Délmagyarország, 1942. szeptember (18. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-05 / 201. szám

a siofiibaton sisptember 5-től minden prtmíerl este fái 9 órakor COLUNI ES TÉRSULBTfl ii Városi Színházban A JviCiUkoi, ivutoi... jtuo ííiuiiJ lapja uja a kővetkező cikket: "Nem tudjuk, mennyiben érti és ér­zi a magyar társadalom sajat gyerme­keinek igényét és óhaját. Keli; hogy a magyar családok megértsék, hogy segítenünk kell lébe tőségeink szerint az arra rászoruló magyar gyermeke­ken is. A csodálatosan szép és békés magyar vidék hívja és várja a városi dolgozok gyermekeit. Nem, mintha á falusi gyermekek hem szorulmuiak reá egyre nagyobb figyelemre és gon­dozásra. de másolt, sőt talán másod­lagosak is szükségleteik. Mert hiába részes® a városi gyermek a civilizáció és a technika sok sikerének, az elemi életszükségletek kielégítése, a jó le­vegő es a jó természeti táplálék, mégis messzibb van tőlük. Ezért szükséges, hogy ennek a földművelő, agrár Ma­gyarországnak vidéki és birtokos tár­sadalma minél jobban megértené, mi­csoda kötelezettségeket jelent a bir­tok. a vidék, a természet — ne zárjuk cl. juttassunk belőle a városi dolgo­zók gyermekeinek is. Ezért kell megilletődötten 'gondol­taink egy főrangú höLgyre, aki a sziv, a lélek, a szeretet ritka nemességével lordul a városi és ipari dolgozók gyermekei felé. Nevét ő titkolja, nem lép sohasem nyilvánosságra,, de övé a szeretet és a jóság minden dicsősége, ahogy a szelirl. hullámos dunántuli vi­dékre odavezeti komor nagyvárosi ií/emek gyermekéit. Kerti vár nvilvá nosságot, nem vár elismerést: egye­dül a jóesefekedet vonzza és a hallga tag. szemérmes öröm. mely a rejteke zö visszavonult jóság részese. Elég elismerés és hála számára az. ha sz" eleit vendégel megértik közvetlen emberi szándékai! Minden boldogsága •••z a - finofn és szolid rajongás, halk .it'öni. ahogv a birtokán hosszú hetek ig nyaraló szegény leányok körülve­szik és hosszú évek multán is visz szaéml ékeinek reá. Árnyas ligetek, kertek között, szelid dombok öléu áll­nak u nyájas házak, melyek a termé szét. a vidék minden feledtető 0 . Iával várják a fáradt dolgozókat s a szelíd a T'tnli dombok meg hosszú időre derengenek életük legszebb ora­11. ; között. íme. a nemes és tiszta példaadások dicsősége, mely nem kérkedik a tár­sadalom köz.piucán! Ezek a példák egv nagy igaz- tgoi bizonyítanak ne­künk. A vagyon, a -./.iiletés nehéz iiro nlémák lé áliiijal képviselőiket, hor­dozóikat Mindez talán teher is a inai időkben midőn minden szociális ki­eg enlitndés félé törekszik Hogyan válik uégis elviselhetővé az a teher, me'vel n vagyon és a születés raknak i mai időkben hordozóikra? Egyedin az emberi szolidaritás, a megértés, az áldozat, a szeretet, a jóság' eszközei­vel. Minél több vezető, előkelő, vagyo­nos ember érti meg az emberi szere­iét cs közösség kötelességeit, a szo­ciáiis Feszültségek ereje annál inkább enyhülnek és az emberek egymásközti viszonvá annál jobban halad a békés kiegyenlítés harmóniája felé. Korunk nehéz és nagv társadalmi válságában ezért említettük