Délmagyarország, 1942. szeptember (18. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-22 / 214. szám

Számithafee rá a déli Tisiavidék, hogy megkapja a Duna-Tisza-csatorna torkolatát ? 645 kilométer viziutat 110 kilométerre rövidít a csatorna I M A év Aft KI APA sTj ("A Délmagyafország munkatársától) Részletesen beszámolt a Délmagyarország néhány héttel ezelőtt azokról a jelentőségteljes mozgalmakról, amelyek csongrádi kezdeményezésre megindultak a déli Tiszavidék tőrvényhatóságaiban annak érdekében, Hogy a tervbe vett Duna-Tisza-Csatorna tiszai betorkoldsa ne Ujkécske határában, hanem délebbre, Csongrád vármegye területén, lehetőleg Csongrád mellett, vagy Csongrád 'és Szeged közőt kijelőlendő alkalmas helyen legyen. A javaslatot dr. Csergő Károly Csongrád vármegye alispánja terjesztette az ottani közigazgatási bizottság elé s azóta egymásután teszik magukévá a Csongrádi álláspontot az összes többi érdekelt törvényhatóságok. Kőiben pedig az történik, Hogy a tervbe vett nyomvonalon — dunaHaíaszti dunai torkolattól Kecskemét és Nagykőrös között az fljkéeskei tisZaí torkolatig — megszakítás nélftl folyna az előkészítő talajmérési és talajkutató vizsgálatok, hogy mielőbb hozzá lehessen fogni a a Bsatofna építéséhez- Illetékes kormánybatósági tényezők nyilatkozatai alapján lehetségesnek látszik, Hogy a csatornaépítés már a jövő évben megkezdődik, ebben az esetben pedig Tfgy Csongrádnak, mint Szegednek s általában az egész érdekelt területnek fontos érdeke fűződik hozzá, hogy mielőbb illetékes helyre jussanak a kívánságok s elhangozzék a végleges álláspont: számithat-e a déli Tiszavidék arra, hogy meakavja a csatorna torkeiattítt A csatornatervek múltja A csatorna múltja a mondák világába vezet. A néphagyomány szerint először Csörsz király kezdte építeni a Kr. ntáni VIII. században. A regi bevágások nyomai ma is megvannak s ezeket *Csdrsz átka* néven ismerik Gödöllő, Jászfényszarn. Árokszállás és Ároktő lakói. Ez ntán az első kiserlet Után esanem ezer esztendeig pihent a hajózható Duna—Tisza Csatorna kérérdése. A XVIII. század elején Diliket báró, Szolnok katonai parancsnoka készített tervet, amely szerint a csatorna Szolnoknál torkollott volna a Tiszába. Ugyanilyen javaslatot tett 17S9-ben Schönslein Front? budai udvari tanácsos. A budai helytartótanács Ballá Antalt, Pestmegye föl 1 mérőjét bízta meg a tervek felkészítésével. Ez a terv lépcsőzetes hajózsilipekkel akarta leküzdeni n terepnehézségeket. Mások mély bevágású, zsilipnélküli Csatornát javasoltak. A Duna—Tisza Csatferna terve élénken foglalkoztatta gróf Széchenyi Tstv'ánt is- Az 1839— Ml, évi országgyűlésen báró Vécsey Miklós gróf Széchenyi István kezdeményezésre a rendek kimondották, hogy »semmit üdvösségesebbet egy társaság nem eszközölhetne, miután ezen Csatornának létesítésére egyesülne.* A mull eaíaad folyamán -ókfélfe ferr kéizült d fe 4 kérdés toeehlőásfe nem intett előre. 