Délmagyarország, 1942. szeptember (18. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-23 / 215. szám

Hát ez nem destrukció?! Irta: Lendvaí István • - ••'.••! I, _ UL..ÍIJ L1.IIHH J i | MAGYAR K I AD A SV y A* utóbbi időben olyan figyelmeztetéseket kapok, amelyek az ország éberségének figyedmébe ajánlani közjrói kötelességemnek tartom, a minap például a Bariba Miklós Társaság, amelyet véletlenül sem lehet meggyanúsítani »zsid.liberális« szellemmel, eljuttatta csekélységemhez a szeptember 9-én tartott választmányi ülés jegyzökönyve kivonatát. Ez a kivonat nemcsak tudományos, hanem egyete mes nemzeti szempontból is érdekes, de ugyanakkor olyan jelenségre mutat rá, amely szomorúan jellemző bizonyos magyarországi körök gondolati törekvéseire. Ide iktatom a jegyzőkönyvi kivo »at alábbi részleteit: —- A választmány megállapítja, hogy a Magyarság c. napilap ismételten olyan cikkekben foglalkozik a magyarság eredetével, származásával, nyelvével, amelyek a legelemibb tudományos alapfogalmakkal sincsenek tisztában és a nagyközönség ítéletének megtévesztésére alkalmasak. A Magyarság közleményei azt kiváni&k "T'fJfcf , a közönség előtt igazolni, hogy a ma- Jubileuma alkalmából a .legnagyobb gyar nép nem *sárgafaju«, nem is <finn-ugor faju>, hanem indogermán. A cikkek alapvető tévedése az, hogy a magyarság faji és nyelvi eredetét, a faj és nyelv fogalmát összekeverik, a nyelvi, tehát szellemtudományi fogalmat, a finn-ugor megjelölést, mint fajtabeli, tehát természettudományos fogalmat alkalmazzák. De tudománytalanok a cikkek akkor is, midőn a magyarsággal kapcsolatban a »sárga fajta* megjelölés ellen tiltakoznak. A tudomány ez utóbbi kifejezést már a kínaiak vagy japánok embertani megjelölésével kapcsolatban sem használja, hanem a mongoloid fajtakörben helyezi el őket. A magyarságban meglévő ázsiai elemeket a német embertan-tudósok sem vonják kétségbe, annál kevésbé, mert a matyók, a palócok, a göcsejiek, £ székelyek, hogy a kunokról ne is be széljünk, sok ősi mongolszerü vonást őriztek meg. A magyarságot fajilag éppen ezeknek a mongoloid vonásoknak a? európai fajtákkal való összevegyülése jellemzi: magyarság eurázsiai faita. — Ugyanez jellemző nyelvünkre is. Bár a magyar nyelvben sok jövevényszó található, nyelvünk ősi szavai, a névmások, a testrészek megjelölésére és a családi életre vonatkozó szavak a finn-ugor ősnyelvből származnak. Bizonyos, hogy az indogermán nyelvű népek és a finn-ugor ősnép Európa' és Ázsia határán már a magyarság kialakulása előtt érintkeztek, azonban ebből legkevésbé sem következik t magyarság indogermán népi erelete, még kevésbé az indogermánság legtipikusabb fajtájából, az északi (nordicus) fajtából való származás.* Végül tiltakozik a választmány «a Magyarság immár tervszerűnek látvetni rá és a tájékozatlan uj nemzedék előtt kisebbíteni mindannak kihangsulyozásával, ami kivetni való a 48 szereplőinek egyikén-másikán esetleg valóban akad és elhomályositásával mindannak, ami a 48-ban felemelő, példamutató volt, ami a 48-at szent szellemi örökséggé teszi minden idők minden magyarja számára! Ugyanez a törekvés nyilvánult meg már a szélsőjobboldali lapokban akkor, amikor Táncsics Mihály alakjának bizonyos groteszkségeit