az emberi megértés, közössé példáinak e főrangú hölgyet — a kereszténység és emberiesség szelíd férve árad résztvevő szivéből a szerencsétlenek felé. Neve és tettei sokkal nemesebb helyen nyernek meg­örökítést. mint e lapok mulandó ha­sáhjaip; örök hetükkel irja be csále­.leti-i értelmét és emlékét az Siet .Anevébe egy csodálatos Kéz. mely sorsunkat igazgaíja^® ll Ha jól emlékezem K.. ,-nél talál­koztunk velük először. Ahogy a mo torvanatunk befutott az állomásra, csak azt mondja a paklikocsit lösze res .ládáin velünk kuporgó, fehérszőke, fiatal német, hirtelen rámutatva a szomszédos sínpáron veszteglő vo­natra: — Schaul iDe Kosaken: iit vannak a „kozákolt" ! Micsoda? Kozákok? Egyszerre ar­ra meresztgettük a nyakunkat vala­mennyien. A járőrparancsnokunk: L hadnagy pedig már kapta is a szenté­hez a nyakában lógó Leica-gépet, Háí volt is mit bámulni, fényképezni! A tető nélkül való teherkocsikból, nagy zsivajgással német katonaruhás era berek százai rakodtak kifelé. Először furcsálloltuk Hol vannak itt a kozá kok? De rögvest meg is akadt a sze­münk az első, felénk forduló ábráza­tom Mert halványsárga árnyalat bo­rult erre a ragyás arcra, ferde hasi­tásu, villogó szempár lesett reánk be­lőle, tömpe, rövid orral, kiálló pofa csontokkal. S ahogy fe.lénk fordult a többi is mintha hirtelen ugyanaz az ábrázat megsokszorozva ugrott volna elénk összedugták a fejüket, mutogattak fe­lénk, sebesen beszélve a fülünknek a muzsikájával nagyon is ismerős és mégis érthetetlen nyelven. Amibői né­ha egy-egy, a törökből ismert szó kapta meg a hallóérzékemet. Yizsgá ló óv a bámullak felénk, hol egymásra, hol mireánk nézve s csak akkor hagy­ták abba a tanakodást, mikor a fco esi tetején megjelent az őrmesterük, a szurósszemü, vad kaukázusi férfi szépség, zubbonyán cári, világháborús vitézségi kereszttel s munkára zavarta őket. rikoltozó parancsszavakkal. Fél méteres, szénfekete, kipödrött bajszá' megirigyelhette volna egy >ferencjós kás® időben szolgált magyar huszár­őrmester is. Újra kattant L. hadnagy gépe s a "kozák® őrmester barátságos elismeréssel nyájasat vicsorított a Leien lencséjébe. Mi is leugráltunk már mind s a >kozákok? közre kaptak bennünket. Kis termetű, széles mellkasu emberek voltak, valamennyien vadonatúj németI tábori szürke ruhában, csak a vátl szalagjuk ütött el a német "szabvá­nyostól® buzavirágkék volt. a színe mint a magyar huszároké s a négy­szögű, német rozetták helyett sávok je­lezték rajta a katonai rendfokozatot — Kozákok vágytok? — kérdezte e járőr orosz nyelvismerője, egy ru -zin honvéd. Hadonászó, tiltakozó integetés: — Nem, nem, dehogy! Mi vagyunk a »turkesztáni légiósok® S felelte egv fiatal tatárarcn legónv. — Én mon gol vagvok. A többiek kirgizek, bas­kírok, aszerbendzsániak, meg cscrkc szek. turkesztániak. Van egypár ko­zák is. Hát ti mik vagytok? Mert nem sgermnnszkik® vagytok, azt látom. — Magyarok — vágja rá Cstima. „Rokonokat lelünk" — muszka földön — Ó, testvér — csillan fel boldo­gan a lalár legény szeme —, hiszen ti vagytok a hires nyugati rokonaink! Van >kurily?