Délmagyarország, 1942. szeptember (18. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-05 / 201. szám

A hakorica liiágíermctósc 1937 óta (Stud) A kukorica világtermelése 1937 óta meglepően egyenletes volt és 1130 millió (1938) és 1207 millió (1941 > u között váltakozott. A világ legna­gyobb kukoricatermelője az észak­amerikai Egyesült-Államok, itt terem Ugyanis a világ termelésének valami­ve' több, mint fele: 1941-ben 680 mó q. Az USA kukoricatermése az utolsó öl év alatt 1940-ben volt a legkisebb. 621 mó q-val s a mult évben a leg­nagyobb. A termés másik, kisebb fe­léből mintegy 200 mó q esik a déli fél­teke nagyobb termelőire. Ezek között első helv«n áll Argentina, ahol azon­ban a termés igen nagy szélsőségek között váltakozik: az utolsó öt év fo­lyamán 1937-ben mindössze 44.2 mó q volt itt a termés 1939-ben ellenben 103.75 mó q, ami az előbbi termésnek 1öbb, mint a kétszerese. Brazíliára vo­natkozóan az adatok az utolsó három évről hiányzanak. 1937-ben és 1938­ban egyformán mintegy 60 mó q-nyi tengerit takarítottak be, a délafrikai •Egyesült-államok termése 17.4—25.7 mó q közlött váltakozik. Az eunópai kontinensen a tengeri fprmpléséniek éghajlati határai nagyon élesek, jelentős tengeritermés csak a Dnnnmedepcében és a Fekete-tenger vidékén van, de. az orosz adatokat nem ismerjük. Romániában az utolsó öt év Jolvamán legalább 33.0 mó q-t (1941) ós légfeljelbb' 60.5 mó q-t (1939) taka­rítottak be. Az 1941. évi termési adat már Romájnia uj területére vonatko­zik. de az j 1940. évi terület változások a tengeribyrmést nem érintették tul­inagy mér'tékben. sem Románia, sem Ategvarország esetében. A magyar teryiós 193f7 és 1940. években megíebe­tösep egvesnietesen alakult. A leggyen­gébb voít az 1939. év 23.3 mó q-s"ter­rnésévrel sr a legjobb az 1940-es év amikor mqg a termés 29.6 mó-t ért el. De ez hazai viszonyaink között sem a legjobb", sem a legrosszabb évek ter­mését nem jelenti. Rulgáriában 1940­hen 10.7 nró q-t arattak, ami az utol­só négy éi/es időszak alatt — az 1941 év' adat ismén is hiánvzik a legjobb termés vbíjt. Az 1938 év itt nagyon rossz esBtqndő volt; 5.3 mó q-nyi ter­mésével. Az olasz termés jó években például 19|l0-ben 34.3 mó q-t tett és ennél az 1.5*33. évi termés is csak egy árnyalattal volt gyengébb, 1939-ben ellenben a .termés nem tett többet 25 8 mó q-nál Jugoszláviában a tengeri­termés szintén jelentős helyet foglalt el a mezőgazdasági termények sorá­ban. amíg* a Bácska oda tartozott. 1987-ben 533 mó q volt a termésered­ménye, 1938-ban 40 5 mó q. Az 1940. évj termés ennél csaknem tíz száza­lékkal volt nagyobb, az 1941. évi ter­més adatai nem ismeretes. Franciaor­szágnak már nem jelentős a tengeri kultiirája: 5—6 mó q között volt az utóbbi éveflc során, Portugáliában 3—4 mó q a tengeritermés. Spanyolország­ról nincs adatunk. A tengeri a cukorrépa után a szán­tóföldek leghálásabb növénye és igv mindenütt terjed ahol az éghajlati vi­szonyok kedveznek' neki, sőt nálunk meg lehet figyelni, hogy a hetvenes évek óta, amikor nagyobb mértékben ir ég csak az Alföld déli részén ter­mett, fokozatosan haladt észak felé és teljesen alkalmazkodott ezekhez az északibb fekvésű síkföldi időjáráshoz is. Brit Indiában a brit gyarmatok termelése 20.4 mó q volt 1937-ben, az­óta nincs adatunk", de ez is ad vala­mi képet arról, bogy itt mit jelentbet a tengeri. Sokkalta nagyobb a Man­d/sukuói tengerikultura: évi 26.3— 33 4 mó q terméssel. Mexikóban, az USA déli szomszédjában 17.0—200 mó q a termés határa