy módon nyer­hető meg Anglia számára fe pedig úgy, hogyha a németek kifulladnak, márpedig egyelőre a németek mesz­sze vannak a kifulladástól, sőt úgy­látszik, ítogy Sókkal közaiabb van­nak a győzelemhez, mint frompiégne óta bármikor. ; csak egyet szeretnének: megverve | hátában az oroszokkal és közelebb látni a hatalmas ellenfelet és mel- \ hozhatják Németországhoz és Euró Jetté holtan vagy legalábbis haldo­kolva látni a kellemetlen szövetsé­gest, Trjumfálni a félelmes ellenfél teteme fölött és krokodilkönnyeket hullatni a 'hős szövetséges* sírján — valószínűleg erre a szerepre áhí­toznak Londonban. Ismerjük el; ez politikának, ha sikerülhetne, igazán okos volna, — de ha nem sikerül, ftkkor aztán igazán a legostobább pához a küzdőteret (márpedig köz­tudomású, hogy a péjnet hadvezetés közvetlen célja Oroszországban: olyan messzire tolni a bolsevizmus határait Európától, amennyire psak lehet s amin túl a bolsevikiek tá­madó ereje Európával szemben már magán a távolságon megtörik), 2. A pyugiati partvidék valamely pontja, ahonnan közvetlenül Németországot (Ezért ismeri ki magát az ember j tudnák veszélyeztetni. 3. A megnem­olyan nehezen az angolokon, mert qk ugyanazzal a módszerrel követik el a legnagyobb butaságokat, ami­szállt Franciaország valamely Pont­ja a. Földközi-tenger felöl, ami ál­tal feltudpák lobbantani Frapeianr­Vül legfényesebb sikereiket aratják,) j szagban a polgárháború tüzét, szö­' vetségesiil vehetnék maguk njellé a Mély fájdalomul a) jelent­jük. hogy drága feleségem­édesanyánk Vajda SámuaSyié sztil. Brichta NISda Bosszú nehéz szenvedés után 59 éves korában elhunyt. Temetése szept. 6-áu d, e, 10 órakor tesz az m, tenje­tö cintermébel. kulen értesítés Balyett a65­turbulens elemeket 8 magát a fel­fordulást és ha agyehet nem érné­nek el, de megbontanák a Pétani ós Laval baráti frontját, amit szoro­san építenek Németország felé. 4. Észak- vagy Nyugat-Afrika, ahon­nan ugyancsak Franciaország belső egységének megbontását, esetleg de Gaulle frontjának kiszélesítését tud­nák elérni m iMttf wetéu hátbatá­madnák a tengely afrikai állásait &. A Közelkelet ahonnan n visz­mvsmió kauká'-wai

Next

/
Thumbnails
Contents