Délmagyarország, 1942. augusztus (18. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-14 / 184. szám

Felhívás 5 ii torok köze"*' fozta « árát - i ­edényük fogyatta szeszt*2'', ben lite!6* iogeíy Újból harcban áll a magyar s vi­téz szövetségesei oldalán küzd a nemzetét és az egész keresztény vi­létét fenyegető szovjetorosz uralom ellen Ez a nagy küzdelem belenyúlik a téli időszakba is. Az 01"osz tél szigorúsága miatt, elkerül­hetetlenül szükséges, bogy nagy­aranyti téli ruhagyűjtéssel egészít­ek ki katonáink felaaerelését. Nyersanyaghiány miatt honvé­dőinknek szüksége lesz azokra a téli holmikra is, amelyek ma — talán télös mennyiségben és használaton­kivü! — a polgári társadalom tu­lajdonába vannak. Amint honvédéink méltóknak mtf­tatboztak a harcban a német baj­társaikhoz, nekünk is el kell ér­nünk azt az eredményt, amit a né­ríet lakosság közelmulban a téli­ruha gyűjtésévé] elért Ellenségeink mindent »Tél tábor­noktól* reméltek, de reményükbeu halódtak és bárminő erőfeszítése­ket tesznek is, ezidén is csalódui tégnak. Szegednek, a nemzeti megújhodás torosának lakossága mindenkor tondkivül sokat szenvedett habo­toktól és elemi csapásoktól, de az időkben érezhette a resz­vét és az áldozatkész segítés mele­Sét Most nekflnk kell segítenünk bem is idegeneket, hanem gyerme­keinket, testvéreinket, férjeinket. Főméttóságn Asszonyunk rádió­hzózatot intézett a magyar társada­lomhoz s felhívta a figyelmet a honvédség közeli télirnhagyü.itő, Mozgalmára. Kérő szóval fordult mindenkihez, de leginkább azokhoz, Bbik itthon, nyugodt kényelmet biz­tosító polgári környezetben és nem a minden percben rájuk váró vesze­delmek között végzik napi munká­tokat. Adjunk" h'onvédeink részére a kö­totkező ruházati cikkeket: Í Érmelegitő- 2. Gyapjuharisnya I rövid). 3. Lábszárvédő, vadászok, természetjárók és labd rangok által használatos tf. n. vadászharisnya lábfejrésszel, vagv anélkül. 4. Szőr­toekeztyü. bármely a polgári élet­b«n használatos fejes, egy- kettő-, három- és ötujjas huzattal (bőr, togy vászon) ellátott, szőrmével hóiéit keztyü. Alkalmas a gyapja tol (teveszőrrel) bélelt, továbbá a m'elésre használatos úgynevezett sikeztyü. 5. Sífelszerelés bármely 190—200 cm. hosszít, bármely fából, kötéssel, yalamint, bottal ellátott si­készlet megfelel. 6. Sieipő 42-es mé­totte] felfelé. 'Az eddig felsorolt /kkeket egy-két öltéssel páronként °sszevarrva, a sífelszerelést és si­°'bőt összekötve kell leadni, hogy a há-roR darabok elCserélése eieve ei­koriilbető legyen. 7- Kötszövött ai­só nadrág, legjobban megfelel II Cynevezett jáger alsórnba. 8. Kőt­toSvött ujjas, bármely- szabást! ős KOBZOSÁN ^•hmmmhaa* Sla utoljára a szépsége* olasz fiimremek TOSC A színű pullo-ver. szvetter, kötött mel­lény, kabát stb. megfelel. 9. Fülvédő, nyaksál, (bósapka). 10. Hószera­üveg, erre a célra megfelel a gép kocsi és motorkerékpár vezetői szemüveg, vagy nyáron viselt bár­milyenszinü napszemüveg, 11. Szőr­més mellény, ujj és gallér nélküü báránybörből készült mellény. E célra megfelel a szőrmebélés, rö­vid bekecs, mikádókabát stb. 12. Szőrmés sapka, bármilyet! szőrmé­vel bélelt sapka. Igen alkalmas az Alföldön és Erdélyben használatos szőrmekucsma is. 13. Egyéb szőr­més eikkek elkészítéséhez anyag: festett és természetes szinü bárány, vagy juh, macska, házinyúl szőr­més bőr (egyes .bőrök is), egyéb muu­da, bundabélés, szőrmés lábzsák, ko­csitakaró, karmattyu (muff) és boa megfelel. 