Délmagyarország, 1942. augusztus (18. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-14 / 184. szám
Felhívás 5 ii torok köze"*' fozta « árát - i edényük fogyatta szeszt*2'', ben lite!6* iogeíy Újból harcban áll a magyar s vitéz szövetségesei oldalán küzd a nemzetét és az egész keresztény vilétét fenyegető szovjetorosz uralom ellen Ez a nagy küzdelem belenyúlik a téli időszakba is. Az 01"osz tél szigorúsága miatt, elkerülhetetlenül szükséges, bogy nagyaranyti téli ruhagyűjtéssel egészítek ki katonáink felaaerelését. Nyersanyaghiány miatt honvédőinknek szüksége lesz azokra a téli holmikra is, amelyek ma — talán télös mennyiségben és használatonkivü! — a polgári társadalom tulajdonába vannak. Amint honvédéink méltóknak mtftatboztak a harcban a német bajtársaikhoz, nekünk is el kell érnünk azt az eredményt, amit a néríet lakosság közelmulban a téliruha gyűjtésévé] elért Ellenségeink mindent »Tél tábornoktól* reméltek, de reményükbeu halódtak és bárminő erőfeszítéseket tesznek is, ezidén is csalódui tégnak. Szegednek, a nemzeti megújhodás torosának lakossága mindenkor tondkivül sokat szenvedett habotoktól és elemi csapásoktól, de az időkben érezhette a reszvét és az áldozatkész segítés meleSét Most nekflnk kell segítenünk bem is idegeneket, hanem gyermekeinket, testvéreinket, férjeinket. Főméttóságn Asszonyunk rádióhzózatot intézett a magyar társadalomhoz s felhívta a figyelmet a honvédség közeli télirnhagyü.itő, Mozgalmára. Kérő szóval fordult mindenkihez, de leginkább azokhoz, Bbik itthon, nyugodt kényelmet biztosító polgári környezetben és nem a minden percben rájuk váró veszedelmek között végzik napi munkátokat. Adjunk" h'onvédeink részére a kötotkező ruházati cikkeket: Í Érmelegitő- 2. Gyapjuharisnya I rövid). 3. Lábszárvédő, vadászok, természetjárók és labd rangok által használatos tf. n. vadászharisnya lábfejrésszel, vagv anélkül. 4. Szőrtoekeztyü. bármely a polgári életb«n használatos fejes, egy- kettő-, három- és ötujjas huzattal (bőr, togy vászon) ellátott, szőrmével hóiéit keztyü. Alkalmas a gyapja tol (teveszőrrel) bélelt, továbbá a m'elésre használatos úgynevezett sikeztyü. 5. Sífelszerelés bármely 190—200 cm. hosszít, bármely fából, kötéssel, yalamint, bottal ellátott sikészlet megfelel. 6. Sieipő 42-es métotte] felfelé. 'Az eddig felsorolt /kkeket egy-két öltéssel páronként °sszevarrva, a sífelszerelést és si°'bőt összekötve kell leadni, hogy a há-roR darabok elCserélése eieve eikoriilbető legyen. 7- Kötszövött aisó nadrág, legjobban megfelel II Cynevezett jáger alsórnba. 8. KőttoSvött ujjas, bármely- szabást! ős KOBZOSÁN ^•hmmmhaa* Sla utoljára a szépsége* olasz fiimremek TOSC A színű pullo-ver. szvetter, kötött mellény, kabát stb. megfelel. 9. Fülvédő, nyaksál, (bósapka). 10. Hószeraüveg, erre a célra megfelel a gép kocsi és motorkerékpár vezetői szemüveg, vagy nyáron viselt bármilyenszinü napszemüveg, 11. Szőrmés mellény, ujj és gallér nélküü báránybörből készült mellény. E célra megfelel a szőrmebélés, rövid bekecs, mikádókabát stb. 12. Szőrmés sapka, bármilyet! szőrmével bélelt sapka. Igen alkalmas az Alföldön és Erdélyben használatos szőrmekucsma is. 13. Egyéb szőrmés eikkek elkészítéséhez anyag: festett és természetes szinü bárány, vagy juh, macska, házinyúl szőrmés bőr (egyes .bőrök is), egyéb muuda, bundabélés, szőrmés lábzsák, kocsitakaró, karmattyu (muff) és boa megfelel. 