túlhangsúlyozták s a népszabadság elve mellett való áldozatos elvhüségét elhomályosították. Nem kimélte ez a feltűnő és nemzeti szempontból veszedelmes törekvés a háromszínű nemzeti lobogót sem, amikor a piros-fehér-zöld trikolórt, a magyarságnak ezt a régi-régi jelvényét egyik déli lapjuk nem általlta megtenni, a tények elferdítésével, a mult század 'francia szabadkőműves forradalmától átvett, idegen szellemiséget kifejező és szolgáló holminak*. De nem kimélte a Lánchíd százéves magyar«-nak, Széchenyi Istvánnak em lékezetét sem, amikor, ugyancsak a té- j nyek elferdítésével, ugy állította oda i olvasói elé Széchenyit, mint aki a 'Lánchiddal a feltörekvő pesti zsidó 1 kereskedelemnek nyitott utat*, azt kö-! tötte össze Budával és Tuladunával s J a görög származású, hazafias alapit- j ványokat tett Sina György bárót »zsidó kufár*-nak tüntette fel. Valóságos hadjárattá kezdenek kapcsolódni ezek a látszólag szórványos megnyilatkozások egyfelől a történelmi igazság, másfelől a nemzeti érdek ellen. Valami egészen különös antiszemita színezettel most már a kö. zelmult nagy halottait is afféle zsidóbérenceknek, a zsidó befolyás fertőzöttjeinek, a szabadságeszmét zsidóliberális eszmének teszik meg s diszkreditálásukkal a nemzeti hivatástudatot, a nagy nemzeti eszmények mellett való kitartást, történelmi nagyjaink kegyeletes tiszteletét gyöngítik. Ila mindehhez hozzáadjuk azt a szelleme!, amely a Málnási ödön és Baráth Tibor által müveit úgynevezett >törté netirást* áthatja, akkor joggal vetjük fel a kérdést: — Hát ez nem destrukció?! És vál Legújabb számlának crmtopjdt Msi haléjt haX 3Cőrmánqzálie.Lqettc$ uk arcképe dUzitt, RmdMvOl érdeket JcülönluddSftásokat ét eredeti képeket közöl m JCaukáziii életéről, Or&izóPizáyi harcek legdrámaibb jeleneteiről, edmtrika kaditengeréizeiépől Gyönyörű színen képek tarkítják ojs Örök Sedélypőí a nöi szépségről, a XVITT. századbeli relencet metszetekről. Számos irodaimt, művé.eseti és tudományos cikk egészíti ki a föend<kimil qazdaq rzáni tartalmát. Kapható ap IBUSZ pavttlonokban és az összes njsdgárusitó helyeken 0J toztat-e veszedelmes voltán az, hogy most már nem Jászi Oszkárék, hanem származási okmányok szerint keresztény elmék és kezek végzik? Azt hiszem: a Bartha Miklós Társaságnak s minden nemzeti alapon álló egyesületnek s újságnak, de ezeken felül az állami és nemzeti élet illetékes vezetőinek is fokozott éberséggel kellene őrködniük s nemcsak eszmei tiltakozást hangoztatniok az ilyen destrukció ellen, hanem minden jogos és szükséges eszközzel meg kellene gátolniok, mielőtt végzetes károkat tehetne a mai magyarság lelkialkatában. szó magatartása ellen s felhívja a nemzeti alapon álló tudományos és társadalmi egyesületeket, hogy a maguk részéről szintén foglaljanak állást >a származásunkat, nyelvünket, kulturánkat tánjadó irók, Írásaik és lapok cl]en>, Aki az utóbbi hónapokban figyelte az úgynevezett szélsőjobboldali mozgalmaknak nemcsak ez! az egy orgánumát, hanem a vele 'Világnézetileg* egy bordában szőtt egyéb nyomdatermékeket is, az Demcsak a magyarság faji származására és őspyelvére nézve kénytelen »|m már tervszerűnek látszé* magatartásról és bogy egy 1920 óta unosuntalan használt