Délmagyarország, 1942. augusztus (18. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-13 / 183. szám

tállás * hadser tudásá­kellett heiyzet­" t akáe pedig a né* tárta* ellentá* az él­ést, * a szöv­et járt; fejlettebb Ezzel on nert itetlenűl íult év , hogf olya®" még nem té­vőit véde'­Done" el el­ílás é® es ige0 a csa­őmegek zavon®' termé" gyors®' BéUtóm anziksz M indenekelőtt magamai kell hely rcigazitanom. Méla sorokat ir­tai a múltkoriban arról, hogy a női nem milyen régi reprezentánsai lepik el Balatonfüredet. Hát ugy áll a bál, kogy az első benyomásom csakugyan ez volt, de nem csupán a benyomá­som. hanem a tények is. Az egész az újságíró gyors munkájában találja Magyarázatát. Az ember azt irja tneg, amit lát, aztán nincs mindig abban a kellemes helyzetben, hogv félretegye »z irását érni. A levele elmegy, lenyeli a nyomda, másnapra pedig hiába keresi nagyma­máját az Tpoly-fasorban, a szüle el­utazott. A Tibor-fürdő előcsarnoká­ban a sorra várakozva pedig harmad­nap felvillan egy pizsamás sellő, ki sem bámulhattad magad, már nyomá-i ban a másik, a harmadik. — Ejnye, igy megfiatalodtak volna j a szénsavtól! ' l Uj garnitúra érkezett, ők vették ál az uralmat. Este a Grand Ho'e'hen egész sereg ragyogó fiatal lány, asz­r/.ony teszi szebbé az életet, (nem tudom, említettem már azt a megbe­csülhetetlen valamit, hogy csak a lá­nyok táncolnak?), — a strandon, uszo­dában fiatalság egészen le a csitri lányokig, a mólon hármasba-négveshe kapaszkodva lesik a hajókat, diákok bői kamaszokba most zökkenő arany' ifjúság hangoskodik körülöttük, itt az eleven élet. Finom szépségű asszonyok kisérik >•( az urukat, akiknek kúrára, vagy pihenőre van szükségük, szóval meg­változott a helyzet, én siettem el a dolgot. Akárcsak az életben azzal, hogy vagy harminc évvel korábba? születtem a kelleténél. Ezt a közönséget azonban nem le­net a túlsó parton megtalálni, ariy­nyira finom és disztingvált. A másik megjegyzésem a legutóbbi anzikszemre vonatkozik, illetve a sajtóhibára, amely halálomig elkirér, esclleg a halálba. írhatom én azt hogy crégi fiskálisokéról zengek dalt a nyomda >régi firkálások»-nak minő­síti szellemi szülöttemet. Most is azt fejtegettem hogy »bét lénynek egy­máshoz való vonzalmában is a leg­zártabb kifejezés az, hogy szeretlek.* Hát uramfia. nem >két lánynak* egy máshoz való vonzalmával gyanusil meg a nyomda! Uram, korrektor uram, az Istenért mire gondolt? Legyen olyan szives és ne sodorjon gyanúba amiért a — szó sincs róla — szörnyű módon képzett • lény kifejezést használtam. minöséqe változatlan! hirtelen rászól a nádsiposra. — Te gyerek, nem láttál errefelé menni egy szép lányt? Amaz megáll a munkájában. _ ligv szőkét? _ Azt. A felabujgalott figyelem erre meg­torpan, gondjának javát megint a szer­szám foglalja el, ugy feleli — Nem láttam. — Hülye, kiáUja rá a kis katona és meglátni? rohan tovább. Éogy nem lehet azt Is ií* A mesekirálv Jókai már sokszor megfogott, vele vonultam annak­idején az első öntudat útjára, megál­modásainak valóra válását hányszor megcsodáltam! Most is elképesztett Kíváncsi voltain rá, mit irt 1853-ban ' a Balatonról? A >Magyarhon szépsé Uci* cimii kis könyvének >A magyar ' rpiupevölgy* cimü első fejezetében aztán megtalálom ezeket a sorokat: • Aki a tihanyi kolostor viszhan­gos folyosóin végig jár, önkényte­len jut eszébe az a gondolat, milyen szépen lehet az élet vig napjait itt tölteni el! Az ember sejti azt az esz­mét, amit gondolhat egy trónjáról önként lelépett fejedelem, egy férfi, ki a világhói számkivető magát, egy holdog enrber. ki mindenét elveszte s a veszteség fájdalmait már nem érzi, bogy a tihanyi zárda abiaká1' kitekint.