Délmagyarország, 1942. szeptember (18. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-06 / 202. szám

Ma és minden este fél 3 éraker i I * COLLM ES I IL1I1 a Városi Színházban magot kívánok küldeni.« A jobboldalra jön az aláírás. A bejelentést legkésőbb szeptember 15-éig meg kell tenni. A csomagok feladási idejét, valamint az esetleg még szükséges egyéb körülményeket később közlik a közönséggel. Vasárnapra és hétfőre meghosszabbították a szegedi téliruhagyűjtést Tekintettel arra, bogy a szabadvág vagy más okok miatt sokan ai simult tiz nap alatt nem tartózkodtak Szegeden s ezért őket a teTÍruh'agyüjtós akció során a leventék nem kereshették fel, a szegedi gyűjtést vasárnapra és hétfőre meghosszabbították. Tehát azokat a lakásokat amelyeken elsőizben a levették hiába kopogtattak, ismét fel fogják keresni, hogy alkalmat adjanak a honvédség téli felszerelésére való adakozásra. Azok pedig, akikhez a leventék még sem juthatnak el, tartsák hazafias kötelességüknek, hogy adományaikat valamelyik gyüjtöbözpontba eljuttassák. A gyüjtőközpontok a város bel. területén a következő helyeken vannak} 1. Belvárosban a Katholikus Házban. 2. Alsóvároson a kultúrházban. 3 Felsővároson a kultúrházban. Ezeken a gyűjtőhelyeken nemcsak aa adományokat, hanem valamely kereskedésben vásárolt holijn utalványát is átveszik. Á csanádi székeskáptalan utja Csanádtál Temesváron át Szegedre A csanádi káptalan története visszatükrözteti Délmagyarország mu!t;át A csanádi káptalan múltja a legszorosabban összeforrott a Délvidék sorsával. Mohácsnak és az utána következő török uralomnak kellett beköszönteni, hogy ősi székhelyét, a püspökség székvárosát, Csanádot elhagyja és eredeti nevének megtartásával a püspökség új székvárosában, Temesvárott letelepedjen. Trianon és az utána következő események magyarázzák meg, miért változtatott ismét székhelyet. 'X székeskáptalant fa sújtották mindazok a Csapások, melyek Délmagyarországot érték. A Maros mentén Erdélyből érkező Büdzsik batár vezér (1241) nemcsak a lakosok faházait perzselte fel, de elpusztította az egyházi épületeket is. RogeriUs váradi kanonok Beszéli el Siralmas Énekében. Bogy Csanádon Csak füstölgő romokat talált, melyek közt ott hevertek a temetetlen Bolttestek. A törökök annyira veszélyeztették Csanádot, Bogy a székesegyházat már a 15. században várfalakkal kellett bekeríteni. Majd a Dózsa-féle pórlázadás (1514) pusztította el Csanádot. A keresztesek első sorban a dóm templomnak és a kanonokok székházainak rontottak. Akik uem menekülhettek, azokat kegyetlenül megkínozták. Végül is a török hódoltság megszüntette a káptalant. Az 1550-i ostrom alkalmával kénytelenek voltak a káptalan tagjai elmenekülni. Utolsó kiadványuk 1549 augusztus másodikán kelt- Magukkal vitték a káptalani levéltárat, melynek egy része Gyulafehérvárra és onnan az Magyar Királyi Országos Levéltárba került. Midőn 1552-ben Délmagyarország egész területe török uralom alá jutott. kevés remény volt ahhoz, hogy székhelyükre egyhamar visszatérjenek. Ezért a. Marosontúlra menekülve, ott iparkodtak elhelyezkedni. Az utolsó Csanádi nagyprépost, Madárassi Péteí nevét egy tiaedjegyzék tartotta fena. Rj>*akmtél»i János csanádi kanonok és krassói főesperes a szomszédos aradi káptalanban húzta meg magát és ott az olvasókanonokságot