Délmagyarország, 1942. augusztus (18. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-12 / 182. szám

Siegedi utmutató á Somogyi-könyvtárban é« az •éyetemi könyvtárban vasárnap é« ünnepnap kivételével kőnyvtársiol gálát. A Városi Uuzeum egész évben oyitv* Szolgálatos gyógyszertárak Franki József Szent György tér 6, Frankó Andor Dugonics-tér f, Surjányi Jó­zsef Kossuth Lajos-sugárut 31, Sel­meezi Béla Soinogyitelep IX. u. 489. Mozik műsora: Belvárosi Mozi: Tökéletes Antál, Rorzó Mozi T o s c a. Széch cnyi Mozi: Édes mostoha -oOo­— Mester János a tanárvizsgáló bi­zottság elnöke. Budapestről jelentik: A vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1942—43. tanév tartamára a sze­gedi Állami Középiskolai Tanárvizs­gáló Bizottság elnökévé dr. Mester •János egyetemi ny. r. tanárt kinevez­te, az alelnöki tennivalók ellátásává! pedig dr. Fröhlich Pál egyetemi ny. r. tanár bizottsági tagot megbízta — Tömeges letartóztatás Romániá­ban. Bukarcsből jelentik: A román rendőrség vasárnap széleskörű razziá­kat rendezett Bukarestben és a na­gyobb vidéki városokban. A főváros­ban a razzia miatt a közlekedést több órára félbeszakították. A razziák so­rán sokezer embert tartóztattak le, legnagyobbrészt olvan embereket, akik nem tettek eleget katonai kötelezettsé­gűiknek és vétettek a kormánynak az ország nyugalmáról legutóbb kiadotl rendelkezései ellen. _ Üdvözlet a keleti frontról. Tábo­ri lapot kaptunk, amelyen igaz magya­ros szeretettel üdvözlik szegedi isme­rőseiket és barátaikat a 203/67 tábori postaszámról Kelemen Ferenc sza­kaszvezető, Kovács Mihály, Schei­bel József, Komlóssy Lajos, Ta­mási fmre, S z r e n k a Ferenc V e t­ró László. Bárány András, Hódy József, Szabó István, K o z s k ó Im­re, vitéz Tőrök György és Léderi József. — A TISZA VÍZÁLLASA. A sze­gedi rendőrség révkapitánysága je­lentése szerint a Tisza vízállása augusztus 11-én reggel 7 órakor — 36, hőmérséklete 19 fok. a levegő hőmérséklete' 19 fok Celzius volt. — Magyarországon érvényes a Szovjetben kötött házasság. Budapest; ről jelentik: Rendkivül érdekes elvi döntést hozott a Kúria egy házasság­kötés ügyében. Még 1921-ben Taskend­bon házasságot köiött egy orosz asz­szony egy magyar hadifogollyal. A házaspár később Oroszországban szü­letett gyermekével együtt hazatért Magyarországra és itt még ket gyer­mekük született. A falubeliek sugdoló­zására a házaspár próbapert indított egymás ellen, hogy megállapítsák: há­zasságuk érvénytelen-e, vagy törvé­nyes. A tábla elutasította keresetüket, megállapítva, hogy Magyarországon a szovjethatóságok előtt kötött házas­ságok érvénytelenek. A Kúria megvál­toztatta a táblai ítéletet s hosszas in­dokolással magyarázta elvi döntését. Kimondotta ugyanis, hogy a házasfe­lek között érvényes házasság áll fenn, még pedig egyrészt azért, mert a há­zasság, amit akár a szovjethatóságok előtt is köttettek, de egész életre szóló akarattal kötöttek, Magyarországon érvényes kell, hogy legyen; másrészt a felek a keresztény egyház ottani leJ­késfce előtt is házasságot kötöttek, ez is- az érvényesség mellett szól. A há­zasságkötés érvényességének meg nem állapítása ugyanis