1995ben a kereskedelemügyi minisztérium többeves tanulmány Után közzétette az eddigi terveket, amelyek tízféle változatot tartalmaztak. A világháború előtt komolyan gondoltak a csatorna megépítésére, amit azonban megakadályozott a fokozatosan erősödő válság, végül a háboru kitörése. Trianon ntán több külföldi tőkecsoport is érdeklődött a csatorna iránt, de ajánlatuk olyan volt, hogy azt a kormány nem fogadhatta el. 1931-ben Sajó Elemér, a nagy vizimérnök kapott megbízást arra, hogy a csatorna régi terveit vizsgálja felül és a kérdést műszaki, pénzügyi és közgazdasági szempontból yiágitsa meg. Lampl Hugó mérnök 1936-ban talált olyan nyomvonalat, amely a Duna—1Tisza közti vízválasztót tiz méterfel alacsonyabb szinten vágja át, mint a korábbi tervek, azonkívül a Dnna— Tisza közének legnagyobb városa, Kecskemét közelébe halad a Tisza felé. (50 milliós költség A jelenlegi nyomvonal figyelembevetele mellett szakértők számítása szerint 8—10 évre lehet becsülni a munkálatok időtartamát, az összes költségek pedig hozzávetőleges számítás szerint 140—150 milliót is elérik. Az építkezés során 15 millió köbméter földet kell megmozgatni. A Tisza szabályozása óta ilyen roppant méretű köz munka nem volt Magyarországon. A csatorna Soroksár helyett Duaaharasztiról indulva, lapos vidéken haladna Gyónig. Ezen a részen a 100-as és a 120-as tengerszin feletti magasság olyan közel van egymáshoz, hogy egyetlen, vagy három összetolt hajózsilippel ki lehetne egyenlíteni a magasságküönbözetet. A csatorna innen Kecskemét felett haladna tovább és tjjkécskénél érné el a Tiszát. A csatornát 50 méter széelsre ter vezik és igy alkalmas lesz 1500 tonnás uszályok hajózására. A csatorna megépítése folytán jelentkező gazdasági előnyök felmérhetetlenek. Szállítmányozási, termésértékesitési, öntözési, építkezési szempontból egyaránt jelentős lesz a Duna—Tisza-csatorna, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a Duna—Tisza két torkolat közötti 645 kilométeres viziutját 110 kilométerre csökkenti. Maga az építkezés, amelynek előmunkálataira már az idei állami költségvetésben 300.000 pengő előze tes költség összege a földművelésügyi tárca költségvetését terheli. Hirek szerint a munkálatok a kora tavasszal megkezdődnek. Szó van arról is, hogy eredetien nyolc évre tervezett csatornaépítési munkát fokozott iramú építkezéssel és még korszerűbb gépek bevonásával hét évre csökkentik. A svédországi képviselőválasztások eredménye Stockholm, szeptember 21 A Német TI jelenti: Mint a Svéd Távirati Iroda jelenti, a vasárnap lefolyt választások végeredménye a következő: Szociáldemokrata párt 831 mandátumot kapott (vesztett 33-at). A jobboldali párt 266 mandátumot szerzett (vesztett 10-cl). A parasztszövetség 212 mandátumot szerzett (nyert 36-ot). A kommunista párt 42 mandátumot kapott (nyert 16-ot). A hemzeti töredékpart 3 mandatumot Ráérzett (1-et vesztett). (MTI) begújaVb számának címlapját MM Cff&Bt JCöf márnáékcLi^Mcs ur arcképe átssfík Remdktvttl érdekes MföKFUdteff&ofe* ét erei*I képeket közöl m JCaukáziu cldérc', Orc&zcnzAqi harc&k legdrámaibb jebmetetröl, ctmerika kadiienytrétzetérél Gyönyör* ménes képek tarkítják az öpo h SrdéiyrőL a nM a XV/ff. századbeli metszetekről. Számos irodáimé, művészeit és tudományos cikk egészíti Jet • CQaidíűmii q^azdaq, szám Kapható az IBUSZ patJÜlonokba* és m összes ufaágárnstté helyeJee* 40 ilfctál MAGYAR NYILVÁNOSSÁG SERÉNYI GUSZTÁV a nagytekintélyű köziró, kitűnő lapjában," a •Szabadságban* nagy feítünéstkeltő vezércikket irt »A zászló* cimen. A