töltötte be. Azonban nemsokára ez a káptalan is elpusztult. Villányi Dénes a váradelőhegyi káptalanban vonta meg magát A szegedi származású Szegedi Gergely a váradi székeskáptalanban székesegyházi főesperes lett és mintán onnan is menekülni volt kénytelen, az egri káptalanban helyezkedett el. A szintén szegedi származású Szegedi Zákány Balázs szülővárosában Szegeden, ferenerendi szerzetesnek vétette fel magát és idővel e klastrom házfőnöke lett Siri Mihály kanonok az esztergomi káptalanban talált menedékre és itt az őrkanonobságig vitte fel. A török foglalás miatt az esztergomi káptalan ekkor Nagyszombatban székelt. Midőn Kolozsvári János nagyszombati domonkos-perjel csanádi püspök lett és legott kineveztetése után a trentói zsinatra utazott, Siri Mihály mint "Csanádi* kanonok elkísérte őt Trentóba és ott mellette állott halálos ágyánál. Mint tanú aláírta végrendeletét és ez tartotta fenn az utolsó Csanádi kanonok emlékezetét A török fokoaatos előreuyomülásával egyre tünedezett a remény a káptalan visszaállítására. Ez arra késztette a királyt, hogy a káptalannak a töpök hódoltság területén kívül eső birtokait világiaknak ado. mányozza. Mindenegyes adományozás azonban a következő záradékkal történt: »a. Csanádi káptalan visszaállításáig*. Szegediek a káptalanban Már a középkorban számom szegődi származású tagja volt. a síékeskiptalanuak. Ilyenek : Sz9o<"}! Márton 1347-bea, Szegedi LásaJó 1428-ban Szegedi Ml klós 1511-ben, « [krakkói egyetemen végzett már em litert Sseaedi Ge-irelv 1531-től J53«Ig. Szegedi Zákány Imre, 1536—1539 nagyprépost, a vagyonos ZákányCsalád ivadéka, a Bécsi egyetemen végezte tanulmányait és mint Csanádi nagyprépost Fráter György váradi püspöknek és királyi helytartónak az ország védelmére 200 lovast adott át. — Szegedi Szerafin olvasó-kanonok", majd kisprépost, átélte a pórlázadást, midőn Dózsa GyÖTgy emberei a püspököt, Csáki Miklóst karóba Búzták, a székesegyházat kirabolták "és a kanonokok házait elpusztították. Szegedi Zákány Gáspáí, az említett Imre nagyprépost rokona, ö is a Bécsi egyetemen tanult Mint Csanádi kisprépost pereskedni kénytelen a káptalan Jenő birtokán elkövetett fiatalmaskodások miatt. E birtok Sárafalva 'és Nagylak közt feküdt. A" szomszédos Bökényfalva földesura, Hódosi Radies Rodicza jobbágyaival lekaszáltatía és felszantatta a káptalan földjét cs Használatba vette rétjeit. Zákány Gáspár jogorvoslásért Izabella királynéhoz fordult. "A" vizsgálat eredményét nem ismerjük. De bizonyos, Bogy néhány esztendő múlva sem a káptalan, sem Hódosi Ka dics Rodieza nem volt itt az úr. Hanem — a török. A Hódoltságban mindkét helység elpusztult. Bökény. falva nevét fenntartotta a marosparti Beka-psszta, Jenőnek azonban még a neve is nyomtalanul eltűnt. Szegedi származású volt: Szegedi György Csanádi mesterk'aüonok cs utolsó középkori marosontúli főesperes A káptalan hifeleshelyi működése Szegeden A Csanádi székeskáptalatí, mint hiteleshely, a felek kérelmére vagy Hatósági megbízásra közhitelű oklevelet állított ki. Ez az egész középkoron át a magánéletnek elsőrangú szerve voli Közreműködött ennek peres "és peTenkivűli megnyilvánulásaiban, részben hatósági Cselekmények teljesítésével, részben ! magánosok tényeinek tanúsításával. Csak néhány szegedi vonatkozású példát! 