az utóbbi évek alatt. Arra a 15 országra, smelyneknek évi tengeri termését ismerjük, együtt több", mint 1100 mó a termés esik: a többi államokban tehát nagyon jelen­téktelen a knkorica termelése, kivéve Oroszországol, amelynek adalát nem íkömryü megállapítani Ez a 15 ország ,együtt 564 millió lakost számlál s ez a föld lakosságának alig egynegyed­része. Ezekben az országokban együtt a fejátlag 2 q körül van, a többi másfél milliárd lélek ellenben csak nagyon szerény mértékben van ellátva tengerivel. Igy például Brit India la­kossága nem jut hozzá évente több tengerihez átlagosan 5.5 kilogram­nál. Dc a kukorica termelési övezete nagyon is határozott és a kukorica termelési átlaga csak ott magas, ahol az éghajlat megfelelő őstermelési kul­túrával találkozik össze. Ezen az öve­zeten kivül csak nagy áldozatok árán lehet megoldani azokat a termelési problémákat, amelyek a kukoricával függenek össze. Igy a Németbiroda­lom sertésállománya lietn kisebb mint a Kárpátok övezetének államaié, holott a Birodalomban a hizlalás cél­jaira egyáltalában nem áll rendelke­zésre a kukorica. A kukoricatermelés terén első he­lyen kimagaslóan Argentina áll, itt a fejátlag a száz milliós jótermés évei­ben 7.5 q. de az 50 milliós rosszter­més is még mindig 3.75 q-t jelent or­szágos fejátlagban. Az Egyesült-Álla­mokban a fejtálag feiül van az 5 q-n, ami igen magas átlag, a világ feiátla gának éppen a tízszerese. S ebből sz URA csak nagyon keveset szállít kül­földre, akár közvetlenül, aki szalon­na vagv zsiradék formájában. Ez an­nak a jele. hogy ott. ahol a termelé­si viszonyok megfelelőek, a kukorica alkalmazását az eurónál legiohb mér­téken is jóval felül lehet emelni. Európának legjobban ellátott ré­sze ebből a szempontból rendes ter­mések éveiben a Kárpátok övezete; Magvarorszáffon. a volt jugoszláv te­rületen, Romániában a feiátlag a jobb években 3.0 q körül van. De ezeken az országokon kivül csak Délafrikában (2.5), Bulgáriában Xmásfél «r\ Brazi­liában (1.3 q), Mexikóban (1.0 q) és Egyiptomban éri el az áltagos ter­més jobb években legalább az egv q-ás fejátlagot. Olaszországban, aho' a kukorica a néipélelmezésnek fontos cikke, a termelési fejátlag az utolsó öt év jobb eredménvei szerint 70 kg felé jár. Portugáliában egy fél mé­termázsát tesz. A távoli Kelet országai közül MandzsukuóKan van erőteljes fejlő­désben a tensreritermelés és ma ma*­megközelít 0.8 métermázsát. Törökőr szagban 44 kg a feiátlag és valószínű Imgv itt a közvetlen emberi fánlálko­zásra szolgál ez a nemes termény, meri a sertéshús élvezetét a Korán tiltja. Az állattartás általában főként olyan terményeket és olyan hulladé­kokat változtat gazdasági értékké, amelyek egyébként veszendőbe mer nének, mert emberi táplálkozásra már nem alkalmasak. Az állattarlás az. évente benne felhasznált kalóriamenv­nviségnek csak legfeliebh egyötödré­szét fogyasztja közvetlenül az emberi táplálkozás elöl. T)e ez a mennvisé? legelsősorban épuen a tengerire és a sertéstenyésztésre vonatkozik. A nö­vényi táolálékoknak állati uton való értékesítését ma revideálni kell és ezt a revíziót a kukoricánál kell elkezde­ni. A sertészsírról a fogyasztás aligha mondhat le. bár ennek jelentékeny ré­szét a kukoricaolai közvetlenül is Pó­tolhatja. de a tengeri feletetése he lyctt nálunk' is ki kellene kísérletezni azokat a módszereket, amelyeknek birtokában olvan országokban is ki elégitöen el tudják látni a sertéshiz'a lás feladatát, amelvek pedig nem ter­melnek tengerit. Például ehhez, való ban