14. Különféles gyapjúfonalat újra feldolgozás (feltépés és fonás) révén fonalak előállitásá ra alkalmas használt gyapjú ruhák, szövetek: gyapjú kötszövött áruk (pullover, szvetter, kötött ruhák stb.). 15. Tábori takaró, — lehetőleg gyapjú. A gyűjtés 1942. évi augusztus hó 25-től szeptember hó 5-ig bezárólag tart és a leventék, cserkészek és a társadalmi szervezetek ifjú tagjai előre kijelölt és közbirré tett körzetben, útvonalon, házról-bázra, tanyáról-tanyára járva keresik fel a lakosokat s az adományokat nyugta ellenében ott a helyszínen veszik át azután kellő őrizet mellett gyűjtőhelyre szállitva tisztnek, vagy kijelölt helyi leventeparancsnofenak adják át, akik azt az átvett tárgyakért személyesen felelnek. Semmisem vész kárba és minden Ma az uj szezon első nagy magyar filmoperettjének bemutatója: HONTHY HANNA az ünnepelt opereltdiva első reprezentatív filmje, a: RÉGI NYÁR héim hSvÍth nagxike^J^tJ^U nyomán fHmre téták: ZALABEIU HORVÁTH cs ifj. BÉKE FF Y. Rendezte Br PODM A NHZKY. Zene: FÉNYES SZABOLCS. A főszerepekben" Honthy, Ralnay, Símor, Szilassy, Vágó néni, Vaszary, Csorftos, a « Pathes, Mihályffy és a magyar filmszínészek legjava. És legírisebb UFA-Hiradó 5, 7, 9 Ma és mindennap a darab eléri rendeltetési helyét. Gondoljon mindenki azokra, akik a legzordabb télben is hősi módon megállják helyüket, mert ezt kívánja tőlük a nemzet érdeke és a keresztény világ védelme. Adjon mindenki, mert Csak az a nemzet remélhet boldogabb jövőt, amely tettei, áldozattal, adakozással és önzetlenséggel is tud harcolni. Adjunk mindnyájan, hogy méltók legyünk honvédőinkhez, akik vérükkel váltják meg a magyar pet. Szeged, 1942 augusztus hó ü Dr. Tukats Sándor skn főispán, Dr. Pálfy József polgármester, vitéz Berthy János sk., ezredes, városi leventeparancsnok. neA szegedi szobvoh FeiáUHfák Klebelsberg Kunó sxobrál ? (A Délmagyarország munkatár sálul) A városházán most állítják öszsze Szeged város zárszámadását, amelynek egyik legérdekesebb tétele a vagyonleltár. A leltár szerint Szeged város vagyona eléri a 100 millió pengőt, ami azt jelenti, hogy a főváros után Szeged a leggazdagabb város Magyarországon. » A több, mint 100 oldal terjedelmű vagyonleltárban a város minden elképzelhető értéke szerepel a száz pengőre becsült fehértói csőszkunyhótól az egymilliós értékű piarista gimnázium épülettömbjéig. Minden objektum, ingatlan és ingóság mellett a leltárban feltiinictik az értékelést is. A város vagyonát ugyanis évről-évre újból fuj szokták becsülni s annak ellenére, •y minden esztendőben jelentős ásókat eszközölnek elhasználódás, kopás cimén főként a? épületeknél és berendezési tárgyaknál, a város vagyona néhány év| óta örvendetesen növekszik. Az idei vagyonleltárban is vagyonnövekedéssel számolnak a városházán., Szeged, a szobrok városa A városi