* Azt hittem, ho&v leszédülök a pad­ról. Minek mondjak erről többet is? Mát még mit nem álmodott ineg a -zent öreg? A teniszpályához az erdőn át vezet az ut Egv kis fiúcska itt farag n.iguimk nádsipot. már a harmadikat 'ontja el. de kitartóan működik rajta. Apró katona jön szinte rohanva. Csak igv nevezem, nem ismerem a "distinkciókat, hadapródiskolás, ée le­bet a Ludovika növendéke Is. Kezében rakett, mozdulataiban kutató táv most Magam is fel vagyok háborodva, hát lehetséges az ilyesmi? Persze, persze, mit ért a szőke lányokhoz egv ttven Pán-fióka? H ogy pedig én se vagyok egészen olyan, amilyennek látszom, vagy túlzott tehetséggel festem magam, — el kell mondanom azt Is. Fehérhajú néni a parkban le akar nini egy padra, de akárhogy kerülge­ti, sehogy sem alkalmas, minden ré­szét éri a napsütés. Megfogja, de moz­dítani se tudja, olyan nehezek ezek a jószágok, finom kis keze lemondóan siklik le róla. Tudniillik arrébb kellene húzni jó árnyékba, de ha nincs hozzá ereje! — Gida bácsi, mondom a kistemp­iomtanyai B e n k e Gidának, kapja meg a pad szélét, vigyük odébb. Már ott is van, ahová kívántatott mire kedves mosoly önti el a Déni ar­cát. — Jaj, milyen kedvesek". Nagyon szépen köszönöm a fáradozásukat. — Szót se érdemel, felelem. Min­dig szívesen állunk szép asszony szol­gálatára. Az a finom Blaha Luíza-arc csupa felvillanás. — Ne mondjon már ilyet, öreg asz­szony vagyok én, tulmentem a nyolc­vanon. — Mindegy, mondom pazarló ga­vallériával, a vonások azért megma­radnak. Szerettem volna a nénit bat van év előtt ismerni. Benke Gida a tömör bajuszát hoz­za rendbe, a néni pedig olyan lesz, mint egv piruló kis lány. — Oh, ne mondjon ilyet fiam, hisz akkor olyan öreg lenne, amilyen én vagyok. Lim. A bakszárbél és komiéké! készült fonál forradalmasítja a textilipart Szegeden is be akarják vezetni az uj eljárást, amellyeí ket ora alatt ázlatás és szárítás néikül feldolgozható a len kender, komló és babszár ' (A Délmagyarország munkatársa 'ál) Érdekes gyéralapitási tárgya­lások folynak néhány nap óta Szé­náién. Arról van 9ZÓ, hogy egy ff.j magyar találmány bevezetésével a textilgyártás technikáját teljesen iij alapokm fektetnék. Szegedon kiviil még Szabadka került szóba, mind­két város elsősorban azért, mert e két várost környező mezőgazdasági termőterület bőségesen szolgáltatja ez újfajta eljáráshoz szükséges anyagot. Szeged környékéről a lent, kenderi. és babszárat, Szabadka vi­dékérő! pedig különösen a komlót lehetne beszerezni közvetlen fel­használásra, Ezzel elesnék a. nyers­anyag vasúton való szállításának költsége, ami jelentékenyen olcsób­bá. tenné a gyártást- Ujabban az a terv merült fel, hogy esetleg mind­két város területén egy-egy uj textilgyártó üzemet létesítenének, ami az Alföld déli részeinek gazda­ségj életére előnyös hatással lenne. A találmány tulajdonosa Engel László agrokémikué, aki már évek óla kísérletezik a komlóból, bab­szárból és más növényi, anyagokból nyerhető és textilgyáriási célokra alkalmas pótanyagok előállításává]. Ma, amikor Európaszerte lázas ku­tatás folyik a kémikusok vegy­konyha,ián pótanyagok után, ame­lyekkel a hadviselés következtében maximálisra fokozódott fogyasztás szükségleteit akarják kielégíteni, pénzben ki sem fejezhető értéket )e lent az olyan találmány, amely az anyagtenmlés és utánpótlás gond jóit sikeresen csökkentheti. Enge) László találmányának leg­uagyobb jelentősége éppen abban áll, hogy olyun növények rostjai­ból áliitja elő különleges eljárással szövőfonál gyártására alkalmas anyagait, amely növényeket eddig ipari feldolgozásra vagy egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben 'ártották alkalmasnak. Igy például a babszárból, amelyet eddig a ter­mesztők a termés leszedése után legfeljebb tüzrevalóul használtak, sikerült selymes finomságú, amel­let igen tartós fonalat előállítania, majd ugyanilyen sikerre vezettek a komlószárral folytatott kísérletei is. Kérőbb a kender és a len rost­anyagának ipari feldolgozására is olyan