nem kell messzire mennünk: a Némethirödalom sertéshússal és ser tészsirral való ellátása jobb. mini a mienk, vagv mint a Kárnálok övez? tének bármelyik országában és érdé mes lermp megtnnu'ni. hogy a német mezőgazdasági hozzáértés ezt a fel adatot mint oldotta meg. HIRE IC 13-98 osMtörsrázái! toisH Szegedi utmutaté A Somogyi-könyvtárban és az egyetemi könyvtárban vasárnap és ünnepnap kivételével könyvtárszol­gálat. A Városi Múzeum egész évben nyitva. Szolgálatos gyógyszertárak: Lrin­aringcr örök, k. Tnkats Sándorné Horváth M. n. 9, Pósa Balázs Kál­vária-utca 17, Kocsis J. Endré" é Földműves-utca 17, Selmeczi Béla Somogyitelep IX. n. 489. Mozik műsora: Belvárosi Mozi: Dilemma, Korzó Mozi: Kadét szerelem, Széchenyi Mozi: S z i­r i u s z. •—oOo—i Egy hirdetcosz'op halálára Ki tehet róla., hogy olyan árván, elhagyottan, derékba törten heversz egy hete már az úttesten. Sokrahi­vatottan, büszkén, irányítottál, tá jékoztattál életedben. Hófehér egyenruhád szikrázott a nap hevé­ben, éjjente magad sugároztad a fényt. Négy világtáj felé ismertet­ted a várost s a járókelők bizalom­ma' fordultak feíéd. Ki tudja, mi okozta a végzeted? Talán egy meg­bokrosodott gépkocsi rohant beton­testednek? Vagy herkulesi erő bil­lentett ki helyedből? Milyen kicsi is az emberi hála. Otthagynak ösz­szetörten heverni az. utcasarok for­galmában. Senki sem figyel rád — pedjg jókora akadályt képezel a sietős járókelőknek. Nagy ivben kikerülnek, fiatalabbak átugranak, némelyek bosszankodnak is elnyúló léteden, de hogy elszállítanának, félreállítanának vagy megorvosol­nának, — az nem jut eszébe senki­nek. Szegény, megrokkant, elárvult hirdetőoszlop. Amikor a törvény­szék sarkára állitoltak, hogy irá nyitsd a tájékozatlanokat, milyen büszkén tokinthetett rád alkotód, aki most dicstelen végedben ily ru­tul cserbenhagy. Látod, szegény kettétört hirdetőosziop, mi, akik akkor sem voltunk elragadtatva >ötletes«, nagyvárosinak képzelt létedtől, amikor egydarabban, épen sudárkodtál. most. amikor végig­horultál több' darabba törve a gya­logjárón s amikor akadályt képe­zel és nincs többé hivatásod, csu­pán az utca eltakarításra váró sze­metje vagy, — ime, elparentálunk. Elparentálunk már csak azért is, mert reméljük, bogy gyászbeszé­dünk után jen a temetés! Ha gaz­dád meg is feledkezett rólad, so­rainkra talán felfigvel a közt'szta­sági telep s nem engedi, hogv a mostohán kezelt szegedi tisztaság­ban egv kidőlt porladó betonoszlop heverjen, (t.) —oQo— — A szegedi idegklinika tervpá­lyázatának eredménye. A szegedi m. kir. Horthy Miklós-tudomány­egyetem ideg- és elmeklinikájának építésére kiirt országos tervpályá­zat bírálóbizottsága Szinvei Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi mi­niszter elnöklete alatt tarlóit záró ülésén az I. diiat Goszlelh Lajos nak. a U.-at Szabó Lászlónak, : III.-at Módos Ferencnek, a IV. di­jai. Boskó Gézának, az V.-et Králik László oki. építészmérnöknek Ítélte. Ifjú Dávid Károly. Horváth Sza­bolcs, Jatxákv István. Ivamarássy Jenő, Kapp Péter Elemér és Kapp Péter Iván. Kovács Ferenc. Kovács Gvula. Lajos. Knittel Jenő. Váraliav Sándor és Wagner László müveit pedig megvásárolta. Városi zenrjsUolai heiratások szentember 5-én és 7-én 10—12-ig é 3—6 óráig tartanak. 