1359 augusztus 3-án a csanádi káptalan előtt Maiak Benedek özvegye, Ilona asszony, Balak helységben levő birtokát eladja I szegedalsóvárosi polgároknak. Er- • rő! a káptalan Hiteles oklevelet állit ki. i 1502 junius 27-én a Csanádi kápta>lan előt Benkoviös Péter és János visszavásárolják a Szeged városa tó] kölcsönvett 150 aranyforint lefizetésvei Szentmihály, Bánfalva, Dorozsma ós Gyékénytó részbirtoknikat. 1523 junius 9-6n a káptalan átírja hites alakban II. Lajos ki. rálgnak Szeged város részére adott ki váltságlevelét. 'A Családi káptalan Hunyadi .lóno* kormányzó parancsára eljár, hogy a szegedi polgárok boroshordóit a. Tiszán meg ne vámolják. Kaltmr Márton szegedi főbíró pav űiijMC* Haayadi Jfáaos kormánya., megvizsgáltatja a hegedlek ügyét; Titcl: T'»«4b illetéktelenkl vámot szedtek Luttoshordéh után. jóllehet a szegediek jól tudták, hogJi még Zsigmond király óta vámme* te.sségi kiváltságot élveznek. A kormányzó meghagyására a kaptál*" Kecskeméti János mesterkanon®* kot küldte ki, mint hites bizonyságát ez ügy megvizsgálására. A br tes bizonyság számos tannt halig* tott ki és a tann felvételéről a káptalan 1450-ben hites oklevelet állított k i, • Szeged város Százegyház birtoka a csanádi kaptafa* kiadványán Cserkedi va.gy Serkedi Mátyás ós Gergely 1453 december 10-é* megjelentek Csanádon a káptala® előtt és előadták, hogy Százegyhát faluban fekvő birtokrészüket 10® forint örökáron eladták Szeged vá' rosának. Ennek a S aá®* egyháznak ma már emléke sert él, pedig mint neve is mutatja, ir lentékeny egyházas hely volt Templomának valamely több darab" ból álló díszétől vehette nevét Sz* gedvidékén, a mai Deszk és Kübek háza közt feküdt- A török világba® bitang jószággá lett és az akkor' zavaros időkben gyakran cserél® gazdát. A szegediek azonban nert felejthették el Százegyházhoz kat. Amidőn mintegy 200 év mul?*» 1651-ben Váradi Tóth János e »f®' lucskát* megvette Deli Balázstól. * szegedi polgárok megakadáyoZiák abban, hogy Százegyházat, ahor* ők lakosokat telepitettek, birtokb* vegye. Váradi Tóth" János pan* szára II. Rákóczi György 1655 fel® rtíár 25-én meghagyta a szegediek' nek, hogy ne háborgassák az nj bi®' tokost mivel Szeged városának ' Csanádi káptalan oklevele szeri® Csak egy »portio*-Hoz, azaz birtok" részhez van jussa. Szabó Tamás gedi főbíró 1668 augusztus 16-án * királyi kamarának jelentette, van nekik egy Százegyház nevű W Injuk, melyet régi atyáik »ar»nf pénzen* vásároltak. Ez a falu azo®' ban a török hódoltság alatt pusrt*' vá süllyedt. A török" kiűzetése n^f a temesvári kormányszék Veliki Vászó szegedi főkapitnay®8* adta bérbe. Az akkori térképek®" is csak mint puszta szerepel, > A Csanádi székeskáptalan a rök" Hódoltság korában szünet®]' A török kifizetése után a püspök^; nj székvárosában, Temesvárott jászervezett. Miután a esatPj püspökség uj székebelyévé SzeÜc^ városa jelöltetett ki és az azeF. káptalan az ujalapitásu fémes"®8 ( egyházmegye káptalanjává lett, * idei év elején Glottfeldéf tffj Csanádi püspök a magyar**®*^ . Csanádi egyházmegye számára rtpdon íxl crrtarmiaH r.- h1. Iá*' gedeti uj káptalant szervezett. E talan kanonokjainak boikta megy végbe Kiszasazonynapjé"szegedi -fogadalmi templomba"' . (1L Eíöiizeiöinlt navt * ÍO filléréi* fuinifeMap oaorélhrtnek kólffvfLr ÉLMAOYAjDíftSZÁG fcéMrtW**^ u '