a kúriai döntés szerint azt eredményezte volna, hogy a bontás tekintetében is a szovjetben érvényes jogszabályokat fogadná el a •©agyar bíróság. • Köztudomású, hogy Szeged népe a nagy árviz után fogadalmat tett, hogy hatalmas templomot épit a Nagyboldogasszony tiszteletére, ha a város kikelhet a hullámsirból és teljesedik a királyi jóslat: >Szeged szebb lesz, mint volt*. A jóslat tel­jesüli és a város a fogadalmi tem­plom felépítésével beváltotta a szent fogadást. A templom védö­szenteljék, az egekbe velitett Nagy­boldogasszonynak ünnepe tehát az egész városnak ünnepe. A templom­bucsu ugyanis évenkint visszatérő alkalom arra, hogy az odajáró hi­vek hálát adjanak a templomért és a templomban nyert isteni áldásért és kegyelemért, mi, szegediek pedig elsősorban azért, amiért a templom maga is áll: azért, hogy a város ni életre indulhatott a nagy árviz ször­nyű pusztításai után. A fogadalmi templom búcsújának ennélfogva nem annyira külső ün­nepségekben, mint inkább a magá­baszállolt szegedi magyar benső­séges áhítatában kell kibontakoznia. Ezért állította össze a belvárosi egyházközség vezetősége a bucsu programját olyképpen, hogy abban a bensőséges elmélyülésre legyen minél bővebb alkalom. Augusztus 14-én, pénteken este 8 órakor en­gesztelő szentségimádás lesz a tem­plombán dr. Halász Pál kano­nok. esperes-plébános vezetésével, utána közvetlenül gyertyáskörme­net indul az egyetemi és püspöki intézetek árkádsora alatt. Az ünnep fénypontja augusztus 15-én, Nagy­boldogasszony napján délelőtt 10 órakor az ünnepélyes hálaadó főpa-, pi mise lesz, melyet előreláthatólag a szabadságáról akkorra már visz­szatérő megyéspüspök ur fog mon­dani. Este ünnepélyes szentségi ál­dás fejezi be a bucsuünnepet. A fogadalmi templom bucsujával kapcsolatban tehát semmiféle lát­ványosság vagy kirakodó vásár nem lesz. mert a vezetőség a fő súlyt a bensőséges áhítatra kívánja helyezni. Éppen azért ezúton is fel­hívja a város katolikus társadal­mát, érezze lelkiismeretben köteles­ségének az ünnepi alkalommal hálát adni. hogy a puszlitó árviz után szép és modern nagyvárosban élhe­tünk és részünk lehet az nj Ma­gyarország felépítésében. A búcsú­ra vonatkozó közelebbi tudnivaló­kat egyébként a templomajtókon ki­függesztett hirdetmények is tudtul adják Minden jel arra vall, hogy a fogadalmi templom idei búcsúja egyike lesz a város legjelentősebb társadalmi eseményeinek és mély nyomokat hagv a hivek ezreinek lelkében —0o«­— Maga alá temette a ledőlt fal. Kedden este fél 7-kor jelentették a rendőrségen, hogy Somogyitelepen a 703. számú ház aláfalazása közben a fal ledőlt és maga alá temette Szűcs Lajos kőnüivest. A szerencsétlenül járl kőművest a kihívott mentők ré­szesitelték első segélyben. — Megölték a méhek. A Bud. Tud. jelenti: Különös halálos szerencsétlen­ség történt a felvidéki Sárosi község­ben. Buza János 87 éves gazda kert­jében a méhkas melletti padon heve­részett. A pad egyszer csak ketté tört alatta, a gazda nekizuhant a méhkas­nak s a munkájukban megzavart mé­hek nekitámadtak. Hiába igyekezett menekülni, a méhraj körülfogta s kö­rülbelül 200 lépésnyi menekülés utáD összeepett