14. Különféles gyapjúfo­nalat újra feldolgozás (feltépés és fonás) révén fonalak előállitásá ra alkalmas használt gyapjú ruhák, szövetek: gyapjú kötszövött áruk (pullover, szvetter, kötött ruhák stb.). 15. Tábori takaró, — lehetőleg gyapjú. A gyűjtés 1942. évi augusztus hó 25-től szeptember hó 5-ig bezárólag tart és a leventék, cserkészek és a társadalmi szervezetek ifjú tagjai előre kijelölt és közbirré tett kör­zetben, útvonalon, házról-bázra, ta­nyáról-tanyára járva keresik fel a lakosokat s az adományokat nyugta ellenében ott a helyszínen veszik át azután kellő őrizet mellett gyűjtő­helyre szállitva tisztnek, vagy kije­lölt helyi leventeparancsnofenak ad­ják át, akik azt az átvett tárgyakért személyesen felelnek. Semmisem vész kárba és minden Ma az uj szezon első nagy magyar filmoperettjének bemutatója: HONTHY HANNA az ünnepelt opereltdiva első reprezentatív filmje, a: RÉGI NYÁR héim hSvÍth nagxike^J^tJ^U nyomán fHmre téták: ZALA­BEIU HORVÁTH cs ifj. BÉKE FF Y. Rendezte Br PODM A NHZKY. Zene: FÉNYES SZABOLCS. A főszerepekben" Honthy, Ralnay, Símor, Szilassy, Vágó néni, Vaszary, Csorftos, a « Pathes, Mihályffy és a magyar filmszínészek legjava. És legírisebb UFA-Hiradó 5, 7, 9 Ma és mindennap a darab eléri rendeltetési helyét. Gondoljon mindenki azokra, akik a legzordabb télben is hősi módon megállják helyüket, mert ezt kíván­ja tőlük a nemzet érdeke és a ke­resztény világ védelme. Adjon mindenki, mert Csak az a nemzet remélhet boldogabb jövőt, amely tettei, áldozattal, adakozással és önzetlenséggel is tud harcolni. Adjunk mindnyájan, hogy méltók legyünk honvédőinkhez, akik vé­rükkel váltják meg a magyar pet. Szeged, 1942 augusztus hó ü Dr. Tukats Sándor skn főispán, Dr. Pálfy József polgármester, vitéz Berthy János sk., ezredes, városi leventeparancsnok. ne­A szegedi szobvoh FeiáUHfák Klebelsberg Kunó sxobrál ? (A Délmagyarország munkatár sá­lul) A városházán most állítják ösz­sze Szeged város zárszámadását, amelynek egyik legérdekesebb téte­le a vagyonleltár. A leltár szerint Szeged város vagyona eléri a 100 millió pengőt, ami azt jelenti, hogy a főváros után Szeged a leggazda­gabb város Magyarországon. » A több, mint 100 oldal terjedelmű va­gyonleltárban a város minden el­képzelhető értéke szerepel a száz pengőre becsült fehértói csősz­kunyhótól az egymilliós értékű pia­rista gimnázium épülettömbjéig. Minden objektum, ingatlan és in­góság mellett a leltárban feltiinic­tik az értékelést is. A város vagyo­nát ugyanis évről-évre újból fuj szokták becsülni s annak ellenére, •y minden esztendőben jelentős ásókat eszközölnek elhasználó­dás, kopás cimén főként a? épüle­teknél és berendezési tárgyaknál, a város vagyona néhány év| óta ör­vendetesen növekszik. Az idei va­gyonleltárban is vagyonnövekedés­sel számolnak a városházán., Szeged, a szobrok városa A városi vagyonleltárban