kifejezéssel éljünk: destruk cióról beszélni. Egyik legkapósabb, mert háboríts fényképek özönét közlő hetilapunk « »régi* világról való megemlékezések üry^yéa rendszerein diszkreditálj* a. tnafiyK eörendélUesésért, * nemzett togiefl«a$á|4rt vjvptt szabad sigbsre kwát. igveksnik árnyékot A mcsgycsr városok Javaslatai a közellátási ügyek Jobb megszervezésére A közel látásban a városoknak támogatni ás segíteni kell egymást (A Déhnagyarország munkatársától) A Magyar Városok Országos Szövetségének választmányai legutóbbi ülésén behatóan foglalkozott a városok jelenlegi legnagyobb problémájával, a közellátási kérdésekel s az ülésen elhangzott felszólalások alapján fontos döntéseket is hoztak ezekben a kérdésekben. A városok szövetségének állásfoglalásáról most részletes beszámolót közöl a szövetség hivatalos lapja. A beszámoló szerint az ülésen a magyar városok vezető! egyhangúlag arra az álláspontra helyezkedtek, bogy (érőé ~ •• ügyele intézésé. Kifejtették és megvitatták az ülésen azt is, Hogy a rászorult városok lakosságán jelentős mértékben segíteni lehetne olyképpen, hogy egyik város amely bizonyos közellátási cikkek beszerzése, termelése, vagy előállítása tekintetében előnyösebb helyzetben van, segítségére sietne azoknak a városoknak, könnyítene a beszerzési gondokon, amelyek nélkülözik, vagy nehezebben tudják megszerezni a szóbanforgó cikkeket, Értnek a szolgálatnak ellenértékeként minden esetben meg lehetne állapítani olyan szola közelíástási kérdéseket lényege- gáltatásokat a megsegített város .. I,U(.I IITOWOI F, — 0~'0 sen egyszerűsítené s magát a köz- j részére, amelyeket viszont itt tudellátáet megkönnyítené az, hogy- • nának könnyebben teljesíteni. Az |ia megtörténne az egyöntetű , elgondolás lényege tehát az, hogy megmer vesés, v§gyte es, hogy ne! mindenekelőtt azonos módon kell m᧠óe máö módszerek szerint tör- megszervezni » közellátási hivite. ténjen városonként a közellátási «* egész országban. hogv ezek egymással állandó érintkezést tartva fenn, informálhassák egymást, hogy melyek azok a közellátási cikkek, amelyekben feleslegük, vagy hiányuk van. Ezen • módon a városok között jelentkező közellátási eltolódásokat nivellálni lehetne. Például hozza fel az ülésről szóló beszámoló azt, hogy ilyen körülmények között egy nagy legelőterülettel rendelkező, ahol eddig erre nem helyeztek súlyt, könnyen meg tudna szervezni egy olyan arányú tejelő tehéntenyésztést, esetleg sertéshizlalást, amellyel meg tudna fe* giteni egy vagy több kevésbé szerencsés körülményekkel rendelkező szomszédvárost, A választmány ugyanezen az ülésen azt is javasolta, hogy a lábbeli és cipőtalputalványok érvényesség! határideje a mostani helyzettel ellentétben a kiállítástól számitott három hónap legyen Bizonyos időszaki cikkeknél, amelyeknek forgalma egyáltalán nem, vagy csak időszakonként szabályozható, megvizsgálandó volna, hogy a városi fogyasztópiac nem volna-e a felszabadítással jobban biztosítható? Végül felhatalmazást kérnek arra, hogy a városok a jegyrendszerrel kapcsolatosan felmerülő költségek arányos részét a közvetlen fogyasztási célokat szolgáló cikkek kiskereskedelmi forgalomban követelhető legmagasabb árához hozzáadhassák. FERENCJÓZSEF KESERŰVÍZ