és nyomban meghalt. Az orvosok több. mint 2000 méhszurást állapítottak még rajta. Ha a Nemzetközi Vásárra Budapestre jön: el ne mulassza meglátogatni a Vásáron Métfiss Méwim magyar ^ perzsa szőnyegkiállitásáf! élmény be n lesz része! Városi üzlet: V., Bécsi utca t 0, Magyar — perzsa szőnyegek állandó kiállítása. gatt — Anyja halála miatti bánatában felakasztotta magát egy idegbeteg nő. A második kerületi őrszobáról ked­den délelőtt Kilk Mihály rendőrfő törzsőrmester telefonon jelentette a rendőrségre, hogy a Vajda-utca 38. számú házban öngyilkosság történt. A rendőri bizottság azonnal kiszállott a helyszínre és Orther Ferenc kender­gyári éjjeliőr lakásában a szoba pad lóján egy középkorú nő holttestét ta­lálták, akinek nyakán egy elvágott nadrágszíj szorult. Orther Ferenc el­mondotta, hogy 48 esztendős felesége, leánynevéD Bertus Teréz az öngyilkos Reggel, amikor munkájából hazajött, feleségét a szobaajfo sarok vasán nad­rágszíjra felakasztva találta. Azonnal levágta, de már nem volt élet benne. A rendőri hullaszemle megállapította, hogy az asszony az éjfél utáni órák ban követte el lettét, az öngyilkosság kétségtelen, a halált fulladás okozta. Orther Ferenc elmondotta, hogy fele­sége, aki különben is beteges, ideges asszony, már hosszabb ideje búsko­morságban szenved és anyjának a kö­zelmúltban történt elhalálozása óta állandóan bánkódott. Nézeteltérés nem volt köztük, teltél nyilván anyja utáni bánatában követte el. A rendőrség a holttestet beszállította a törvényszéki orvostani intézetbe, minthogy azon­ban a rendőri hullaszemle a halál okát i.étsiVet kizáróan tisztázta. "••• '-"I--JMMU.MM"!'-" '•""'" WIEW,. .UWJWI Előfizető,nk navl 8 O fillérért mindennap cserélhetnek könyvet s DÉLMAGYAKOR8ZAG kölcsönkönyv tárában. SZIÜÜAZ Ratía — frakkban A margitszigeti Aida-előadás nagy meglepetést hozott mindazoknak, akik Valamiféle »szenzációt* vártak tőle. Mint ahogy nem egy izben kifejtettük már, a margitszigeti szabadszinpad akusztikailag iegkevésbbé sem alkal­mas igényesebb zenei müvek előadásá­ra s ezt mindenki tudta, aki valaha •végigélvezett* egy hangszórós elő­adást a Margit-szigeten. Az >Aida« ci­mü Verdi-opera szinrehozatalánál mi maradt tehát, ami a közönség fantá­ziáját izgatta a Margit-szigeten? A látványosságszámba menő kiállítás. Erről álmodozott mindenki, aki a bu­dapesti nyárban jobb, illetőleg neme­sebb szórakozás hijján a margitszigeti szabadszinpad látogatói közé tartozott. A híres bevonulási jelénetnél elefánto­kat képzeltek el a »naiv* pestiek és hatalmas piramisokat, ég felé nyúló fáraópalotát reméltek a sziget ár­nyas fáinak kulisszái között.., " Ehelyett mit kaptak? Egy zeneileg igen szépen előkészített, hanganyagban értékes — oratóriumszerü előadást, amelyről a kritika megjegyzi, hogy őszintén hiányolta a színpadi képeket még akkor is, ha a sziget egyébként tündéri természetes díszletei nem is stílszerűek ennél az operánál... Per­sze, hogy hiányolták a díszleteket ak­kor, amikor a kiállítás menthette vol na valamennyire a Verdi-opera szi­getszinpadon való előladását Hiszen annak ellenére, hogy a szerepeket iga­zán jeles művészek, a többi között el­sősorban Németh Mária, a Dóm-tér felejthetetlen Aidája énekelték; az énekbeli előadás nem sok élvezetet je­lenthetett, a szigetsziupad ismert akusztikai fogyatékossága miatt. Igy aztán a szigeti Aida — frakkban nem valószínű, hogy megismétlésbe kerül közeljövőben S Z R ü A, A l. (1 ( S J, 1 l BUDAPEST 1. 