szerepel egy tétel, amely ezt a cimet viseli: >D csoport: Emlékszobrok*. Ennek a fejezetnek külön érdekessége, hogy, sz hoji leit értékelés nem szerepel benne. Sze­ged város százmilliós vagyonában tehát nincs benne a város szobrai­nak értéke. aDnak ellenére, hogy Sze­gedet méltán nevezik a szobrok vá­rosának « emlékszobrai a valóság­ban imponáló értéket reprezentál nak, Nemrég statisztika jelent meg a magyar városok szobrairól és ebből is kitűnik, hogy a vidéki városok között Szegeden van a legtöbb em­lékszobor. Szeged utcáit és tereit ugyanis nem kevesebb, mint 110 szobor és emlékmű diszilil Ez an­nál is inkább impozáns szám, mert a fővárosban is csupán 73-al több szobor van. Szeged szobrainak többségét a Nemzeti Arcképcsarnok szoborga­lériája alkotja. A Dóm-teret és kör­nyékét 89 szobor disziti, ezekhez ha­marosan még két szobor kerül: Péterfy Jenő és Verseghy Ferenc szobra. Érdekes, bogy a Nemzeti Arcképcsarnok szobrai nem szere­pelnek a város vagyon-leitárában, mert ezek az emlékművek hivata­losan az állam tulajdonát képezik. A többi 21 szobor, ameiyuek a város különböző beiyein vannak felállít­va, máü a város tulajdonát képezik és ezek a város vagyonleltárában szerepelnek is­ü Kossuth-szobor 30.000, Dankó szobraS ezer pengő Érdekes megemlíteni, hogy né­hány évvel ezelőtt még a többi va­gyontárgy között a város szobrait is felértékelték. Egy közelmúltból származó vagyonleltárban a város valamennyi szobra nem egészen 500.000 pengős értékeléssel szerepel. F.bben a felsorolásban például a Kossuth Lajos Klauzál-téri szobrát csupán 80.000 pengőre értékelték, 1> Tisza Lajos-szobor 60.000 pengős ér­tékkel szerepel, Erzsébet királyné szobra szintén 60.000 pengőre volt értékelve, a Rákóczi Ferenc-szobor 45.000 pengő, Széchenyi István szob­ra 35.000 peugő s ugyanannyi a Deák Ferenc-szobor Dugonics András szobrát csupán 13.000 pengő­re értékelték, Dankó Pista szobra pedig mindössze 5000 peugő értéke­léssel szerepelt ebben a néhány év előtti vagyonioltárban. Természetes, bogy ezt a tulala­cseny értékelést a múltban a töm­vén ybatósági bizottsági tagok lei"" fogásolták. Az emlékszobrok reális értéke 'ugyanis hozzáértők szerint többmillió pengő. Emiatt mondott le a város arról, hogy a vagyon­leltárban feltüntesse a szobrok ér­tékét. Ugy látszik, ma már Szeged példáját a többi város is követi s a szobrok értéke a legtöbb helyen nem szerepel a vagyonleltárban. fl ssegedf Klebelsberg­szobor Ha Szeged már eddig is kiérde­melte a szobrok városa diszitő jel­zőt, akkor a jövőben még inkább rá fog szolgálni erre a névre. Ugyanis — mint ismeretes — a Móra-park­ban felállítandó Tömörkény-szobor fhelyét is kijelölték már s kész a terv arra is, hogy az alsóvárosi templomot körülvevő téren a város megvalósítja a Ferences barátok se­gítségével a Hunyadiak Ligetét, 2tX«Cftfen$N JPlOXt Repriznél szokatlan, óriási érdek­lődésre való tekintettel közkívá­natra még egy napra meghosszah bitottuk és ma utoljára kerül be­mutatásra 5, 7, 9 órakor az ÉDES M0S10HR Tasnádi Fekete Máriq, Páger Antal es a kis Pécsi Gizi főszereplésével Kisérőmüsor a legújabb Ufa-hiradó

Next

/
Thumbnails
Contents