vagyonleltárban szerepel egy tétel, amely ezt a cimet viseli: >D csoport: Emlékszobrok*. Ennek a fejezetnek külön érdekessége, hogy, sz hoji leit értékelés nem szerepel benne. Szeged város százmilliós vagyonában tehát nincs benne a város szobrainak értéke. aDnak ellenére, hogy Szegedet méltán nevezik a szobrok városának « emlékszobrai a valóságban imponáló értéket reprezentál nak, Nemrég statisztika jelent meg a magyar városok szobrairól és ebből is kitűnik, hogy a vidéki városok között Szegeden van a legtöbb emlékszobor. Szeged utcáit és tereit ugyanis nem kevesebb, mint 110 szobor és emlékmű diszilil Ez annál is inkább impozáns szám, mert a fővárosban is csupán 73-al több szobor van. Szeged szobrainak többségét a Nemzeti Arcképcsarnok szoborgalériája alkotja. A Dóm-teret és környékét 89 szobor disziti, ezekhez hamarosan még két szobor kerül: Péterfy Jenő és Verseghy Ferenc szobra. Érdekes, bogy a Nemzeti Arcképcsarnok szobrai nem szerepelnek a város vagyon-leitárában, mert ezek az emlékművek hivatalosan az állam tulajdonát képezik. A többi 21 szobor, ameiyuek a város különböző beiyein vannak felállítva, máü a város tulajdonát képezik és ezek a város vagyonleltárában szerepelnek isü Kossuth-szobor 30.000, Dankó szobraS ezer pengő Érdekes megemlíteni, hogy néhány évvel ezelőtt még a többi vagyontárgy között a város szobrait is felértékelték. Egy közelmúltból származó vagyonleltárban a város valamennyi szobra nem egészen 500.000 pengős értékeléssel szerepel. F.bben a felsorolásban például a Kossuth Lajos Klauzál-téri szobrát csupán 80.000 pengőre értékelték, 1> Tisza Lajos-szobor 60.000 pengős értékkel szerepel, Erzsébet királyné szobra szintén 60.000 pengőre volt értékelve, a Rákóczi Ferenc-szobor 45.000 pengő, Széchenyi István szobra 35.000 peugő s ugyanannyi a Deák Ferenc-szobor Dugonics András szobrát csupán 13.000 pengőre értékelték, Dankó Pista szobra pedig mindössze 5000 peugő értékeléssel szerepelt ebben a néhány év előtti vagyonioltárban. Természetes, bogy ezt a tulalacseny értékelést a múltban a tömvén ybatósági bizottsági tagok lei"" fogásolták. Az emlékszobrok reális értéke 'ugyanis hozzáértők szerint többmillió pengő. Emiatt mondott le a város arról, hogy a vagyonleltárban feltüntesse a szobrok értékét. Ugy látszik, ma már Szeged példáját a többi város is követi s a szobrok értéke a legtöbb helyen nem szerepel a vagyonleltárban. fl ssegedf Klebelsbergszobor Ha Szeged már eddig is kiérdemelte a szobrok városa diszitő jelzőt, akkor a jövőben még inkább rá fog szolgálni erre a névre. Ugyanis — mint ismeretes — a Móra-parkban felállítandó Tömörkény-szobor fhelyét is kijelölték már s kész a terv arra is, hogy az alsóvárosi templomot körülvevő téren a város megvalósítja a Ferences barátok segítségével a Hunyadiak Ligetét, 2tX«Cftfen$N JPlOXt Repriznél szokatlan, óriási érdeklődésre való tekintettel közkívánatra még egy napra meghosszah bitottuk és ma utoljára kerül bemutatásra 5, 7, 9 órakor az ÉDES M0S10HR Tasnádi Fekete Máriq, Páger Antal es a kis Pécsi Gizi főszereplésével Kisérőmüsor a legújabb Ufa-hiradó