cikk igy hangzik: »Meg kell állnunk Ahtal István nemzetvédelmi miniszter beszédénél Gyönyörű, szimbolikus értelmű, a magyar életproblémákat összefoglaló eszmék hangzottak el a Bácskában, ahol Kula község országzászlóját avat ták föl. Szorongatott időben, mint a mostani, a zászlóra ugy tekintünk fel, mint egy templomi jelvényre. Ez a templom az egész magyar teriilet. amelyre az Isten leggyönyörűbb arehi tektonikus alkotása, az Égboltozat ráhajlik. őriási ez a templom: egy egész nemzet imádkozik benne sorsáért, jövőjéért, nemzetének jobbrafcrdnlásáért. Jók és rosszak gyülekezhetnek » zászló alá. A jók áhítattál, a rosszak magábaszállással, mert bármit esi náltak is hfitelen generációk ennek az országnak jövőjével ,sorsával, egy hez nem érhettek föl, a zászlóhoz, amely minden magyart ma is egyesit. Nagyon szépen mondta Antal István a Délvidék népe előtt, amely a fölemelő ünnepre mindenfelől összesereglett s ngy érezte, hogy örökérvényű szavakat hall: A magyar zászló fölött ezer esztendő óta ott ragyog egy vezérlő csillag: az európai misszió és « Szentistvánj államiság hagyatéka! Ez a feladat ma is az. mont ezer évvel ezelőtt volt: a Magyar Birodalom összszes anyagi és erkölcsi javaínak birtokában biztosítani a népek békéiét és egyetértését a Kár?)éi luk medeneéjé hvn. Fz n mondat volt az. ainelv hruniinket legjobban megragadott és meg kapott: az itt élő henek összefogása °gvéaiilése. a közjóért. „ nemzet kö ZÖS sofsáérf, amtáv eer-A-.iT! Fif/"-*-r ttétffettiil "srvrvíilnio krtt niihlten származású, felekezetű és rangú embernek] Milyen szent fogadás volna ne, ha erre a zászlóra tekintve megfognánk egymás kezét és vaef&lat alkotnánk mellűnkből minden dárdának, amely a nemzet életének van szegezve, akár láthatóan vagy láthatatlanéi. Mert a történelem tanulságai harsogva beszélnek: a megpróbáltatás ideje még nem ért véget. Fegyvert * kézbe és fogjunk össze. Ne feledjük: ez a föld addig » mienk — amíg egyetértésben vagyunk! Rettentő és keserű ébredés csapna le a nemzetre, ha megfeledkeznénk az összetartozás nemzeti eszméjéről. Ha itt nemzetiségek és felekezetek knlön.kiilön szervezkednének egymás mellett, talán egymás ellen — ki tartaná meg akkor az országot* Ne higyjük, hogy bárkinek kedves é« pótolhatatlan az a szent valóság, amelyet mi Magyarországnak nevezünk. A mi erőnk csak addig imponál, amíg egységes, amíg egymást nem sértjük, nem rövidítjük, amig összefogva rendben menetelünk a nemzeti zászló alatt abban a bitben, hogy h nemzet örök életű. Ezt a fogalmat 19 jegyezzük meg: *nemzet!« Nemzet kelt és nem nfpb ség! A nemzet meg tudja teremteni » szociális igazságot — a népiség felbontott dongájn hordót jelent, amiből kifolyik a nemes tokaji bor, amely ezer éve erjedt, édesedet!, nemesedett és a magyar géniusz Izét és zamatát hordozhatta... Sajnálnánk, ba Antal István igen szép, nagyerejű beszédét bárki banális közhelyként fogná fel. Nem üres frázisok voltak azok Knlán! örök igazságokat hallott az ott egyhescreglett nép. De az kell hozzá, hogy meg is tanuljuk és meg is fogad jnk a nemzeti összefogás gondolatát Bérbeadó Kossuth La5°s-sU8án1t *z a HÁZ 4 szobás lakással, hűtővel es cfcyéb húsipari gépekkel felszerelve. Konzervgyárnak igéft ilkalmas,