« »Kurity«, azaz szivnivalónk volt. Nagyokat füstöltünk s ünnepéltük a nagy rokonságot. A turkesztániak M­talmasakat csaptak a vállunkra, ör­vendezve rikoltoztak- melléje s boldo­gan köpködtek a tinóm »kurity«-tól. Közben pillanatról pillanatra nőtt a Harctéri találkozás turkesztáni rokonokkal" gyürü körülöltünk. _ Tudtuk mi azt, hogy a testvére­ink vagytok — kiáltotta nagy örven­dezéssel az egyik — tanulluk az isko­lában. De eleven magyart most látunk először életünkben. Krákogtató beleket égető szesszel teli katonakülacsot nyomnak az or­runk alá, ágaskodik bele még a ha jttnkszála is, ahogy kortyintunk belő­le, dehát a testvériesülés is valami!... A lurkeszlániaknak a pillájuk sem rebben, ahogyan a szájukhoz kapják a méregerős italt. Ami azi illeti, ala­posan elfeledkeztek Mohamed próféta tiltó törvényé röf, állapítom meg mé­lán, mialatt a rutki elszoritja a lélek­zetemet A turkesztórii légió története Előkerül a parancsnokuk is. Kar­csú, fiatal, oroszosan szőke tiszt. A vállszalagján, a keresztülvetutt gép­pisztoly szi ja mellett két arany sáv. .Főhadnagy, Kezetíog velünk, bemutat­kozik. Régi kozákcsalád ivadéka, bu­szonkétéves mult. A szovjethadsereg hadnagyaként került német fogságba. Mikor aztán a fogolytáborokban to­borozni kezdtek a »kamerádok«. a tur­kesztáni légió számára, felcsapott ő is. Mivel már torkig volt a láger let­lenségévef. S mint minden fiatalem­ber, szerette a szabad életet... Ahogyan, zubbonyukat rángatva, mind egyszerre beszélve, vigyorogva kiáltoznak, lassan kihámozódik a légié históriája Legtöbbjüket a fogolytábo rokból emelte ki a német toborzás. De némelyiknek valóságos Odisszea a története. Az egyik koromhnjn, feide­szemü legény például a légió hírére meglépett® Turkesztánból s Perzsián, Törökországon s a Balkánon át furía keresztül magát, amíg bekerült ebbe a csapatba. Hogy az uj >harci lehető­ségek® Ilire hogyan jutott cl hozzá, azt csak a jó Isten tudná megmondani. Meg talán egy kicsit az a német pro­paganda. amely áttör hegyeket, tenge­reket. Ütközetben a turkeszfónéakka! lla most egy egy kicsit visszagon­dolok, némi kétkedéssel vegyes vára­kozással néziünk a "turkesztániak® szereplése elé. Elvégre az ilyen hadi­foglyokból toborzott külőmitménvek­ről, főként a világháborús oroszorszá­gi "csehszlovák légió® szereplése utáu, nem valami ragyogó az egyeteme? hadtörténelem véleménye... A "tur­kesztániak® azonban azt a bizonyt" közmondásbeli kivételt képezték 3 szabály alól. Harmadnapra hatalma® ütközetbe keveredtünk a partizánok­kal. A balszárnyunkat képezték ' szinte be sem várva a támadás kez­detének megadott időpontját, neki az ellenségtől megszállt erdőnek, vad puskatűzben. Néhány óra múlva már gomolygó füsttel égtek körülöttünk a falvak s estére, a győzelmes ütközet után, ott kuporogtak a >kozák<f1< szállásaik udvarán r clnviijtott há*­gon éneket zümmögtek. Amint meg' tudtuk, valami hősről, aki aranyszőrű lován átugratott a hegyeken... S másnap már vidáman készülődtök az uj ütközetre... Rihary László Mslcoiai ciütmeit s Iskolai radír gumi —.10, —.08, —.06. — 