6.40: Ébresztő, torna. 7: Hirek, köz­lemények, reggeli zene. 10; Hirek. 10 óra 15: Sovinszky László szalonzene ­kara. 11.10: Nemzetközi vizjelzöszoi­gálat. 11.20: Hangszerszólók. 1. Doni­zetti: Lammermoori Lucia. 2. Bocche­rini: Allegretto. 3. Schubert: Asz-dur improniptu. 4. Debussy: Prelűd. 11.40: A táblabíró cigánya. Szemere György elbeszélése. Felolvasás. 12: Harang­szó. Fohász. Himnusz. 12.10: Országos Postászenekar. Vezényel Eördögb Já­nos. 12,40: Hirek. 13.20: Időjelzés, víz­állásjelentés. 13.30: Hönvédeink üzen­nek. A Vöröskereszt bajtársi rádió­szolgálata. 14: Szórakoztató zene. 11 óra 30: Hirek. 15: Árfolyamhirek, pia­ci árak, élelmiszerárak. 15.20: A kas­sai 21. honvéd gyalogezred zenekara játszik, vezényel Hadányi Antal. 1. Hadányi: A somogyi rosseb-bakák in­dulója. 2, .Tohann Strauss: Miivész­élet-keríngö. 3. Fetras: Virágűnnep, nyitány. 4. Urbach összeállítása: Áb­ránd Weber müveiből. 5. Kossovits: Lavotta szerelme. 6. Bihari: Diszpa­lótás. 16.45: Uj költök régi költőkről. Irta dr. Makay Gusztáv. Felolvasási 16.45: Időjelzés, hirek. 17: Hirek szlo­vák és ruszin nyelven. 17.15: Táncze­ne. Ilniczkv László tánczenekara ját. szik a Gellért-szállóból. 1755: Nagy Lajos, Endre és Johanna. Dr. Passuth László előadása a jubileumi év alkal­mából. 18.20: Honvédmüsor, a Vitézi Rend Zrínyi csoportjának közreműkö­désével. 19: Hirek magyar, német és román nyelven. 19.20: Rádiózenekar. Vezényel Bertha István. Közreműkö­dik Lenhardt Ilona, ének. 20.10: Uri muri. Színmű két részben. Irta Mó­ricz Zsigmond. Rendező Kondói Kiss Jenő. Személyek: Szakmáry Zoltán — Ajtav Andor; Rhédey Eszter, a felesé­ge — Simor Erzsi; Zsellyei Balogh Ábel ezredes — Főidényi László; Rhé­dey Zsuzsika a felesége — Beleznay Margit: Lekenczev — Harasztos Gusz­táv: Rozika — Keéry Panni. Csörgheó Csu.ll — Tompa Sándor; Borbiró — ftihary József: Az ügyvéd — Berky József; Tanyásgazda — Pataky Jó­zsef. 21.40: Hírek, lóversenveredmé­nvek. 22.15: Üzen az otthon. Á Vörös­kereszt bajtársi rádiöszolgálata. 23: fiit ok német, olasz, angol, francia és 'finn nyelven. 23.25: Horváth Elemér cigányzenekara muzsikál a Valéria­kávéházból. 24: Hirek BUDAPEST II 19: Marik Irén zongorázik. 19.30: Középkori temető feltárása. Közvetí­tés Nagytétény halárából. 20: Hirek. 20.10: Juferov: Szvit-sextett (7 tétel­ben). Rádiózenekar, vez. Bertha Ist­ván. Hangfelvétel. 20.40: Bárány Ta­más és Végh György verseiből előad Koyrig Emil 21: A Légierők fuvős­zenekara Vezényel Doroszlai Károlv. 1. Rultkav—Berki: Éljen Nagymagvar­ország, induló. 2. Chopin; Keringő. 3. de Fries Károly: Viszontlátásra had­nagy ur (hangszerelte Doroszlai Ká­roly). 4. Bartók: Este a székelyeknél. 5 Kodály feldolgozása: Magyar nép­dalok. 6. Dávid Péter: Szeró László­induló. 22.10: Ooerett- és filmd.alók

Next

/
Thumbnails
Contents