eljárást talált fel, amely mintegy negyven százalékká' több rostanyagot von ki ezekből a növé­nyekből. mint az eddigi primitív eljárás. Érdekes, hogy amig Engel icieba csak hajszálon mult, hogy az utol­só pillanatban, éppen amikor a ha­táron át akartak szökni, mindketten rendőrkézre kerültek. Az egyik: Ocsenás József mésfélévi börtönt, 3 másik, Duzsai József héthónapi fog­házat kapott az ipari kémkedésért Az ítélet csak részben kárpótolta a mérnököt az ellopott találmányáért, amelynek idegen kézre jutását si­került ugyan a rendőrségnek meg­akadályoznia, azt azonban már nem, hogy a két tovaj, amikor a detektívek közeledtek, az össze' iratokat megsemmisítse­Igy Engelnek közel egy évtizedes munkája, csaknem teljesen kárba veszett, mert jegyzetek hiányában az egészet emlékezetből, élőiről kel­lett kezdenie. Hossza időn át a szinte emberfeletti erőfeszítéssel végzett kísérletek egész sora kellett hozzá, hogy Engel rekonstruálhas­sa elvesztett találmányát, de végül mégis sikerült, sőt még tökéletesí­tette és egyszerűsítette is a r®st­kikészitő eljárást. A mérnök-agrokémikus most Sze­ged vidékén és a Bácskában több uradalommal és nagybirtokkal foly­tat tárgyalásokat a termelt kender komló- és babszármennyiség leköté­sére. A feldolgozás Ggyanis a ter­melési hely közelében sokkal kifize­tődőbb mintha tengelyen nagy tá­volságról kell a nyersanyagot a, fel­dolgozó üzemhez szállítani. Ezért merült föl az a terv, hogy Szegeden, vagy Szabadkán — esetleg mindkét városban — feldolgozó üzemet lé­tesítsenek, ha az érdekelt városok a gyáralapítóét telekátengedéssel, elő­segítessék. A Délmagyarország munkatársá­nak alkalma volt beszélgetést foly­tatni Engel Lászlóval, aki találmá­nyával kapcsolatban a következőket mondottat Találmányom nemcsak a rosf­anyagok racionálisabb felhasználásá­ra adja meg a lehetőséget, hanem a len, kender, bab és komlószár gyors feldolgozására is. Eljárásom lényege abban áll, hogy a nyers­anyagot nem kell előzetesen 'át tá­rolni, áztatni és szárítani, hanem aa esztendőkön át hiába kilincselt jóformán a földből kihúzva, két óra találmányával a szakkörökben Cs alalt feldolgozhatjuk. Az igy ka­in ég annyit sem tudott elérni, hegy valamelyik magyar textilgyár leg­alább kísérletképpen hozzáfogjon a fonalak Eugel-féle eljárással való újszerű előállításához, addig kttt földről egyre-másra kapta az aján­latokat. Mialatt itthon ezernyi akadály került Engel találmánya értékesíté­sének útjába, a feltalálónak része volt olyan élményekben is. amelyek izgalmusságában nem maradnak mögötte a legmozgalmasabb kalan­dorfilmek fordulatainak. Az egyik, ina velünk ellenséges viszonyban álló állam kémhálózata kiterjesz­tette csápjait a magyar találmány felé és két felbérelt kalandornak si­kerűit , Engel bizalmába férkőznie. Ez a két fiatalember addig setten­koöett Engel körül, amig egy óvat­lan pillanatban sikerült a talál­mányra vonatkozó összes feljegy­zésehet, leírásokat, számításokat és rajzokat meakaparintaniok. Igazán' pott szövetanyagból hivatalos ellen-, őrző szakvizsgálatok is megállapí­tották, hogy tartósabb, finomabban fonható és puhább, mint az eddigi eljárásokkal készült fonalak. Emel­lett a gazdaságosság és ölgöóság is figyelemreméltó szempont. Eddig egy kilogram kenderrost előállítá­sa átlag egy pengő és tizenöt fillér­be került, az én eljárásommái viszont mindössze negyvenhat fillérbe ke­rül a feldolgozás. Emellett 30—40 százalékkal több fonható, szőhető rostanyagot kapok. Ás üzem meginditásához szüksé­ges nyersanyag biztosítására irá­nyuló tárgyalások a legjobb utoa haladnak és ha az illetékes anyag­gazdálkodási fórumok is hozzájá­rulnak, ugy valószínű, hogy enne; a textilipart forradalmasító talál­mánynak a gyakorlati megvalósítá­sához az Alföld termő humusza fog­ja megadni a lehetőséget kozma hala

Next

/
Thumbnails
Contents