258 Száz tenyészkoeát kapnak" a sze­gedi sertéstartó gazdák. Néhány nap­pal ezelőtt jelent meg a hivatalos köz­lemény arról, hogy a kormány a ser­téstenyésztés fellendítése érdekében 10.000 tenyészkocát juttat a sertéstartó gazdáknak. Pénteken megérkezett a* értesítés Szegedre a gazdasági fel­ügyelőséghez, hogy az akcióból a sze­gedi gazdák 100 anyasertést kapnak. — Hirtelen hálái. Sebők Antal 65 éves gazdasági cseléd, domaszéki la­kos szivbénulás következtében hirte­len meghalt. A rendőrség a halál oká­nak pontos megállapítása végett * bonctani intézetbe szállíttatta. — Felrobbantotta magát egy bá­nyász. Budapestről jelentik: Szörnyú öngyilkossági módot választott pénte­ken délelőtt a Széchenyi-rakparton Ta­burlini Valentino 70 éves olasz állam­polgár. Az idős férfi robbanóanyagot vett a szájába, meggyújtotta és a rob* bánás leszakította a fejét. A nyomo­zás megállapította, hogy Taburlir.i Aknaszlatinán mint bányamunkás dol­gozott s valószínűleg olt szerezte * robbanóanyagot. Egyes bírói ítéletek, Kiss István 35 éves hódmezővásárhelyi borbély­mester, aki már kétszer volt büntetve, csalásért került pénteken ismét a sze­gedi törvényszék elé. A vádirat sze­rint Kiss Kiskundorozsnián egy olyan lovat, amely nem tűrte magán a há­mot és nem búzott, ugy tüutetett fel, mintha hibátlan lo volna, azért, hogy el tudja alni. El is adta 160 pengőért. A vevő feljelentést tett ellene, amikor rájött, hogy rossz vasárt csinált Vi­téz dr. Hárs László büntető egyesbiró csalás vétségében mondotta ki bűnös­nek Kisst és egyhónapi fogházra Ítél­te. — Ugyancsak vitéz Hárs László tárgyalta Gáspár József hódmezővá­sárhelyi földműves tyuklopási ügyét Gáspár, aki már kétszer volt büntet­ve, februárban Sándorfalván ellopott hét tvukot. Tagadta a lopás elköveté­sét a törvényszék azonban a bizonyí­tékokból megállapította bűnösségét éf háromhónapi fogházra Ítélte. Két évre ítéltek cgJ kommunis­tát Budapestről jelentik: A Kúria két­évi fogházra Ítélte Weiszenholb'r László 42 éves cipeszsegedet kouimu­nistaüzelinek miatt. Wciszenboffer a húszas években egyik bécsi agitátor képző iskola előadója volt, később egy kommunistaügyből kifolyólag elitéi ték. Mult év nyarán a háborúval kap­csolatban a szovjetet dicsőítette, ami­ért letartóztatták és elitélték. A Jfiiria' most hagyta jóvá Weiszenhoffer íté­letét. _ Mi újság a budapesti élcliniszer­nagyvásártelepen? A Magyar Vidéki Sajtótudósitó jelentése szerint augusz­tus 27-tőí szeptember 3-ig az élő- és vágottbaromfi, valamint a tojáspiacon továbbra is változatlanul a megálla­pított legmagasabb árak voltak ér­vényben. A zöldség- és főzelékfélék piacán a burgonya nagykereskedelmi ára szeptember 1-től kezdődőleg ujbol 3.15 pengővel csökkent és igy az árak jelenleg a következők: nyári rózsa é» Giilbaba 28, Ella. és sárga 23.80 P má­zsánkint. A többi árucikkek közül a zöldborsó és teveleskarfiol ára 20 * tisztított karfiol ára pedig 40 fillérrel csökkent kilónkint. A gyümölcspiacon a közönséges fajtájú alma és a szite® ára 10, a szöllő, a ringló és a görög' dinnve ára 20, az őszibarack ára P®" dig 40 fillérrel emelkedett kilónkim­. — Háromévi fegyházra ítélték * községi rendőrt, akinek ütésétől m*?" balt egy ember. Szota István 32 kiszácsi községi rendőr balált ok"®-0 sulvos testisértésért kétévi fegyházra itéíte az újvidéki törvényszék, m<*® május 12-én Kiszácson, amikor eff kocsmában igazolásra szólította Kopesck István petrőci lakost, azl megütötte kétszer a b asan. bogy FeE esek pár nap múlva hasbártyagvu'D' dás következtében meghalt. Féltej'] bezés folytán pénteken a szegedi te'T la elé került az ügy. A tábla bűnösre* mondotta ki Szotát halált okozó lyos testisértés bűntettében és bflm , tését 3 évi fegyházra emelte fel* \

Next

/
Thumbnails
Contents