04 Iskolai lollszár —.10, —.06. —.04 lton hegy védő —.12. -.10 rskolai iron hegyező -.28, -.20 -.18 Kitűnő iró toll 12 drb -.22­Iron hosszabbiíó 28. —.21 Itatós papir 2 ív —.24 Rajzlap 5 drb —.24 Töltőtoll ilnta t üveg —.51 Iskolai körző papir dobozban —.71 F'ába foglalt színező 1 do­bozban 6 drb -.74 Légzátas tolltartó -.88. -.78 Fejes vonalzó 53 cm-es -.80 Redönvös tolltartó 2.16 Iskolai kazetta esappanlvuval 5 léoes, 33 cm-es 334 Hátas képes iskola táska 3.69 Barna erölernez iskolai akta­táska 42 cm-es 5.73 Hl MOSz iskolai füzetek és egyéb is­kolai cikkek nagy választókban kaphatók. Párisi naep oruíiiz Rf. szeded jK^CÍTTÖl és KíSS tTTCA sarut. 8 í Szeged kedvező egészség­ügyi helyzete az augusztusi hevenyíertőzŐ •megbetegedések statisztiká­jának tükrében } (A Délmagyarország munkatársától) A közegészségügyi igazgatás hivata­los közlönyének, a Népegészségügynek legújabb száma érdekes táblázatos statisztikai kimutatást közöl a ma* gyarországi hevenyfertöző megbetege­dések augusztus 9-től 23-ig terjedő kétheti idő alatt felvett adatairól. A kimutatás külön közli a városi, kü­lön a vármegyei törvényhatóságok 9 végül a kárpátaljai adatokat. Kitűnik a kimutatásból, hogy ebben az időben a legelterjedtebb hevenyfertöző megbe­tegedés a malária volt. A nyilvántar­tott megbetegedések száma 1251 volt. A megbetegedések legnagyobbrészt Báes­bodrog, Bihar és Szabolcs vármegyé­ben fordultak elő. Ezek között is Sza­bolcs vármegye vezet 305 megbetege­déssé?. Érdekes, hogv a milliós Buda­pesten ezzel szemben mindössze 5 ma­iáriamegbetegedés történt. A kimuta­tás Szegedről 10 esetet közöl. Az elő­fordulás gyakorisága tekintetében * malária tilán a vérhas következett Ennek a magyarázata az, hogv ez a* időszak az. amikor máskor is legu9' gvobb a vér hasmegbetegedések szám9 s voltak esetek, amikor a nyers nem eléggé megtisztított ételek gyasztása járvány szerű tömeges vét' hasmegbeteaedéseket vonta maga nh'fl A kimntatásban közölt 569 megbeteg®; , öcsből 67 volt halálos. Legn igyot* , volt a megbetegedések száma Pes'-R1 ; is Solt-Kiskun vármegyében: 80 Szc' evőről 19 megbetegedést jegyez fel 9 statisztika. halálozást pedig egyet se®1­8 statisztika szegedi számadata itt 1 ' rendkívül kedvező, amennyiben midf' . össze 3 megbetegedést jegyen fel. Lei" , több volt a megbetegedés Abauj—Tm' j na és Borsod vármegyében s Buő®' I '-r-ströl is 35 megbetegedést közöl ' ímutatás. Tífuszmegbetegedés ösS/<". -m 394 fordult elő. ezek közül 19 halálos. Kzegcdcn két tifnszinCgbete?9 lés volt. halálos eset azonban 1,9 fordult elő. Kiütéses tifnszt mindŐ9^ ; -,7.0. 10-et jegyez fel a kimutatás ' egész ország területéről. Ez a ren'* viíl sulvos betegség Szegeden egy*"' Ián nem fordult elő. Az összes nic--*' (ceedések az északi vármcgvck'' voltak. Ez alatt a két hét alatt ^ gyarországon 122 ember halt meg Jh, vonyfortözö megbetegedésben. SzfCj, den egv halálozás történt vérhas mi? A kimutatás figyelemreméltó , tai jellemzően világítják meg S^'V kedvező közegészségügyi helyzetét bői a szempontból is.

Next

/
Thumbnails
Contents